Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-03 / 128. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. június 3., hétfő 3 Három kérdés Magyar Bálinthoz Palotai István villáminterjúja Magyar Bálint (SZDSZ) művelődési és közoktatá­si miniszter vasárnap saj­tótájékoztatót tartott a me­gyeházán. Lapunk munka­társa három megyei vo­natkozású kérdést tett fel a miniszternek. — Miniszter úr! A nyíregyházi főiskolák álma már évek óta, hogy egyetemmé egyesülhessenek, és ezzel a megyeszékhely is egyetemi városi rangra lépjen. Az újabb összevonások és karcsúsítások mennyiben befolyásolhatják ennek az álomnak a megvalósulását? —Úgy néz ki, hogy a felsőok­tatási törvény tervezetéhez képest a parlament egy még erőteljesebb változást fog elfogadni. Neveze­tesen a két kormánypárti frakció részéről felmerülő módosítási ja­vaslatok között szerepel az is, hogy Budapest kivételével min­den településen csak egy állami felsőoktatási intézmény lehessen. Ez gyorsított integrációt jelente­ne, amely szerint a gyorsítás azt jelentené ebben az esetben, hogy a törvény mellékleteként szereplő felsorolás (ami felsorolja a felsőoktatási intézményeket) csak két vagy három évig lenne ér­vényben, és ez alatt a három év alatt kellene ennek az integráció­nak megszületnie. Ezt én értelmes gondolatnak tartom, amihez vi­szont komoly politikai konszen­zus és támogatottság kell, hiszen itt a részérdekek eléggé széthú- zóak. Ahogy két pártelnökből nehéz egyet csinálni, ugyanúgy két rektorból is... — Tud-e miniszter úr arról, hogy Kisvárcián a zsidó imaház megszüntetésével egyidejűleg muzeális értékű kegytárgyak halmazát hányják gödrökbe, és temetik be földdel? Állítólag senkinek nem kellenek, hiába képviselnek hatalmas értéket... — Nem tudok, nem hallottam erről... Nem tartom jó dolognak, bár az a zsidó hitközség belügye, hogy mit tesz a saját értékeivel, de ha ez így van, akkor nem hinném, hogy az országban ne lenne olyan hely, ahova ne lehetne felajánlani ezeket az értékeket. Bármilyen vallási felekezethez, vagy kultúr­körhöz tartó értéknek a megsem­misítése komoly veszteség, amit lehetőleg el kell kerülni. — Ön személyesen kapott egy faxot márciusban Verebes István­tól, amelyben kéri, hogy tízper­ces kihallgatáson fogadja a Já­tékszínnel kapcsolatos—január 24-én beadott—pályázata miatt. Sem a faxra, sem a pályázatra eddig semmilyen hivatalos választ nem kapott. Tud Ön erről? —A Játékszín igazgatói pályá­zatát kiírták. Az igazgatói pályá­zatra beérkezett három pályázat, és a bírálóbizottság Balázsovits Lajosét fogadta el. Balázsovits Lajost—mivel korábban is ő volt az igazgató — a minisztérium megerősítette pozíciójában. Ha formális választ Verebes István ez ügyben nem kapott, azt sajnálom, mert kellett volna kapnia, azon­ban újságokban megjelent a pá­lyázat eredménye. Az önfeláldozó szeretet jegyében Rendházszentelés Borbányán Gyüre Ágnes (Új Kelet) Szombaton szentelték fel a debrecen-nyíregyházi római katolikus egyházmegye első rendi központját a borbányai Szent László templom szom­szédságában. Az eredetileg plé­bániának tervezett, de valaha félbemaradt épületet dr. Váradi József püspöki helynök meg­rendelésére Bán Ferenc Kos- suth-díjas építész álmodta meg, és az Eurotreep Kft. valósítot­ta meg tíz hónap leforgása alatt. A kolostor egyben Ma­gyarország első kamilliánus rendháza. Jelenleg két atya, az Ausztria után újra Magyaror­szágon élő Anton Gots (a be- tegpaszioráció egyházmegyei referense), és a lengyel szár­mazású Zbigniew Bodecki, va­lamint három felszentelésre váró társuk lakja az épületet, mely a kezdeti időszakban ki­lenc szerzetes számára tud lak­helyet kínálni. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Angelo Brusco, a kamilliánusok rendi elöljárója, Alfred Pucher osztrák tartomá­nyi elöljáró, dr. Váradi József pápai prelátus, Nyíregyháza plébánosa, Varjú Imre kano­nok, a magyar kamilliánus csa­ládok elnöke és Csabai Lászlóné Nyíregyháza polgár- mestere. A szentmise főceleb- ránsa Bosák Nándor megyés­püspök volt. A rend hazánk történelme során immár harmadszor telep­szik le Magyarországon. S azért éppen Borbányán vetették meg a lábukat, mert köztudomásúlag a mi vidékünkön van a legtöbb szegény (ezért testileg és lelki­leg is sérült) ember. A Lelliszi Szent Kamill (1550— 1614) által alapított, s az egyház által 1591 óta elis­mert rendnek 1100 tagja műkö­dik az 5 földrész mintegy 30 or­szágában, mint lelkipásztor, or­vos, betegápoló, szociális gon­dozó. Hozzájuk csatlakoznak a szerzetesnővérek és a kamilliá­nus családok. Nagy hangsúlyt fektetnek a haldoklók lelki gon­dozására. A fejlődő országok­ban nemcsak a nyomortelepen élőket, a leprásokat gondozzák, hanem dolgoznak az egészség­ügy megszervezésén, a korsze­rű és átfogó ellátás kidolgozá­sán, beindításán. Anton Gots 1983-ban alapí­totta az első kamilliánus csalá­dot. A kamilliánus család kö­rülbelül húsz tagból álló hívő közösség. A tagok lehetnek különféle vallásúak, neműek, korúak, cölibátusban élők, há­zasok, betegek vagy egészsége­sek, szenvedők vagy hozzátar­tozók. A lényeg: a kamilliánus életelvek és munkamódszerek alapján vállalják a betegek és szenvedők szolgálatát a cso­portjukon belül és kívül. Minden családnak megvan a maga sajátos jellege, légköre, olykor speciális munkaterülete. A család tagjai a lehetőségek szerint, de legalább 4—6 heten­te találkoznak, beszámolnak ta­pasztalataikról, vállalásaik telje­sítéséről, s gyakorlati módon is meghatározzák következő fel­adataikat. Mindez minimális szervezést jelent. A vezető mel­lett két asszisztens áll. A család­hoz tartozás nem jár semmiféle díjazással, és nem jelent anyagi elkötelezettséget. A kiképzés 6—7 egységet foglal magába, időtartama 6—9 hónap. Magyarországon öt év eltel­tével már 34 ilyen család mű­ködik, körülbelül 550 taggal. Szűkebb pátriánkban például Újfehértón és Nyíregyházán találjuk őket. Szinte érthetetlen, hogy több évtizedet kellett várni arra, hogy az önfeláldozó szeretet jelképét, a vöröskeresztet ma­gukon hordó szerzetesek befo­gadást nyeljenek Magyarorszá­gon — mondta Csabai László­né. Hiszen a polgári társadalom a bajok enyhítésére gyógyinté­zeteket, anyagi eszközöket kí­nál fel, de mindezeken túl em­beri odaadásra és részvétre van szükség. A gondoskodás csak így lehet teljes. Egészségvédelmi és Környezetvédelmi Nap Hatalmas hodászi iskolabuli Dojcsák Nem szólította a csengő osz­tálytermeikbe a hodászi iskolá­sokat pénteken, mely napot egy­más között madarak és fák nap­jaként emlegettek, de hivatalo­san Egészségvédelmi és Környe­zetvédelmi nap volt, ennek megfelelő programokkal. A gye­rekek reggel lomtalanítás jelszó­val tisztává varázsolták iskoláju­kat és környékét, majd az alsó­sok bemelegítő tornát végeztek az iskola udvarán. A felsősök ezalatt nekiláttak a főzésnek, az udvar szélén sorakozó bográ­csokban rövidesen paprikás­krumpli és babgulyás Totyogott. Első hallásra ezek a fűszeres éte­lek nehezen kapcsolhatóak össze az egészségvédelemhez illő gyo­mor és szervezetkímélő táplálko­zással, de itt erre is figyeltek. Zsír helyett olajjal főztek, és fűszer­szegényen. Nem új dolog a gye­rekeknek az egészséges táplálko­zás témája, hiszen 9-10. osztály­ban ez is szerepel a háztartási is­meretek tantárgy anyagában. A főzésnél érdekes módon egy fér­fi, Gajdos István, technika és a háztartási ismeretek tanára se­gédkezett, akinek specialitásai a bográcsban főzhető ételek. A kész ételeket zsűri bírálta, de az elkészítési időt nem, kizárólag a minőséget vették figyelembe. Ezalatt a kicsik csapatai néhány méterrel odébb sorversenyen mérték össze erejüket. A gyere­kek délelőtt néptánc, délután táncház bemutatót tartottak, Andóné Kulybus Nóra tanítónő irányításával. Az udvar egyik különálló épülete valamikor szénraktár volt, de átalakították, ebédlő és konyha lett belőle, és a 9-10.-esek oktatásához szük­séges minden modem háztartási gép és konyhafelszerelés rendel­kezésre áll itt. A mikrohullámú sütő mellett félig kész hot-dogok és hamburgerek sorakoztak, eze­ket önköltségi áron vásárolhat­ták meg a gyerekek. A lányok itt is a főzéssel voltak elfoglal­va, a csülköt pedig Kulybus Gyu­la óraadó szakoktató darabolta a fazékba. Az iskola bejáratánál felállí­tott mázsázó nem sokat pihen­hetett, reggeltől szakadatlanul hordták a gyerekek a faluban gyűjtött, összekötözött papír­kupacokat. Tanáraik jegyezték az eredményeket, mert a leg­többet gyűjtő címért folyt a versengés. Az osztálytermek ezalatt üresen álltak, kivéve azokat melyekben a természet- védelmi és egészségvédelmi videóvetítéssel egybekötött előadásokat tartották. Városházi esküvő Nyíregyházán Berki Antal (Új Kelet) Új funkcióval gazdagodott e hónap elsejével a nyíregyházi városháza díszterme. Ezentúl nemcsak politikai csetepaték, fogadások színtere lesz a pati­nás belsőtér, hanem a házasu­landók is itt mondhatják ki a boldogító igent. Csabai Lász­lóné polgármester kezdemé­nyezésére szombatonként egész nyáron az ifjú párok ren­delkezésére áll a városháza. A város mindent megtesz, hogy a szertartás bensőséges, örök­re emlékezetes legyen. Szom­baton hat pár fogadott egymás­nak örök hűséget. Most már csak kizárólag rajtuk múlik, hogy a holtomiglan-holtodig- lan valóban életfogytig tartson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom