Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-22 / 145. szám

/ 1996. június 22., szombat Belföld—külföld 1 jj i] KE :n ET Béketárgyalások Az arab országok a „területet békéért” elv alaján folytatni akarják a béketárgyalásokat Izraellel. „Az átfogó közel-ke­leti békét célzó tárgyalásoknak alapját képezik továbbá a Biztonsági Tanács mindazon határozatai, amelyek az elfog­lalt területekről történő vissszavonulásra szólítják fel Izra­elt” — mondta Amr Mahmud Musza egyiptomi külügymi­niszter pénteken Kairóban, az Arab Liga külügyminiszterei­nek kétnapos tanácskozását követően. A szombati arab csúcs- találkozó résztvevői nem akarnak figyelmeztetést küldeni Iz­raelnek. Letartóztatások Hatvan személyt vett őrizetbe a német rendőrség az alsó- szászországi Hetendorfban, ahol mintegy kétszáz újfasiszta tartott gyűlést, és egy több száz fős tömeg meg akarta akadá­lyozni a rendezvényt. Az összecsapásokban kilenc személy, köztük öt rendőr szenvedett súlyos sérülést. Hetendorf az észak-németországi neonácik legfőbb találkozási helye. Csü­törtök éjszaka egy magánház udvarán tartottak összejöve­telt. A gyűlésre a rendőrség is készült, és az érkező újfasisz­tákat megmotozták, s számos baseballütőt, szögekkel kivert asztallábat, valamint egy baltát koboztak el. Mintegy 300 baloldali fiatal vonult tiltakozásul a ház elé. A tüntetők fele álarcot viselt, és megpróbálta megrohamozni az épület kert­jét. A rendőrség több órás küzdelem árán tudta csak meg­akadályozni a két tábor összeverekedését. Újabb balkáni háború ? Gojko Klickovic boszniai szerb miniszterelnök szerint nem kizárt, hogy a háborús bűnök elkövetésével vádolt Radovan Karadzic boszniai szerb elnök letartóztatására tett esetleges kísérletek újabb balkáni háborúhoz vezetnek. A Duga című belgrádi hetilapnak adott nyilatkozatában a „keményvona­las” politikus, aki május közepén váltotta fel hivatalában a mérsékeltnek tartott Rajkó Kasagicot, közölte: az is kérdé­ses, hogy miképpen távozhatnak a boszniai Szerb Köztársa­ság területéről azok, akik őrizetbe veszik, vagy őrizetbe akar­ják venni Karadzicot. „Nem áldozzuk fel Karadzic elnököt, hiszen már abba is beleegyeztünk, hogy a politikus vissza­vonuljon a háttérbe. Ennyi áldozat elégséges volt, s ezt Karadzic is elfogadta”. Vámügyek a bíróságon Rágalmazás K.Z. (Új Kelet) — Az elmúlt három évben összesen 178 jövedéki ügyünk 152 millió forint értékben, 93 vámigazgatási eljárásunk 255 millió forint értékben került bíróság elé, mivel ügyfeleink nem értettek egyet határozata­ink tartalmával —jelentette be tegnap sajtótájékoztatóján Csí­kos Endre ezredes, a Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Vám- és Pénz­ügyőrség Parancsnokságának vezetője. — A bíróságok 1993- ban első fokon a határozatok felét nem tartották — formai okokra hivatkozva — megala­pozottnak. Oka volt a jogi vég­zettségű munkatársak, valamint a kollégák államigazgatási ta­pasztalatainak hiánya. A fel- lebbviteli tárgyalásokon a hiá­nyosságokat pótolva a Vám- és Pénzügyőrség az esetek nagy részében megnyerte — a plusz- költségek ügyfeleinket terhel­ték —, ami bizonyítja, hogy a testület tagjai a jogszabályokat betartva végezték munkájukat. — Miért fordultak ügyfele­ink bírósághoz? — tette fel ön­magának a kérdést a parancs­nok. — Korábban a keleti export­nál kisebb vámtételt róttunk ki, ha a kereskedelem rubelelszá­molásban történt. Néhányan orosz valutát vallottak be, noha dollárok cseréltek gazdát. Elő­fordult, hogy a kereskedelmi okmányokon világító petróle­umot — korábban nem volt jö­vedékköteles — tüntettek fel, a tartályokban pedig gázolaj volt. Nem egy cég szeszes italt vagy üzemanyagot forgalmazott jogszerűtlenül, jövedéki enge­dély nélkül. Elég szokatlan tör­ténet, de eléfordult, hogy rend­őri igazoltatásra nem állt meg teherautó. Elfogása után rak- terén több száz liter üzemanya­got találtak. A jármű vezetője arra hivatkozott; az erdőben találta, és éppen a rendőrségre akarta vinni. Természetesen az említett és hasonló esetekben bírságot szabunk ki, sőt egyes esetekben rendőrségi eljárás is indul. A szabálytalanságok egy részének az ügyfelek tájékozat­lansága az oka, pedig szükség esetén a pénzügyőrhivatalok munkatársai is szívesen segíte­nek. Sók esetben a gazdálkodó egységek vezetői kifejezetten rossz jogi tanácsokat kapnak. A bírságok — egy-egy esetben több tízmillió forint is lehet — befizetésének, illetőleg behaj­tásának hatékonysága megkér­dőjelezhető, ugyanis fantomcé­gek, vagy egymilliós tőkéjű kft.-k vétenek a törvény ellen. A piacon jövedéki ellenőrzés alól elvont termékeket — sze­szes ital, üzemanyag dohány- termék — árulókat jövedéki bírsággal sújtjuk. A büntetés tétele a termékek százalékos arányának függvénye, de leg­alább 100 ezer forint. A mun­kanélkülieken ekkora összegét nem lehet behajtani, bár egyre többen kérnek részletfizetési kedvezményt. Torgyán József sajtótájékoztatója A felkészülés jegyében Palotai István (Új Kelet) A Független Kisgazdapárt országos elnöke érkezése utá­ni sajtótájékoztatóján beveze­tőjében elmondta, hogy au­gusztus 29—30—31 -én a párt kibővített frakcióülést tart, me­lyen jelen lesznek a párt szak­értői, a kabinetfőnökök, a me­gyei főtitkárok és a párt je­lentősebb tisztségviselői is. Az ülés helye titkos. A téma (a vá­lasztásokra való felkészülés je­gyében) leginkább a párt sora­inak rendezése. Jelen látogatá­sa is ezt célozza. A megbeszé­lések témája a mai és holnapi üléseken a városi és megyei szervezet fejlesztése lesz — majd a következőket mondta: — Közismert törekvésünk, hogy a következő választáso­kon kormányzati pozícióba ke­rüljünk. Elkészítettük alternatív gazdasági programunkat, most már lassan a megvalósítási ter­vek is elkészülnek. Eszmény­képünk: „Az olcsó, de haté­kony állam...” A párt helyi megyei ered­ményeivel elégedetlenek va­gyunk... Az ország kistelepü­lésein a kisgazdák a legerő­sebbek, ugyanez nem mond­ható viszont el a városokról, megyeszékhelyekről és a fő­városról. Hogy győzzünk, meg kell ezeket a pozícióinkat is erősítenünk. Várjuk sorainkba a nemzeti érzelmű középosz­a szabolcsi megyei csapat jó és ütőképes, tehát az eredmények javulása elvárható! — fejezte be bevezetőjét az elnök, majd újságírói kérdésekre válaszol­ván a következőket mondotta: — Mi azzal, hogy Horn mi­niszterelnök urat arra kérjük: számoljon el hirtelen vagyon­gyarapodásáról, éppen óvni óhajtjuk az alaptalan pletykák­tól. Mondja el ő, hogy miből futja neki 120 milliós házra. Mellesleg az a véleményem, hogy a miniszterelnökre más erkölcsi normák — sokkal szi­gorúbbak — kellene hogy vo­natkozzanak... Én nem építke­zem. Van ugyan Leányfalun egy tíz éve épülő és még min­dig félig kész 80 négyzetméte­res nyaralónk és egy öröklaká­sunk Budapesten, de a bulvár­sajtó által emlegetett rózsadom­bi villa mesebeszéd. 1990-ben és ’94-ben vagyonnyilatkoza­tot tettem, abban minden va- gyonom jegyezve van. A KDNP-vel természetes szövetségesek vagyunk. Az MDF esetében sem zárkózunk el semmitől, amennyiben elérik a szükséges ötszázalékos határt. Az MDNP jelentéktelennek tűnő erő. Mutassák meg, hol vannak, és mi szívesen tárgya­lunk velük is. Mi nem az új alkotmány szükségességét vitatjuk, hanem az alkotmányozás módját. Az előkészítésben csak a parla­holott ez nem fedi le az egész társadalom véleményét. Hiá­nyoznak a munkából a civil szervezetek, például az oktatás, a tudomány, és mondjuk töb­bek között a csökkent munka­képességűek érdekképviseleti szervei. Ne kerüljenek politikai érdekek az alkotmányozás elé. A népszavazás ne a kész terve­zetre vonatkozzon, hanem a részletekre is, mint például a kétkamarás vagy egykamarás parlament, vagy a direkt vá­lasztható köztársasági elnök kérdésére. Azt akarjuk, hogy csak a következő kormányzati ciklus haggya jóvá az alkot­mányt. Félreértés ne essék, fon­tos dolognak tartom az alkot­mányozást, amit az is bizonyít, hogy 1989-ben magam kértem az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását. A parlamenti tévéközvetíté­sek megszüntetése a demokrá­cia súlyos megsértése lenne, ugyanúgy, mint a napirend előtti felszólalások korlátozása. Az Országgyűlés feladata nem csak a törvénykezés, és ha erre megy el minden idő, az azt je­lenti. hogy rossz a törvényi előkészítés. Mi demokráciát akarunk, olyan népképviseletet, ahol nem érvényesülhet holmi het­venszázalékos kormánytöbb- , ség, mert az már a pártállami időkre emlékeztet—mondta a tályt! A nyíregyházi városi és menti pártok vesznek részt, Kisgazdapárt elnöké. Vitafórum az alkotmánykoncepcióról (Folytatás az 1. oldalról) A válaszból kiderült, hogy egy kétkamarás parlament lehet, hogy csökkentené az esetleges hatalmi túlsúly létrejöttének veszélyét, de való­színű, hogy sokkal drágábbá tenné a működé­sét. Emiatt át kellene alakítani a magyar politi­kai életet, s amennyiben ehhez még csatolódna a képviselők egyszerűsített visszahívása is, ak­kor működésképtelenné válna a kialakuló de­mokrácia. A tervezett alkotmány viszont erősí­tené a civil szerveződések helyzetét, amelyek nagyobb hangsúllyal vehetnének részt a hazai közéletben. A szociális jóléti állam mint fogalom egé­szen biztos, hogy kimarad az alkotmányterve­zetből, ugyanis egy ország alaptörvényének olyannak kell lennie, hogy az minden körülmé­nyek között teljesíthető legyen. A szakelőadó német példával érvelt: ők megengedhetnék ezt maguknak, mert rendelkeznek hozzá megfelelő gazdasági alapokkal, de Magyarország sajnos egyelőre szegény, s a teljesíthetetlen ígéretek­nek lassan véget kell érniük. Ülésezett a megyegyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Tarthatatlan az az állapot a továbbiakban, hogy az in­tézmények költségvetéséből 65—80 százalék a bérkifize­tés, illetve annak vonzatai. Az írásos anyag 171 fős lét­számcsökkentésre tett javas­latot. Mint ismeretes, ebben az évben még az állam hoz­zájárul a végkielégítések ki­fizetéséhez, jövőre viszont már nem. A felszabaduló he­lyek zárolásával 80 millió forintot takaríthatna meg a megye, amelyet aztán vissza­forgathatna az intézmények működtetésére. Amennyiben megfelelő szintre kerül a neve­lőszülői hálózat, úgy a nyíregy­házi csecsemőotthon a jövő év végén megszűnik. Abban min­den képviselő egyetértett, hogy a racionalizálás nem tűr halasz­tást. Többen jobb és legfőképpen hatékonyabb ellátórendszer mellett érveltek. Felvetődött az is, hogy a megtakarítás ne ke­rüljön be a közös kalapba, ha­nem annál az intézménynél maradjon, amelyik azt elérte. Ez a javaslat nem nyert támo­gatásra, mert ez tovább fokoz­ná a már kialakult intézmé­nyek közötti színvonalbeli különbséget. Egyébként dr. Zilahi József szerint ma azok az intézmények vannak jobb helyzetben, amelyek önként megkezdték a racionalizálást. Egyórás vita után a megye­gyűlés elfogadta az előterjesz­tést. forintot nyertünk. Munkánkat segíti a megyei és a Nyíregy­háza városi önkormányzat is. Konferenciáink, állásbörzé­ink, átképzéseink, szakmai ta­pasztalatcseréink jól segítet­ték a kisemberek képzettségé­nek, kulturális igényének nö­vekedését. A tisztújító közgyűlés a Nyíregyházi Népfőiskola Egyesület új elnökének Tárnái Ottót, ügyvezető alel- nöknek pedig dr. Vinnai Győzőt választotta. Uj elnök K.Z. (Uj Kelet) A soros évi közgyűlésen számolt be tegnap délután az elmúlt 12 hónap munkájáról dr. Vinnai Győző, a Nyíregy­házi Népfőiskola Egyesület ügyvezető elnöke. Beszédé­ben kiemelte: — A társadalomnak szük­sége van olyan civil szer­veződésekre, amelyek segít­séget nyújtanak a kulturális, gazdasági és szociális feladatok meghatározásában. Alapvető kérdés, hogyan tudunk a kisem­bereknek segíteni, miként tud­juk a nagy politikát személyre szólóan levinni. Az Európai Unió alapértelmezése szerint minden nemzetnek segíteni kell az országok lakóinak tanulását. Hat alkalommal pályáztunk, öt eredményes volt, egymillió Amint az várható volt... ...az új indiai vezetők meg­tagadták az atomrobbantások betiltására vonatkozó nem­zetközi egyezmények aláírá­sát. Döntésüket sajnos bi­zony nem elvi okok látszanak indokolni, hanem nagyon is gyakorlatiak. India független állami lé­tének kezdete óta gyakorla­tilag folyamatos „félhadi- állapotban” van Pakisztán­nal, amely történetesen szin­tén rendelkezik még fejlesz­tésre szoruló tömegpusztító fegyverrendszerekkel, és „természetesen” szintén nem hajlandó az atomkísérletek felfüggesztésére. Ez az ellenségeskedés is egy Trianonhoz hasonló bé­kediktátum mellékterméke történetesen olyané, amely nyitva hagyott kezelhetetlen nemzetiségi és vallási kérdé­seket, amilyen például a kas- míri is. A kettős szembenállást „fűszerezi” az a tény, hogy Kína és India között is van egy majd ötvenéves területi és határvita, amiben képtele­nek dűlőre jutni. Mivel Kína is húzza-halasztja az atom­csend aláírását, lehetséges, hogy ez a térség a világ utol­só, nukleáris feszültségekkel teli része. A legutóbbi indiai válasz­tások eredményeként hata­lomra került nacionalista (hindu) politikusok nem is igen akarják kezelni a prob­lémákat, és többször dekla­rálták, hogy Pakisztán eseté­ben sokkal inkább hisznek az erő alkalmazásában, mint a reménytelen tárgyalásokban. Mit tehet a világ? Legfel­jebb reménykedik, hogy ezek az országok atomarzenálju­kat csak az elrettentés kedvé­ért fejlesztik... A Hamász teljesíthetet­len... ...feltételekkel „tűzszüne­tet” ajánlott az új izraeli ka­binetnek. Követeléseik jegyzéke tar­talmazza az izraeli fogságban lévő Hamász-terroristák azonnali szabadon bocsátá­sát, a szervezet üldözésének azonnali felfüggesztését, va­lamint követelik a palesztin területek zárlatának azonna­li feloldását. A Hamász vezetősége azt is közölte, hogy ha Izrael nem teljesíti ezeket a köve­teléseket, akkor folytatják a terrorcselekményeket. Mindebből az látszik ki vi­lágiam, hogy ez a síita szer­vezet egyáltalán nem akarja a békét, a nyugalmat, és a megbékélés útját sem szíve­sen járja. Annak viszont na­gyon nagy a valószínűsége, hogy az új politikai konstel­lációban meg fogják erre ta­nítani...

Next

/
Oldalképek
Tartalom