Új Kelet, 1996. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-10 / 134. szám
Magyar Távirati Iroda Szerbia és Dayton A boszniai Szerb Köztársaság a daytoni békeegyezmény valamennyi pontját tiszteletben tartja — jelentette ki vasárnap Biljana Plavsic alelnök, akit Radovan Karadzic elnök megbízott több államfői feladatkör ellátásával. Plavsic ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nagyhatalmak folyamatosan a boszniai szerbeket kiáltják ki bűnösnek, ha a szerződés pontjai közül valamelyik nem teljesül. Az alelnök szerint a szerbek már most készen állnak a boszniai választások megrendezésére. Az EU fenntartásai Nagy-Britannia EU-tagsága kezd immár megkérdőjeleződni a közösséggel szemben tanúsított londoni magatartás miatt — közölte az unió brüsszeli bizottságának elnöke, aki néhány hét leforgása alatt másodszor illette a széles nyilvánosság előtt súlyos bírálattal a szigetország EU-ellenes „dacpolitikáját”. Jacques Sanier a The Observer című vasárnapi londoni lapnak adott nyilatkozatában a marhavésszel kapcsolatban alkalmazott kormánypolitikát felelőtlennek, a kabinet tagjainak megnyilatkozásait abszurdnak minősítette. Kijelentette: London évekre elszigetelheti magát a külvilágtól ezzel a magatartással. Damaszkuszi zárónyilatkozat A Damaszkuszban megtartott hármas arab csúcstalálkozó résztvevői a megbeszélések után közzétett zárónyilatkozatban figyelmeztették Izraelt, hogy ha az új kormány eltér az eddigi békepolitikától, akkor ismét fellángol az erőszak a Közel-Keleten. Háfez Asszad szíriai és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, valamint Abdullah szaúdi trónörökös a nyilatkozatban leszögezte, hogy továbbra is elkötelezett az Izraellel való megbékélés mint stratégiai alternatíva mellett. Benjamin Netanjahu megválasztott izraeli miniszterelnök nem kommentálta a Damaszkuszban hozott döntéseket, amelyekre csak az új kormány megalakulása után fog válaszolni Izrael. Zsen Van-ting szabadon Kínában szabadon bocsátották Zsen Van-tinget, az ellenzék egyik veteránnak számító vezetőjét, aki hét évet töltött börtönben az 1989. júniusi demokratikus megmozdulásokban játszott szerepéért. A 48 éves Zsent 1989. június 9-én tartóztatták le, s 1991-ben ítélték el „ellenforradalmi propaganda és izgatás” miatt. Békefenntartó-költségvetés Az ENSZ Közgyűlése jóváhagyta a világszervezet béke- fenntartó műveleteinek a júliusban kezdődő következő pénzügyi évre szóló költségvetését; ennek összege 1,3 milliárd dollár, ami kevesebb mint fele az előző évinek. Az orosz hírügynökség szerint a döntés azt jelenti, hogy a világ 14 válságövezetében szolgálatot teljesítő kéksisakosok létszámát 70 ezerről 26 ezerre kell csökkenteni. A kiadások lefaragását alapvetően a délszláv válság rendezése tette lehetővé. Oroszország Irán mellett Oroszország fellép az Irán nemzetközi elszigetelését célzó kísérletek ellen — hangsúlyozta teheráni látogatásán Viktor Poszuvaljuk orosz külügyminiszter-helyettes az iráni diplomácia irányítójával, Ali Akbar Velajatival folytatott megbeszélésein. A teheráni megbeszéléseken Poszuvaljuk rámutatott arra, hogy Irán milyen fontos szerepet játszik a térségben. Háromnapos teheráni látogatását követően Poszuvaljuk vasárnap Irakba utazik tovább. Bűnözőket végeztek ki Kínában Újabb 22 halálra ítélt bűnözőt végeztek ki Kínában. A kivégzettek közül 14 személyt gyilkosságért sújtottak halál- büntetéssel — közölték a vasárnapi kínai lapok. Kínában több száz embert ítéltek halálra és végeztek ki az utóbbi hónapokban a bűnözés ellen indított kampány során. Franciaország újra a NATO-ban Megszületett az elvi döntés: Franciaország visszatér a NATO katonai szervezetébe — írja vasárnapi számában a Le Journal du Dimanche szakértőkre hivatkozva. Az újság szerint a következő hónapokban számos kisebb lépés történik majd ebben az irányban: Charles Miliőn francia védelmi miniszter például csütörtökön, a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli ülésén be fogja jelenteni, hogy Franciaország is részt vesz a katonai szervezeten belül létrehozandó többnemzetiségű egyesített fegyvernemi alakulatok, a GFIM-ek létrehozásában. Franciaország de Gaulle tábornok idején, 1966-ban lépett ki a NATO katonai szervezetéből, s azóta Párizs képviselői csak a szövetség politikai tanácskozásain vettek részt. Világkrónika Lancuti összefoglaló MTI Kilenc közép-európai ország államfőinek részvételével a hét végén csúcstalálkozót tartottak a dél-kelet-lengyelországi Láncút városában. A részt vevő elnökök televíziós vitaműsorban fejtették ki nézeteiket a térség helyzetéről és jövőjéről. „Közép-Európa államai az első és a második világháború után nem tudtak élni az európai integráció lehetőségével, azt az esélyt viszont, ami 1989- et követően nyűt meg, már nem szabad elszalasztani” —jelentette ki Václav Havel cseh köz- társasági elnök. Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő ezt azzal egészítette ki, hogy a Nyugatnak akár saját állampolgárai jóléte árán is meg kell kockáztatni az integrációt az új demokráciákkal. Leonyid Kucsma ukrán elnök — akit a házigazdaAleksander Kwasniewski hívott meg a találkozóra — arra hívta fel a figyelmet, hogy aki Ukrajna biztonságába invesztál, az egyúttal egész Európa biztonságát MTI Milosevic szerb elnök a a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjúban megkérdőjelezte a hágai nemzetközi törvényszék pártatlanságát és közölte: a szerb háborús bűnösöket hazájukban vonják felelősségre. A Der Spiegel hétfői számában megjelenő — a hét végén előzetesen ismertetett — interjúban Slobodan Milosevic úgy vélekedett, hogy a délszláv háborús bűnösök jogi felelősségre vonására létrejött hágai törvényszék politikai, nem pedig jogi intézmény. „Igazságot csak akkor lehet szolgáltatni, ha mindenkit azonos mércével mérnek. Sajnálatos módon a hágai bíróság tevékenysége növeli. Új biztonsági rendszert azonban Oroszország nélkül nem lehet létrehozni, ezért a NATO kiterjesztése csakis evolúció útján mehet végbe, összekötve az Európai Unió által kínált gazdasági integrációval. E gondolathoz kapcsolódtak Roman Herzog német államfő szavai, aki a NATO-országok berlini külügyminiszteri találkozóját összegezve leszögezte: a NATO változóban van, ez a szervezet immár nem az a védelmi paktum, ami évtizedeken át volt, hanem egy közös biztonsági rendszer egyik alappillére. A szlovák államfő az európai struktúrákba integrálódni kívánó országokat egy olyan mennyasszonyhoz hasonlította, aki férjhez akar menni, de amennyiben túl sokat kell várnia, elillanhat a szerelme, a lelkesedése és az érdeklődése is. Michal Kovác szerint a belső problémák nem lehetnek a csatlakozás akadályai, ugyanis az olyan alapvető tendenciákra kell összpontosítani, mint a demokratikus fejlődés, illetve a nem ilyen benyomást keltett” — mondta, majd hozzátette, hogy a boszniai háborúban mindhárom harcoló fél oldalán követtek el bűnöket. Szavai szerint minden háborús bűnöst felelősségre kell vonni, függetlenül attól, hogy mely népcsoportból származik. „A Szerbiából származó háborús bűnösök jogi felelősségre vonására azonban nem Szerbia határain kívül fog sor kerülni” — szögezte le. Milosevic kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy hajlandó-e közreműködni Radovan Karadzic boszniai szerb vezető és Ratko Mladic tábornok Hágának történő kiadatásában. „Egyes személyek sorsával kapcsolatos problémák nem változtatnak azon, hogy az empiacgazdasági átalakulás. „Naivitás azt hinni, hogy 4—5 év alatt teljességgel kiépülhetnek a demokratikus struktúrák” — mondta Kovác. „Meg vagyok győződve arról, hogy a NATO és az Európai Unió legfeljebb még két- három ilyen találkozónak lesz a központi témája, azután új feladatokról fogunk beszélni,, — mondta a vendéglátó lengyel államfő, aki szerint a Láncút megerősítette, hogy az európai folyamatokban a közép-európai térség mind nagyobb szerepet kap. A csúcstalálkozó számos kétoldalú találkozóra is lehetőséget kínált. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök a két nap alatt közvetlen négyszemközti megbeszéléseket folytatott Václav Havel cseh, Michal Kovác szlovák, Aleksander Kwasniewski lengyel, Thomas Klestil osztrák és Leonyid Kucsma ukrán államfőkkel. A közép-európai államfők megállapodtak abban, hogy jövőre a szlovéniai Portorozban találkoznak ismét. berek békét akarnak” — vélte a szerb elnök. Meggyőződése szerint a daytoni békeszerződést sikeresen végre fogják hajtani, és a NATO-vezet- te nemzetközi békefenntartó erők az év végén elhagyhatják Boszniát. Nem lesz szükség új csapatokra — mondta Milosevic. Egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy a szeptemberi, boszniai választások radikális változásokat hoznak és kedvező eredményekhez vezetnek. Bizonyos abban, hogy a boszniai szer- bek, muzulmánok és hor- vátok új képviselői az eddiginél nagyobb megértést és együttműködési készséget mutatnak majd egymás iránt. ÚJ KELET Hírről ,----------------—___—. hí rre Palotai István jegyzete Ennyit jelent a politikai tisztesség... ...Oroszországban: Zju- ganov kijelentette, hogy kész a választási együttműködésre Zsirinovszkij pártjával. Tehát a kommunistáknak annyira fontos a hatalom, hogy még a fasisztoid erőkkel, a nacionalizmussal is készek szövetségre lépni, csak ne a demokrácia, a polgári ideológia győzzön. Hogy pontosan miként képzeli ezt Zjuganov, az nem tiszta senki előtt, hiszen a tüzet és a vizet nagyon nehéz békésen összepárosítani. A lehetséges át- fedési pontokat azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni. Zsirinovszkij náci ideológiája nagyon is sok popularista elemet tartalmaz, amit végül is a kommunisták is felvállalhatnak:.. Mindenesetre ez az együttműködésre buzdító kijelentés remek volt, mert felnyitotta a világ szemét, rájöhettünk; Zjuganov hogy is képzeli el a demokráciát. Eleddig ugyanis sokszor azt hangoztta, hogy ő is híve ennek, és esze ágában sincs a diktatórikus elemek vissza- csempészése. Nos, Zsiri- novszkijjal együttműködni csak parancsuralmi rendszerek ismert eszköztárának használatával lehet. Nagyon reméljük, hogy a gyakorlatban nem lesz módunk megtudni, mit is jelentene mindez a világra nézve... Belgrád bejelentette... ...hogy nem adja ki Hágának azt a három szerb tisztet, akik egy kórház betegeinek lemészárlásában vettek részt, mert kiadatásukat a jugoszláv alkotmány nem engedi meg. Ehelyett majd ők kivizsgálják az ügyet, és dönt a belgrádi bíróság... Nem véletlen, hogy erre a nyilatkozatra ilyen sokáig kellett vámunk. Jugoszlávia roppant sokat kockáztat vele, nevezetesen az embargó esetleges visszaállítását... Mellesleg minden nézőpont kérdése. Ami Európából nézvést galádság, az Páléból nézve természetes, Belgrádból pedig nemzeti tett! Végtére nekünk sem mindegy, hogy Európa ezek után milyen álláspontra helyezkedik. Nekünk bizonyos okokból jobb lenne, ha elfogadná Belgrád nyakatekert ajánlatát, mintha úgy ítélné meg, hogy akadályozza ezzel a hágai bíróság munkáját. Ez ugyanis egyet jelent az újbóli embargóval, ami nekünk bizony eddig is már nehéz dollármillióinkba került... Jas—39 Gripen MTI A Jas—39 Gripen harci repülőgép fejlesztése tovább folytatódik, így ha a magyar kormány a jövő évben kiírja a tendert, a mai változatnál modernebb típust tudunk ajánlani — mondta Peter Wallenberg, a Wallenberg Ipari Csoport közelmúltban nyugdíjba vonult elnöke a Stockholmtól 400 kilométerre fekvő légibázison, ahol XVI. Károly Gusztáv svéd király jelenlétében hivatalosan hadrendbe állították az első negyedik generációs Gripen vadászgép-ezredet és kiképzőbázist. A Jas—39 felderítő repülőgép, de gyorsan és köny- nyen átalakítható vadász- és támadó feladatok ellátására. Peter Wallenberg, aki tavaly szeptemberben Budapesten Horn Gyula miniszterelnökkel hosszú lejáratú ipaij együttműködési keretmegállapodást írt alá, hozzátette még, hogy a magyar kormány által a repülőgép-vásárlás elhalasztásáról hozott döntés hátterét jelenleg tanulmányozzák, és egyelőre nincs semmilyen konkrét tervük újabb magyarországi befektetésekről. Póda Jenő MDF-es ország- gyűlési képviselő, akit a svéd sajtó a Gripen-gépek vásárlásának ellenzőjeként mutatott be, az Országgyűlés honvédelmi bizottsága tagjaként részt vett az ünnepségen. Röviden csak annyit mondott, hogy a Saabnál szerzett tapasztalatai során több olyan részletet is megismert a repülőgép-rendszerről, amely árnyaltabbá teszi korábbi véleményét. Mécs Imre (SZDSZ), a honvédelmi bizottság elnöke az MTI kérdésére nem kívánt állást foglalni arról, hogy a svéd Gripen, vagy a közelmúltban az amerikai F-16- os, illetve F-18-as gyártójánál tett látogatása során szerzett-e kedvezőbb tapasztalatokat. Mécs Imre elmondta még, hogy a repülőgép-vásárlás időpontjának kitűzése előtt, még az idén ősszel várják a magyar Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség hosszú távú koncepcióját a magyar légvédelem fejlesztésére vonatkozóan, és csak ennek ismeretében lehet majd dönteni a szükséges beszerzésekről. Milosevic Hágáról
