Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-07 / 106. szám
UJ KELET Sikli Tímea (Új Kelet) Kótajban az I. világháborús emlékmű felújításáról döntött a legutóbbi önkormányzati ülésen a képviselő- testület. Az elképzelés szerint az obeliszket kiegészítenék a település II. világháborúban hősi halált halt áldozatainak névsorával. A rekonstrukció kivitelezését pályázati úton Horváth Miklós helyi születésű vállalkozó nyerte el. A felújítási munka augusztus közepére várhatóan befejeződik, s a település lakossága az ünnepélyes felavatási ceremóniát Szent István napján szeretné megtartani. Galambos Lajos halálának tizedik évfordulójára, szeptember 14-ére szeretné a kótaji testület megnyitni az író emlékházát. A kezdeményezést támogatja a község lakossága és a Kótaji Baráti Kör tagjai is. Nyírturán átfogó szociális válságkezelő programot indított el tavasszal az önkormányzat. Ennek részeként az eddigi húsz nappali gondozott ellátása mellett a Népjóléti Minisztérium támogatásával ötférőhelyes bennlakásos épületblokk kialakítása kezdődött el a szociális otthonban, amelyet egy fizio- terápiás gyógyítórészleggel is felszerelnek. Szociális földprogram elindítását tervezi az önkormányzat, amelyhez elkezdődött a lakossági igények összegyűjtése. Ehhez körülbelül hárommillió forintos támogatásról szóló pályázatot nyújtottak be a Népjóléti Minisztériumba. E tervezett támogatásból a település minden családjának ermelési, állattartási segítséget lehetne adni. Szociális bolt nyitásáról határozott a minisztérium, a Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményei és Nyírtura önkormányzata. Az elképzelések szerint a település az épületet adja, a minisztérium és a Start közösen feltölti az induló árukészletet. Várhatóan május közepén-végén nyílik meg az üzlet. Felújítanak minden egyes közintézményt még ebben az esztendőben Nyírturán. A művelődési ház tetejének mosása már elkezdődött, amit az összes többi épületen folytatnak tovább. Ezt a homlokzatrenoválások és az épülettalapzatok felújítása követi. Az előzetes számítások szerint 100—150 ezer forintba kerül épületenként a munka. A cél az, hogy új arculatot kapjon a település. A középületek megszépítésével párhuzamosan a református templom is új külsőt kap, a kivitelezést csupán az hátráltatja, hogy a korábban megígért támogatások még nem érkeztek meg. A felújítást 13 tartós munkanélküli és 10 jövedelempótló támogatásban részesülő közhasznú munkás végzi. A térségi telefontársaság a nyírturai Egészségház udvarán megkezdte a telefonközpont építését, amely a település és Sényő lakásainak hálózatba kapcsolását teszi majd lehetővé. Az előzetes tervek alapján 1996 végére megtörténhetnek a bekötések. Mivel Nyírturán keresztül húzódik az országos optikai gerincvezeték, így a község lakói a legfejlettebb telefonszolgáltatásokat vehetik majd igénybe. Csökkenő munkanélküliség Új Kelet információ _______ — Szabolcs-Szatmár-Be- regben áprilisban 1243-mal csökkent a munkanélküliek száma, így 45 266 állástalant tartunk nyilván —jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Gál Sándor, a megyei munkaügyi központ információs és tájékoztatási osztályának vezetője. — Rátánk az országban továbbra is a legmagasabb: 20,4 százalék. A munkanélküliek létszámának 2,7 százalékos csökkentésének okai a munkaerő-kereslet növekedése és a közhasznú munkák támogatása. Mátészalka körzetében 280- nal, Kisvárda, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Nyíregyháza és Nyírbátor térségében 180— 200-zal mérséklődött az állástalanok száma. A pályakezdő munkanélküliek száma 4400, a tartós munkanélkülieké pedig — akik jövedelempótló támogatást kapnak — 24 900. Áprilisban a megye munkáltatói 2781 új betölthető álláshelyet jelentettek be, így kirendeltségeink összesen 3894 helyre irányíthatnak munkanélkülieket. A szezonális ágazatok élénkülését jelzi, hogy a feldolgozó- ipar több mint 1200, a mezőgazdaság pedig majdnem 300 fő részére kínál munkavállalási lehetőséget. Kirendeltségeink munkatársainak segítségével az elmúlt hónapban 1800 munkanélküli helyezkedett el sikeresen. — A megyei munkaügyi központok az elmúlt év második felében a külföldiek magyarországi munkavállalásához 9467 engedélyt adtak ki, 3837-et pedig meghosszabbítottak — mondta Temesfalvi Miklós igazgatóhelyettes. — Az említett számok a megyében 203, illetve 88. Az elmúlt év végén hazánkban 21 ezer, megyénkben 242 külföldi munkavállaló dolgozott. A megyei munkaügyi központ és a kisebbségi önkormányzatok megyei szövetsége megállapodást kötött annak érdekében, hogy a megyénkben élő cigányság gondjait enyhíteni próbálják. A megyei munkaügyi központ anyagi támogatásával Nyíregyháza, Mátészalka és Vásárosnamény térségében összesen négy cigánymenedzser dolgozik, akik a kisebbség tagjainak nyilvántartásba vételével segítenek a tanfolyamok előkészítésénél. 1996. méjus 7., kedd Harmincezer munkahely a tét! (Folytatás az 1. oldalról) Bajor Tibor (MSZP) ország- gyűlési képviselő, a záhonyi körzettel kapcsolatos ügyek kormánybiztosa hétfőn délután tájékoztatót tartott az MSZP nyíregyházi székházában. Amint bevezetőjében elmondotta a világon többféle típusú gazdasági és vállalkozási övezet létezik, és mindegyiknek más a célja, a feladata, azonban egyben megegyeznek: olyan helyen létesültek, ahol a hagyományos fejlesztési stratégiák és módok csődöt mondtak. Sajnos megyénkre is ez látszik jellemzőnek lenni... Európában összesen 296 ilyen gazdasági alakulat létezik, ebből 19 az Egyesült Királyságban, kettő Írországban, kettő Eszak-írország- ban és rengeteg Franciaországban, valamint Belgiumban. Európára nem a különleges gazdasági övezetek, hanem a különleges vállalkozási övezetek a jellemzők, ezért mi is ebben gondolkodunk —jelentette ki a kormánybiztos, majd így folytatta: „A különleges vállalkozási övezet nemcsak tranzitban és kereskedelemben érdekelt, hanem természetesen termelésben is! Mi abból indulunk ki, hogy a csalagút megépült Anglia és a kontinens között, így tengelyen szállítható minden Vlagyivosztok és Manchester között! Ezen az úton két héttel hamarabb kerülhet az áru Japánból Hamburgba, mint hajón... Hatalmas területben gondolkodunk, amelybe beleesik Záhony, Dombrád, Kisvárda és Vásárosnamény is. A program a tervek szerint negyven települést érint. Az eddig a körzettel kapcsolatban megjelent törvények csak engedélyező és tájékoztató jellegűek, az alapításról és a konkrét gazdasági kedvezményekről szóló törvényeken jelenleg dolgozik a kormány és a jogászok „hada”. Az előző törvények előírják a lehetőségek feltárását, plusz pénzt a gázprogram beruházására, érdekvédelmi szövetség létrehozását és a létesítés előkészítésének megkezdését. A második kormányhatározatban megjelölt konkrét feladatok sajnos még nem teljesültek, illetve hiányosak. Elvi törvény létezik a vállalkozási övezetek adóalanyainak kedvezményeiről, azonban a tényleges munkához még szükség van két konkrét törvényre is, amely kimondja a Záhonyi Különleges Vállalkozási Övezet megalakulását és a másikra, amely százalékosan nevesíti az adható kedvezmények mértékét és ezek időtartamát. Remélhetőleg — mi mindenesetre minden erőnkkel azon vagyunk — május hónap végére már tisztább képet tudunk alkotni... Terveink szerint az övezetet igazgatói rendszerben irányítanánk, azonban még keressük a megfelelő vállalkozási formát. Az övezetnek olyanok lehetnének tagjai, akik minimum 100 hektáros ipari parkok létesítésére vállalkoznak, illetőleg legalább egymilliárd forintos befektetési alapot hoznak létre. Természetesen egyéb alternatívákon is gondolkodunk... Az egész tevékenységnek nagyon lényeges eleme a gyorsvámolás és az egységes ellenőrzési rendszer, valamint a központi számítógépes vezérlés és egy magasan kvalifikált és angolul beszélő szakembergárda. A „beköltözők” területfejlesztési járulékot fizetnének, ami az országos adóknak, illetékeknek ugyan csak töredéke, mégis hétmilF- árd-kétmilliót hoznának a „konyhára”, amit szintén csak helyben lehetne majd felhasználni. így egyértelmű, hogy az egész rendszer öngerjesztő jellegű... A tervek tizenöt ipari parkról szólnak. Az államnak csak a parkok határáig kell az infrastruktúrát elvinni, onnan az már a vállalkozások feladata. Jelenleg konkrétan és ellenőrzötten két darab 250 millió dolláros ajánlattal rendelkezünk, de a teljes beruházás költsége tíz évre vetítve összesen hatmilliárd dollár! Ebben az összegben már minden benne foglaltatik — autópálya, iskola stb... Az állam semmit sem veszítene, hiszen jelenleg mindebből semmi sem létezik, hanem a jövőre nézve lemond az adók egy részéről, viszont nem kell munkanélküli segélyt fizetnie és az ott dolgozó harmincezer ember potenciális személyi jövedelemadózóvá válna... A térség banki rendszerének is ki kellene épülnie, viszont ez egy automatizmus, ha a „verkli beindul”, ugyanúgy, mint Nyíregyháza egyetemi városi státusának rohamos megerősödése... Az érintett ön- kormányzatok már kijelentették, hogy nem, illetve jelentősen csökkentett társasági adót szednének a megvalósulás esetén... A cégek nagyon jelentős kedvezményekben részesülnének ezen felül is, hiszen ha vámszabad területben gondolkodunk, akkor nincs se vám, se áfa... Amennyiben májusban, vagy még a nyári parlamenti szünet előtt megszületik a két szükséges törvény, akkor szeptember elején beindulna a gazdasági társaság is! Indulásként hat—hét ipari park létesülne, amelyhez ellenőrzött és komoly háttérrel rendelkező ajánlataink vannak Japánból, Dél- Koreából, Kínából, Izraelből, az USA-ból, Németországból, Svájcból, Ukrajnából és Törökországból. A projekten több konzulens cég is dolgozik, így a britek, az írek és egyéb nemzetek övezeti szakértői és több magyar vállalkozás. Mivel érthető okokból el akarjuk kerülni a spekulációs tőke megjelenését a körzetben, a területek, ahol majd az ipari parkok létesülnek, a legszigorúbb titkot képezik” — mondotta végezetül Bajor Tibor, majd hozzátette: az M3-as körüli huzavona tehát nemcsak annyi, hogy itt, vagy ott, ekkor, vagy akkor épüljön meg, hanem életveszélyesen fontos kérdés. Az ukránok már direkt azért, hogy a tranzitközpont szerepét megkaparinthassák, kiürítették és a polgári légiforgalomnak átadták a munkácsi katonai repülőteret! A tét magától értetődően hatalmas, és az forog kockán, hogy Munkács, vagy a záhonyi körzet lesz a közlekedési csomópont... Versenyt futunk az idővel. Városvédők a millecentenáriumon Új Kelet-információ Nyilvános megyei közgyűlésen avatták fel 1896. május 11-én Nyíregyházán, a Kálvin téren a millenniumi emlékoszlopot. Bencs László, Nyíregyháza akkori polgármestere ugyanebben az esztendőben, október 20-án terjesztette elő, hogy a város önálló önkormányzati jogot kér. A honfoglalás 1100 éves évfordulójához kötődő megemlékezés időpontjául Nyíregyháza Városvédő Egyesülete és a város önkormányzata most ugyanazt a dátumot választotta, mint a száz évvel ezelőtti ünneplők. Szombaton 9 órától a Himnusszal kezdődik a program, majd Hetey László színművész, a Móricz Zsigmond Színház tagja szavalja el Losonczi Léna Mátészalkán élő költőnő A remény útján című versét. Ezután a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola énekkara lép fel LaFátosné Tomasovszki Katalin vezényletével. Beszédet Felbermann Endre alpolgármester mond, majd a történelmi egyházak képviselőinek közös ünnepi hálaadása következik. Koszorúzással és a Szózattal ér véget az esemény. Május utolsó vasárnapja a hősök napja. Ez alkalomból a megyeszékhelyen a Hősök temetőjében (Dugonics utca) róhatják le kegyeletüket az élők. A városvédő egyesületnél megtudtuk: a háromezerkétszáz első világháborúban elesett szerb, lengyel, olasz, ruszin katona holttestét őrző nekropo- liszt a 107. Számú Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanárai és diákjai gondozzák egy három éve létrehozott alapítvány segítségével. Nyaranta táborokat szerveznek a sírok helyreállítására, a nyilvántartás elkészítésére. Eddig kutat fúrattak, dísznövényutalványt nyertek. A helyi művészeti szakközépiskola több negyedikese és tanára rekonstruálta azt a turulmadarat, amely a sírkert egyik obeliszkjének tetején állt. A városvédők idővel szeretnék nyitott szabadidőparkká formálni a Hősök temetőjét, amelyet a hatvanas években csak a különböző követségek tiltakozásának köszönhetően nem zártak be. (Az olasz katonai attasé ma is rendszeresen jár ide.) Ugyancsak a millecente- náriumhoz kapcsolódva adja ki a városvédő egyesület azt a húsz képből álló albumot, amelynek magyar és német nyelven feliratozott fotói a száz évvel ezelőtti megyeszékhelyen készültek. A kiválogatás és szerkesztés megtörtént. Az egyesület tervei között szerepel az egykori Osváth-féle Országzászló-emlékmű re- konstruáltatása, ez ügyben a Képzőművészeti Lektorátussal már folytattak is tárgyalásokat. Szeretnének kiadatni egy hely- történeti olvasókönyvet is. Száz nyíregyházi közül ugyanis kilencvennyolc nem tudja például azt, miért éppen arra a helyre állították a millenniumi emlékoszlopot, ahol látható. (Az 1200-as években a közelben volt a település egyháza.) Mivel 2000-ben újabb jeles nemzeti évforduló köszönt ránk — az államalapítás ezeréves jubileuma —, a városvédők kezdeményezték az önkormányzatnál, hogy ennek méltó megünneplésére már most hozzanak létre egy ad hoc bizottságot. Lapunk kérdésére Lábossá Gusztáv, Hidegkúti László és Fodor József tgyesületi vezetők elmondták: támogatják, hogy Nyíregyházán állítsanak fel egy felújított villamoskocsit, de ennek bemutatására nem a Kossuth teret tartják alkalmasnak, hanem vagy a Bajor Söröző előtti placcot vagy a villamos egykori kitérőhelyét, ahol ma az átképző központ áll.
