Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-30 / 125. szám

UJ KELET Városlátogató 1996. május 30., csütörtök 5 jésl VAI R OSI RA UJ KELET MÁRIAPÓCSON ' p ’ Kevés a normatív támogatás Fenntartási gondok Ebben az évben jelentősen változott a központi költ­ségvetésből az oktatás finan­szírozására nyújtott norma­tív támogatások rendszere. A változás szinte mindenkit hátrányosan érintett, de kü­lönösen a kistelepüléseknek jutott kevesebb az iskolák és az óvodák megsegítésé­re. Erről Buzogány Béla, a máriapócsi önkormányzat oktatási és kulturális bizott­ságának vezetője fejti ki vé­leményét: — Tragikus a kistelepülé­sek helyzete. A normatív tá­mogatás arra sem elég, hogy az oktatási intézményeket az elmúlt év szintjén tudjuk mű­ködtetni. Legnagyobb fájda­lom: nem képes a kormány felismerni: a gazdasági fel­lendülést képtelenség úgy megoldani, hogy közben az oktatásra, a kultúrára, a ku­tatásra és az egészségügyre még a minimális műkö­déshez szükséges pénzt sem adják. Az átalakulás ter­heinek jó részét az önkor­mányzatokra kívánják háríta­ni, és közben a kistelepü­lések intézményfenntartá­si gondokkal küszködnek. Ismét elindult minden szinten a „régi időket” idé­ző centralizáció, amelyek végén a megyei vagy a budapesti káderek fogják eldönteni, hogy mikor mi­re van szüksége egy falusi vagy kisvárosi iskolának. Ezzel az önkormányzati­ság lényegét kérdőjelezik még. Szerintem az önkormány­zati képviselőket és a pol­gármestereket választóik felruházták azzal a hatalom­mal, hogy dönthessenek sa­ját településük sorsáról. Néha úgy érezzük, hogy felesleges a képviselői munkánk, mert a fejünk fe­lett hozzák a legfontosabb döntéseket. Ennek ellené­re ezekben a nehéz idő­szakokban is megpróbáljuk Máriapócs szellemi tőkéjét is gyarapítani. Csak sajnál­ni tudom, a térségünk or­szággyűlési képviselői nem tartják lényegesnek, hogy ta­lálkozzanak a máriapócsi testülettel. így — mondhat­ni — képviselet nélkül ma­radunk a parlamentben. Egymillió palántát termeltek Jobban megéri, mint venni Azzal a szándékkal indul­tunk Máriapócsra, hogy dohánypalántázást fotóz­zunk. Pócspetri felől köze­lítettük meg a várost, és a két település határán sze­rencsénk is volt. Éppen a tábla végére készült kiáll­ni- a gép, amikor odaér­tünk. Az asszonyok frissí­tőt vettek magukhoz, a többiek a gép asztalait töl­tötték fel munícióval. A rö­vid pihenőt kihasználva a gazdasszonnyalbeszédbe elegyedtünk. Tamás Sándorné családjával együtt hat éve termel dohányt. Ebből az utóbbi három évben egyéni vállalkozóként. A ter­melés feltételeiről és a jövedel­mezőségről kérdeztük. —Milyen befektetést igényelt a termesztés megkezdése? — Kutat fúrattunk, öntöző- berendezéseket vásároltunk, traktort, palántázógépet és ekét vettünk. Több millió forintot fordítottunk rá. Ezt saját erőnk­ből nem tudtuk volna megolda­ni. Annak idején a Nyidofertől kedvezményesen nyolcszázaié-- kos kamatra és hatéves futam­időre hitelt vehettünk fel. Még a bank felé a fedezetet is ők vállalták. Volt egy kisteljesít­ményű dohányszárítónk. Ez kevésnek bizonyult, ezért ’93- ban és ’94-ben vásároltunk még TDU 80-as típusú szárító­kat. A törlesztőrészletet a ter­mény árából vonják le. — Nem túl drága dolog gáz­olajjal szárítani a zöld dohányt? — Időközben a szárítókat át­alakítottuk gázüzemre. így még feleannyiba sem kerül az ener­gia, mint korábban. — A palántát vásárolják, vagy önök termelik? Tamás Sándorné — Nekünk nagy mennyiség­ben kell a palánta, ezért inkább termesztjük. Elég költséges, de még mindig jobban megéri, mint venni. Az idén kilencszáz négyzetméteren vetettünk ma­got fólia alá. Csak a vetőmag majdnem százezer forintba ke­rült. Közel egymillió szál pa­lánta kelt ki. A többségét már eltültettük, de a többivel nem érdemes foglalkozni. — A dohányon kívül foglal­koznak-e más növénnyel? — Uborkát, paprikát és pa­radicsomot is termesztünk. Összesen öt hektáron. Erre azért van szükség, mert a do­hánytermesztés nagyon költsé­ges. Bár a dohányipartól ka­punk termelési előleget, de az csak az első kapálásig elég a kiadásokra. Ami bevételünk a többi növényből származik, azt mind a dohányba fektetjük. A törés, a szárítás, a szállítás, a napszámosok bére mind-mind sokba kerül. — Meg lehet ebből élni? — Szűkösen. Még szeren­cse, hogy van egy kisboltom, így a napi kiadásokra onnan jut. A két bevételi forrásból együtt szolidan, de meg lehet élni. A rettenetes méretű áremelések időnként elveszik az ember kedvét a munkától. Csak egyet­len tekercs fólia több mint har­mincezer forintba kerül. Egy szezonban két tekercset hasz­nálunk el. Az elmúlt évben nö­vényvédelemre 700 ezer forin­tot költöttünk. Az idén ez vár­hatóan 900 ezerbe fog kerül. —A felvásárlási árak meny­nyire követik az inflációt? — A dohányipar nem emeli olyan mértékben a vételárat, amennyire romlik a forint. A dohánytermékekre hatalmas adótételeket számolnak, ugyan­akkor a termelőkhöz ebből a pénzből szinte semmi nem jut vissza. Ezért a pénzért mi szen­vedünk meg a legjobban, a koc­kázat nagy részét is mi vállal­juk magunkra. Zarándokház épül a főtéren Az építmény egy időben több funkciót is ellát majd. Egyszer­re lesz zarándokház, lelkigya­korlatház és mentálhigiénés központ is. Mint azt dr. Mo­solygó Marcel parókus el­mondta, remélhetően majdnem szállodai színvonalú ellátást ígérnek a vendégeknek. A re­mények szerint a ház elkészül­te után több lehetőségük lesz majd hétvégenként programo­kat szervezni, és ezentúl nem lesz akadály a szállás. Az épít­kezéssel és a szálloda működ­tetésével újabb munkahelyeket teremtenek a máriapócsi embe­reknek is. Dr. Mosolygó Marcel Hosszú ideje gond Mária- pócson a zarándokok elszállá­solása. Időnként az iskola ter­meiben, magánházaknál, vagy egyszerűen az autóbuszban al­szanak. Úgy tűnik, nemsokára ez a probléma is megoldódik. A főtéren, a bazilikával szem­ben a római katolikus egyház megvásárolta a területet, és za­rándokházat kíván építtetni. A tervek engedélyeztetése után még az önkormányzatnak is jóvá kell hagyni, és akkor kez­dődhet az építkezés. Előtte azonban, augusztus tizennyol- cadikán ünnepélyes alapkőleté­telre kerül sor, ekkor egyházi szertartás keretében megáldják az épületet és annak alapkövét. A római katolikus egyház hírei Június 2-án reggel nyolc órától negyvenöt máriapó­csi kisgyerek tartja első­áldozását a máriapócsi bazi­likában. Június 16-án, vasárnap tíz órától római katolikus szent­misét és úmapi körmenetet tartanak. Június 19-én a római katolikus egyházmegye (Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyék) papi találkozóját rendezik. Az ünnepi liturgiát — amely nyilvános — tíz órától tart­ják a bazilikában. Július 21-én a közeljövő talán legnagyobb szabású rendezvénye az Illés-napi búcsú lesz, ami reggel tíz órakor kezdődik. Július 28-án a Debre­cen—Nyíregyháza római katolikus egyházmegye közös zarándoklatát tart­ják, szintén reggel tíz órá­tól. Július elsejétől hato­dikéig 40 hűséges hitta- nos általános iskolai diák táborozásra utazik Sá­rospatak- Végardóra. A görög katolikus parókián szállnak meg, és az egy hét alatt felkeresik a kör­nyék történelmi nevezetes­ségeit. tu? ,j A közelgő pedagógus­nap alkalmából fogadás­ra invitálják a városi napköziotthonos óvodá­ja, általános iskola és a művelődési ház dolgozó­it. Az intézményvezetők javaslatait figyelembe véve a képviselő-testület ma dönt arról, hogy ki lesz az az öt pedagógus, akiket önkormányzati el­ismerésben és jutalom­ban részesít. Az oldalt írta: Fekete Tibor. A felvételeket a szerző és Bozsó Katalin készítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom