Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-30 / 125. szám

UJ KELET Panoráma 1996. május 30., csütörtök 7 Amerikában is Miamiban egyre több idős ember panaszkodik arra, hogy telefonszámlái a csillagos égig kúsznak bizonyos állítólagos szextelefonok miatt. Most az állami szervek és a BellSouth telefontársaság közösen vizsgálják ki a panaszokat — adta hírül a Reuter hírügynökség a Miami Herald című lapra hivatkozva. Az egyik társasházban elmondták a lap riporterének: az idős hölgy, akinek a telefonjáról állítólag a szextele- fonszámot hívták, két agyvérzés folytán már tárcsázni is alig tud, nemhogy ilyesmivel szórakozna. „Nem nagyon szeretjük errefelé, ha átejtenek minket” — tette hozzá a nyilatkozó lakó. Egy 82 éves idős hölgy viszont kijelentette: ha nem kapott gutaütést akkor, amikor meglátta a közel száz dol­láros téves számlát, amelyen azt állították, hogy vagy 30 percen át fecsegett egy szexvonalon, akkor most már egy ideig nincs mitől félnie. Egy másik hölgy — aki 30 dolláros számlát kapott — azt mondta a lap riporterének: „Szex? Miféle szex? Én 71 éves vagyok, a férjem 82. Higyje el, hogy a szex a legutolsó dolog, ami az eszünkbe jut.” Az ügyben a kerületi ügyészség gazdasági bűncselek­ményekkel foglalkozó csoportja, továbbá az ügyészség­től függetlenül a helyi BellSouth telefontársaság is nyo­moz, miután több társasházból érkeztek hasonló pana­szok. A számlákat kiállító díjbeszedő cég, az American TelNet jogásza úgy vélekedett, hogy valamiféle telefon- kalózok műve lehet a dolog, hiszen a társaság nem szá­mol el meg nem történt beszélgetéseket. Hogy mi történt valójában, azt majd kideríti az ügyészség. Rejtélyes múmiáit a sivatagban * Kaukázusiak Ázsiában A kínai Takla-Makám-siva- tag sós homokja négyezer évig titkot rejtegetett: szokatlanul jó állapotban megmaradt múmiá­kat, színes ruhában, csizmában, zokniban és kalappal a fejükön. Egy titkot azonban még ma is tartogatnak a múmiák: hogy lehet az, hogy ezek az embe­rek nem ázsiaiak, hanem kau­kázusiak voltak. A legkülönbözőbb szem­szögből vizsgáljuk, hogy kik voltak és honnan jöttek — idé­zi az AP hírügynökség dr. Vidor H. Mair professzort, aki a Pennsylvania Egyetem múze­umában a „Rejtélyes múmiák” elnevezéssel nemrég tartott nemzetközi tanácskozást szer­vezte. Ezen több mint 40 tudós először cserélte ki közösen in­formációit a múmiákról. A ki­száradt holttesteket az 1970-es évek végétől régészek ásták ki sírjukból a hszincsiangi Tarim medencében. — Még egy kezdő is láthat­ja a kaukázusiak jellegzetessé­geit: barnás-szőke haj, mélyen ülő szemek, hosszú orr és hosszúkás arc — mondta egy pekingi akadémikus, aki a ko­ponyák 10—15 évig folytatott mérésének eredményeként ju­tott ugyanerre a következtetés­re. Hszincsiang-Ujgur Auto­nóm Területen politikai követ­kezményekkel járhat ez a fel­fedezés. A National Geog­raphic magazin cikkírója, Thomas B. Allen tavaly már­ciusban a múmiákról szóló írá­sában megemlítette, hogy ta­lált egy cserépdarabot, ame­lyen rajta volt a fazekas ujjle­nyomata. Egy kínai tisztvise­lő, akitől engedélyt kért arra, hogy a leletet elvihesse egy törvényszéki antropológusnak, megkérdezte tőle, vajon a tu­dós meg tudja-e állapítani, hogy fehér ember volt-e a fa­zekas. Allen azt felelte, hogy ezt ő nem tudhatja, mire a kí­nai tisztviselő zsebre vágta a cserepet. Hszincsiangot évszá­zadok óta többségében ujgu- rok lakják, akik egy török nyelvjárást beszélnek, de az 1950-es évek óta a kínaiak milliói költöztek erre az auto­nóm területre, s ennek nyomá­sát az ujgurok megérzik. A Hszincsiang Múzeumban, ahol a múmiákat kiállították, Mair professzor fültanúja volt annak, hogy ujgur látogatók megjegyezték: ezek „a mi őse­ink”. Politikai kérdést nem sza­badna ebből csinálni, de ez saj­nos elkerülhetetlen, vélekedett az amerikai professzor. Egy uj­gur archeológus, dr. Dolkum Kamberti, aki több múmiát ex­humált, jobbnak látja, ha „tak- lamakániaknak” nevezi őket, a lelőhely után. Pekinget ma már kevésbé érinti érzékenyen ez a kérdés, és erre vall az is, hogy Kínából öt régész érkezett a konferenciára, amelyen olasz, orosz, finn, német, francia, an­gol, tajvani és hongkongi tudó­sok vettek részt az amerikaiak mellett. Az ujgur archeológus az őse­iről szóló legendákon nőtt fel, s elmondta, hogy ezek a törté­netek késztették őt a régészet tanulmányozására. Úgy hiszi, hogy a mai ember a múmiáktól sok mindent megtudhat a rég­múlt korokról. — Ez hatással lesz az embe­riség tanulmányozására. Az uj­gur történelem nélkül nem lé­tezhet közép-ázsiai történelem, közép-ázsiai történelem nélkül ázsiai történelem, ázsiai törté­nelem nélkül pedig világtörté­nelem — mondta Dolkum Kamberti, aki lehetségesnek tartja azt is, hogy ez az ősi föld különböző kultúrák metsző­pontja volt. Erre utal több tu­cat szövésminta is. — Egyes múmiák ruhájának diagonális bordázása például nagyon ha­sonlít a Krisztus előtt az ötödik százában Európában elterjedt szövésmintához. Nekem az a benyomásom, hogy máris nyomára bukkan­tunk itt egy olyanfajta multi­etnikai kultúrának, amelyben különböző származású embe­rek békésen éltek egymás mel­lett — mondta az ujgur régész. A múmiákkal kapcsolatban csak az a baj, hogy az exhumált tetemeket már nem védi homok­takaró, nedvesség és a modem élet különféle ártalmai érik őket. A régészek ezért most már visszahelyezik a földbe az újon­nan fellelt múmiák nagy részét, és megjelölik nyughelyüket. Béjart Svájcban marad Az oldal az MTI-Panoráma írásaiból készült Jelcin és a mágusok Az utóbbi időkben elterjedt híresztelésekkel ellentétben Maurice Bejárt nem lesz az Unter den Lindenen lévő berli­ni Állami Operaház vezető ko­reográfusa — jelentette a dpa és az AP. A világhírű francia művész kedden Lausanne-ban váratla­nul közölte, hogy három évygJ, meghosszabbította szeivj>júsét, amely az ottani^gagfgfShoz köti, és 1997-ben/nem költözik a Spree-pa^jf'városba. Ugyanak- kojtAfermészetesen nem fordít Hátat a német fővárosnak, és a jövőben is készségesen együtt­működik a berlini operával, amelynek művészeihez őszinte baráti kapcsolatok fűzik. A 33 évvel ezelőtt, 1963. no­vember 22-én a texasi Dallas­ban John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolása előtti és utáni perceket rögzítő, eddig ismeretlen filmtekercs került elő a napokban — jelentette a Reuter és a dpa. A 45 perces film ugyan nem tartalmaz új elemeket sem a tettesre, sem pedig a lövések leadásának színhelyére vonatkozóan, de szakértők megítélése szerint „történelmi jelentőségű annak megismerése szempontjából, hogy mi történt közvetlenül a gyilkos merénylet utáni per­cekben” — olvasható a Dallas Morning News keddi számá­ban. A 16 milliméteres fekete-fe­hér némafilmen jól látható, amint a város repülőterén John és Jacqueline Kennedy moso­lyogva beszáll a nyitott limu­zinba, amelyen a városköz­pontba indultak. Magát a me­rénylet pillanatát nem rögzíti a film, de a továbbiakban lát­ható, amint a rendőrség né­hány gyanúsítottat és szemta­Mint Yvette Jaggi, a Lac' Leman partján fekvő város elöljárója közölte, a 69 éves Béjart, akinek jelenlegi szerző­dése 1997. július 31-én lejárna, 2000. MHus 31-éig egész biz­tosan ■ .nne-i operaház vtzptC- . ográíusa marad. Qforg Quander, a berlini ope­ra intendánsa, akit rendkívül meglepett a hír, közölte, hogy addig nem nyilatkozik érdemé­ben, amíg nem lépett érintke­zésbe a művésszel. A Marseille-ben született Béjart előbb balett-táncosként lépett fel különböző színpa­dokon, mielőtt az ötvenes évek­ben a koreográfia felé fordult volna. Mint koreográfus, külö­nút „begyűjt”. A gyilkosság­gal vádolt Oswaldot a rendőr­ségen mutatja a film. A továb­bi képsorokon rendőrök látha­tók, amint közvetlenül a gyil­kos lövések eldördülése után egy közeli pályaudvar felé ro­hannak. Ismét más kockákon Jack Ruby és a két nappal ké­sőbb általa agyonlőtt Harvey Oswald együtt jelenik meg egy sajtóértekezleten. A filmet/?oy Cooper, a KTVT televízió fo­tósa készítette. Felettesei a szerkesztőségben azonban nem találták azt érdekesnek — esetleg meg sem nézték alapo­san —, és a tekercs szemétko­sárba került. Cooper az általa készített filmanyag egy részét magához vette, és másolatot készített róla legjobb barátja, Eli Sturges részére. Sturges a másolatot házának pincéjében rejtette el. Ő 1986-ban, Cooper pedig az idén meghalt. Végül is úgy derült fény a film létezésére, hogy Sturges mostohalánya, Janet Veazey — aki nyolcéves volt a 33 évvel ezelőtti gyilkosság idején — nősen Stockholmban és Párizs­ban aratott nagy sikert. A fran­cia fővárosból 1986-ban távo­zott, miután szakmai kérdések­ben összetűzésbe került Rudolf Nurejevvel. Azóta múlt pénte­ken lépett fel először együtte­sével Párizsban, a Bastille téri -operaházban. A közönség lel­kes ünnépjésl2SJL£észesítette Beethoven IX. szimfómájlLÚf balettváltozatát, Béjart „szim­fonikus koreográfiáját”, amely­nek ősbemutatója 1964-ben volt Brüsszelben. Maurice Béjart 1987-ben vált meg a brüsszeli Theatre Royal de la Monnaie-től. Együttesé­nek jelenleg 29 táncos tagja van 14 különböző országból. előállt vele, miután a Dallas Morning Newsban nemrég ar­ról olvasott, hogy egy függet­len intézmény a Kennedy-gyil- kossággal kapcsolatos írásos anyagokat és fényképfelvétele­ket keres. Janet elmondta az újság riporterének, jól emlék­szik arra, hogy azon a novem­beri napon mostohaapja és an­nak barátja összehúzták az ab­lakok függönyeit, hogy megte­kintsék a filmet. Garry Mack, a Dallas-me- gyei Történelmi Alapítvány dokumentátora, a Kennedy- gyilkosságga! foglalkozó szakértő elmondta a Reuter tu­dósítójának, hogy 15 évvel ezelőtt már látta a filmet, de nem tudott róla másolatot sze­rezni. Most újból megtekintet­te azt. Véleménye szerint a film „néni oldja meg ugyan a gyilkossággal kapcsolatos nagyszámú rejtélyt, de meges­het, hogy látható rajta valaki, aki ugyan ma nem tűnik fon­tosnak, de akit jövendő törté­nészek egész pontosan azono­sítanak majd.” Járványok A brazíliai janomami in­dián törzs fennmaradásáért aggódnak a szakértők, mivel egyre több járványos beteg­ség üti fel a fejét a törzs kö­rében: csak 1995-ben több mint száz janomami esett tu­berkulózis, malária és influ­enza áldozatául. Ma összesen 9200 jano­mami él Brazíliában, Rio de Janeirótól mintegy ötezer i mei íoVtre északnyugatra, I Boa Vista közelibe?.. Boa Vista környékén 1987-ben tört ki az új arany­láz, s a janomamik ekkor kerültek kapcsolatba az arany mosó kalandorokkal. Az aranyláz csillapodásáig, 1992-ig mintegy 2000 jano- mami vesztette életét az aranymosókkal folytatott összecsapásokban, illetve a fehér emberektől kapott, az indiánok immunrendszere számára leküzdhetetlen be­tegségek következtében. A világ figyelmét az hívta fel a törzsre, mikor 1993-ban az aranymosók lemészároltak 13 janomamit. Áz AP-nek nyilatkozó Boa Vista-i orvos, a Nemzeti Egészségügyi Alapítvány helyi igazgatója cáfolta azonban a Globo című riói lap azon állítását, miszerint a törzs akár 90 százaléka is megvakulhat egy ritka be­tegség következtében. Az orvos kifejtette, hogy mind­össze 2000 janomami szen­ved az említett betegségben, amelyet egy moszkitófajta csípése okoz s amely bőr­viszketéssel jár, de egész Brazíliában nem volt még olyan eset, hogy bárki meg­vakult volna a betegség kö­vetkeztében. A brazíliai janomamik kilencmillió hektáros re­zervátumban élnek Brazí­lia legészakibb államában, de életterüket folyamato­san szűkíti a terjedő civili­záció. További 14 ezer ja­nomami él a szomszédos Venezuelában. Borisz Jelcinben az orosz mágusok, jövőbe látók és népi gyógyászok is hisznek. A Vö­rös tér mögötti Vasziljev-lejtőn tartott gyűlésükön támogatá­sukról biztosították az újravá­lasztásáért indult elnököt. Egyik vezetőjük, a híres népi gyógyász, Ivan Kulib- jakin kijelentette: támogatja Jelcint, mivel csak ő tudja folj az általa elkezdett reíü: ■inkát. Kulibjakin azt is közölte: egyáltalán nem kétel­kedik jelcin győzelmében. mivel a jelenlegi államfő „energiatartaléka nem merült még ki”. A gyűlés másik résztvevője, David Jegorov, a híres színész, költő és népdalénekes Vla­gyimir Viszockijról elnevezett alapítvány elnöke szintén hisz Jelcin győzelmében, mondván, hogy „ez az ég szava”, amit meghallott. Az Interfax jelentése szerint 40 varázsló, mágus és népi gyógyász vett részt a'különös politikai szeánszon. Méhen kívül Brazíliában egy szerencsés anyuka egészséges babát szült alig két nappal azután, hogy hasi fájdalmai miatt or­voshoz fordult, aki megálla­pította, hogy az asszony mé­hen kívül fejlődő magzata immár nyolc hónapos •— írta a Reuter. A 29 éves Ivana Vieira Roriguez Sao Paolo állam­ban, Sorocabában kereste fel orvosát, aki ultrahangos vizs­gálattal megállapította, hogy a magzat nem csupán méhen kívül fejlődött, hanem ráadá­sul még rosszul is fekszik. Ezért a doktor, Valdinei Fer­nandez Pinto császármetszés­sel segítette a világra az ifjú Igort. A mama és a baba szeren­cséje, hogy Igor nemcsak a viszonylag korai szülésnek megfelelő 2,2 kilogrammos súllyal jött a világra, hanem teljesen egészséges is. Az orvos szerint a méhen kívüli terhességek 85—95 százalékában elhal a magzat, mielőtt a világra jöhetne, s a fennmaradó néhány száza­lék általában fizikai vagy mentális sérülésekkel szüle­tik. A meglepetésszerű szü­lés után Igor mamája, Ivana is jól van — közölte az or­vos. • • Öreg panda Kínai állatorvosok éjjel-nappal vigyázzák Jing Jinget, a világ egyik legidősebb óriáspandáját, amely Hangcsou város állatkert­jében tüdőgyulladással küzd. Az állatkert személyzete derűlátóan úgy nyilatkozott Jing Jing állapotáról az Új Kína hírügynökségnek, hogy remélik, már a napokban meggyógyul. Jing Jing partnere, az ugyancsak 25 esztendős pandahölgy, Pej Pej kiváló egészségnek örvend. Az óriáspandák általában húsz évig élnek. Mint ismeretes, a pandák a világ legveszélyeztetetteb állatfajtái között vannak. A zoológusok becslései szerint a szabad természetben, állatkertek­ben és kínai kutatóintézetekben mindössze ezer él ebből a szép állatból, amely ráadásul a természetben nehezen, s fogságban még sokkal nehezebben szaporodik. Eddig ismeretlen film A Kennedy-gyilkosságról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom