Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-15 / 139. szám
Hazai krónika 1996. június 15., szombat Adócsökkentés várható... ...jövőre, mondják a Pénzügyminisztérium meg az adóhivatal vezetői. Teljes négy százalékkal lesz kisebb a személyi jövedelemadó felső határa, mint idén. Ami nem nagy kunszt, tekintve, hogy tavaly ugyanannyi volt: 44 százalék. Vagyis egy évre megemelték a felső határt, aztán most nagy csinnadrattával visszahozzák, ami volt. Arra persze, még nincs válasz, hogy milyen mértékű lesz az adósávok változása — vajon a 44 százalékos sávba fognak esni az átlagos jövedelmek? Ugyanilyen reklámot kap mostanában az is, hogy tervezik a tb-járulék csökkentését. Ez most ugyebár 44 százalék, ez lesz kisebb2,5 százalékkal. Hatalmas sikere lesz, előre látom. Tolongani fognak a munkaadók, hogy befizethessék alkalmazottaik után a 41,5 százalékot, hiszen ez már maga a kánaán. A családi jövedelemadózás elemei is feltűnnek majd a jövő évi rendszerben — halljuk. A családi jövedelemadózás ellenben szóba sem jön — mondják ugyanakkor. Egyelőre tehát hallani sem akarnak a pénzügyek vezérei arról, ami pedig egészen természetesnek tetszhet. Nevezetesen: ha két házaspár ugyanannyit keres, akkor az, amelyik két gyermeket nevel, kevesebb adót fizessen, mint az a házaspár, amelynél nincs eltartott gyermek. Voltak érvek eddig is: nem időszerű, nem jó, nem... Nemrég egyértelmű jelzés érkezett, amikor kimondták: kevesebb lenne az adóbevétel, tehát nem jó. Mindent a jövőért. Van egy város ••• ...a ködös Albionban, amely igen érdekes, bár ott nem szokatlan. St. Albans a neve, Londontól húsz mérföldre fekszik, és úgy nevezik az ön- kormányzatát, hogy St. Albans és kerülete (környéke) önkormányzata. Azaz: közös igazgatás alá tartozik az ódon St. Albans városka és — ha a térképen jól számoltam — nyolc kisebb környékbeli település. Az átszervezés 1974-ben történt, akkor alakult meg először a „City and District of St. Albans-i“ önkormányzat, mely ma összesen 128 ezer ember életét irányítja. Mindez arról jutott eszembe, hogy mostanában igen sok szó esik egymáshoz közeli települések együttműködéséről, illetve együtt nem működéséről. Halljuk például a székelyi elmérgesedett helyzet fejleményeit, ahol sok egyéb akut probléma mellé felsorakozott az is, hogy a képviselő-testület tervbe vette: a szomszédos falu iskolája és a székelyi iskola szerveződjön valamilyen laza szövetségbe, hátha úgy köny- nyebb lesz. Nem ismerem közelebbről a helyzetet, nem is akarok belebonyolódni. Az viszont tény: a lakosság hevesen ellenez a szomszédvárral való bármilyen együttműködést! S nincsenek egyedül. Számos más településen alakult ki valamiféle furcsa fóbia, amely miatt a szomszédokkal képtelenek együttműködni. A ránkszakadt demokrácia egyik hajtása volt, hogy csaknem duplájára nőtt az önálló igazgatású települések száma az országban. Az annak előtte a lakosság megkérdezése nélkül, felsőbb rendelkezésre összevont tanácsú falvak szétváltak, s ma is sorolják az akkori sérelmeket. Közben nyomorognak, csődbe mennek. Holott teljesen világos: ha egy sor dologban közösen lépnének fel — a hivatali munkától az intézmények fenntartásán át a kisebb-na- gyobb fejlesztésekig —, akkor sokat spórolhatnának. Ám sajnos, még ott tartunk: „inkább belepusztulunk mind a ketten, de nem működünk együtt“. Ennek pedig az a vége, hogy tényleg belepusztulnak. Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben a falvak harmada a csőd közvetlen árnyékában vegetál. Nem emelik a béreket... ...az ÁPV Rt.-nél az idén, mert a kormány túl magasnak tartja a jelenlegi fizetéseket — újságolja tegnap Hazai úr, akit minden érdekel. A cégnél, amely milliárdok sorsa felett rendelkezik, a mai átlagos kereset 203 ezer forint, az ügyvezető igazgatók bére 357 ezer. Hogy hányán vannak, azt nem tudni. — Azt olvasom — mondja Hazai úr —, hogy 1994—95- ben összesen 28 százalékkal emelkedtek a bérek a cégnél. Ez szerény számításaim szerint azt jelenti, hogy 1993- ban körülbelül 160 ezer forint lehetett az átlagkeresetük. Ez pedig nagyon nem annyi, mint a mai 160 ezer... Hazai úr azt akarja mondani, hogy az ÁPV Rt. munkatársai — akárhogyan is nevezték a céget akkoriban — mindig is jól meg voltak fizetve. S mit tesz isten, eddig a kormány(ok)nak valahogy nem szúrt szemet, hogy magasak a bérek. Igaz — teszi hozzá sokat sejtetően Hazai úr —, túljutott a félidőn a '94- ben választott csapat, közelebb van a végéhez, mint az elejéhez. Ilyentájt már illik a jövőre is gondolni — az viszont nagyban függ a választók hangulatától. A hangulat- javító intézkedéseknek pedig komoly hagyományai vannak kis hazánkban... Vélemény az államháztartási reformról Nagyobb adórész maradjon helyben Új Kelet-információ _______ Lapnuk tegnapi számában olvashatták Lamperth Mónikának, az Országgyűlés szocialista-frakció helyettes vezetőjének, a parlament önkormányzati és rendészeti bizottsága alelnökének elemzését az államháztartási reform önkormányzatokat érintő részét. Mint mondotta: az oktatást, az egészségügyet, a szociálpolitikát az ország teherbíró képességéhez kell igazítani. A Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Megyei Önkormányzatok Szövetsége együttes ülésén vitatta meg a reformnak a helyi önkormányzatokat érintő elemeit. Az értekezlet résztvevői véleménye szerint az önkormányzati szövetségek érdeke a decentralizáció, a közszektor hatékonyabb működése. A települések a romló külső feltételek mellett számottevő eredményeket értek el a fejlesztések, a lakosság ellátása területén. Ebben nagy szerepet játszott önállóságuk, az ebből adódó rugalmasságuk és a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználása. Meg kell azonban teremteni az összhangot az ön- kormányzati, az államháztartási és az ágazati törvények között. A városok, községek vezetői abban érdekeltek, hogy a bevételek növekedése mellett a központi elvonások ne emelkedjenek. Az önkormányzati rendszert és ezen belül a forrás- szabályozást kell felülvizsgálni. A feladatok és az ahhoz szükséges pénzügyi háttér fokozódó ellentmondása különösen súlyosan érinti az önkormányzatokat. Az említett önkormányzatok vezetői javasolják az állami és az önkormányzati szinteken a feladatok meghatározását, és a kötelező önkormányzati teendők finanszírozását. Az új, jogszabályilag meghatározott feladatokat kövesse az anyagi források bővülése. A GDP, az össztermelés-növekedés mértékének megfelelően több pénz jusson a településeknek. Az állami támogatások reálértékét meg kell határozni. Növelni célszerű az önkormányzatok részesedését a jövedelmi, fogyasztási és vagyon típusú adóbevételekből. A polgármesterek fontos szerepet szánnak a helyi ingatlan-, vagyonadó bevételeknek. Véleményük szerint, a teljes illetékbevétel maradjon önkormányzati forrás. A normatív rendszert célszerű úgy finomítani, hogy a térségi feladatok ellátásánál a „fejpénzek” közelítsenek az átlagköltséghez. .....együttes akarat kell!” Ma gyarok Világtalálkozója Opusztaszeren MTI___________ Pé nteken Ópusztaszeren megkezdődtek a Magyarok IV. Világtalálkozójának eseményei. Több száz résztvevőjét Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke köszöntötte. Nehezményezte, hogy hivatalos állami megemlékezést nem rendeztek a honfoglalás tiszteletére. E kitérőt követő történelmi visszaemlékezésében a trianoni békeszerződést olyan szakadéknak nevezte, amely szentesítette a magyarság végzetét, és ez a végzet Börtönt a tenyésztésért Új Kelet-információ A pitbullok és egyéb küzdő ebek által okozott támadások, a genetikailag sérült, ölésre kiképzett vadállatok párviadala már jelentős társadalmi problémává vált. Megengedhetetlen, hogy az adófizető állampolgárok ne közlekedhessenek, sportolhassanak, pihenhessenek a közterületeken, mert bármely pillanatban egy küzdő eb áldozatává válhatnak. Tegnap sajtótájékoztatón jelentette be Selmeczi Gabriella és Kövér László (Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt), hogy elkészült törvényjavaslatuk az említett állatok tartásának szigorú szabályozása érdekében. Véleményük szerint ilyen vadállatot csak büntetlen előéletű, nagykorú állampolgárok tarthatnának — lakó tömbházban nem — a fegyvertartáshoz hasonló okmányokkal. Az ebeket kerítésen belül is zárt részen kellene elhelyezni, és közterületre még szájkosárral sem lehetne kivinni. A pitbullok tenyésztőit és engedély nélkül tartóit két évi szabadságvesztéssel, az állatviadalokra tenyésztőket pedig három évi börtönbüntetéssel kellene sújtani. — mint mondta — ma már hétköznapi gyakorlatként jelenik meg a szomszédos országokban élő magyarok életében. Ópusztaszer — hangoztatta ezt követően — számunkra nem pusztán a honfoglaláshoz kötődő helység, mivel ez a hely eszünkbe juttatja a honvesztések tragikumait, és azt, hogy ma magyarnak lenni meghasonulást jelent. Ugyanakkor itt kell elgondolkodnunk azon is, hogy mivé lett és mivé lehet a nemzet, ha továbbra is a széthúzás jellemzi. Csoóri Sándor a Mohács utáni magyar történelmet a kudarcok sorozatának nevezte, kiemelve a határokon túli „hódoltsági” részen élők helyzetét. Véleménye szerint a magyarság feldaraboltságá- nak megszüntetéséhez elsősorban lélekre és együttgondolkodásra lenne szükség, nem pedig civakodásra a hazán belül. A belviszálytól hangos országoktól elfordul a világ, ezért előbb idehaza kell megerősödnie és lélekben. Ehhez kiérlelt gondolatok és együttes akarat kell, s akkor a magyarság megviselt géniusza magára talál — mondta Csoóri Sándor. Az ünnepségsorozat keretében felavatták az emlékparkban a Magyarok Világszövetségének kiállítási pavilonját, majd gyalogos és lovas haditornával köszöntötték, szórakoztatták a vendégeket. A nyugat-európai őrhajók maradnak Mohácson MTI További intézkedésig a Nyugat-Európai Unió dunai ellenőrző missziója folytatja a jugoszláviai embargó betartásának kontrollját a magyar vízihatáron. Ezt Vincenzo Basso ezredes, misz- szióvezető jelentette be pénteken délelőtt Mohácson, a nemzetközi rendőri kontingens működésének 3. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Basso ezredes szerint ezekben az órákban is tanácskoznak Brüsszelben az embargó fenntartásáról vagy eltörléséről, ezért a dunai misszió jövőjével kapcsolatban nem árt óvatosan fogalmazni. Mint ismeretes, június 11- én éjfélkor megszűnt volna Mohácsnál a Jugoszlávia felé haladó hajók ellenőrzése, de az oslói konferencia eddigi sikertelensége miatt Briisz- szelben egyelőre az embargó fenntartása mellett döntöttek. A NYEU két őrhajója 1993 júliusa óta tartózkodik Mohácson. Német, holland, olasz és luxemburgi vízirendőrökből álló legénysége több mint kétezer ellenőrzést hajtott végre az elmúlt 3 év során, és különösen az első hónapokban számos embargósértést akadályozott meg. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága nevében Bacsa János alezredes, a határőri főosztály vezetője mondott köszönetét a misszió eddigi munkájáért, és Arnold Mihály tábornok nevében ezüst emlékérmeket, illetve plaketteket adott át a nemzetközi kontingens tagjainak. Mohács városa nevében Somogyi László jegyző méltatta a misszió tevékenységét, kiemelve Gert Eberhardt alezredesnek, az egység parancsnokának a szolgálati viszonyon túlmutató barátságát a város vezetői és lakossága iránt. Nyári ülésszak MTI ÚJ KELET Igazi nagyüzemet tart a jövő héten, a nyári rendkívüli ülésszak kezdetekor az Országgyűlés: négy napon át, általában reggeltől késő estig ülésezik. Kóródi Mária alelnök a házvezetés szokásos pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy hétfőn megkezdi és le is zárja az általános vitát a törvényhozás az idei, országgyűlési hozzájárulást igénylő csapatmozgások ügyében benyújtott határozati javaslatról. Folytatódik a Ház asztalán lévő előterjesztések (oktatásitör vény-módosítások, sporttörvény, nyugdíjkorhatár-emelés, alkotmánykoncepció) vitája. A határozathozatalok sorában zárószavazás lesz a természet- védelmi, a vadvédelmi és az erdővédelmi törvényjavaslatokról. A Nagy Imre-em- léktörvény módosító javaslatairól határoznak a képviselők, szavaznak például arról a Sándorffy Ottó (FKGP) által benyújtott indítványról, miszerint a törvény mellékletében tegyék közzé az 1956-os forradalmat követő megtorlás kivégzett áldozatainak névsorát. A beadott javaslatban több mint 400 név szerepel, s köztük van az a Francia Kiss Mihály, akinek szerepeltetését élesen kifogásolták a Ház plenáris ülésén és a sajtóban is. Francia Kiss Mihályt ugyanis gyilkosságokért ítélték el és végezték ki. (Emlékezetes, hogy a kisgazda képviselő a mártírlistát a Ház ülésén felolvasta, s a honatyák ezt a felszólalást felállva hallgatták végig.) Soltész István, az Ország- gyűlés főtitkára megerősítette azt a sajtóértesülést, amely szerint több mint 50 országgyűlési képviselő panasszal fordult a Ház elnökéhez a gyorsírói jegyzőkönyvek pontatlansága miatt. Beszámolt arról, hogy a közbeszerzési törvény értelmében erre a tevékenységre pályázatot kellett kiírni. A szakértőkből álló bírálóbizottság a munkát eddig végző gyorsíró-szövetség helyett az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Vállalat ajánlatát fogadta el, mert az mintegy 20 százalékkal olcsóbb volt. A távozó vállalkozó nem volt hajlandó segíteni az átmenetet, így az új cégnek azonnal élesben kellett bizonyítania, ráadásul a parlamenti nagyüzem kezdetekor, a legnehezebb időszakban. A plenáris ülések jegyzőkönyvei az elmúlt három hétben sokat javultak, azokat Soltész István megfelelőnek tartja, problémákat okoz viszont a bizottsági ülések jegyzőkönyvvezetése. Az Ország- gyűlés elnökének hamarosan jelentést készítenek, s — mint a főtitkár fogalmazott — elsődlegesnek mindenképpen a minőség, a képviselők érdekét tekintik majd.
