Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-30 / 125. szám

1996. május 30., csütörtök Sport UJ KELET A rossz idő „megtréfálta” a megyei résztvevőket! Időjárás. Ez az egy szó sok mindent jelent. Magába foglalja a napsütéses, kellemes — sportolásra alkalmas — időt, de ugyanakkor jelentheti a esős, szeles időjárást is. Sajnos az idei Kihívás Napján ez utóbbi következett be, szétfor­gácsolva reményeket, eseményeket, sportprogramokat. Nyíregyházán minden készen állt ahhoz, hogy ismét jól sze­repeljen a megyeszékhely az országos verseny VII. kate­góriájában (70 000 lakosú feletti városok). Az időjárás azon­ban közbeszólt, hiszen a szabadtéri sportprogramok szinte kivétel nélkül „megcsorbultak”, és a sportolni vágyó gyere­kek, felnőttek beszorultak a tornatermekbe. Azért azt is el kell mondani, hogy a rossz időjárás ellenére a versenybe benevezett intézmények, iskolák, óvodák, megyei települé­sek kisebb-nagyobb változtatással végigcsinálták, végigmo­zogták az ez évi Kihívás Napját. Batai János (Uj Kelet) A nyíregyháziak számára a nagy „Nap” már 0.00 órakor elkezdődött. Első esemény­ként az Országzászló téren gyűltek össze a bátor „vállal­kozók”. Az esős, szeles idő ellenére mintegy 130-an vet­tek részt a Fusd körül a várost elnevezésű éjszakai futóver­senyen, valamint a Körúti Kerekezés nevű, szintén éj­szakai kerékpárversenyen. Az utóbbin mintegy 30 fő vágott neki a 10 km-es távnak, míg a futóversenyen 100 körüli lét­számot regisztráltak a szerve­zők. Az éjszakai futóverseny szintén 10 km-es távját a ren­dezők le szerették volna rövi­díteni (a rossz időjárás miatt), de a résztvevők erről hallani sem akartak — így maradt a 10 km. A kerékpárversenyen holt­versenyben Harsányt Tamás (Zrínyi I. Gimnázium) és Tóth Balázs (Bánki D. Ipari Szak­közép Isk.) bizonyult a leg­jobbnak. A futásnál a 10 ki­lométert Puskás Róbert telje­sítette a leghamarabb, így övé lett a győzelem. Reggel aztán városszerte beindult a „nagyüzem”. Az ÉVISZ-esek reggeli futással kezdtek, melyet az Árok u. — Északi körút — Vasvári P. u. útvonalon bonyolítottak le. A dolog szépséghibájaként „ta­lán” csak az róható fel, hogy az ÉVISZ-es diákok minden rendőrségi biztosítást nélkü­lözve rótták a métereket az igencsak forgalmas körúton. Azt viszont nem tudni, hogy ki felejtkezett el a rendőrségi segédletről... A 110-es Szakmunkáskép­zőben egész napos sportolás folyt — kétórás váltásban, ami annyit jelentett, hogy 12 osztály 2 óránként váltotta egymást a nap folyamán, és a tanulók választhattak a kispá­lyás foci, a lövészet, a röplab­da és más, különböző spor­tolási lehetőségek között. A Városi Stadionba is kilá­togattunk, ahol a reggeli, közös aerobikot ugyan még megtar­tották, de a többi délelőtti sport- programot „elfújta a szél”, és csak a tekecsamokban találtunk a 3. Sz. Általános Iskola felső tagozatos tanulói közül jó pá­rat, amint éppen a tekézésnek hódoltak. Az óvodákban is pezsgett az élet, és bár az időjárás beszo­rította a legkissebbeket a négy fal közé, azért lelkesen spor­toltak a gondozónők irányítá­sa mellet. Mi a 14. Sz. (Város­major u.) Óvodában néztünk szét. Az ottani dolgozók el­mondása szerint mentek vol­na ki a Sóstóra, de az időjárás miatt át kellett szervezni a dol­got, így maradtak az óvodá­ban, s ott bonyolították le sportprogramjukat. Négy település a legjobb tíz között A nyíregyházi aktivitás­szám (egy aktivitás egy adott sportágon belüli 15 perces mozgást jelent — a szerk.) délután kezdett érdekessé vál­ni. A rossz idő már a 15.00 órai összesítésnél éreztette ha­tását, hiszen jóval elmaradt a tavalyi adattól. A 17.00 órai aktivitásszámlálásnál viszont felcsillant a remény, hogy egy kicsit felzárkózzon a megye- székhely az országos 10-es „toplistához”, hiszen ekkor már a nyíregyházi központban 101 000 akivitásról érkezett bejelentés. Megyei szinten az országos tájékoztató szerint Pátyod re­mekelt, hiszen a kategóriájá­ban a 14.00 órai állás alapján a 2. (!) helyen tanyázott, míg Nyírbátor az V. kategóriában a harmadik helyen állt az or­szágos top 10-ben. Aztán jött a nagy durra­nás!... A lapzártakor érkezett országos — kategóriánkénti — eredményeknél — amely a top 10-es listát közölte — négy megyei település is he­lyet kapott a legjobbak kö­zött! Az I-es kategóriában Pátyod megőrizte 2. helyét, míg Nyírbátor eggyel hátrébb csúszott, viszont a IV-es ka­tegóriában Nyírtelek a 9. he­lyen tanyázott. Nyíregyháza is kitett magáért, hiszen a rossz idő ellenére a 194 273 aktivitással bekerült a legjobb tízbe, pontosabban a 8. hely­re csusszant fel (ez nem vég­leges adat, reméljük, a 21.00 órai zárásnál ennél előrébb végez a megyeszékhely). Diákok tekézés közben Fotó: Bozsó Katalin Tiszavasvári Tiszalök Nem az eredmény, hanem a részvétel... Kellemetlen meglepetés érte Tiszavasváriban szerda reg­gel a Vasvári Pál Általános Iskola dolgozóit és növendé­keit. Úgy látszik, a betörők komolyan vették, hogy a Kihí­vás Napja éjfélkor kezdődik és nekik már hajnalban telje­síteniük kell egy „aktivitást”, aminek keretében ellopták az intézmény túrakerékpárjait. Az anyagi káron túl na­gyobb az erkölcsi kár, hiszen több kisdiák nyári túrázása került veszélybe... Sportoló értelmi fogyatékosok Száraz A ttila (Új Kelet) Az elmúlt évekkel ellentét­ben az idén Tiszavasváriban a kihívás napi rendezvénysorozat csak az óvodákban és az isko­lákban zajlik. Az okokról Dezső Lajos, a polgármesteri hivatal intézmény koordinációs osztályvezetője a következőket mondta: — Városunk eddig is és minden bizonnyal a jövőben is benevez a rendezvénysoro­zatra. Az önkormányzat anya­gi helyzete és az embereken egyre inkább érezhető fásultság miatt a korábbi évektől eltérően nem átfogó városi rendezvé­nyekben gondolkodtunk, ha­nem csak az óvodákban és az iskolákban rendezünk sport- vetélkedőket. A program fél nyolckor minden intézmé­nyünkben a Challange Day fu­tással kezdődött, majd például a Pethe Ferenc Általános Isko­lában „sportnappal” folytató­dott a rendezvénysorozat. A program este a középis­kolákban befejeződő házi- bajnoksággal zárul. Ha csak minden tanuló és óvodás sportol majd, akkor 3211 ak­tivitást jegyezhetünk fel, de ha hozzávesszük a tanárok és a szülők esetleges bekapcso­lódását, akkor ez a szám jó­val nagyobb lehet. Összessé­gében azonban el kell mond­jam: számunkra nem az a fon­tos, hogy az országos ver­senyben hányadik helyen vég­zünk, hanem az, felhívjuk az emberek figyelmét a testmoz­gásra. Én ma futni, gimnaszti- kázni és pingpongozni fogok... Pár házzal arrébb a Váci Mi­hály Gimnáziumban éppen a kondicióteremben volt az 1/d. — A reggeli futást mi sem hagytuk ki, illetve háromne­gyed tízkor az egész iskola ze­nés gimnasztikán vett részt — fogadott Sáfár Sándor tanár úr. — Természetesen a testnevelé­si órákat órarend szerint meg­tartjuk, arra ügyelünk, hogy a 45 perc alatt minden diák telje­sítsen három aktivitást. Dél­utánra várjuk azokat a tanuló­inkat, akiknek ma nem volt testnevelésórájuk, illetve a mo­zogni vágyó városlakókat. Nemcsak a „hagyományos”” sportágakkal lehet azonban próbálkozni, hanem a Keleti csatorna zsilipjénél lévő tele­pünkön evezhetnek. Nyugodt szívvel hagyhatjuk magunk mögött Vasvárit. Biz­tosak lehetünk abban, hogyha az előző éveknél szerényebb körülmények között ugyan, de itt minden diák sportol valamit. És talán az sem lebecsülendő, hogy az idén először a testne­velők, sportvezetők nem az or­szágos központnak „körmöl- nek”, statisztikát javítanak, ha­nem oldottabb, játékosabb for­mában a mozgás szeretetére hívják fel a tanulók és a város­lakók figyelmét. Mi is sportoltunk! A Kihívás Napja alkalmá­ból szerkesztőségünk is,/el­állt a karosszékből”, és a dél­után folyamán a toliforgatói képességünk helyett a kispá­lyás labdarúgó-tudomá­nyunkat próbáltuk csillog­tatni. Az ellenfél a Start Vállalat szállítási osztályának csapa­ta volt, akik a kormány he­lyett most saját magukat és társaikat „forgatták” a füves pályán — a mi kárunkra. Az eredmény — a tavalyival el­lentétben — a szállítók javá­ra billent, hiszen 4-2-es fél­idő után 5-4-re a Start Válla­lat „kormányosai” győzedel­meskedtek. Erre mondják: nem az ere dmény számít, ha­nem a részvétel — bár őszin­tén bevallva, egy kicsit bosz- szankodtunk a vereség felett, és úgy döntöttünk (mi, újság­írók) —megmaradunk a toÜ- forgatás mellett, bár lehet, egy kis edzés után egészen jól fociznánk. Ki tudja?... Tiszalökön is nyolc órakor kezdődtek a kihívás napi programok. Mint Bényei Pétemé igazgatási főelőadó elmondta: zenés torna, Ti- sza-parti gyalogtúra, kerék­pártúra, tornabemutató, ké­zilabda-bajnokság, futóver­seny, ügyességi versenyek adták a település délelőtti ki­hívás napi programja gerin­cét. Délután aztán benépe­sült a sporttelep, ahol labda­rúgó-mérkőzések, öregfiú- összecsapás várta az érdeklődőket. A „gyengébb nem” sem maradt mozgási lehetőség nélkül, a műve­lődési házban konditorna és aerobic várta a lányokat, asszonyokat. Sz. A. (Új Keletje A megyei önkormányzat fenntartásában lévő tiszalöki általános iskola és diákotthon gyermekei alaposan kivették részüket a kihívás napi prog­ramokból. Az intézmény idén ünnepli fennállásának huszon­ötödik évfordulóját. Az iskola értelmileg akadályozott gyere­kekkel foglalkozik. — A gyerekek ezen a napon pár perccel korábban keltek, majd a szokásosnál kicsivel hosszabb reggeli tornát tartot­tunk nekik, hogy a 15 perces mozgás meglegyen — árulja el beszélgetésünk elején Pappné Korik Judit testnevelő, aki egyben az igazgatóhelyettes is. — Ezt követően a gyerekek végignézték a takarítónők, il­letve a konyhás nénik fazekak­kal való tornázását. Ezt kö­vetően visszatértünk a szoká­sos „kerékvágásba”, annyi módosítással, hogy az órák közé beiktattunk egy—egy 15 perces mozgást. Délután sport­játékok szerepeltek a program­ban, amit az időjárás függvé­nyében vagy az udvaron, vagy a sportszobában tartottunk meg. —Milyen gyakorlatokat vé­geztek a gyerekek? Hogyan le­het bennük fenntartani a sport iránti szeretetet? — Tekintettel arra, hogy ők értelmileg akadályozottak, csak játékos feladatok jöhettek szó­ba. Vannak ettől függetlenül jó sportolóink, akik majd az ÉFOSZ bajnokságán futásban, kislabdadobásban, ügyességi számokban képviselik színein­ket. A gyerekek nagyon szeret­nek sportolni, mozogni, rendkí­vül játékosak. Rendre részt ve­szünk a város rendezvényein. Ugyanannyi testnevelésóra van, mint egy normál intézményben, és amelyik gyerek külön is akar sportolni, annak erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten min­den lehetőséget megadunk. Na­gyon sok sportszerető és spor­tolni szerető kolléga tanít ná­lunk. A beszélgetés után Pappné Korik Judit végigmutatta az intézményt, láttuk a pár négy­zetméteres sportszobát. Ami kisebb volt, mint nagyon sok nyíregyházi tanterem. És láss csodát, a tesnevelőszobában lévő tanár úr több gyerek kö­zepette nagy türelemmel és szeretettel tanított ugróköte­lezni két lányt, illetve kosárra dobni egy fiút. Egy kollégájá­val pedig arról váltottunk szót, hogy minden télen rendre hokicsapatot szervez, nyáron pedig minden idejét a termé­szetben tölti. A rendkívül spor­tos igazgatóhelyettes asszony búcsúzóul elárulja: — Ennek a kollégának sohesem betegek a gyerekei, pedig viszi őket magával, amikor csak lehet. Edzettek...

Next

/
Oldalképek
Tartalom