Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-25 / 147. szám
Tiszalök UJ KELET 1996. június 25., kedd 7 UJ KELET Tiszalökön mmmm Strand-gond Gyönyörű Tisza-holtág mellett fekszik a város, s a forró nyári napokon a település apraja-nagyja ott tolong, hogy a hűs vízben keressen menedéket. A környezet szép, a víz tiszta, közel helyezkedik el az üdülőövezet, s szinte minden adott ahhoz, hogy kulturált strandolási lehetőséget lehessen kialakítani. Csupán egy beruházó hiányzik hozzá, aki az alapvető higiéniai és strandolási lehetőséget kialakítsa. A városlakók és az önkormányzat legnagyobb bánatára sajnos így van ez már évek óta. Általában minden szezon előtt akad egy beruházó, aki terepszemlét tart, dicséri a környezetet, helyeslőén bólint az ön- kormányzat egyre kedvezőbb ajánlatára ■— és pénzhiányra hivatkozva továbbáll. Idén is így történt. Az önkormányzat a kínálatában már odáig elment, hogy talán lemondott volna a bérleti díjról is, csak hogy a vállalkozó nyugodtan megépíhesse az öltözőket, a zuhanyzókat. Ez utóbbihoz mindössze egy 200 méteres vízvezetéket kellett volna meg- építettnie a holtágat elválasztó gáton keresztül. Mint mindennek, így ennek is ára van, ami a mai viszonyok között egy— másfél millió forintos beruházás lett volna. A lakossági igény pedig egyre nő egy kulturált strand iránt. A közelben lévő üdülőövezet mellett hamarosan újabb 50— 60 telek kerül elidegenítésre. Minden eddigi kudarc ellenére, az önkormányzat bizakodó: talán majd jövőre bekopogtat hozzájuk egy tőkeerős, pénzét a strandba fektető vállalkozó. Az Időskorúakéri és segítőikért Amit Samu bácsi nem tud, az szóra sem érdemes A helytörténész botanikus Mintha botanikuskertbe tévedt volna az ember. A ti- szalöki családi ház kertjében csodálatos növények virulnak. Citromfa, kaktuszok, datolya, narancsfa, fügefa. Valóságos egzotikus paradicsomban járunk. A házigazda büszkén mutogatja kincseit. Van oka rá. A déli félteke növényvilága ilyen koncentrációban egészen bizonyosan példa nélküli. Lehet, az állatkerti növényházak élővilága gazdagabb, de az bizonyos, hogy csak növény- szeretetből, „manufakturális” körülmények között ilyen gyümölcsöst nevelni párját ritkító. Aranyász Sámuel, a déli gyümölcsök titkainak kutatója maga sem tudja, mivel dicsekedne legszívesebben. A kert- jével-e? Vagy azzal a több ezer tárgyat kitevő helytörténeti gyűjteménnyel, amivel igyekszik megőrizni az utókornak Tiszalök és környéke történetét? — Még a nagyapámtól maradt rám ez a szenvedély. Én 1923-ban születtem ő 1957-ben halt meg. Szerencsére sok időt éltünk együtt, át tudta adni ismereteit, volt módja rá, hogy belémtáplálja a régi tárgyak iránti tiszteletet és a történelem szeretetét. — Mikor kezdte gyűjteni a régi korok emlékeit? — Egészen kicsi gyermek koromban. Nagyapa sokat mesélt, mindent megmutatott. Amikor nagyapám meghalt, sok olyan dolgot örököltem tőle, amit más talán kidobott volna. Én megőriztem. Ebből lett a könyvtárban látható hely- történeti kiállítás. Sajnos, a hely kicsi, csak a szerszámokat és a ruhákat tudtam bemutatni. Jó lenne, ha a birtokomban lévő bútorok is kiállíthatok lennének, akkor teljes valójában be lehetne mutatni a tiszalöki parasztemberéletmódját. Azt szeretném, ha egy-egy munkafolyamatot a kiállított szerszámokon keresztül minden mozzaJavuló szociális ellátás A városi önkormányzat már harmadik éve kénytelen benyújtani az önhibán kívüli gazdálkodási nehézségekre alapozott pályázatát. Idén összesen mintegy kilencmillió forint értékben juttatták el kérvényüket a bíráló szakszervhez. A megigényelt pénz nem teremt gazdálkodási egyensúlyt, viszont jelentősen megkönnyíti a város működését. A célpályázati lehetőségek sem kerülik el a városi vezetőség figyelmét, viszont ezek közül csak azokhoz az alapokhoz tudtak elképzelést benyújtani, amelyeknél nem, vagy csak minimális összegű volt a saját forrás kritériuma. így a Népjóléti Minisztérium által meghirdetett szociális programot finanszírozó pénzügyi forráshoz juttatott el pályázatot a tiszalöki önkormányzat. Ennek segítségével szeretnék kibővíteni az egyelőre csupán tizenkét időskorú bentlakását megoldó szociális otthon bővítését. Az előzetes elképzelések szerint további tíz—tizenkét nyugdíjasnak lehetne állami támogatással nyugodt élet- körülményeket teremteni. Ugyancsak a népjóléti tárca felhívására készült el az a pályázat, amely lehetővé tenné, hogy a szociális ellátást végző dolgozók munkahelyi körülményei javuljanak. A remélt sikeres elbírálással együttjáró közel 440 ezer forintból a konyhai eszközöket, tisztító- szereket és a dolgozók bejárását megkönnyítő kerékpárok vásárlása lenne megoldható, ezen pályázathoz szükséges 10 százalékos városi hozzájárulást kigazdálkodta az önkormányzat. Aranyász Sámuel natában meg tudnék mutatni, vetéstől az aratásig. Jó lenne, ha nemcsak egy tükör, hanem egy egész ház bútorzata, konyhás- tól, tisztaszobástól látható lenne. Hadd nézzék a maiak meg a későbbiek is, hogyan éltek az ősök. Nem szabad elvesztegetni a múlt emlékeit, abból terem majd a jövő. — Ón szinte mindent tud a tiszalökiek életéről. Mesélne valami érdekességet? — A háborúban felrobbantották mind a két templomot, a reformátust meg a katolikust is. A németek nem akartak olyan magas megfigyelőhelyeket hagyni, mint a harminchárom méteres templomtornyok. Vandál módon elpusztították őket. Nálam megvannak a régi tervrajzok, akár újra fel lehetne építeni őket. De nem ezt akartam mondani. Amikor bejöttek az oroszok, megtalálták a református templom kincseit. Érdekes, hogy nem vitték el. Szétszórták, az igaz, de otthagyták. Mire észbe kaptak, addigra Maros Sándor összeszedte és hazavitte. Nagykendőből csinált batyuba csomagolta az egészet, és betette az ágy alá. Előttevaló nap szült a felesége, és ott feküdt az ágyon a kicsivel. Az oroszok megtudták, hogy hová lettek az arany meg ezüst kegytárgyak, és teljesen feldúlták Maros Sanyi lakását, de az ágy alá nem néztek be, mert még ők is tiszteletben tartották a gyermekágyas fiatalasszonyt és az újszülöttet. Hát így menekültek meg a tiszalöki református egyház kincsei. Elodázott döntés Tiszalök képviselő-testü- lete a legutóbbi ülésen újfent — már harmadszor — elnapolta az önkormányzati intézmények gazdálkodási racionalizálását tárgyaló napirendi pontot. A hosszú ideje tartó kemény vita során egyelőre nincs olyan tervezet, amely többségi támogatottságot kapott volna. Ettől függetlenül egy biztos: ész- szerűsíteni és karcsúsítani szükséges a közintézmények gazdálkodását, ugyanis a városi költségvetés számára ez jelenti a legnagyobb kiadást. A testületi ülésen végleges döntés született az elmúlt hónapban a költségvetési vita miatt elnapolt városi temető ügyében. A tanácsnokok jóváhagyásukat adták az új működési szabályzatra, amely többek között tartalmazza, hogy időszakosan egy órával korábban nyitják, illetve ugyanennyi idővel később zárják a kapuit. Három minőségi és díjkategóriába soroták a kegyhelyeket, amelyeket 25 éves időszakokra lehet megváltani. A varos „gázos" vagyona A terv: idén rendeződik a pénzügyi helyzet 9? Elgázosított” jövő A város pénzügyi helyzetét az erős megszorítás jellemzi, amelyet három, egymással némileg összefüggő probléma várható rendezése megoldana. A vágyott gazdálkodási egyensúly viszanyeréséhez nagyban hozzájárulna a térségi gázhálózat értékesítése, az áramhálózat tulajdonrészének megkapása, illetve az önkormányzat kintlévőségeinek visszaszerzése. A térség négy települése — Tiszadada, Tiszaeszlár, Ti- szadob és Tiszalök — közös erővel látott hozzá a gázberuházáshoz. Szerencsésnek, de később már szerencsétlennek mondhatták magukat az érintett önkormányzatok, ugyanis a munkálatokhoz 47 százalékos, vissza nem térítendő állami támogatást kaptak. Az állami segítség nélkül kivitelezhetetlen lett volna a munka, de ma egyelőre emiatt értékesíthetetlen a gázszolgáltatás, s ennek azon nagynyomású része is, amelynek kezeléséhez pedig mindenképpen tulajdonost kell találni. A Mól Rt. már harmadízben is megtette a javaslatát: a cég 51 százalékos értéken megvásárolná. Ez TiA tiszalöki önkormányzat — ugyan nem egyedüliként a megyében, de mégis sajátságosán — régóta húzódó, komoly anyagi válságba került az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai miatt. Ezzel kapcsolatban a polgármester, Király Sándor keserűen megjegyezte: ma azért kapnak szidalmat, amiért akkor kaptak volna, ha nem vágnak bele a térségi közmű- fejlesztésbe. Az öt—hat évvel ezelőtti kecsegtető kormányzati beruházást támogató ajánlatoknak épeszű ember nem mondhatott nemet. Akkor volt forrás, hálózati gáz sehol, ma nem kell palackokkal rohangálni, viszont egy fillér felesleges pénze sincs a városnak. szalöknek közel 20 millió forintos bevételt jelenthetne, de az állam szeretne részesedni ebből az összegből. A város vezetősége pillanatnyilag azon fáradozik, hogy a szaktárcával elismertessék a korábbi segítségadásról szóló szerződésben foglaltakat, kiemelten azt a pontot, amely a támogatás vissza nem térítéséről szól. Várhatóan augusztusra megszületik a megegyezés. Az áramszolgáltatói rendszer tulajdoni részével kapcsolatban peres úton lehet csupán érvényesíteni Tiszalök járandóságát. Reménykeltőek a kilátások, ugyanis az országban született már olyan precedens értékű megegyezés is, amelyben a tulajdoni hányad 90 (!) százaléka a településé lehetett. Persze Tiszalökön ez hiú ábránd lenne, de a település vezetősége 40—45 százalékot jogosnak tartana. De amennyiben ez az érték közel a felére csökkenne, az abban az esetben is legalább hétjegyű számot jelenthetne a városi büdzsé bevételi oldalán. Ezek mellett, amenyiben a lakossági és közületi kintlévőséget is sikerülne visszaszereznie a városnak, az ugyan nem maga a kánaán lenne, de mindenképpen stabilan megalapozná az önkormányzat gazdálkodását. Az oldalt összeállította: Berki Antal és Vitéz Péter Fotók: Bozsó Katalin
