Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-03 / 128. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. június 3., hétfő 3 Három kérdés Magyar Bálinthoz Palotai István villáminterjúja Magyar Bálint (SZDSZ) művelődési és közoktatási miniszter vasárnap sajtótájékoztatót tartott a megyeházán. Lapunk munkatársa három megyei vonatkozású kérdést tett fel a miniszternek. — Miniszter úr! A nyíregyházi főiskolák álma már évek óta, hogy egyetemmé egyesülhessenek, és ezzel a megyeszékhely is egyetemi városi rangra lépjen. Az újabb összevonások és karcsúsítások mennyiben befolyásolhatják ennek az álomnak a megvalósulását? —Úgy néz ki, hogy a felsőoktatási törvény tervezetéhez képest a parlament egy még erőteljesebb változást fog elfogadni. Nevezetesen a két kormánypárti frakció részéről felmerülő módosítási javaslatok között szerepel az is, hogy Budapest kivételével minden településen csak egy állami felsőoktatási intézmény lehessen. Ez gyorsított integrációt jelentene, amely szerint a gyorsítás azt jelentené ebben az esetben, hogy a törvény mellékleteként szereplő felsorolás (ami felsorolja a felsőoktatási intézményeket) csak két vagy három évig lenne érvényben, és ez alatt a három év alatt kellene ennek az integrációnak megszületnie. Ezt én értelmes gondolatnak tartom, amihez viszont komoly politikai konszenzus és támogatottság kell, hiszen itt a részérdekek eléggé széthú- zóak. Ahogy két pártelnökből nehéz egyet csinálni, ugyanúgy két rektorból is... — Tud-e miniszter úr arról, hogy Kisvárcián a zsidó imaház megszüntetésével egyidejűleg muzeális értékű kegytárgyak halmazát hányják gödrökbe, és temetik be földdel? Állítólag senkinek nem kellenek, hiába képviselnek hatalmas értéket... — Nem tudok, nem hallottam erről... Nem tartom jó dolognak, bár az a zsidó hitközség belügye, hogy mit tesz a saját értékeivel, de ha ez így van, akkor nem hinném, hogy az országban ne lenne olyan hely, ahova ne lehetne felajánlani ezeket az értékeket. Bármilyen vallási felekezethez, vagy kultúrkörhöz tartó értéknek a megsemmisítése komoly veszteség, amit lehetőleg el kell kerülni. — Ön személyesen kapott egy faxot márciusban Verebes Istvántól, amelyben kéri, hogy tízperces kihallgatáson fogadja a Játékszínnel kapcsolatos—január 24-én beadott—pályázata miatt. Sem a faxra, sem a pályázatra eddig semmilyen hivatalos választ nem kapott. Tud Ön erről? —A Játékszín igazgatói pályázatát kiírták. Az igazgatói pályázatra beérkezett három pályázat, és a bírálóbizottság Balázsovits Lajosét fogadta el. Balázsovits Lajost—mivel korábban is ő volt az igazgató — a minisztérium megerősítette pozíciójában. Ha formális választ Verebes István ez ügyben nem kapott, azt sajnálom, mert kellett volna kapnia, azonban újságokban megjelent a pályázat eredménye. Az önfeláldozó szeretet jegyében Rendházszentelés Borbányán Gyüre Ágnes (Új Kelet) Szombaton szentelték fel a debrecen-nyíregyházi római katolikus egyházmegye első rendi központját a borbányai Szent László templom szomszédságában. Az eredetileg plébániának tervezett, de valaha félbemaradt épületet dr. Váradi József püspöki helynök megrendelésére Bán Ferenc Kos- suth-díjas építész álmodta meg, és az Eurotreep Kft. valósította meg tíz hónap leforgása alatt. A kolostor egyben Magyarország első kamilliánus rendháza. Jelenleg két atya, az Ausztria után újra Magyarországon élő Anton Gots (a be- tegpaszioráció egyházmegyei referense), és a lengyel származású Zbigniew Bodecki, valamint három felszentelésre váró társuk lakja az épületet, mely a kezdeti időszakban kilenc szerzetes számára tud lakhelyet kínálni. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Angelo Brusco, a kamilliánusok rendi elöljárója, Alfred Pucher osztrák tartományi elöljáró, dr. Váradi József pápai prelátus, Nyíregyháza plébánosa, Varjú Imre kanonok, a magyar kamilliánus családok elnöke és Csabai Lászlóné Nyíregyháza polgár- mestere. A szentmise főceleb- ránsa Bosák Nándor megyéspüspök volt. A rend hazánk történelme során immár harmadszor telepszik le Magyarországon. S azért éppen Borbányán vetették meg a lábukat, mert köztudomásúlag a mi vidékünkön van a legtöbb szegény (ezért testileg és lelkileg is sérült) ember. A Lelliszi Szent Kamill (1550— 1614) által alapított, s az egyház által 1591 óta elismert rendnek 1100 tagja működik az 5 földrész mintegy 30 országában, mint lelkipásztor, orvos, betegápoló, szociális gondozó. Hozzájuk csatlakoznak a szerzetesnővérek és a kamilliánus családok. Nagy hangsúlyt fektetnek a haldoklók lelki gondozására. A fejlődő országokban nemcsak a nyomortelepen élőket, a leprásokat gondozzák, hanem dolgoznak az egészségügy megszervezésén, a korszerű és átfogó ellátás kidolgozásán, beindításán. Anton Gots 1983-ban alapította az első kamilliánus családot. A kamilliánus család körülbelül húsz tagból álló hívő közösség. A tagok lehetnek különféle vallásúak, neműek, korúak, cölibátusban élők, házasok, betegek vagy egészségesek, szenvedők vagy hozzátartozók. A lényeg: a kamilliánus életelvek és munkamódszerek alapján vállalják a betegek és szenvedők szolgálatát a csoportjukon belül és kívül. Minden családnak megvan a maga sajátos jellege, légköre, olykor speciális munkaterülete. A család tagjai a lehetőségek szerint, de legalább 4—6 hetente találkoznak, beszámolnak tapasztalataikról, vállalásaik teljesítéséről, s gyakorlati módon is meghatározzák következő feladataikat. Mindez minimális szervezést jelent. A vezető mellett két asszisztens áll. A családhoz tartozás nem jár semmiféle díjazással, és nem jelent anyagi elkötelezettséget. A kiképzés 6—7 egységet foglal magába, időtartama 6—9 hónap. Magyarországon öt év elteltével már 34 ilyen család működik, körülbelül 550 taggal. Szűkebb pátriánkban például Újfehértón és Nyíregyházán találjuk őket. Szinte érthetetlen, hogy több évtizedet kellett várni arra, hogy az önfeláldozó szeretet jelképét, a vöröskeresztet magukon hordó szerzetesek befogadást nyeljenek Magyarországon — mondta Csabai Lászlóné. Hiszen a polgári társadalom a bajok enyhítésére gyógyintézeteket, anyagi eszközöket kínál fel, de mindezeken túl emberi odaadásra és részvétre van szükség. A gondoskodás csak így lehet teljes. Egészségvédelmi és Környezetvédelmi Nap Hatalmas hodászi iskolabuli Dojcsák Nem szólította a csengő osztálytermeikbe a hodászi iskolásokat pénteken, mely napot egymás között madarak és fák napjaként emlegettek, de hivatalosan Egészségvédelmi és Környezetvédelmi nap volt, ennek megfelelő programokkal. A gyerekek reggel lomtalanítás jelszóval tisztává varázsolták iskolájukat és környékét, majd az alsósok bemelegítő tornát végeztek az iskola udvarán. A felsősök ezalatt nekiláttak a főzésnek, az udvar szélén sorakozó bográcsokban rövidesen paprikáskrumpli és babgulyás Totyogott. Első hallásra ezek a fűszeres ételek nehezen kapcsolhatóak össze az egészségvédelemhez illő gyomor és szervezetkímélő táplálkozással, de itt erre is figyeltek. Zsír helyett olajjal főztek, és fűszerszegényen. Nem új dolog a gyerekeknek az egészséges táplálkozás témája, hiszen 9-10. osztályban ez is szerepel a háztartási ismeretek tantárgy anyagában. A főzésnél érdekes módon egy férfi, Gajdos István, technika és a háztartási ismeretek tanára segédkezett, akinek specialitásai a bográcsban főzhető ételek. A kész ételeket zsűri bírálta, de az elkészítési időt nem, kizárólag a minőséget vették figyelembe. Ezalatt a kicsik csapatai néhány méterrel odébb sorversenyen mérték össze erejüket. A gyerekek délelőtt néptánc, délután táncház bemutatót tartottak, Andóné Kulybus Nóra tanítónő irányításával. Az udvar egyik különálló épülete valamikor szénraktár volt, de átalakították, ebédlő és konyha lett belőle, és a 9-10.-esek oktatásához szükséges minden modem háztartási gép és konyhafelszerelés rendelkezésre áll itt. A mikrohullámú sütő mellett félig kész hot-dogok és hamburgerek sorakoztak, ezeket önköltségi áron vásárolhatták meg a gyerekek. A lányok itt is a főzéssel voltak elfoglalva, a csülköt pedig Kulybus Gyula óraadó szakoktató darabolta a fazékba. Az iskola bejáratánál felállított mázsázó nem sokat pihenhetett, reggeltől szakadatlanul hordták a gyerekek a faluban gyűjtött, összekötözött papírkupacokat. Tanáraik jegyezték az eredményeket, mert a legtöbbet gyűjtő címért folyt a versengés. Az osztálytermek ezalatt üresen álltak, kivéve azokat melyekben a természet- védelmi és egészségvédelmi videóvetítéssel egybekötött előadásokat tartották. Városházi esküvő Nyíregyházán Berki Antal (Új Kelet) Új funkcióval gazdagodott e hónap elsejével a nyíregyházi városháza díszterme. Ezentúl nemcsak politikai csetepaték, fogadások színtere lesz a patinás belsőtér, hanem a házasulandók is itt mondhatják ki a boldogító igent. Csabai Lászlóné polgármester kezdeményezésére szombatonként egész nyáron az ifjú párok rendelkezésére áll a városháza. A város mindent megtesz, hogy a szertartás bensőséges, örökre emlékezetes legyen. Szombaton hat pár fogadott egymásnak örök hűséget. Most már csak kizárólag rajtuk múlik, hogy a holtomiglan-holtodig- lan valóban életfogytig tartson.
