Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-22 / 119. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. május 22., szerda Alapkőletétel Dojcsák Tibor (Új Kelet) Még egy év sem telt el a hodászi cigányok görög katolikus templomának felszentelése óta, és már újabb építkezés kezdődött a faluban: dr. Keresztes Szilárd püspök áldotta meg és helyezte el az új hodászi görög katolikus templom alapkövét. Az élet- veszélyes állapotban lévő korábbi templomot lebontották, és az egyház, a hívek, valamint az önkormányzat adományaiból újat építenek. Benzingőzösen (Folytatás az 1. oldalról) Hazánkban 1991-ben liberalizálta a parlament az energiahordozók árát, amelynek nagyobb része, közel 70 százaléka adó, s csupán kisebb hányada függ a világpiaci áringadozásoktól. Stagnáló nemzetközi piaci körülmények között, a fokozatos forint-csúszóleértékelés miatt is egyre drágul az üzemanyag beszerzési költsége. Az év eleji nemzetközi eladási árak mára közel 150 százalékkal emelkedtek. Az energiahordozók piacán ennél dinamikusabban emelkedő tendenciára utoljára az 1973-mas olaj- árrobanás idején volt példa. Az üzemanyagkutak árkiírásai tegnap óta újra változtak, a Mól Rt. újfent megindokolja e lépés szükségszerűségét, a minisztérium mérsékeltebb, de áldását adja a változásra. Mindezt a fogyasztók pénztárcája fogja leginkább megérezni. Körkérdéssel fordultunk állami, önkormányzati, illetve magán üzemanyag-fogyasztókhoz: hogyan élik meg a fokozatos drágulást? A nyíregyházi városi tűzoltóság parancsnokhelyettese, Dombrády László őrnagy elmondta, hogy az éves költség- vetésükbe sohasem kalkulálják be az esetleges üzem- anyagár-változásokat. A Mól Rt. nem nyújt hitellehetőséget a tűzoltóságnak, vásárláskor azonnal fizetni kell. Az eddigi legszorongatóbb helyzetet tavaly élték meg, mindössze kétszáz liter tartalék maradt a raktárban. Amennyiben az árak és a tűzesetek együttes növekedése miatt kifutnának a költségvetésükből, úgy az önkormányzatnak mint fenntartónak kellene megoldást találnia, mert tűzvédelem nélkül nem maradhat egy pillanatig sem a város. A kora nyarat követő idei meteorológiai előrejelzések nem túl biztatók: száraz lesz a nyár, s várhatóan gyakori lesz a tűz... A megyeszékhely mentő- szolgálata az előbbi példához képest nagyságrenddel jobb helyzetben van. Mint Berkó Sándor elmondta, az üzem- anyagár-változások őket nem érintik közvetlenül, amiatt az Országos Mentőszolgálatnak fájhat a feje. Minden tankolásnál üzemanyagbónt kapnak a sofőrök, amit azonnal az országos központba küldenek, s a számla rendezésére ott kerül sor. A taxivállalatok többsége átvállalja a tankolással járó, 3—4 százalékos üzemanyag- ár-többletet, mivel az minimálisan, alig egy forinttal emeli meg a kilométerköltséget. Gépkocsiparkjuk nagyobb részét lecserélték olcsóbb gázos vagy gázolajos autókra. Sok taxis csalódott. Nem csak azért, mert a hat éve történt országos tiltakozó megmozdulásukkor ellenzett benzinár háromszorosáért közlekednek ma, hanem azért is bírálják az egész gazdaságpolitikát, mert nem az oly sokszor hangoztatott piaci 'örvények szerint működik, hanem ma is a politika érdekeit szolgálja. Az utasok ezután is fizetni fognak, a lakosok továbbra is megveszik az élelmiszereket—természetesen egyre drágábban. Sztrájkhangulat helyett hatalmas közönyben és fásultságban él mindenki. Egyre növekvő benzingőz van, gáz nincs! Az orosi „kivégzés” nyomában A gyilkos nősülni akar Fullajtár András (Új kelet) (Folytatás az 1. oldalról) Az áldozat ellen felesége és két nagykorú gyereke már korábban összeesküdött, hogy megölik. Végül ők nem tudták megtenni, így a brutális gyilkosságot másra bízták. A család az eset után a gyanút az ukrán maffia felé akarta terelni, ugyanis az elhalt a KGST- piacon dolgozott, és a feleség szerint ott különböző külföldi személyeknek tartozott. A nyomozók hamar rájöttek a félrevezető manőverre, és a „csapat” beismerő vallomást tett. A „kivégzés” oka: Varga László rossz ember volt, valósággal terrorizálta a családját, ütötte- verte a gyerekeket és a feleségét is. Mindez italozó életmódja miatt volt—állapítható meg a vádlottak vallomásaiból. A pohár végül betelt, a család összefogott ellene, és a velük együttérző fiatalember a ravaszt kétszer meghúzta... A vádiratból kiderült, hogy Var- gáék 1974-ben kötöttek házasságot, ami fokozatosan megromlott. Ennek elsődleges oka volt, hogy a férj gyakran nézett a pohár fenekére. A kezdeti ci- vakodásokat, veszekedéseket az utóbbi időben verések is követték, ami egyoldalú volt. Mindig a családfő ütött gumicsővel, vasvillával, fakanállal, vagy éppen ami a keze ügyébe került, azzal esett neki a gyerekeknek és feleségének. De volt rá eset, amikor éjszakára a fagyos hidegbe is kizárta a családot a lakásból. Az áldatlan állapot odáig fajult, hogy Varga Lászlóné válni akart. Amikor ez a szándéka férje tudomására jutott, megöléssel fenyegette, s kijelentette: „Téged a temetőbe visznek, engem meg a börtönbe.” A múlt év őszén betelt a pohár. Az édesanya teljesen kiborult a megoldhatatlannak tűnő helyzet miatt, és végső elkeseredésében közölte Lászlóval (18) és Erzsébettel (20) (a gyermekeivel), hogy a férjét, apjukat el kell tenni láb alól. A két gyerek előbb meglepődött anyjuk váratlan bejelentésén, de később azt kérdezték, hogy miképpen gondolja. A fiú felvetette, hogy mi lenne, ha lelőnék. Ez az ötlet elfogadhatónak látszott, emiatt a tervet közölte Győri Józseffel — akivel több mint fél éve barátkozott, és aki a nővérének is udvarolt —, és megkérte, hogy próbáljon fegyvert szerezni. Győri decemberre megszerezte a kínai gyártmányú kispuskát, aminek a megvásárlására Vargáné 45 000 forintot adott. Kezdetben László akarta lelőni apját, de a puska kipróbálása közben a fegyver csődöt mondott, így nem volt biztos a dolgában. Ezért barátját „kérte meg”, hogy tegye meg helyette. Az különösebben nem ellenkezett, vállalta a gyilkosságot. A család iránti részvét mellett még az is motiválta az elsőrendű vádlottat a gyilkosság elkövetésében, hogy egy Yamaha motort ígértek neki. Többszöri sikertelen próbálkozás után ez év január 2-án elérkezett a végzetes nap. Győri már kora délután megérkezett Var- gáékhoz. Az első alkalom akkor kínálkozott, amikor a sértett két óra körül kiment az udvarra havat lapátolni. Ő is kiosont a házból, és előkapta a kamrában elrejtett fegyvert, de akkor még nem tudta meghúzni a ravaszt, mert a távolság miatt félt, hogy elvéti. Öt óra után Varga László és felesége kiment az udvarra, hogy Varga arrébb álljon a kocsival. Ekkor Győri ismét utánuk ment. A sötétségben a puskát hátánál elrejtve megközelítette a férfit, és amikor kiszállt az autóból — felesége közben bement, de bólintott, hogy most kell megtenni —, tarkón lőtte karnyújtásnyi távolságból, majd az elvágódó embert ugyanott még egyszer a biztonság kedvéért meglőtte... Ezt követően az előzetes tervek szerint a gyerekek és a végrehajtó Győri mind moziba mentek, hogy alibit szerezzenek. A feleség meg bejelentést tett, hogy férjét halva találta az udvaron... A vádlottak a kihallgatás során beismerő vallomást tettek. A bíróság előtt is megbánó magatartást tanúsítottak, és bűnösnek vallják magukat. Mind a négyőjiiknek része volt Varga László meggyilkolásában, hogy milyen mértékben, azt a bíróság fogja kideríteni. Vannak részletek, amikben korábbi vallomásuk eltér a bíróság előtt elmondottaktól. Úgy tűnik, hogy menteni akarják a negyedrendű Varga Erzsébet vádlottat, mivel neki volt a legkevesebb része a gyilkosság ki- tervelésében és végrehajtásában. Az elsőrendű vádlottnak felkínált motor dolgát sem sikerült egyértelműen tisztázni. A feleség azt állítja, hogy soha semmilyen motort nem ígértek Győrinek ellenszolgáltatásként a gyilkosság végrehajtásáért. Ezzel szemben a harmadrendű vádlott László modta neki, hogy az eset után kimennek a németországi rokonokhoz, és vesznek egy 125-ös motort, amit majd közösen használnak... Közben kiderült, hogy Győri József a fogdában az ajtón keresztül megkérte Varga Erzsébet negyedrendű vádlott kezét, aki igent mondott. A tárgyalás csütörtökön folytatódik... Olaszok tárgyaltak megyénkben Barcelonából Kijevbe (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap délelőtt dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke fogadta a Pietro Erco- lagate, Olaszország budapesti nagykövete, valamint Giorgio Mattassi tartományi közlekedési és Alexandra Guerre kulturális miniszter által vezetett trieszti küldöttséget. Az elnök bemutatta megyénk helyzetét és kiemelte: — Legnagyobb gondunk a munkanélküliség, amely az országos ráta kétszerese. Az autópálya hiánya miatt nem tud a térség bekapcsolódni a nemzetközi közlekedési rendszerbe, emiatt nehezen hozható lendületbe gazdaságunk. A kormányzat tervei alapján az autópálya vége Nyíregyházától az ezredfordulón a jelenlegi 160 helyett 50 kilométerre lesz. Fejlesztési programot dolgoztunk ki, amely 20—25 ezer munkahely létrehozását tűzte ki célul. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy munkahely „alapítási” költsége egymillió forint. Ekkora terhet a helyi önkormányzatok nem tudnak magukra vállalni. Horn Gyula miniszterelnök ismeri e gondjainkat, és központi támogatást ígért. Az olasz vendégek is ismertették tartományuk gazdasági helyzetét, és egyebek meliett elmondták: — Göncz Árpád köztársasági megbeszéléseink során azt javasolta, hogy a Dunától keletre fektessük munkahelyteremtő beruházásokba pénzünket. A külföldi tőke csak akkor áramlik Magyarországra, ha a gazdasági, pénzügyi jogszabályok jól körülhatárolhatok és tartósak. Sajnos, ennek ellenkezőjével is találkoztunk már hazájukban. Általános tapasztalat, hogy a bruttó nemzeti össztermelés emelkedése nem jár mindig együtt az állástalanok számának csökkenésével. Az Európai Unióban a munkanélküliség mérséklése érdekében az infrastruktúrát fejlesztették, így még több munkahely teremtésére nyílt lehetőség. A tárgyalások végén az észak-olasz küldöttség meghívta megyénk vezetőit arra a július eleji trieszti nemzetközi konferenciára, amelyen a Barcelona és Kijev közötti, megyénkén is áthaladó gyorsvasút megépítéséről tanácskoznak a szakemberek. Lehetőség nyílik arra is, hogy a kelet—nyugati közúti és vasúti hálózat fejlesztésénél európai pénzalapokat is fel lehet használni. Friuli Vené- zia Giulia vezetői szorgalmazták, hogy tartományuk és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye kössön egymással általános együttműködési szerződést, amely lehetővé teszi a vállalkozók és a gazdasági egységek közötti konkrét kapcsolat kiépítését, és elősegítené az olasz tőke megyénkbe áramlását. Belvízveszély Úri Mariann (Új Kelet) Múlt hét végén tárgyalta a megye! közgyűlés a megye belvízvédelmi helyzetét. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai által a közgyűlés részére ösz- szeállított részletes tájékoztatóból egyértelműen kiderült, hogy az évek óta tartó és fokozatosan növekvő finanszírozási hiány a belvíz- védelmi művek súlyos állagromlásához vezetett megyénkben. A szükséges karbantartás és rekonstrukciók elmaradása miatt a belvízcsatornák feliszapolódtak, és vízszállító kapacitásuk jelentősen visszaesett. A szivattyútelepek bár üzemképesek, működtetésük életveszélyes, teljes felújításra szorulnak. A gondok leküzdésére a testület szorgalmazza a területileg illetékes Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság hosszú távú, 2000-ig szóló belvízrendezési tervének minél előbbi megvalósítását. Ugyanakkor az igazgatóság hiába rendelkezik kész tervezettel, anyagi lehetőségeik korlátozottak. Mindenképpen fontos lenne, hogy az állami költségvetési pénzek felosztásánál az árvízvédelem mellett a belvízvédelem is kiemelt figyelmet kapjon. Ä tervek szerint az idén befejezik és üzembe helyezik a nagyecsedi gőzüzemű szivattyú kiváltását szolgáló tiborszállási szivattyútelepet, megkezdik a nagyréti, a harangodi, az oláhréti, a leveleid és a vajai víztározók rendbehozatalát, valamint korszerűsítik a baktaló- rántházi, a beregsurányi, a dombrádi és a tyukodi őrtelepet. Az elkövetkező években — amennyiben a pénzügyi támogatást maradéktalanul megkapja az igazgatóság — az úgynevezett stabilszivattyútelepek rekonstrukciójára kerül sor. A kettős működésű csatornákat — amelyek a belvizet elvezetik és öntözővizet szolgáltatnak— iszaptalanítják, két helyre pedig víztakarékossági és öntözővíz-szolgáltatási okokból duzzasztó műtárgyat építenek. Szó van a Szamos—Kraszna közi, a felső-szabolcsi és a Tisza— Szamos közi belvízrendszer főművének felújításáról is. A tervek szerint a beregi belvízrendszeren, a magyar— román és a magyar—ukrán határ mentén 24 csatornát és azok zsilipéit is helyrehozzák. Pozsonyi ünnep Új Kelet-információ A millecentenáriumra emlékezve tartja ünnepi estjét május 27-én a Nyírpazonyi Általános Iskolában a Nyíregyházi ÁFÉSZ népdalköre. A 18 órakor kezdődő műsorban fellép az iskola néptánc- csoportja is.
