Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-11 / 135. szám
ÜJ KELET Manipulált szúnyogok Amerikai tudósok nemrég bejelentették: genetikailag megváltoztattak szúnyogokat, hogy ne terjesszenek olyan vírusokat, amelyek agyvelőgyulladást és dengue- lázt okoznak. Ezáltal remény nyílt arra, hogy a jövőben véget lehet vetni az ilyenfajta betegségek terjedésének. A Coloradói Állami Egyetem tudósai a Science című tudományos folyóiratban arról számoltak be, hogy a dengue- fertőzés megakadályozása érdekében manipulálták ezeket a rovarokat. A dengue-láz lehet súlyos, hosszan tartó, influenzaszerű betegség, de lehet halálos kimenetelű vérzéses láz is. A legáltalánosabb Ázsiában és az amerikai trópusokon. Enyhébb változatai most már észak felé is elterjednek. Hasonló kutatási eredményeket tett közzé az Amerikai Tudományos Akadémia kiadványában egy kutatócsoport, amely a LaCrosse enkefalitisz terjedésének leállításában ért el sikereket. Ez a fajta agyvelő- gyulladás az Egyesült Államok délnyugati részén fordul elő. Egy vezető kutató, Barry Beaty a Reuternek adott telefoninterjúban elmondta, hogy ő a sárgalázzal kapcsolatban jutott hasonló felfedezésre. A szúnyogok nem kapják meg, de terjesztik ezeket a betegségeket. Amikor megcsípnek egy embert, továbbadják a vírust. A coloradói laboratóriumban a tudósok az RNA eljárást alkalmazták, hogy a szúnyogok ne fertőződjenek meg. De ez nagy arányokban nem végezhető el, és nagyon költséges, ezért a következő feladata most annak eldöntése, vajon gyakorlati célokra lehetséges-e a DNS fel- használásával olyan eljárások kifejlesztése, amelyeknek eredményeként a genetikailag megváltoztatott szúnyogok az ivadékaiknak és a következő nemzedékeknek átadják ezt a védekező sajátosságot. — Itt még nem tartunk, ez bonyolult kérdés — mondta a telefoninterjúban a vírusspecialista Barry Beaty —, de azt bebizonyítottuk, hogy a vírusos infekciós ciklus megszakításának koncepciója helytálló. Az ízeltlábúak által terjesztett betegségek mind nagyobb aggodalmat okoznak, mert a rovarokban egyre fokozottabb ellenállóképesség alakul ki az ellenük alkalmazott vegyszerekkel szemben, és egyes szegény trópusi vidékeken nem telik a szúnyogirtásra. A légiközlekedés és a bevándorlás is kiterjesztette földrajzilag ezeknek a vírusoknak a hatóterületét: szúnyogcsípéstől megfertőzött emberek utazgatnak a földgolyón, és új területekre hurcolják magukkal a betegséget. A kísérletek során a tudósok a dengue- vagy az enkefalitisz- vírusból kinyerték a megfelelő genetikai anyagot, ebből egy adagot belehelyeztek az ártalmatlan Sindbis-vírusba, amely azután bevitte a szúnyogba. Azzal, hogy a Sindbis-vírus megfertőzte a szúnyog sejtjeit, megakadályozták a teljes vírus által okozott fertőződést. 1996. június 11., kedd 11 Négyszáz indián múzeumot épít Még élnek a pekuotok Gyermekkorában Terry Bell gyakran barangolt nagymamájával a Mashantucket Pekuot rezervátumban. Kincseket kerestek a köves földben. A törzs matriarchája, Elizabeth George időnként megállt, felvett egy tengeri kagylót, egy cserépdarabot vagy egy különös alakú követ, s ezt mondta: őrizd meg ezeket a múzeum számára. A pekuot indiánok egy olyan észak-amerikai törzs leszármazottai, amelyet 1637-ben megtizedeltek öldöklés során. Huszonöt évvel ezelőtt, amikor Bell még gyerek volt, a Connecticut állam délkeleti részén fekvő rezervátumban már csak Elizabeth George élt a nővérével, egy rozoga lakókocsiban. Jórészt kosárfonásból és bogyók gyűjtéséből tartották el magukat. Ez a törzs ma az ország legjövedelmezőbb játékkaszinóját vezeti — A Foxwoods Resort Casinót —, és valóra váltja Elizabeth George múzeumról szőtt álmát. A 200 millió dolláros költséggel épülő Mashantucket Pekuot Múzeum és Kutató Központ két év múlva nyílik meg. Bemutatja majd a pekuot indiánok történelmét és világ- színvonalú archívumot bocsát azoknak a kutatóknak a rendelkezésére, akik a második világháború utáni korszak amerikai indiánjainak történetét tanulmányozzák. — Annak idején részben a múzeum miatt szavazta meg a törzs tagsága a játékkaszinó tervét. Pénzt akartunk előteremteni a megépítéséhez — mondta az AP tudósítójának Bell, aki az építkezés ügyvezető igazgatója. — Mindig reméltük, hogy az emberek egyszer majd megismerkedhetnek a pekuot nép történelmével, és megtudják, hogy a pekuotok még élnek. A viszonylag kicsi, nem egészen négyszáz tagot számláló törzs a négy évvel ezelőtt létesített játékkaszinó óriási sikerének köszönheti, hogy megteheti, ami más indián törzseknek nem áll módjában. A népesebb törzseknek pénzük nagy részét oktatásra, lakásépítésre és szociális szolgáltatásokra kell fordítaniuk. A pekuot törzsnek majdnem kimeríthetetlen a pénzforrása, és múzeumának megvalósításán régészekből, könyvtárosokból, levéltárosokból és tudósokból álló népes csapat munkálkodik. A Foxwoods Resort Casinótól egysínű vasúton lehet majd eljutni a múzeumba. Hófehér épülete annak az erődnek a formáját idézi fel, amelyet a peA völgy növényvilágát két veszély is fenyegeti. Az egyik: a környékbeli parasztok, akik felégetnek egy-egy parcellát az erdőből, hogy az így nyert területen élelemnövényeket termesszenek maguknak. A másik: az észak-amerikai növénygyűjtők, illetve az őket kiszolgáló ügynökök. Ez utóbbiak napi 4—5 dollárért felfogadják a helybelieket, s a ritka fajok élőhelyének tönkretételével nem törődve, tucatnyi óriási fát kivágatnak, hogy minél több ritka, s busás haszonnal eladható orchideapéldányt megkaparintsanak. A területet azután felégetik, hogy a nyomokat eltüntessék — végképp lehetetlenné téve, hogy regenerálódjék a feldúlt erdőrész. Peruban hivatalos adatok szerint évente 3 ezer négyzetkilométernyi erdő válik hamuvá. A helyi rendőrség szerint Trujillo tartományban egy egész kis kikötő és egy repülőtér a virágok kicsempészésére’ szákosődoltt A Hatóságok kuot nép 1537-ben az európaiak és a velük szövetséges indiánok ellen védelmezett. Belsejét és külsejét felfűzött indián kagylópénzek motívumai díszítik. Egy 53 méter magas torony emelkedik ki majd belőle, s magasból a látogatók elé tárul annak a vidéknek a nagy része, amely valaha a törzs vadászterülete volt. Láthatják az ingoványos cédruserdőt is, ahová a pekuotok a csata után menekültek, s ahol létrejött a rezervátumuk. A fő látványosság egy skanzen lesz, egy pekuot falu az 1550- es évekből, amikor a törzs még nem került kapcsolatba európaiakkal. Elhelyeznek benne 70 életnagyságú bábut is, amelyeket ma élő amerikai indiánokról mintáznak. Kiállítások szemléltetik majd, hogy a törzs és az európaiak közötti kapcsolatfelvétel milyen drámai átalanem rendelkeznek elég emberrel, hogy ellenőrizzék a Moyo- bamba körzet több ezer hektár erdőjét. Sok fajt már a kihalás fenyeget. A legkeresettebb fajok: a mennyasszony virág (anguloa uniflora), a kutyanyelv (lycaste ciliata), a pillangóvirág (sicopsis sandarae) és a király papucsa (phamipe- dium). A fán és a földön élő fajok egyaránt termeszthetők mesterségesen is. Egy hozzáértő botanikus egy ép példányból hat év alatt 600 ezer növényt tud előállítani — állítja Juan San- tanilla erdőmérnök, a vidék természetvédelmével foglalkozó program munkatársa. A program alkalmazottai nem vágják ki a különleges mikroklímájú erdő fáit, hanem felmásznak ■ (bár ez keserves feladat), és úgy kulással járt, kezdetben a kereskedelem és a települések, később a betegség és a halál pusztítása, amely 1600 és 1637 között 10 000-ről mindössze 4000-re szorította le a törzs tagjainak számát. Egy hatalmas vetítővásznon 18 perces filmben mutatják majd be az európaiakkal 1637- ben vívott háborút, amely a törzs majdnem teljes kipusztulásához vezetett. A múzeumlátogatók valóságos ásatásokat is láthatnak majd egy közeli lelőhelyen. Régebben ez a törzs elszántan védelmezte rezervátumát a régészektől, most azonban rengeteg egyetemi hallgatót hív meg lelőhelyek feltárására, s a Connecticuti Egyetem laboratórimában a hallgatók tanulmányozhatják a pekuotok földjéről származó fémeket és magvakat. metszik ki a virágokat, lehetővé téve, hogy a növény új haj- tásokat-virágokat hozhasson. A természetvédelmi program keretében a szakértők megtanítják a parasztokat az orchideák üvegházi termesztésére. így a veszélyeztetett fajok is biztonságba kerülnek, a parasztok is jövedelemhez jutnak. Az orchideák az egyszikű növények legfejlettebb családjába tartoznak. Igen apró magvaik csak megfelelő gyökérgomba jelenlétében tudnak kicsírázni. Húszezernél több fajuk ismert, de ennél is több a kertészeti hibrid. Egy-egy virág sokszor több hétig is virít. A trópusi fajok többsége fán lakó. E növénycsaládba tartozik a vanília is. A Magyarországon élő orchideák (agárkosbor, vitézkosbor stb.) mind védettek. Férficsődök nyomában Nagy arányban egy bizonyos fehérje hiánya okozza azokat a férfi meddőségi eseteket, amelyekre a tudomány mai állása szerint eddig nem találtak magyarázatot. A New Scientistben megjelent tanulmány szerint kanadai kutatók egy P34H elnevezésű fehérje alacsony szintjét mutatták ki olyan meddő férfiaknál, akiknek terméketlensége a spermiumok alacsony számával, illetve „rossz minőségével” nem magyarázható. A P34H azon fehérjék egyike, amelyek a spermiumok felszínét borítják és a spermiumnak a petesejt felszínéhez való hozzátapadá- sát segítik. A megfigyelések során a kanadai kutatók meglepődve tapasztalták, hogy a más okkal nem magyarázható meddőségű férfiak körében milyen nagy arányú volt azok száma, akiknél a P34H fehéijeszint alacsony volt: 16-ból 9 esetben ezt találták. A felfedezés a férfimeddőség kezelésének újabb útjait nyithatja meg. Kilencezer komputervírus A világszerte elterjedt számítógépvírusok száma 1996júniusára immár 9 ezerre emelkedett. Minden hónapban 150—200 új vírus üti fel fejét, amelyek a személyi számítógépek adatállományát veszélyeztetik. A használók közötti lemezcserék, az E-mail használata, és egyáltalán a világhálózatokba való bekapcsolódás növeli a fertőződés veszélyét. Spanyolnátha Amerikai és kanadai tudósok egy csoportja azt tervezi, hogy kihantolja norvég bányászok fagyos földbe temetett holttestét, és így próbálja kideríteni, mi okozta húszmillió ember halálát az első világháború nyomában pusztított influenzajárvány következtében. A New Scientist brit tudományos folyóirat legújabb számában megjelent írás szerint a kutatók megpróbálják megtalálni a kórokozót, amely a járványt előidézte. Ámbár abban az időben még nem léteztek antibiotikumok, de a spanyolnáthajárvány ehhez képest is rendkívül súlyos volt, talán a legsúlyosabb az emberiség történetében. Az oldalt az MTI-Panorá- ma anyagaiból állítottuk össze Háromezer négyzetkilométernyi eréé válik hemuvá Pusztítás az Orchideák völgyében Kétezerötszáz orchideafaj él természetes körülmények között a Peru északkeleti részén fekvő Moyobamba-völgy- ben, az Andok és az amazonasi őserdő találkozásánál. Ez az egyetlen hely a világon, ahol ennyi faj terem egy tájegységen.
