Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-11 / 135. szám

Városról városra U J KELET A városlakó szerint Fekete Tibor (Új Kelet) Tiszavasvári főutcáján sétálva járókelőket szólítot­tunk meg és három kérdést tettünk fel nekik. 1. Elterjedt a hír, miszerint borsodból cigányokat te­lepítenek a városba. Hallott-e róla? 2. Milyennek tartja a város strandfürdőjét? 3. Hol tölti a nyári szabadságát? Hárman a válaszolók közül: Bodnár Mónika: 1. — Nem hallottam róla, de nagyon remélem, hogy nem igaz a hír. Nem kell ide­telepíteni senkit, már így is annyi „etnikum” él a város­ban, hogy nem férünk tőlük. 2. — Én régóta nem járok a strandra, és nekem nem is tet­szik. 3. — Nyáron férjhez me­gyek, és remélem sikerül nászútra mennünk. Azt még nem döntöttük el, hogy hova, de valószínűleg külföldre uta­Török László: 1. — Nem hallottam róla, de nem kell idehozni máshon­nan a cigányokat, mert van itt elég belőlük. 2. — Nem tudom, milyen most a strand, nagyon régen nem jártam ott. 3. — Az egész nyarat mun­kával fogom tölteni. Itt az üz­letben fogok dolgozni. Bodnár Józsefné: 1. — Nem hallottam még erről és nem tudom mi lenne, ha igaz lenne. Nehéz kérdés és nem is tudok véleményt nyilvánítani. Nem lenne itt baj a cigányokkal, ha a többségük becsületesen dolgozna és tisz­tességesen élne. 2. — Ritkán járunk fürdő­be, mert elfoglalt emberek vagyunk. Amennyire meg tu­dom ítélni, megfelelőnek tar­tom. Talán lehetne tisztább a környezete. 3. — Jószágokat tartunk a ház körül és azok mellett nincs időnk a nyaralásra. Egyébként is ilyen nagy pénz­zunk. Lassan olcsóbb a görög tengerpart, mint a magyar Balaton. telenségben nem is jutna rá. Egész nyáron csak otthon le­szünk és dolgozunk. A gye­rekek néha kimennek a strandra, vagy a Tisza-partra. Másra nem telik. Uj Kelet-információ Nem igaz az a pletyka, mi­szerint 1500—2000 borsod megyedi cigány családot tele­pítenek a városba. A kacsa felreppent már Tiszanagyfa- luban és Rakamazon is, most a mákföldeken keresztül elér­te Tiszavasvárit is. (Kíváncsi vagyok mikor jut el Csen- gerbe?) Mint azt Sulyok Jó­zsef, a város polgármestere lapunknak elmondta: csak négereket és indiánokat kí­vánnak letelepíteni — arabo­kat és zsidókat nem, mert azok lövik egymást. A „hírt” már annyira ko­molyan vették a városlakók, hogy a polgármesteri hivatal kénytelen volt a piaci han­gosbemondóban közölni a cáfolatot. Ezt egy nagyothal­ló néni egyből félreértette: Na ugye, hogy mégis jönnek a borsodi cigányok. Most mondták be a mikrofonba. No comment! Városházi cáfolat 1996. június 11., kedd 7 Már akkor is jönnek, ha nem beteg a gyerek Uj körzetek, új orvosok A városban és körzetében háromezer gyereket eddig egyetlen szakorvos látott el. Nemrégiben úgy döntöttek a. város vezetői, hogy még két álláshelyet létesítenek az orvo­si ellátás javítása érdekében, így került egy fiatal ózdi szak­ember Tiszavasváriba. Dr. Éliás Gyula gyermekor­vos április eleje óta praktizál a városban. Dolgozott már Put- nokon és Nyíregyházán is. Fe­lesége szintén orvos és tiszalöki születésű. Közelebb szerettek volna kerülni a szülőkhöz, hogy a mama és a nagypapa gyakrabban láthassa a kis- unokáját. Ezért pályázta meg ezt az álláshelyet. Életükről és munkájáról elmondta: — Háromfelé van jelenleg a családunk. A feleségem Nyír­egyházán dolgozik és ott is la­kik, a gyerek Tiszalökön nagy­szülőknél, én pedig itt kaptam egy szolgálati lakást. Nem jó ez így, mert ritkán lehetünk együtt. Végleges megoldást szeretnénk. Reményeink sze­rint gyógyfürdővé nyilvánítják a strandot, és akkor a feleségem is találna itt helyben munkát, ugyanis reumatológus és szak- rendelést kezdhetne itt a város­ban. Majdan pedig, ha felépül­ne a gyógyító-kezelő centrum, akkor ott dolgozhatna. — Hogyan lett önből gyer­mekgyógyász? — A családunkban nincs or­vos. Általános körű volt az ér­deklődésem diákkoromban, és eleinte nem volt semmihez sem különös affinitásom. A tovább­tanuláskor az orvosi egyetem mellett döntöttem, és nem bán­tam meg. — Az eltelt két hónap alatt mennyire fogadták be az itt élő emberek? — Úgy érzem, a kis betegek és a szülők elfogadtak. Már nemcsak akkor keresnek fel, amikor beteg a gyerek, hanem más problémájukkal is eljön­nek hozzám. Ez már a bizalom jele. Legtöbbször szociális gondjaikról beszélnek a rende­lési időben és azon kívül is. Az elszegényedést néha a munkám során is tapasztalom, például a drágább, de hatékonyabb gyógyszert nem tudják kiválta­ni a gyógyszertárban. Két hó­nap elteltével már azt is látom, hogy sok a higiénés gond a vá­rosban. Itt a szomszédos Pethe Ferenc iskolában építettek egy szép tisztálkodó szobát, még két szociális munkást is felvet­tek, hogy a legkisebbeknek megtanítsák a legalapvetőbb higiénés szokásokat. Most — számomra érthetetlenül — ott áll kihasználatlanul, mert nincs pénz a működtetésre. — Milyennek ítéli meg a vá­rosban a közegészségügyi álla­potokat? — Putnokon másfél évig dol­goztam szakrendelőben. Sze­rintem nem különbözik a bor­sodi és a szabolcsi gyere­kek egészségi állapota. Sok családban még az alapvető tisz­tálkodási feltételek sincsenek meg. —A héten befejeződik az is­kolai év. A vakációban több dolga van egy gyermekorvos­nak? — Nem több, hanem ilyen­kor más problémákkal keres­nek meg. A szünidő kezdetével több a gyermekbaleset, a vízi­baleset és többen jönnek el csí- péses, vagy horzsolásos sebek­kel is. Még éppenhogy elkez­dődött a nyár és már most je­lentkeznek az ételek helyte­len tárolása miatti első megbe­tegedések. Többszörösére nő a kullancscsípések száma is.' általános védőoltás beadás!? hoz már egy kicsit késő van, de létezik egy gyorsított for­ma. Ezen kívül van egy passzív szérum is, amely egy hónapos védettséget ad. Bár ez egy ki­csit drágább, de akiket rendsze­resen fenyeget a kullancsve­szély, azoknak mindenképpen ajánlom. „Éjjel rajzanak, mint a hangyák” Vezet a megélhetési bűnözés Fullajtár András (Új Kelet) A bűnözés 1991-ben tető­zött, akkori adatok szerint 1214 bűncselekmény vált is­mertté. Attól kezdve 1995-ig egy 60 százalékos csökkenés volt kimutatható. Ebben szere­pe van annak is, hogy ponto­san négy évvel ezelőtt meg­alakult a kapitányság, majd egy év múlva, 1993-ban Tisza­lökön létrejött a rendőrőrs. Nekünk legnagyobb gondot az etnikumi kisebbség által el­követett bűncselekmények jelentik, amit ma úgy nevez­nek, hogy megélhetési bű­nözés. — Vannak újabb fajta bűn- cselekmények, amelyek eltérnek a „szokványostól” ? — Területünkön alapvető­en meghatározók a vagyon elleni bűncselekmények, ezen belül növekedtek a be­töréses lopások. De felütötték a fejüket újabbak is, mint pél­dául a zsarolás, csalás, ron­gálás, garázdaság, és nálunk is megjelent a 36-os út men­tén a prostitúció. Növekedett — Talán azzal kezdeném, hogy a megyében lévő nyolc kapitányság közül nem tartozunk azok közé, akik a bű­nözések szempontjából a legfertőzöttebb területen dol­goznak — kezdte a beszélgetést Pásztor István, a kapi­tányság vezetője. a közlekedési bűncselekmé­nyek száma is, ezek között első helyen van az ittas veze­tés. „Előrelépés” tapasztalha­tó a közrend elleni bűncselek­ményekben is. Mindezek el­lenére valamennyire meg­nyugtató, hogy sikerült növel­ni az eredményességi mutató­inkat, például a felderítési ará­nyunk 41,9-ről 50,38 száza­lékra növekedett. — Mit lehet tenni a bűnözés visszaszorítása érdekében? — Számtalan akciót, figye­lőszolgálatot szervezünk, de tudomásul kell venni, hogy Tiszavasváriban a rendőrök száma kevés. Éjszaka például csak egy járőrkocsi dolgozik, volt rá eset, hogy egy betörő­bandát tetten értek, de csak egy személyt sikerült elfogni, míg előállították, addig a többiek visszementek és befejezték az elkezdett „munkát”... Mostaná­ban különösen elszaporodtak az említett betöréses lopások, éjjel a cigánytelepről mint a hangyák, úgy rajzanak minden irányba portyázni. —Hogyan reagál a lakosság ezekre a naponta előforduló esetekre? — Az érthető, hogy minden egyes bűncselekmény zavarja a becsületes állampolgárokat, és nem nagyon érdekli őket, hogy milyen jó vagy rossz az ered­ményességi mutató. Sajnos együtt élnek a bűnözéssel, és nagyon sokat segítenek ne­künk, mert látják az erőfeszíté­seinket. Újabban viszont van egy érdekes jelenség a sér­tettek részéről, nem szíve­sen segítenek a felderítés­ben. Ennek oka hosszadal­mas a bírósági eljárás, és nem utolsósorban, megfenyege­tik őket, ha tanúvallomást tesznek!... Gyógyvíz a fürdőben? Fullajtár András (Uj Kelet) A héten befejeződik a ta­nítás az alsó- és középfokú oktatási intézményekben. A sok-sok szabadidő és a ká­nikulai meleg kicsalja majd a diákokat a fürdőkbe. An­nak jártunk utána, milyen a strand a nyitást követően? Ottjártunkkor éppen mű­szaki szemlét, úgynevezett strandbejárást tartottak. Su­lyok Béla, a Nyitvicsav mű­szaki vezetője megelégedet­ten nyugtázta a látottakat. Mint mondta, kevés fürdő­ben ilyen kristálytiszta a víz, mint az itteni úszómedencé­ben. Valóban még csapvíz­nek is elfogadnánk néhanap­ján, ráadásul egy árva lehul­lott falevél sem úszott a fel­színén. Mindez a visszafor- gatásos víztisztító berende­zésnek köszönhető. A gyer­mek- és a termálmedencék vizét naponta cserélik, ilyen­kor tisztítják és fertőtlenítik is a kövezetüket. A strand hivatalos befo­gadóképessége ezernégy­száz fő, de vasárnaponként 2500—3000-en is megfor­dulnak itt. Szerencsére van hely bőven. A tágas, füves részen nem jelent gondot, hol pihenhetnek a vendégek. Inkább csak tíz—tizenhat évesek találják nehezen a helyüket. A kisgyerekek közé már nem mehetnek, a termál néha zsúfolt, és ott amúgy is zavarnák a felnőt­teket, ha pedig nem tudnak úszni, akkor a hidegvízű uszoda sem nekik való. A messzebbről érkezett üdülni vágyók körében na­gyon népszerű a kemping. Akik itt szállnak meg, a bér­leti díjjal együtt megváltják a belépőjegyet is. Néhány napja új szolgáltatásként gyógymasszőr szakszerű kezelését is igénybe vehetik a látogatók. Akik rendszeres vendégei a strandnak, állítják, hogy gyógyhatású a vize. Ahhoz azonban, hogy gyógyvízzé nyilvánítsák, egy hosszadal­mas vizsgálódásnak kell alá­vetni -a thermálkutakból a felszínre kitermelt melegvi­zet. Klinikai tesztek, vegy- vizsgálatok következnek, és számos minőségi szabvány­nak kell megfelelni ahhoz, hogy gyógyfürdő lehessen a vasvári strand. A megyéből sok helyről jönnek ide rendszeresen, és számos borsodi családnak van itt nyaralója. Ha sikerül­ne a helyiek nagy álma, és kimondják, hogy valóban gyógyvizű a vasvári fürdő, akkor minden bizonnyal még többen jönnek el az or­szág minden pontjáról. Eh­hez azonban nemcsak né­hány év, de néhány millió forint is kellene.

Next

/
Oldalképek
Tartalom