Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-26 / 148. szám

1996. június 26., szerda Világkrónika Újra munkában az orosz kémek Az Egyesült Államokat megint annyira aggasztja az orosz hírszerzés tevékenysége, hogy a hidegháború elenyészése óta nem tapasztalt hangnemű figyelmeztetésben kötelezte moszkvai nagykövetségének személyzetét a helybeliekkel kialakított bármiféle szorosabb kapcsolat haladéktalan be­jelentésére — közölte a keddi The Times. Az első számú londoni napilap megszerezte a minap kiadott utasítást, amely szerint az orosz kémek ismét „rendkívüli veszélyt jelente­nek” az Egyesült Államokra nézve. Szorosabb együttműködés Egy vezető német kormánypárti politikus keddi javaslata szerint az Európai Uniónak már a csatlakozási tárgalások megkezdésétől az eddiginél szorosabb együttműködést kell kialakítania a társult közép- és kelet-európai országokkal a kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és az igazságügy területén. Rudolf Seiters, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakciójának helyettes vezetője, a kancellár egyik befolyá­sosnak tartott külpolitikai tanácsadója a Die Welt című lap­ban közölt írásában úgy vélekedett, hogy a társult közép- és kelet-európai államok számára egyértelmű és bátorító poli­tikai jelzéseket kell adni. Muzulmán tömegsír Szarajevónál A boszniai kormány Szarajevótól északra feltárt egy tö­megsírt, amelyben a szerbek 47 muzulmán áldozatukat te­mették el négy évvel ezelőtt—jelentette kedden a szarajevói rádió, A vérengzés 1992. június 14-én történt: szerb katonák Ahatovic falu 55 férfi lakosát egy autóbuszba terelték, s azt mondták nekik, hogy szerb hadifoglyokra cserélik ki őket. A foglyoknak a buszban a padozatra kellett feküdniük, s amikor Szarajevó határához értek, a busz megállt, s a szerbek tüzet nyitottak. Nyolcán csak megsebesültek, s holtnak tet­tették magukat, így élték túl a kivégzést. Megállapodás a közös határról Oroszország, Kína és Mongólia képviselői kedden megál­lapodást írtak alá Pekingben a három ország közös határának végleges vonaláról. Az Új Kína jelentése szerint a jegyző­könyvet, amely keleten és nyugaton is rögzíti az évtizedek óta vitatott határvonalakat, Csang Tö-kuang kínai külügymi­niszter-helyettes, Dagva Csakilgaan pekingi mongol nagy­követ és Igor Rogacsov orosz nagykövet látta el kézjegyével. Túszokat szednek a kontrák Egy hónapon belül háromszor is túszokat szedtek az egy­kori nicaraguai kontrák. A hadsereg keddi bejelentése sze­rint vasárnap öt földművest raboltak el a hondurasi határ közelében. Ugyanez a Mario Rivera (mozgalmi nevén Kis­madár) vezette csoport május 30-án egy választási ellenőmőt, június 19-en pedig 33 személyt ejtett fogságba. Az utóbbiak többsége annak a Legfelső Választási Tanácsnak a munka­társa, amely felügyeli majd az október 20-ára kitűzött vá­lasztásokat. Pénteken elengedték őket. Szimbolikus összegű lehet Magyar zsidók kárpótlása MTI A Neue Zürcher Zeitung hét­végi számában hosszan foglal­kozott a holocaust magyar ál­dozatainak és hozzátartozói­nak kárpótlásával, s azzal, hogy Magyarország gazdasági helyzete miatt csak szimboli­kus kárpótlásra van mód. „Az 1990-ben hosszú idő után szabadon megválasztott parlament elhatározta, hogy kárpótolja az államosított ja­vak egykori tulajdonosait. Az Antall-kormány azt hangsú­lyozta, hogy emögött a dön­tés mögött morális meggondo­lás áll, de hogy ez az intézke­dés a gazdasági helyzet miatt csak jelképes lehet. Ez az egyéni kárpótlás (amely ép­pen szimbolikus jellege miatt számtalan elégedetlenkedőt szült) nem tett különbséget a kárpótlásra jogosultak között. Ez nem volt feltétlenül el­mondható arról az 1992-ben elfogadott törvényről, amely az önkényes bírósági ítélet alapján kivégzettek hozzátar­tozóinak ítélt meg egymillió forint kárpótlást. Mi\^l sok áldozat bírósági ítélet nélkül vesztette életét — elsősorban a holocaustban elpusztultak, de a Szovjetunióba elhurcol­tak is —, utódaik nem tarthat­tak igényt erre a fájdalomdíj­ra. Az Alkotmánybíróság dön­tése alapján jelenleg emiatt módosítják ezt a törvényt. Most különben arról beszél­nek, hogy az államháztartás­ból a kárpótlásra jogosultak számának jelentős növekedé­se miatt egyenként csak 300 ezer forintot tudnak majd ki­fizetni. Senki nem csodálko­zik azon, hogy ez a kilátás keserű érzéseket vált ki azok­ból, akiket most először vesz­nek majd figyelembe” — írja a Neue Zürcher Zeitung. Hét magasrangú tiszt leváltása Jelcin megkezdte a tisztogatást Borisz Jelcin elnök kedden felmentette az orosz kato­nai vezetés hét tagját, köztük azokat, akiket a nemzet- biztonsági tanács új vezetőjévé kinevezett Alekszandr Lebegy tábornok összeesküvéssel gyanúsított a múlt héten. Jelcin menesztette egyben a nemzetbiztonsági tanács titkárának két helyettesét, és megbízta Lebe- gyet: terjesszen elő a testület hatáskörének és súlyá­nak növelésére vonatkozó javaslatot. mint a múlt héten leváltott Mi- pivin, az elnöki testőrség új hail Barszukov belbiztonsági főnök is kikerült a testületből. Lebegy súlyának további növekedését jelezte, hogy Medvegyev elnöki szóvivő szavai szerint Jelcin megbízta a tábornokot: terjessze elő a testület szerepének és hatás­körének növelését célzó kon­cepciót. Jelcin egyben Lebe- gyet kinevezte az elnöki appa­rátus keretében működő, kato­nai kinevezésekkel foglalkozó személyzeti tanács vezetőjévé, s annak tagja lett Jurij Kra­vezetoje is. Moszkvai megfigyelők sze­rint az utóbbi években példát­lan tisztogatással, továbbá a Lebegynek újabb jelentős hatás­kört biztosító lépésekkel Jelcin lényegében szabadkezet adott a tábornoknak, aki ily módon a katonai káderpolitikát is kézben tartva valósíthatja meg a hadse­reg reformjára, illetve a bűnözés és korrupció elleni harcra vonat­kozó elképzeléseit, amelyeket Jelcin hétfőn átemelt saját vá­lasztási programjába. Millecentenáriumi megemlékezés Szlovák ellenkezés Szlovák részről egyre erősebbben kifogásolják a szlo­vákiai magyarok millecentenáriumi megemlékezéseit. MTI A védelmi minisztériumnál kezdett tisztogatás főleg a múlt héten leváltott miniszternővé/ Gracsov környezetét érinti. Jel­cin menesztette Viktor Bariny- kin vezérezredest, a vezérkari főnök első helyettesét. A levál­tott katonai vezetők között van továbbá Anatolij Bogdanov vezérezredes, Vjacseszlav Zse- rebcov vezérezredes, mozgósí­tási csoportfőnök, Dmitrij Harcsenko vezérezredes, aki a nemzetközi katonai együttmű­ködésért felelt. Ugyancsak tá­vozni kényszerült Szergej Zdornyikov altábornagy, a mi­nisztérium nevelésügyi főosz­tályának vezetője, a védelmi miniszter hivatalát eddig veze­tő Valerij Ijipsov vezérezredes, illetve Vlagyimir Sulikov altá­bornagy, a szárazföldi csapatok parancsnokának helyettese. A leváltottak közül négyet emlí­tett Alekszandr Lebegy tábor­nok emlékezetes múlt heti nyi­latkozatában, amely szerint katonai vezetők egy csoportja akcióval akart nyomást gyako­rolni Jelcin elnökre, s csak az ő határozott fellépésének kö­szönhetően sikerült az össze­esküvést meghiúsítani. Utóbb Lebegy visszakozott, mond­ván: nem volt semmiféle össze­esküvés, de előzőleg jelezte: leváltják az érintett katonai vezetőket. Jelcin, ugyancsak Lebegy kezdeményezésére menesztette Vlagyimir Ruba- novot, illetve Alekszandr Tro- sint, a nemzetbiztonsági tanács titkárának helyetteseit, vala­MTI Ágyúval tüzelnek a turul­madárra — írta a minap a po­zsonyi Új Szó — azt köve­tően, hogy az ország keleti ré­szén, a hatvanöt százalékban magyarok lakta Nagykaposon a Csemadok — a környező fal- vak magyar lakosságának adományaiból — három és fél méter magas obeliszket akar állítani, amelynek csúcsán tu­rulmadár állna. Az emlékmű ellen elsőként a Ján Car- nogursky vezette ellenzéki szlovák kereszténydemokra­ták emeltek szót, igen határo­zottan. Néhány napon belül csaknem mindegyik szlovák politikai erő kötelességének érezte, hogy fellépjen a ma­gyarok honfoglalásra emléke­zése ellen. Ivan Hudec, a veze­tő kormánypárthoz tartozó kulturális miniszter hétfőn a nagykaposi tervet és a két nap­pal korábban, Tornaiján lelep­lezett millecentenáriumi em­lékművet olyan provokáció­nak nevezte, amelynek sem a kultúrához, sem a békés együttéléshez nincs köze. A nagykaposi városházán kerékasztal-tanácskozást tar­tottak az emlékmű tervét védel­mező magyar és az obeliszket ellenző szlovák erők. Az egyik térfélen a Csemadok, a magyar kereszténydemokraták és az Együttélés helyi képviselői, a másikon pedig öt szlovák par­lamenti párt, valamint a haza­fias Matica Slovenská képvi­selői ültek. Megállapodás nem született. Erdély mint préda A Vocea Romaniei, a román kormány által alapított orszá­gos napilap, amely az utóbbi időszakban számos vezércikk­ben és sorozatban foglalkozott a Romániát a „magyar irreden­tizmus” részéről állítólag fenyegető veszélyekkel, ked­den új vezércikksorozatot in­dított Erdély mint préda cím­mel. D. D. Rujan, a lap főszer­kesztője számos felkiáltójel­lel megtűzdelt írásában a kár­páti eurorégió mögött rejlő magyar mesterkedésekről ér­tekezik. Megemlítve, hogy az Európai Unió fejléce alatt nyomtattak ki egy olyan tér­képet, amely a kárpáti euro- régiót illusztrálva belefoglal­ta Magyarországba Erdélyt, kifejti, hogy így rajzolnak ki mindenféle csoportosítást, amelyek a határon átnyúló au­tonóm együttműködési tarto­mányok részeként a Románia nyugati részén fekvő megyék­ben az állam fennhatóságát mintegy kiiktatják. Vranitzky Magyarországon MTI Nikolaus Sémáid, az Oszt­rák Gazdasági Kamara szakér­tője szerint Ausztria számára Magyarország az első számú befektetési célország, és a,.nyi­tás” óta összesen 22 milliárd schilling értékű osztrák köz­vetlen beruházás valósult meg; mégis, az utóbbi időben az irányzat lassult, és Ausztria el­veszítette kezdeti előnyét., Az osztrák érdekvédelmi szervezet Magyarország-refe-- rense Franz Vranitzky osztrák kancellár kedden kezdődött magyarországi látogatása al­kalmából nyilatkozott Bécsi­ben. Az előny viszonylagos el­vesztésének Seiwald szerint elsősorban az az oka, hogy Nyugaton mások is fölfedezték Magyarországot. Az osztrák szakértő utalt arra is, hogy a magyar—osztrák áru­csere-forgalom értéke 1989 óta megötszöröződött, s Magyar- ország Ausztria legfontosabb kelet-közép-európai kereske­delmi partnere, hiszen az egész osztrák kivitel 11 százaléka Magyarországra irányul. Az osztrák kamarai szakem­ber azonban hozzátette, hogy eközben a Magyarországra irányuló osztrák export érté­ke 1.995-ben körülbelül 12 százalékkal csökkent. ÚJ KELET Elmért pénzek Bürget Lajos jegyzete A német fogyasztóvédel­mi szervezet a közelmúlt­ban megdöbbentő felmé­rést hozott nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy Né­metországban minden autó tankolásakor egy decivel kevesebb kerül a tankba, mint amennyiért a vevő fi­zet. Ez azt jelenti: évente 80 millió márka „folyik ki” a kutaknál az autósok zse­béből. De folytatják a sort: a boltokban a felvágottal, a sajttal annyi papírt mérnek, hogy annak értéke évente több mint 120 millió már­ka. Nem jobb a helyzet a zöldséggel és a gyümölcs­csel sem, ott is tízmilliók­ban mérhető az áru árán ér­tékesített csomagolóanyag, papír és folpack. Elgondolkodtató mind­ez, és az emberekben ön­kéntelenül felvetődik: mennyit fizethetünk mi? Mert tessék csak megnéz­ni, milyen vastag papírra mérik a papírvékonyságú szalámit, ezerért? Milyen papírözönt nyomnak a hús­hoz, amikor mérik? De a | vastag, barna papírból ké­szült zacskók a zöldség, a déligyümölcs esetén meny­nyibe kerülnek? Vagyis minket is becsapnak, hi­szen a vevő a terméket kell hogy megfizesse, nem a csomagolópapírt. Gondol­ják el, milyen haszon kép­ződik akkor, amikor a 6— 7—9 száz forintos felvá­gott, sonka, szalámi megvé­telekor a lényegesen ol­csóbb papírt a bolt fel­vágottáron adja el! Dekák­ról, grammokról van szó, de ha sok vevőt hosszú időn keresztül így csapnak be, akkor kiderül, a legjobb üz­let a csomagolóanyag csa­tolt árukénti értékesítése. Pedig van arra szabály, hogy a papírt előbb le kell mérni, és csak azután jöhet az ám. De ki figyel oda? A boltos nem, nem érdeke, s a vevő sem mert siet, és talán nem is tudja, milyen jogai vannak. Az ellenőr sem igen figyel erre, ha még van egyáltalán ellenőr. Meggyő­ződésem, évente milliárdnyi összeg vándorol ki a vevők zsebéből, gazdagít boltost, kereskedőt. Hadd tegyem hozzá: igen tisztelem a tisz­tes kivételt, ha valahol nem így mennek a dolgok, ott köszönthető a tisztesség. Gondolom, a menet az lenne, hogy a vevő él a jo­gával, a termékért fizet, a papírért nem. Annak árát egyszer már úgyis belekal­kulálták a haszonba. A következő lépés az lenne, hogy a boltos is belenézne hamvas lelkiismeretébe, és úgy döntene: nem kell a tisztességtelen pénz. És vé­gül, igen jó lenne az is, ha valamiféle rendszeres ellen­őrzés védené a vevőt, aki­nek bizony egyre inkább számít minden fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom