Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-26 / 148. szám
1996. június 26., szerda Világkrónika Újra munkában az orosz kémek Az Egyesült Államokat megint annyira aggasztja az orosz hírszerzés tevékenysége, hogy a hidegháború elenyészése óta nem tapasztalt hangnemű figyelmeztetésben kötelezte moszkvai nagykövetségének személyzetét a helybeliekkel kialakított bármiféle szorosabb kapcsolat haladéktalan bejelentésére — közölte a keddi The Times. Az első számú londoni napilap megszerezte a minap kiadott utasítást, amely szerint az orosz kémek ismét „rendkívüli veszélyt jelentenek” az Egyesült Államokra nézve. Szorosabb együttműködés Egy vezető német kormánypárti politikus keddi javaslata szerint az Európai Uniónak már a csatlakozási tárgalások megkezdésétől az eddiginél szorosabb együttműködést kell kialakítania a társult közép- és kelet-európai országokkal a kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és az igazságügy területén. Rudolf Seiters, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakciójának helyettes vezetője, a kancellár egyik befolyásosnak tartott külpolitikai tanácsadója a Die Welt című lapban közölt írásában úgy vélekedett, hogy a társult közép- és kelet-európai államok számára egyértelmű és bátorító politikai jelzéseket kell adni. Muzulmán tömegsír Szarajevónál A boszniai kormány Szarajevótól északra feltárt egy tömegsírt, amelyben a szerbek 47 muzulmán áldozatukat temették el négy évvel ezelőtt—jelentette kedden a szarajevói rádió, A vérengzés 1992. június 14-én történt: szerb katonák Ahatovic falu 55 férfi lakosát egy autóbuszba terelték, s azt mondták nekik, hogy szerb hadifoglyokra cserélik ki őket. A foglyoknak a buszban a padozatra kellett feküdniük, s amikor Szarajevó határához értek, a busz megállt, s a szerbek tüzet nyitottak. Nyolcán csak megsebesültek, s holtnak tettették magukat, így élték túl a kivégzést. Megállapodás a közös határról Oroszország, Kína és Mongólia képviselői kedden megállapodást írtak alá Pekingben a három ország közös határának végleges vonaláról. Az Új Kína jelentése szerint a jegyzőkönyvet, amely keleten és nyugaton is rögzíti az évtizedek óta vitatott határvonalakat, Csang Tö-kuang kínai külügyminiszter-helyettes, Dagva Csakilgaan pekingi mongol nagykövet és Igor Rogacsov orosz nagykövet látta el kézjegyével. Túszokat szednek a kontrák Egy hónapon belül háromszor is túszokat szedtek az egykori nicaraguai kontrák. A hadsereg keddi bejelentése szerint vasárnap öt földművest raboltak el a hondurasi határ közelében. Ugyanez a Mario Rivera (mozgalmi nevén Kismadár) vezette csoport május 30-án egy választási ellenőmőt, június 19-en pedig 33 személyt ejtett fogságba. Az utóbbiak többsége annak a Legfelső Választási Tanácsnak a munkatársa, amely felügyeli majd az október 20-ára kitűzött választásokat. Pénteken elengedték őket. Szimbolikus összegű lehet Magyar zsidók kárpótlása MTI A Neue Zürcher Zeitung hétvégi számában hosszan foglalkozott a holocaust magyar áldozatainak és hozzátartozóinak kárpótlásával, s azzal, hogy Magyarország gazdasági helyzete miatt csak szimbolikus kárpótlásra van mód. „Az 1990-ben hosszú idő után szabadon megválasztott parlament elhatározta, hogy kárpótolja az államosított javak egykori tulajdonosait. Az Antall-kormány azt hangsúlyozta, hogy emögött a döntés mögött morális meggondolás áll, de hogy ez az intézkedés a gazdasági helyzet miatt csak jelképes lehet. Ez az egyéni kárpótlás (amely éppen szimbolikus jellege miatt számtalan elégedetlenkedőt szült) nem tett különbséget a kárpótlásra jogosultak között. Ez nem volt feltétlenül elmondható arról az 1992-ben elfogadott törvényről, amely az önkényes bírósági ítélet alapján kivégzettek hozzátartozóinak ítélt meg egymillió forint kárpótlást. Mi\^l sok áldozat bírósági ítélet nélkül vesztette életét — elsősorban a holocaustban elpusztultak, de a Szovjetunióba elhurcoltak is —, utódaik nem tarthattak igényt erre a fájdalomdíjra. Az Alkotmánybíróság döntése alapján jelenleg emiatt módosítják ezt a törvényt. Most különben arról beszélnek, hogy az államháztartásból a kárpótlásra jogosultak számának jelentős növekedése miatt egyenként csak 300 ezer forintot tudnak majd kifizetni. Senki nem csodálkozik azon, hogy ez a kilátás keserű érzéseket vált ki azokból, akiket most először vesznek majd figyelembe” — írja a Neue Zürcher Zeitung. Hét magasrangú tiszt leváltása Jelcin megkezdte a tisztogatást Borisz Jelcin elnök kedden felmentette az orosz katonai vezetés hét tagját, köztük azokat, akiket a nemzet- biztonsági tanács új vezetőjévé kinevezett Alekszandr Lebegy tábornok összeesküvéssel gyanúsított a múlt héten. Jelcin menesztette egyben a nemzetbiztonsági tanács titkárának két helyettesét, és megbízta Lebe- gyet: terjesszen elő a testület hatáskörének és súlyának növelésére vonatkozó javaslatot. mint a múlt héten leváltott Mi- pivin, az elnöki testőrség új hail Barszukov belbiztonsági főnök is kikerült a testületből. Lebegy súlyának további növekedését jelezte, hogy Medvegyev elnöki szóvivő szavai szerint Jelcin megbízta a tábornokot: terjessze elő a testület szerepének és hatáskörének növelését célzó koncepciót. Jelcin egyben Lebe- gyet kinevezte az elnöki apparátus keretében működő, katonai kinevezésekkel foglalkozó személyzeti tanács vezetőjévé, s annak tagja lett Jurij Kravezetoje is. Moszkvai megfigyelők szerint az utóbbi években példátlan tisztogatással, továbbá a Lebegynek újabb jelentős hatáskört biztosító lépésekkel Jelcin lényegében szabadkezet adott a tábornoknak, aki ily módon a katonai káderpolitikát is kézben tartva valósíthatja meg a hadsereg reformjára, illetve a bűnözés és korrupció elleni harcra vonatkozó elképzeléseit, amelyeket Jelcin hétfőn átemelt saját választási programjába. Millecentenáriumi megemlékezés Szlovák ellenkezés Szlovák részről egyre erősebbben kifogásolják a szlovákiai magyarok millecentenáriumi megemlékezéseit. MTI A védelmi minisztériumnál kezdett tisztogatás főleg a múlt héten leváltott miniszternővé/ Gracsov környezetét érinti. Jelcin menesztette Viktor Bariny- kin vezérezredest, a vezérkari főnök első helyettesét. A leváltott katonai vezetők között van továbbá Anatolij Bogdanov vezérezredes, Vjacseszlav Zse- rebcov vezérezredes, mozgósítási csoportfőnök, Dmitrij Harcsenko vezérezredes, aki a nemzetközi katonai együttműködésért felelt. Ugyancsak távozni kényszerült Szergej Zdornyikov altábornagy, a minisztérium nevelésügyi főosztályának vezetője, a védelmi miniszter hivatalát eddig vezető Valerij Ijipsov vezérezredes, illetve Vlagyimir Sulikov altábornagy, a szárazföldi csapatok parancsnokának helyettese. A leváltottak közül négyet említett Alekszandr Lebegy tábornok emlékezetes múlt heti nyilatkozatában, amely szerint katonai vezetők egy csoportja akcióval akart nyomást gyakorolni Jelcin elnökre, s csak az ő határozott fellépésének köszönhetően sikerült az összeesküvést meghiúsítani. Utóbb Lebegy visszakozott, mondván: nem volt semmiféle összeesküvés, de előzőleg jelezte: leváltják az érintett katonai vezetőket. Jelcin, ugyancsak Lebegy kezdeményezésére menesztette Vlagyimir Ruba- novot, illetve Alekszandr Tro- sint, a nemzetbiztonsági tanács titkárának helyetteseit, valaMTI Ágyúval tüzelnek a turulmadárra — írta a minap a pozsonyi Új Szó — azt követően, hogy az ország keleti részén, a hatvanöt százalékban magyarok lakta Nagykaposon a Csemadok — a környező fal- vak magyar lakosságának adományaiból — három és fél méter magas obeliszket akar állítani, amelynek csúcsán turulmadár állna. Az emlékmű ellen elsőként a Ján Car- nogursky vezette ellenzéki szlovák kereszténydemokraták emeltek szót, igen határozottan. Néhány napon belül csaknem mindegyik szlovák politikai erő kötelességének érezte, hogy fellépjen a magyarok honfoglalásra emlékezése ellen. Ivan Hudec, a vezető kormánypárthoz tartozó kulturális miniszter hétfőn a nagykaposi tervet és a két nappal korábban, Tornaiján leleplezett millecentenáriumi emlékművet olyan provokációnak nevezte, amelynek sem a kultúrához, sem a békés együttéléshez nincs köze. A nagykaposi városházán kerékasztal-tanácskozást tartottak az emlékmű tervét védelmező magyar és az obeliszket ellenző szlovák erők. Az egyik térfélen a Csemadok, a magyar kereszténydemokraták és az Együttélés helyi képviselői, a másikon pedig öt szlovák parlamenti párt, valamint a hazafias Matica Slovenská képviselői ültek. Megállapodás nem született. Erdély mint préda A Vocea Romaniei, a román kormány által alapított országos napilap, amely az utóbbi időszakban számos vezércikkben és sorozatban foglalkozott a Romániát a „magyar irredentizmus” részéről állítólag fenyegető veszélyekkel, kedden új vezércikksorozatot indított Erdély mint préda címmel. D. D. Rujan, a lap főszerkesztője számos felkiáltójellel megtűzdelt írásában a kárpáti eurorégió mögött rejlő magyar mesterkedésekről értekezik. Megemlítve, hogy az Európai Unió fejléce alatt nyomtattak ki egy olyan térképet, amely a kárpáti euro- régiót illusztrálva belefoglalta Magyarországba Erdélyt, kifejti, hogy így rajzolnak ki mindenféle csoportosítást, amelyek a határon átnyúló autonóm együttműködési tartományok részeként a Románia nyugati részén fekvő megyékben az állam fennhatóságát mintegy kiiktatják. Vranitzky Magyarországon MTI Nikolaus Sémáid, az Osztrák Gazdasági Kamara szakértője szerint Ausztria számára Magyarország az első számú befektetési célország, és a,.nyitás” óta összesen 22 milliárd schilling értékű osztrák közvetlen beruházás valósult meg; mégis, az utóbbi időben az irányzat lassult, és Ausztria elveszítette kezdeti előnyét., Az osztrák érdekvédelmi szervezet Magyarország-refe-- rense Franz Vranitzky osztrák kancellár kedden kezdődött magyarországi látogatása alkalmából nyilatkozott Bécsiben. Az előny viszonylagos elvesztésének Seiwald szerint elsősorban az az oka, hogy Nyugaton mások is fölfedezték Magyarországot. Az osztrák szakértő utalt arra is, hogy a magyar—osztrák árucsere-forgalom értéke 1989 óta megötszöröződött, s Magyar- ország Ausztria legfontosabb kelet-közép-európai kereskedelmi partnere, hiszen az egész osztrák kivitel 11 százaléka Magyarországra irányul. Az osztrák kamarai szakember azonban hozzátette, hogy eközben a Magyarországra irányuló osztrák export értéke 1.995-ben körülbelül 12 százalékkal csökkent. ÚJ KELET Elmért pénzek Bürget Lajos jegyzete A német fogyasztóvédelmi szervezet a közelmúltban megdöbbentő felmérést hozott nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy Németországban minden autó tankolásakor egy decivel kevesebb kerül a tankba, mint amennyiért a vevő fizet. Ez azt jelenti: évente 80 millió márka „folyik ki” a kutaknál az autósok zsebéből. De folytatják a sort: a boltokban a felvágottal, a sajttal annyi papírt mérnek, hogy annak értéke évente több mint 120 millió márka. Nem jobb a helyzet a zöldséggel és a gyümölcscsel sem, ott is tízmilliókban mérhető az áru árán értékesített csomagolóanyag, papír és folpack. Elgondolkodtató mindez, és az emberekben önkéntelenül felvetődik: mennyit fizethetünk mi? Mert tessék csak megnézni, milyen vastag papírra mérik a papírvékonyságú szalámit, ezerért? Milyen papírözönt nyomnak a húshoz, amikor mérik? De a | vastag, barna papírból készült zacskók a zöldség, a déligyümölcs esetén menynyibe kerülnek? Vagyis minket is becsapnak, hiszen a vevő a terméket kell hogy megfizesse, nem a csomagolópapírt. Gondolják el, milyen haszon képződik akkor, amikor a 6— 7—9 száz forintos felvágott, sonka, szalámi megvételekor a lényegesen olcsóbb papírt a bolt felvágottáron adja el! Dekákról, grammokról van szó, de ha sok vevőt hosszú időn keresztül így csapnak be, akkor kiderül, a legjobb üzlet a csomagolóanyag csatolt árukénti értékesítése. Pedig van arra szabály, hogy a papírt előbb le kell mérni, és csak azután jöhet az ám. De ki figyel oda? A boltos nem, nem érdeke, s a vevő sem mert siet, és talán nem is tudja, milyen jogai vannak. Az ellenőr sem igen figyel erre, ha még van egyáltalán ellenőr. Meggyőződésem, évente milliárdnyi összeg vándorol ki a vevők zsebéből, gazdagít boltost, kereskedőt. Hadd tegyem hozzá: igen tisztelem a tisztes kivételt, ha valahol nem így mennek a dolgok, ott köszönthető a tisztesség. Gondolom, a menet az lenne, hogy a vevő él a jogával, a termékért fizet, a papírért nem. Annak árát egyszer már úgyis belekalkulálták a haszonba. A következő lépés az lenne, hogy a boltos is belenézne hamvas lelkiismeretébe, és úgy döntene: nem kell a tisztességtelen pénz. És végül, igen jó lenne az is, ha valamiféle rendszeres ellenőrzés védené a vevőt, akinek bizony egyre inkább számít minden fillér.