Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-18 / 141. szám

UJ KELET Panoráma 1996. június 18., kedd 11 „Globális szimfónia” Az elsősorban hegedűmű­vészként és karmesterként ismert indiai zeneszerző, L. Szubramaniam „Globális szimfóniájának'' vasárnap este volt az európai bemu­tatója Berlinben. A zene­szerző által dirigált előadást egyenes adásban sugározta a rádió több országba, köz­tük Finnországba, Francia- országba, Nagy-Britanniá- ba, Olaszországba, Szlové­niába és Palesztinába. A mintegy harmicperces szimfónia, amelyben kórus­részletek, üíőhangszerszójók és vonóshangszer-szekvenci- ák váltják egymást, különbö­ző kultúrák zenei hagyómá- nyait olvasztja egybe. A darab ősbemutatója tavaly augusz­tusban volt a New York-i Madison Square Gardenban az ENSZ megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Közreműködött a kon­certen a RIAS rádió ifjúsá­gi kórusa, a berlini Deutsche Oper kórusának több éne­kese, valamint számos ja­pán, arab és indiai hang­szerszólista. Szubramaniam az ugyan­csak indiai származású világ­hírű karmester, Zubin Meh­ta ösztönzésére komponálta a „Globális szimfóniát”. A vasárnap esti berlini kon­cert műsorán szerepelt még Mehta „Fantasy on Vedic Chants” és Szubramaniam „South Indian Classics” című darabja. Utóbbit maga a komponista adta elő hegedűn egy indiai trió kíséretével. A cárok és a kommunisták öröksége Magántulajdonban a Hold? Ha balszerencsés, máról holnapra elveszítheti ottho­nát. Kivéve persze, ha van 15,99 dollárja. Ennyi az ára ugyanis egy holdbéli teleknek. A Sacramento (Kalifor­nia állam) melletti Rio Vistában élő Dennis Hope törté­netesen kitart amellett, hogy 1980-ban megvette az egész Holdat. Azóta az érdeklődők 15,99 dollárért vá­sárolhatnak nála parcellákat. Már 1700 azoknak a szá­ma, akik vásároltak is telket a Hold napos oldalán. Az árnyas oldalra ez idáig még nincs kereslet. Kolosszális tréfa vagy ko­moly üzlet? Hope számára mindkettő. Azért minden eshetőségre felkészülten ha­tósági jóváhagyást szerzett holdbéli birtokára, és a jogát szükség esetén bíróságon is hajlandó érvényesíttetni, pél­dául akkor, ha a NASA rá­szánná magát, hogy a hosszú szünet után ismét űrhajót küldjön a Holdra. Másrészről viszont a 48 éves férfi jót nevet azon, hogy milyen egyszerűen ment neki a Hold megvásárlása. Biztos ami biztos alapon ráadásul megvásárolta a Naprendszer valamennyi eddig ismert boly­góját, holdjaikkal együtt. A világmindenség legna­gyobb földbirtokosának törté­nete 16 évvel ezelőtt kezdő­dött, amikor Hope házassága hajótörést szenvedett. (Keresd az asszonyt — taija a francia közmondás!) Bánatában új ér­telmet keresett életének, és per­sze valami megszerezhető után is nézett. És ekkor a szó szoros értelmében „égi jelzést” ka­pott: felnézett az égboltra, és megpillantotta a Holdat. Tud­ta, hogy mit kell tennie. Hope még azon az éjjelen tá­jékozódott a Hold nagyságáról, megfogalmazta a birtoklevelet, és regisztert fektetett fel a leendő holdbéli telektulajdono­sok számára. Aztán San Fran- ciscóba utazott, hogy az illeté­kes hivatalban bejegyeztesse magát a Hold tulajdonosaként. Hope szerint a kormányok valamikor megállapodtak ab­ban, hogy a Hold nem tulajdona egyik országnak sem. Magántu­lajdonról rendelkező jogszabály ellenben nem létezik, Ézért be­adványában az 1862-es Hom- stead Act-re hivatkozott. Abban Abraham Lincoln elnök minden állampolgárnak megadta a jogot, hogy 68 hektárnyi területen le­telepedjék, azt megművelje, és ezáltal tulajdonossá váljon. Miután több tisztviselő ré­széről fejcsóváló elutasításban részesült, és három vezető be­osztású hivatalnokkal is tár­gyalt, Hope végül ráakadt egy olyan főnökre, akinek volt ér­zéke a humor iránt. „Ördögbe is, fizessen tíz dollárt az okmá­nyokért!” — mondta az illető. Hope fizetett, aztán az okmányt jóváhagyatta egy ügyésszel, s megszerezte az eladási okmány és a birtoklevél copyright jogát. Két héttel később már 6000 dollár volt a folyószámláján, mi­után nagyobb bevásárló köz­pontokban holdbéli parcellákat kínált megvételre. A Holdat 3112 002 részre osztotta fel. Aki. telket akar vásárobi, az a hold­térképen bejelölt parcelláról bi­zonylatot kap. Egy-egy parcel­la nagysága 1,777 acre, holdbé­li nyelven „tíz secra” (az angol acre többesszámú alakja fordít­va olvasva). Időközben a hold­béli telektuljdonosok sorában ta­lálható két volt amerikai elnök — Ronald Reagan és Jimmy Carter—, valambt neves film­színészek és tévésztárok. Arra azonban már mélységes hallgatás volt a válasz, amikor Hope a 80-as évek elején levél­ben fordult az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió kormá­nyához, valamint az ENSZ- hez, és mindegyiktől 33 ezer dollárt kért kártérítésként a ko­rábbi expedíciók által okozott holdszennyezésért. Amidőn vi­szont Hope 1983-ban felhívta tulajdonosi jogaira a bostoni tu­dományos múzeumot, az nyom­ban leállította holdbéli telkek tréfából történő árusítását. Dennis Hope, a holdtulajdo­nos, polgári foglalkozás szerint pilótafelszereléseket áruló ke­reskedő egy szép napon szíve­sen meglátogatná holdbéli par­celláit. Elismeri ugyanakkor, hogy „birtokának” éjszakai szem­revételezése is megelégedésére szolgál — különösen holdtölte idején. A romantikus lelkek pe­dig azzal vigasztalódhatnak, hogy a Hope által fogalmazott birtoklevél előírásai szerint a Holdon csak „föld alatt” lehet építkezni, nehogy megzavaiják a Földről a Holdra nyíló szép ki­látást. Leendő ügyfeleit pedig arra emlékezteti, hogy mi, em­berek szeretteinknek lépten nyo­mon a Holdat és a csillagokat ígéijük, legyünk tehát szívesek be is váltani ígéretünket.. A cárok és a kommunista diktátorok öröksége súlyos teherként nehezedik a fiatal oroszországi demokráciá­ra —vélekedik az AFP hírmagyarázata, és ennek okát elsősorban abban látja, hogy az államfő'hatalmi túlsú­lyánál fogva bármin túlteheti magát. A kommentár a to­vábbiakban távolról sem minősíti példaképnek azt a tényt, hogy — akárcsak 1991-ben — a nép ezúttal is közvetlenül választhatja meg az elnököt, mivel Borisz Jelcin az alkotmányban rögzítette széles körű elnöki hatalmát és ezt 1993-ban referendum hagyta jóvá. , .Minden bizonnyal módunk­ban áll beszélni és bírálni anél­kül, hogy szibériai száműzetés veszélye fenyegetne bennün­ket” — idézi az AFP Szergej Parhomenkót, az Itogi című hetilap új fiatal főszerkesztőjét. „A moszkvai és a szentpé­tervári sajtó szabad, kipellengé­rezi a visszásságokat és lelep­lezi a botrányokat, de szinte semmi befolyása sincs a hata­lomra” — tette hozzá Parho­menko. Jelcin elnök ugyanis szinte korlátlanul egymaga kormá­nyoz, s a dumának alig van valamelyes hatásköre, az el­nök akkor oszlathatja fel, ami­kor csak akarja. És hogy ezt mennyire komolyan kell ven­ni, arról képet alkothattak ma­guknak a duma képviselői, amikor 1993-ban Jelcin harc­kocsikat vonultatott fel a par­lament épülete előtt. De a duma tehetetlensége valójában a ta­valy decemberi parlamenti vá­lasztások után mutatkozott meg igazán. Ámbár a választásokból a kommunisták kerültek ki a legjelentősebb erőként, Jelcin mégis megtarthatta miniszter- elnökét, Csernomirgyint és irányváltás nélkül folytathatta politikáját. Az a tény azonban, hogy az elnök nem áll semmiféle elle­nőrzés alatt, nemcsak a duma gyenge helyzetére vezethető vissza—vélekedik a kommen­tár. A szakszervezeteknek és társadalmi szervezeteknek az a hálózata, amely a nyugati de­mokráciákban az ellensúlyt ké­pezi, és amelynek feladata, hogy védelmezze a polgárt az állam önkényével szemben, ebben a formájában nem léte­zik Oroszországban. A lakosságnak a politika iránt alig mutatkozó érdeklődése is hozzájárul ahhoz, hogy nyugati értelemben vett demokrácia nem alakulhatott ki Oroszor­szágban. Lassan kifulladt az értelmiség lelkesedése az új szabadság iránt, amelyet az egykori államfő és pártfőnök, Mihail Gorbacsov a peresztroj­ka révén megnyitott előttük. „Az értelmiség tagjai lettek a régi rendszer összeomlásának első áldozatai, és most azzal vannak elfoglalva, hogy keres­senek néhány dollárt túlélésük biztosítására” — idéz egy nyu­gati diplomatát az AFP. 1994- ben megjelent, „A kés élén” című könyvében Jelcin azt írja, hogy hetven év kommunizmus után előbb ki kell alakulnia a A napokban jelent meg a saj­tóban képpel illusztrált tudósí­tás arról, hogy Budapesten megnyitotta vicctrafikját Ko­vács Ferenc. Arról nem szólt a hír, hogy vicceken kívül egyéb is kapható a trafikban. Az AP amerikai hírügynök­ség budapesti keltezésű jelen­tésében felhívta a figyelmet arra, hogy „az a nemzet, amely Lisztet, Bartókot és Kodályt adta a világnak, most valami újjal járult hozzá a világ zenei kincsestárához: a szerenádot adó óvszerrel”. A kondom — az AP szerint — zenés üdvöz­lőkártyához hasonlóan műkö­dik: használatbavételkor csen­dül fel két dallam valamelyike. Az egyik a hajdani kommunis­ta dal, a Fel, fel ti rabjai a Föld­nek..., a másik pedig a Te drá­ga kis félnótás... kezdetű slá­ger. Kovács Ferenc, a muzsi­káló óvszer feltalálója és sza­demokrácia értelmezésének. El kell ismernünk, hogy Oroszor­szágban a demokrácia rossz értelmezése uralkodott el. Az új nemzedék még nem talált utat a hatalomhoz. Az orosz értelmiség és a kö­zéposztály fél a hatalomtól és távol tartja magát a politikától vagy a társadalmi elkötelezett­ség bármilyen formájától. Az, hogy Jelcin nem sokat törődik az egyén jogaival, mindenek­előtt a csecsenföldi háborúban mutatkozik meg. Januárban megparancsolta, hogy erő­szakkal vessenek véget egy csecsen kommandó dagesztáni túszejtő akciójának. Az eredmény több tucat túsz halála volt. A csecsenföldön dúló háború, amelyben eddig mintegy 40 000 ember vesztet­te életét, jó példa arra, hogy Jelcin csaknem abszolút hatal­mat gyakorol. Az orosz csapa­tok 1994 decemberi csecsen­földi bevonulását Jelcin rende­leti úton parancsolta meg, anél­kül, hogy a parlament vélemé­nyét kikérte volna. Az a több millió aláírás, amelyet a hábo­rú befejezése érdekében gyűj­töttek, teljességgel hidegen hagyta őt. „Csecsenföld jól mutatja az orosz demokrácia határait” — jelentette ki Konsztantyin Szu- jev, az orosz Tudományos Aka­démia Filozófia Intézetének munkatársa. Jelcin, mint a nép által megválasztott elnök, a ka­ukázusi háború elindításával az új Oroszország történelmének egyik legveszélyesebb döntését hozta meg. badalmaztatója, szerződést kö­tött egy gumigyárral száz da­rab legyártására, de még nem döntötte el, hogy mennyiért árusítsa a kondom darabját. Meggyőződése szerint min­denesetre olyan népszerű lesz, hogy a nagybani forgalmazás lehetővé teszi majd a jutá­nyos áron történő értékesí­tést. Az AP végül megjegyzi, hogy a 45 éves Kovács, egy­kori szobafestő, aki a film­iparban is dolgozott már, leg­utóbb vicctrafikot nyitott egy csendes budapesti mellék­utcában. ELNÉZÉST. AZT HITTEM. HOGY SZEMÉLYENKÉNT EGY kILÓ KÁVÉT. EGY ÜVEG SZESZT ÉS EGY FŐ TAMIL MENEKÜLTET Búcsú a joghurttól Lassan eltűnik a bolgá­rok asztaláról a természe­tesjoghurt, a bolgár kony­ha büszkesége. Az ország, amely a híres joghurt­termelő baktériumot, a lactobacillus bulgaricust adta a világnak, elpártoló- ban van legegészségesebb és legismertebb export- cikkétői a posztkommunis­ta korszak okozta gazdasá­gi bajok következtében. Külföldön nagyobb a kereslet a bolgár joghurt iránt, mint valaha, ám a hazai fogyasztás hanyatlik. Mihail Velkov, a Bolgár Tejipari Szövetség főtitká­ra szerint a bolgárok gyen­gülő vásárlóereje és a fel­dolgozásra felajánlott tej mennyiségének csökkené­se a termelés jelentős visz- szaesését okozta. — Ha a bolgároknak lenne elég pénzük, a termelők sajt vagy fagylalt helyett boldo­gan gyártanának joghur­tot, hiszen az gyorsabban hozna hasznot — mondta. A szófiai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint Bulgáriában tavaly 112 ezer tonna joghurtot állítot­tak elő, szemben az 1994. évi 128 ezer tonnával és a nyolcvanas évek 400 ezer tonnás termelésével. A bal­káni ország híres rózsaola­jához hasonlóan a joghurt­ipar is állami támogatás nélkül kénytelen megküz­deni a fennmaradásért a szabad verseny posztkom­munista korszakában. Bulgáriának égetően hi­ányzó devizát hoz a jog­hurtképző táptenyészetek exportja. Szakértőid szerint a híres „lactobacillus bul- garicus” csak az egyedülál­ló bolgár mikroklímában tenyészik, másutt mutációk alakulnak ki. A bolgár jog­hurtot még olyan távoli or­szágokban is vásárolják, mint Kína, Japán vagy a Fülöp-szigetek. Egyedül Japánban évi 100 ezer tonna joghurtot ál­lítanak elő a Bulgáriából importált baktériumtenyé­szetekből — közölte Nina Sztojcseva, a joghurttech­nológia exportjára feljogo­sított LB Bulgáriáim nevű állami cég licenszmened- zsere. Japán szófiai nagy­követe szerint honfitársai számára Bulgária egyetlen dolgot jelent—a joghurtot. A hagyományos bolgár joghurt, amelyet pasztőrö­zött tejből erjesztenek táp­kultúrákkal, sűrű, fehér, enyhén savanykás és rend­szerint nem áll el tovább három napnál. A bolgárok egyre többet vásárolnak a tejporból készült márkák­ból, például a Danone ter­mékeiből, amelyek több mint egy hétig megőrzik minőségüket. A szófiai egészségügyi minisztérium illetékese szerint a Danone- joghurl mintegy 20 száza­léknyi tejport tartalmaz, ami ugyan a megengedett határon belül van, de „az nem bolgár joghurt”. A ha­gyományosjoghurtot kiszo­rítják a bolgárok étrend­jéből a nagy választékban kapható gyümölcslevek és szénsavas üdítőitalok is. Az oldalt MTI-Panoránia any aguk segítségévei állítottuk össze

Next

/
Oldalképek
Tartalom