Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-15 / 139. szám

2 1996. június 15., szombat Belföld-külföld UJ KELET Magyar Távirati Iroda Kiutasítás vár a munkanélküliekre Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt (FPO) elnöke pénteki sajtókonferenciáján azt követelte, hogy Ausztriából utasítsák ki az összes munkanélküli külföldit. A pártvezető közölte, hogy az FPÖ a jövő hétre az osztrák parlament rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte ebben az ügyben. Jelenleg az oszt­rák kormánykoalíció egy integrációs csomagon dolgozik, ame­lyet Haiderék máris rendkívüli módon támadnak, mivel abban a hosszú évek óta Ausztriában dolgozó vendégmunkások csa­ládtagjainak letelepedését engedélyeznék. Haider megismétel­te, hogy ősszel népszavazást akar kiíratni a külföldiekről. Mi lenne, ha kilépnének? Nagy-Britanniát semmiféle érzékelhető kár nem érné azzal, ha kilépne az Európai Unióból, miután a tagsággal járó költsé­gek és előnyök hozzávetőleg egyensúlyt mutatnak—ezt a lon­doni pénzügyminisztérium mellett működő tanácsadói testület, a „Hat Bölcs” egyik szakértője mutatta ki pénteken közzétett elemzésében, gyarapítva egyben a brit EU-tagság jövőjét megkérdőjelező, a marhaválság nyomán mind gyakrabban és mind hivatalosabb szintekről hallható vélemények sorát. Patrick Minford, a liverpooli egyetem professzora költségelemzési mód­szereket alkalmazva készítette el jelentését, amelyben elveti közvetlen megbízója, Kenneth Clarke pénzügyminiszter épp a minap kifejtett nézetét, miszerint Nagy-Britannia gazdasági öngyilkosságot követne el az uniós tagság feladásával. Gdanskban megint mozgolódnak A Gdanski Hajógyár üzemi Szolidaritás-szerVezete pénte­ken úgy döntött, hogy június 21-én a költségvetési szféra dol­gozóinak támogatásával nagyszabású tiltakozó megmozdulást tartanak a lengyel fővárosban. A pénteki szakszervezeti ülé­sén arról is döntés született, hogy a Szolidaritás nem támogat­ja az ÚJ Gdanski Hajógyár (NSG) nevű társaság létrejöttét. „Most először értünk egyet Wieslaw Kaczmarek privatizációs miniszterrel, ugyanis egyáltalán nem látjuk értelmét egy olyan cégnek, amelynek sem tőkéje nincsen, sem pedig a dolgozók munkahelyének garantálására nem képes. Nem járulunk hoz­zá a társaság megalakításához, mert az pénz nélkül nemhogy tíz évig, de egy évig sem lenne képes talpon maradni” — je­lentette ki az üzemi Szolidaritás alapszervezet vezetője. Clinton és Husszein egyetért Bili Clinton amerikai elnök ésHusszein jordániai király egyet­ért abban, hogy „esélyt kell adni” Benjamin Netanjahu megvá­lasztott izraeli miniszterelnöknek a közel-keleti megbékélésre irányuló politikája kidolgozásához. Clinton, aki csütörtök este fogadta Washingtonban Husszeint, újságírók előtt elmondta: reméli, hogy a június 21. és 23. között Kairóban tartandó arab csúcsértekezlet résztvevői is „nyitva hagyják az ajtót” a békefo­lyamat továbbvitele előtt, és nem minősítik lehetetlennek a tár­gyalásokat Netanjahuval, mielőtt erre bizonyítékaik lennének. Amerikai közlés szerint a jordániai uralkodó egyetértett: fon­tos, hogy „pozitív eredménnyel” záruljon a kairói csúcs. Török légiakció Harci repülőgépektől támogatott török katonák kedd óta 89 szakadár lázadót öltek meg az iraki határvidéken — jelentette pénteken a félhivatalos Anadolu Ajanci török hírügynökségre hivatkozva a dpa. Eközben a harcok a hegyek borította keleti határvidéken átcsaptak Eszak-Irakba is. Török biztonsági tisz­tek pénteken közölték a Reuterrel, hogy török katonák — a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) felkelőinek üldözése közben — néhány kilométernyire benyomultak iraki területre, de később visszavonultak. Török harci repülőgépek szálltak fel az ország délkeleti részén elterülő Diyarbakir város repülőteréről, s csü­törtökön és pénteken „felpuhították” a szélsőbaloldali PKK- harcosok állásait. Ezután hegyi harcokra kiképzett különleges alakulatok indultak harcba a lázadók ellen. Török részről nem közölték a saját veszteségeket. Csecsenföldi választások MTI Ellentmondásos hírek érkeztek Groznijból a csecsen­földi választásokról. A Reuter szerint pénteken Groznij- ban fokozott biztonsági intézkedések mellett megkez­dődött a szavazás az oroszbarát csecsen parlament két házának összesen 37 tagjára, illetve az orosz elnökvá­lasztás tíz jelöltjére. Az Interfax hírügynökségnek azon­ban egy csecsen szakadár vezető megerősítette: a lá­zadók lépéseket tesznek, hogy meghiúsítsák a vasár­napra tervezett választást, amely szerintük sérti a Moszkvával kötött tűzszüneti egyezményt. A Reuter emlékeztet árra, hogy a köztársaság független­ségéért harcoló fegyveresek árulónak tartják a Doku Zav- gajev által vezetett Moszkva- barát kormányt, és a tűzszüneti egyezménnyel ellentmondó, törvénytelen lépésnek tartják az új csecsen parlament összehívá­sára irányuló jelenlegi erőfe­szítéseket. A szeparatisták lépéseket kí­vánnak tenni, hogy megakadá­lyozzák a Moszkva-barát kor­mány „nemzetárulóit” a parla­menti választások vasárnapi megtartásában — mondta pén­teken az Interfaxnak a csecsen lázadók egy névtelenül nyilat­kozó vezetője. Az illető a független orosz hírügynökségnek megerősítet­te: a lázadók maradéktala­A hírügynökség tudósítója szerint a 12-es számú grozniji szavazóhelyiségben maroknyi szavazó jelent meg reggel, hogy leadja voksait a három szava­zócédulán. A köztársaság ro­mokban heverő fővárosában páncélozott szállító harcjármű- vek cirkálnak, s szerte Cse- csenföldön megerősítették az orosz erők ellenőrző pontjait. Az oroszbarát csecsen kormány választási bizottságának egyik vezető tagja a Reuternek el­mondta, hogy a lázadók erős­ségének tartott Gudermeszben és Sáliban tüntetések zajlanak a választás ellen. Erőszakos cse­lekményekről azonban délelőt- tig nem érkezett jelentés. A vá­lasztás állítólag vasárnapig tart. nul betartják a Moszkvával kötött katonai megállapo­dást, noha azt az oroszbarát kormány fel kívánja rúgni a helyi választások megtartá­sával. Zelimhan Jandarbijev szaka­dár elnök az Interfax szerint hamarosan utasítást ad a láza­dók főparancsnokságának fel­számolására — annak a meg­állapodásnak az értelmében, amelyet a hét elején írtak alá az orosz csapatok kivonásáról és a lázadó fegyveresek leszere­léséről. Az AP felidézi: a lázadók azzal a feltétellel írták alá a ka­tonai megállapodást, hogy a helyi választásokat az orosz erők kivonása után tartják meg. A Doku Zavgajev által vezetett oroszbarát kormány dühödten reagált arra, hogy Moszkva és a lázadók kihagyták őt a béke­tárgyalásokból, és úgy döntött, hogy megtartja a június 16-ára tervezett csecsenföldi választá­sokat. A választással saját ha­talmát akarja megerősíteni a grozniji vezetés, amely aggoda­lommal tekint elébe az orosz csapatkivonások utáni időknek — írja az AP. \ Hírről \ hírre Palotai István jegyzete Megadta magát a „Freemen”-csoport Békésen ért véget csütörtök este az amerikai Montana államban egy hónapokig elhúzódó bizarr idegháború: megadta magát az FBI állig felfegyverzett különítmé­nyének az a 16 tagú „Freemen”-csoport, amely még március végén barikádozta el magát egy elhagyatott tanyán. MTI A „Freemen”-csoport tagjai (szó szerinti fordításban: „sza­bad emberek”) saját kis „köz­társaságot” kiáltottak ki ma­guknak. Nem ismerték el az Egyesült Államok fennhatósá­gát, és a „fehér faj” felsőbb­rendűségének teóriáját hangoz­tatták. A tanyán kitűzték a múlt századi polgárháborúban vesz­tes déliek harci zászlaját. De ez állítólag csak a kiseb­bik baj volt: a csoport számos tagja ellen körözés volt érvény­ben hónapok óta, mégpedig köztörvényes bűncselekmények — így 1,8 millió dollár értékben elkövetett csekkhamisítás, egy szövetségi bíró megfenyegetése és egyebek — miatt. A tanyán igen hosszú időre elegendő élelmiszert halmoztak fel, és kiválóan fel voltak fegy­verkezve. Két héttel ezelőtt, amikor különböző közvetítési kísérletek kudarcba fulladtak, az FBI-osok „szorítottak egyet a présen”: megszakították a ta­nya áramellátását, és páncélo­zott harcjárműveket sorakoztat­tak fel a közelben. Végül sikerült jobb belátás­ra bírni őket. Csütörtök este ä CNN jóvoltából egész Ameri­ka végigizgulhatta a meg­lehetősen eldugott, északnyu­gati Montana államból — s an­nak is talán egyik legfélre- esőbb tájegységéből — érkező képsorokat. Egyenes közvetí­tésben volt látható, amint a búzamezőn várakozó FBI-fur- gonoknál lefegyverezték, majd elszállították a magukat ön­ként megadó, ostromlott ta­nyájukról előjövő „szabad embereket”. Kettőjük — a cso­port két vezetőjének a felesé­ge — kivételével valamennyi- üket börtönbe szállították. Bosznia kiadja... ...saját háborús bűnöseit Hágának, ezzel is példát mu­tatván a térség országainak, melyektől elvárja, hogy ugyanígy cselekedjenek — jelentette ki Alija Izetbego­vic, az ország elnöke. Úgy tűnik, hogy ígéretét be is tartja, ugyanis a napok­ban már útnak indította azt a két muzulmán bosnyák katonát, akiket a hágai bíró­ság háborús bűntettek elkö­vetésével vádol a horvát te­rületeken elkövetett cselek­ményeikért. Elvárás ide, elvárás oda, nem hiszem, hogy ez a pél­damutatás nagyban befolyá­solná a boszniai szerbeket, valamint Belgrádot, hogy hasonlóan cselekedjenek. Mindenesetre a jelek nem erre mutatnak. Karadzsic, a „boszniai szerb köztársa­ság” elnöke a szoros IFOR- megfigyelés elől szinte már mániákus félelemmel búj- kál, mindennap máshol tölt- vén az éjszakát. Olyan hírek is felreppentek, hogy elfoga- tása miatt komoly csapat­összevonások várhatók, sőt, arról is szólt a fáma, hogy a testőrségébe beépült a hor­vát titkosszolgálat, és meg­ölését tervezi. A horvátok szintén együttműködnek Hágával, hiszen már több háborús bűnöst kiadtak a nemzetkö­zi bíróságnak. Nem tudom igazán , hogy mi lehet az, ami a szerbeket ugyanerre a lépésre késztet­heti, mert az nem, hogy sza­vukat adták és írásban is megerősítették. Pedig lassan elkövetkezik annak is az ide­je, hogy ezt az ígéretüket is számonkérik tőlük, mégpe­dig nagyon is kemény felté­telekkel... Továbbra is „nem” a NATO-bővítésre MTI Oroszország kész a gyakor­lati együttműködés elmélyíté­sére a NATO-val, így a kato­nai jellegű kapcsolatok intéz­ményesítéséről is szó lehet, de változatlanul másként véleke­dik a szövetség kilátásba helye­zett bővítéséről, amelyet fölös­legesnek, és az európai bizton­ság és stabilitás megőrzése szempontjából károsnak tart — derült ki a szövetség egyik jól tájékozott illetékese szerint Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter és a NATO-országok védelmi minisztereinek pénte­ki együttes ülésén. A jelek sze­rint az orosz miniszter nem tet­te függővé a kiszélesítési vitá­tól a kétoldalú együttműködés­ben való aktívabb részvételt. Gracsov a reggeli órákban kétoldalú megbeszélést folyta­tott Javier Solana NATO- főtitkárral, majd úgynevezett „16+1 ”-es NATO—orosz talál­kozón vett részt. A megbeszé­léseket utóbb Solana „nagyon barátinak, pozitívnak és konst­ruktívnak” minősítette. Egymillió köbméter szemét Új Kelet-információ A Debrecenben található, hazánk legkorszerűbb kör­nyezetvédelmi szempontok­ból is kifogástalan hulladék- lerakója a napokban befogad­ta az egymilliomodik köbmé­ter hulladékot. Erről tájékoz­tatta az újságírókat Ányos Jó­zsef, az AKSD Kft. ügyveze­tője. A szeméttelep 1994 ele­je óta üzemel, azóta érkezik ide a nagyvárosból és régiójá­ból a hulladék. Igen nagy for­galmat bonyolítanak le, hiszen naponta átlagosan háromszáz jármű érkezik a telepre. A hu­szonöt hektárosra tervezett terü­letből jelenleg három hektár üzemel, de a teljes kiépítés után — ami másfél milliárd forintba kerül majd — negyven évre megoldódnak Debrecen hulla­dékelhelyezési és ártalmatlaní­tási gondjai. A rendszer kiépí­tésében jórészt magyar cégek vesznek részt, de egyes tartozé­kokat német vállalatok szállíta­nak. A fenntartó AKSD Kft. eddig 270 millió forintot fordí­tott a hulladéklerakóra, s a kö­zelmúltban kezdődött el az épít­kezés második üteme, amely to­vábbi 195 millióba kerül. A tá­jékoztatón elhangzott: évente hatszázezer forintos költséggel működik a telep, de a szemét­díjakból egy tízmilliós nagyság­rendű céltartalékot kell elkülö­níteni, mivel harmincéves utó­gondozásra van szükség. A környezetvédelmi törvény előírásainak messzemenően megfelelő telepre egy köbméte­rig bárki ingyen behordhatja a háztartási hulladékot, vagy az építkezésnél keletkezett törme­léket. Az ügyvezető szerint ez­zel szeretnék elejét venni az er­dőkben, kertek alatt kialakuló illegális szemétlerakóhelyeknek. Szövetségi források szerint Gracsov a szélesítés kérdé­sében változatlanul „meglehe­tősen merevnek” mutatkozott. „Udvarias hangnemben, de egyértelműen értésre adta, hogy orosz megítélés szerint a NATO bővítése új megosztott­ságot és az európai biztonsági környezetben határozott rom­lást eredményezne”. A legjobb kapcsolat Oroszország és egy ki nem bővített NATO között képzelhető el — vélte, és jelez­te, hogy Moszkvát aggasztaná egy kiszélesített szövetség ka­tonai erejének, területi hatás­körének megnövekedése. Szövetségi részről első­sorban William Perry amerikai védelmi miniszter igyekezett eloszlatni az orosz aggodalma­kat. Utalt arra, hogy Oroszor­szág láthatóan továbbra is fe­nyegetést lát a NATO-ban, ami hátráltatja Oroszország betago­zódását az európai biztonsági architektúrába. Perry és minisz­tertársai igyekezték meggyőzni Gracsovot, hogy az elmúlt időszakban a NATO jelentős változáson ment át, és arról sincs szó, hogy a szövetség a NATO—orosz kapcsolatok ro­vására képzeli megvalósítani a szélesítést. A két folyamat egy­mással párhuzamosan halad majd — mutattak rá többen is. Volker Rühe német védelmi miniszter hangsúlyozta: téves az a megközelítés, hogy a NATO terjeszkedni akar, hi­szen a szövetség csupán meg­nyitja kapuit az ezt óhajtó új demokráciák előtt. Gracsovnak az együttműkö­dést mélyítő javaslatai közül a legnagyobb feltűnést az a fel­vetése keltette, hogy összekötő tisztek révén állandó képvise­letek létrehozását ajánlotta a NATO főhadiszállásán, vala­mint területi parancsnokságain, illetve Moszkvában. Szövetsé­gi értesülések szerint az orosz miniszter lényegében egyetér­tett azzal a NATO-óhajjal, hogy Leontyij Sevcov tábornok azután is folytassa eddigi — pillanatnyilag a boszniai béke­teremtésre vonatkozó — össze­kötő tevékenységét a szövetsé­gi főhadiszálláson, hogy az IFOR-misszió véget ér. Ashton Carter amerikai védel­mi államtitkár-helyettes utóbb sajtóértekezletén nagy jelentő­ségűnek minősítette az orosz készséget a kapcsolatok intézmé­nyesítésére és elmélyítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom