Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-11 / 135. szám
UJ KELET Labdarúgás 1996. június 11., kedd 15 Ez történt az NB II Keleti csoportjában: csak az NYFC gazdagodott Amikor tíz ember is sok... Hogy is szokták mondani? Hát, ez nem jött össze. Elmaradt a Sényő győzelme a Kecskeméti TE ellen, jóllehet nem sok kellett volna hozzá. Ami a legrosszabb: pontot sem tudott „fogni” a csapat. A júniusi forróságban izzott a pálya, forró hangulatú mérkőzést idegeskedhetett végig szakvezető, szurkoló és a semlegesek (volt ilyen egyáltalán?...). Szó se róla, volt min „berágni”, hiszen szinte a teljes második félidőben „emberforban” futballozhattak Kovácsék. így sem sikerült... Koncz Tibor (Új Kelet) Miért nem? Nos, erre igyekezett választ adni Falatovics László edző. — Ez a találkozó is bizonyította, nem is olyan egyszerű tíz ember ellen játszani. A kiállítás után két középpályást biztattam arra, hogy bátrabban segítsék a csatárokat, ezzel is serkentve a támadásokat. Ennek hatása érzékelhető volt — sorozatban alakítottuk ki a helyzeteket. Nem számoltam, de minimum öt lehetőséget kihagytunk a kapott gól előtt. Sajnos ilyen a kapussors: Mező Józsinak 6riási szerepe van abban, hogy idáig eljutottunk, most azonban rosszul mozdult ki, és így a hálóba fejelhették a labdát. Soha, egyetlen egyszer sem kerestünk bűnbakokat, Mezőt sem fogjuk megkövezni a hibáért. Tudomásul kell venni: ez benne van a játékban, neki amúgy is csak köszönettel tartozunk eddigi teljesítményéért. Hogy is szokták mondani? Ennyi helyzetet nem lehet büntetlenül elrontani. — Valóban nem lehet. Talán elhiszik nekem, a játékosok a legjobbat akarták, más kérdés. hogy most nem éltek a felkínált alkalommal. Amikor a KTE megfogyatkozott, onnantól mi uraltuk a pályát, gyakorlatilag a semmiből szerzett gólt az ellenfél. Jól szedtük össze mélységben a labdát, mert azért akárhányan is maradtak a kecskemétiek, a védekezésről nem feledkezhettünk meg. Ezt a feladatot megoldották a fiúk, sőt, a támadásokhoz is időben felfejlődtek — egészen a hajráig, a KTE második találata azonban sokkolta a csapatot. A csatazajból, a játékosok egymással történő perlekedéséből az szűrhető le: mintha túlságosan is „felspanolták” volna magukat a meccsre. — Először is, a nagy meleg megviselt néhány játékost, ami teljesítményük rovására ment. Azt sem hallgathatom el, hogy két—három ember formán kívül van, és ahogy az megmutatkozott, a cserék sem lendítettek a csapaton. Szűkös a keret, ebből adódóan nem tudtam tizenegy „csúcsra járatott” labdarúgót pályára küldeni. Az is megér egy misét, hogy a szurkolók egy csoportja megtalálta az edzőt. Szidták a cserékért, szidták, amikor Kovács idejekorán a kispad felé vette Kovács lába nem bírta a gyűrődést az irányt. Arra már kevesen figyeltek fel, hogy a pöttöm karmester kiintett: a lába nem bírja a gyűrődést, ő kérte lehívását... — Erről annyit, a közönségnek mindig igaza van! Nem mondom, hogy jólestek a szitkok, de ha így látták... Azért kaptam tőlük, mert nem hajtottam még jobban előre a csapatot, én viszont úgy gondoltam, nem szabad belehajszolni a játékosokat a fejetlen rohamozásba. Tettem mindezt abból a megfontolásból, hogy a gyorsan s eredményesen kontrázó Kecskemétnek ne hagyjunk teret. A KTE ugyanis annyira képzett, technikás csapat, hogy élt volna a tálcán kínált esély- lyel. Még egyszer ismétlem, a közönség kritikájával semmi bajom, de véleményem szerint nem követtem el olyan taktikai hibát, ami miatt elment volna a mérkőzés! A KTE olykor kétségbeesetten védekezett, de nyert „Séta” az olasz játékospiacon MTI Az olasz labdarúgó-bajnokság, a „campionato” befejeztével a klubok nagy többsége már a következő idényre készül. Igaz, egyelőre nem a zöld gyepen, hanem a klubvezetők irodáiban. Ezekből az átigazolási hírekből egy csokorra való: — Az Intemazionale megállapodott a Napoli 25 esztendős védőjével, Massimo Taran- tinóval. Távozik a milánói „kék-feketéktől” Davide Fon- tolan; Bolognába tart. — A Juventustól elmegy Gianluca Vialli. Június 17-én mutatják be hivatalosan új csapatánál, az angol Chelsea-nél. A „Zebrák” pótlásra kényszerülnek. — A Lazio bemutatta a sajtónak és a szurkolóknak Mark Fisht. A 22 esztendős Dél-afrikai Köztársaságbeli válogatott védő két évre írt alá a római egyesülethez. — Úgy fest, az AC Milánnak nem elég a külföldiekből! Néhány napja állapodott meg a francia Christophe Dugarryvel. Vele együtt immár hét külföldi labdarúgója van a lombard klubnak: a két holland, Rei- ziger és Davids, a libériái Weah, a francia Desailly, a montenegrói Savicevic és a horvát Boban. Könnyen lehet, hogy jön a nyolcadik légiós is, aki nem más, mint a Bari svéd válogatott támadója, Kenneth Andersson. — Az uruguayi Gregorio Perez a Cagliari új vezetőedzője. A Corriere della Sera című olasz lap szerint a szárd klub a „Montevideo—Cagliari híd” szerepét tölti be. Kapus nélkül nem megy... Vasárnap kora este nem várt arányú, súlyos vereséget szenvedett a Tiszavasvári Alkaloida SE a III. Kerület TVE otthonában. Pedig kétgólos hátrány után volt esély arra, hogy megismétlődjön a nyíregyházi csoda. Most azonban a rutinos fővárosi csapattal szemben nem sikerült a bravúr. A mérkőzés nagy részében a hazaiak maroknyi szurkolótábora egyfolytában a „Mocs-kos em-el-esz” rigmust skandálta, utalva a napokban történt pontlevonásra. Száraz Attila (Új Kelet) — Értelmetlen szabálytalanság előzte meg a hazaiak első gólját — emlékezett vissza hétfőn délelőtt a találkozóra Dajka László, a tiszavasvári csapat edzője. — Bár szerintem ez a találat még nem rogyasztotta meg a gárdát. A második gól után zavarodtunk meg inkább. Metzger kisodródva, a rövid sarokba lőtt. Az elmúlt hetekben már megfigyelhető volt, hogy átjáróház a védelmünk, nem volt ez másként most sem. Jobbszélen különösen nagy gondjaink voltak, nehezen bírtuk a ránk nehezedő nyomást. A félidőben két játékost lecseréltem, Dencsukot formán kívülinek éreztem, míg Szarka Laci rúgást kapott. A pihenő alatt igyekeztünk felrázni a csapatot, ami, úgy érzem —, és nyilatkozatában az óbudai edző is elismerte —, sikerült. Megváltozott a játék képe, Rosu gyors gólja felélesztette a reményeinket. Sőt, ezt követően az idegenlégiósunk újabb találatot ért el, amit les címén nem adtak meg. Pedig nem volt les... Ekkor úgy éreztem, hogy a padlóra került ellenfelünk ellen nem veszítünk... — Ezt követően azonban kiállították a kapust, Simont. Hibáztatja a katasztrofális vereségért a fiatal, tehetséges cerberust? — Nem. Kiss szélvészgyorsán indult meg a kapunk felé, Simon a 16-oson túlra kifutva igyekezett hárítani. A hazai csatár át akarta emelni felette a labdát, ő előbb fejjel próbált hárítani. Amikor ez nem sikerült, akkor ütött kézzel a labdába. Egyértelműen jogos volt a kiállítás. Simon helyét a 16 éves, szintén nagy tehetségként számontartott Polgári László foglalta el. Sem ő, sem pedig a kiállított Simon nem okozott csalódást. Megfogtak jó néhány ziccert. Nagy kár, hogy Szabó Laci az elmúlt héten megsérült. — A harmadik gól előtt Ön erőteljesen reklamált, aminek az lett a következménye, hogy el kellett hagynia a kispadot. Mi történt? — Egy szabad labdára a tér- felünkön az oldalvonalhoz Losonczl és fiai vállalkozás Vállalunk építőipari kivitelezéseket és földmunkákat Építőipari anyagok széles választéka: homok, folyami homok, kavicsok, cement, oltott mész, fúbetonok, készbetonok minden minőségben, házhoz szállítással (5 m3 felett ünnepnapokon is). Tiszavasvári, Kárpát u. 13. Telefon: 42/372-447 Kiss és Fige egyszerre ért oda. Az emberfogónk megtorpant, mert úgy érezte, hogy kint van a labda. Jól láttam én is, ahogy a partjelző kezében megmozdul a zászló, hogy jelezze ezt a tényt. Végül is nem jelzett Sóthy, mi pedig az akcióból gólt kaptunk. Én azt mondtam neki, hogy ez igazságtalan volt. Erre ő odahívta a játékvezetőt, aki felállított a kispadról. Amikor kifelé jöttem, dühömben még megjegyeztem: „Szégyellem, hogy egy szövetségben dolgozom veletek!” Természetesen ez nem így került be a jegyzőkönyvbe. — Hogyan tovább? — Szeretnénk hétközben jól szerepelni a Magyar Kupa megyei döntőn, illetve megnehezíteni a dolgát Tiszakécské- nek a hétvégén. Vérmes reményeink már nem lehetnek. Az MLSZ szabálykönyve alapján a kapusposzton Fitos Sanyi és Polgári László a választék... A négy gólnak értéke van A hódmezővásárhelyi „hadsereg” áldozati báránynak érkezett vasárnap a Városi Stadionba. Kovács János vitézei nem gyakoroltak kegyelmet, négyszer kólintották fejbe a látogatókat (4-1). Az ütközet megnyerése kötelező volt, ám a diadal lehetett volna fényesebb is. Csiky Nándor (Új Kelet) — Elsődleges célnak a három pont megszerzését tűztük ki. Pozitívumként említhető — ezt sokat gyakoroltuk —, hogy megmutatkoztak a jelei a hatékony szélsőjátéknak, melyben szerepet vállaltak a támadók és a középpályások is. Ebből eredményesek tudtunk lenni, igaz, az első két—három ziccert kihagytuk. További feladatunk ennek a csiszolása — summázott hétfőn Kovács János vezetőedző. — A vezető gólra meglepetésre hamarjában válaszolt a vendégegyüttes. Felmerült a kispadon, hogy akár gond is lehet? — Egész héten úgy készíter- tem a csapatot, hogy hangsúlyoztam: azzal nem lesz biztos a győzelmünk, ha csak kimegyünk a pályára. Teljes odaadást vártam, s elégedett is voltam a hozzáállással, a helyzetek kialakításával. Csupán idő kérdése volt, hogy mikor szerzünk újabb találatot. — Ismét potyaízű volt az ellenfél gólja. Egyszersmind hasonlított azokra — a szélről belőtt labda a kapu torkában a létszámhátrányban lévő ellenfelet találja meg—, amelyeket Szoboszlón kasszírozott be azNYFC. — Igen, létszámfölényben voltunk, ám nem összpontosítottunk megfelelően. Egymásra várt 2—3 játékosunk, úgy tűnik, a taktikai figyelmetlenségek és fegyelmezetlenségek még mindig előfordulnak. — Csehi 11- ese után visszaállt az NYFC. Miért? — A második játékrészben kifejezetten zárt védekezésbe vonult a Hódmezővásárhely. Nem tudtuk úgy foglalkoztatni a széleket, mint az első 45 percben. A középpályán Kovács és Túróczi elsődleges feladata a labdabirtoklás volt. Mélyebben visszahúzódtak, a félpályáról próbáltak meg mozgatni, viszont már nem elég pontosan. így elmaradtak az újabb gólok, pedig én a második félidőben is legalább két—három találatra számítottam. — Valóban lehetett volna akár 8—10 gólt is lőni... — Könnyű azt mondani, hogy akár 8—10 gólt is elérhettünk volna! Alacsonyabb szintű gárda ellen is nehéz ennyit szerezni, nemhogy egy NB 11-es bajnoki mérkőzésen. A 4—5 gólnak már értéke van, bárki legyen az ellenfél. Az is köztudott, hogy a Hódmezővásárhelynek is kevesen tudtak ennyit rúgni. Németh Gyula kezdi megtalálni önmagát — Ki kapott a noteszében jó osztályzatot? —Németh Gyula kezdi megtalálni önmagát, és a többiek is hozták, ami tőlük elvárható. Egy támadó Csehiben mindig benne van a gól, bár ezúttal nem volt teljesen rendben, ezért is cseréltem le. Az volt az elképzelésem, hogy a három csatár között legyen egy olyan, aki a kapu előterében középcsatár szerepkörben tud játszani. Ez Tibinek fekszik, mert közismert, hogy ő 2—3 lehetőségből egyet ki tud használni. Ezért nem is volt feladata, hogy elölről visszajöjjön. — Tizenegyese a(z egykori) csehszlovák Antonin Panenka- éra emlékeztetett. Ot jelölték ki az ítélet végrehajtásra? — Csehit és Gönczöt jelöltük ki. Csehi olyan játékos, aki a mérkőzés hevében is oda tud figyelni, és felnéz, mielőtt elrúgja.
