Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-29 / 124. szám
UJ KELET Labdarúgás 1996. május 29., szerda 15 NB II Keleti csoport: Vasvári osztályozót óhajt? NYFC: elég lenne egy félidő... Pedig a Tiszavasvári már padlón volt... A Nyíregyházi FC mégis elvesztette a megyei csúcstalálkozót. A szünetben még oly víg hazai közönség (a kétgólos vezetés hatása alá kerülve nen fukarkodott a tapssal...) a mérkőzés végére „le- lombozódott”. Egy félidő a mennyben, egy a pokolban. Csakúgy, mint Hatvanban, vagy éppen legutóbb Kazincbarcikán. Érthetetlen. Negyvenöt percnyi minőségi futball, majd gyatra folytatás. Koncz Tibor (Új Kelet) Kedd délelőtt. Egy nappal a lidércnyomással felérő meccs után. Megnyíltak az égi csatornák — az NYFC főhadiszállásán az időjáráshoz mérten bo- rongós a hangulat. Az eső a pályát áztatja, Kovács János edző az elherdált pontokat siratja. — Nehéz szavakat találni mindarra, ami történt — rágódik irodájában a mester. — Szerettük volna újra kiérdemelni a szurkolók szimpátiáját, ezért meg is tettünk mindent, sajnos azonban egy megnyert meccset engedtünk ki a kezünkből. Az elmúlt hetekben annyit már elértünk, hogy egy félidőnyi jó játékkal rukkoljunk elő, viszont ez kevés az üdvösséghez. Bosszant a dolog, nem tudom mire vélni, miért nem képes a csapat egyenletes teljesítményt nyújtani. Azt, hogy alkalomadtán hibázunk, elfogadom, ugyanakkor az ellenfél nincs tekintettel a súlyos bakikra, könyörtelenül kihasználja a megingásokat. Igaz, több játékos sérüléssel bajlódik, ez befolyásoló tényező: Kovács Imre és Kákóczki a szünetben cserét kért, de azért, hogy időt nyerjek, elodáztam a váltást. A menet közben felmerülő gondok visszavetették a társaságot, ehhez járultak a védelmi kihagyások, és elúszott a találkozó... — Valami magyarázata csak van annak, hogy a majdhogynem sziporkázó játékosok immáron sorozatban összezuhannak a mérkőzések második szakaszában. Miként lehetséges ez? — Na ez az, ami egy edző számára talány. Nagyon kíváncsi vagyok egy—két játékos véleményére, arra, ők vajon milyen magyarázattal szolgálnak. Az ominózus második félidőben ritkán sikerült megtartani a labdát, emiatt jelentős nyomás nehezedett a hátsó alakzatra. A középpályások szellősen kísérték az ellenfél játékosait, ily módon átengedtük a kezdeményezést a Vas várinak. Nem azt mondom, hogy rossz versenyzőtípusú labdarúgókból tevődik össze a csapat, mert ezt ennyire egyértelműen nem lehet leszögezni, de az adódó helyzeteket igenis értékesíteni illenék. Akkor biztos, hogy más lett volna az eredmény... — Talán nincs még egy legénység a Keleti csoportban, amely annyiszor packázott el kettő-nullás vezetést, mint az NYFC. Ennek a bőkezűségnek a táblázaton is jelei mutatkoznak... — Ugyanúgy, mint Kazincbarcikán, most is megadatott az esély a meccs eldöntésére, ehhez annyit kellett volna tennünk, hogy berúgjuk a harmadik gólt. A pihenőt követően azzal az utasítással küldtem ki a csapatot, hogy ott folytassák, ahol abbahagyták. Ezt nem tudtuk megvalósítani, holott még az utolsó percben is lehetőség nyílt a kiugró Németh előtt, ám a tiszavasvári védők időben visszazártak. Ha betalál, három-három az eredmény! Nem mintha a döntetlennel maximálisan elégedett lettem volna, de legalább elkerüljük a vereséget. Erdőhát-Y épisz Magyar Kupa Az Erdőhát-Vépisz Magyar Kupa negyeddöntőit ma, azaz szerdán 17 órától játsszák. Mind a négy találkozó ígér izgalmakat. Rakamaz az NB lies Tiszavasvári ellen bizonyíthatja jó formáját, ráadásul a nyíregyházáról kölcsönzött fiatalok bemutathatják, hogy ott a helyük az NYFC keretében. Baktalórántháza jobb szereplést remélt a bajnokságban — igaz, újonc létére nincs szégyenkeznivalója —, most ismét a kupában bizonyíthat a gyengélkedő Nyírbátor ellen, amelyet hazai pályán tavasszal — bajnokin — egyszer már leléptek. Nyírlugoson ugyancsak egy osztálybeliek csapnak össze, a vendégek Szabad Föld Kupa-specialisták, ezt idén is bizonyíthatják. A negyedik találkozó vendéglátója ugyancsak kupaspecialista, hazai pályán nehezen győzhető le. Rakamaz—Tiszavasvári, v.: Veres L., (Karácsony, Veres A.), Baktalórántháza—Nyírbátor, Szilágyi M., (Zahorán, Varga Z.), Nyírlugos—Nyírmeggyes, Ficze, (Labancz, Tar J.), Tiszamenti SE—Tiszalök, Tomasovszki, (Kozsla, Resán T.). Döntetlen esetén az alacsonyabb osztályban szereplő csapat jut tovább, míg az azonos osztályban szereplő csapatok tizenegyesrúgásokkal döntenek a továbbjutásról. Felhívás! A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Labdarúgó Szövetség felhívja a csapatok figyelmét arra, hogy az utolsó három bajnoki fordulóban minden mérkőzést vasárnap 17 órától kell megrendezni. Ettől való eltérést a szövetség nem engedélyez! Kéijük tudósítóinkat, a Magyar Kupa-mérkőzések után tudósításaikat a (42) 437-006-os telefonszámon adják le! Kérjük, közöljék mindkét csapat összeállítását! Sírból visszahozott győzelem Kétgólos hátrányból győzött 3-2-re hétfőn Nyíregyházán a Tiszavasvári Alkaloida NB ll-es labdarúgócsapata. A csupaszív Szűcsvezette gárda a második játékrészben remek teljesítményt nyújtott. És hogy mi történt az elsőben? A három pont begyűjtése után talán csak „szakmai” szempontból lehet érdekes... Száraz Attila (Uj Kelet) A félidőben lecserélt Erdei Csaba szomorúan nic0_ .rázta: — Sajnos rárajtoltam egy hosz- szú indításra, és azt követően kiújult a húzódásom, pedig a múlt hetet végigpihentem. Nem új dolog ez nálam, időnként visszatér. A csatár az első félidei játékot értékelve a következőket mondta: — Egyelőre jobban akarja Nyíregyháza a győzelmet. Mi is szeretnénk nyerni, de a pontrúgásból és a kontrából kapott gól megkeserítette az életünket. Nem reménytelen azonban a helyzetünk, ha a kezdés után sikerül gólt szereznünk, akkor akár még nyerhetünk is. — Mi igaz abból, hogy Debrecen megkeresett? — Tavasz kezdetén voltak bizonyos puhatolódzó tárgyalások, de egyelőre nincs semmi konkrét eredmény. —Nem lehet, hogy azért nem keresnek Debrecenből, mert Bagolynak és a frissen igazolt Plókainak rendre elsül a lába? — Talán... Bár, sokkal inkább az a döntő, hogy ki marad majd Debrecenben. Például fogalmam sincs, hogy Ilea megy vagy marad, szóval sok mindenen múlik az, hogy kellek-e vagy sem a cívis városban. — Egyébként eldőlt már, hogy maradsz-e vagy távozol Vasváriból? Megkezdődtek-e már a tárgyalások? — Azt hiszem, ezen a héten megkezdődnek a tárgyalások a következő idényről. Szívesen maradnék Vasváriban, de az, hogy ez így lesz-e, a jövő zenéje. Van máshonnan is ajánlatom, igyekszem mindent mérlegre téve dönteni. A szünetben szintén lecserélt Veres Sanyi szomorúan mondta: — Sérülésem után gyenge fizikai állapotban vagyok. Nagyon rám fémé egy jó alapozás. Remélem, a fiúknak nélkülem is sikerül fordítaniuk... A mérkőzés lefújása után a vezetők és a játékostársak egymás után gratuláltak a kapus Szabó Lászlónak. Nemcsak azért, mert a cerberus ezúttal is megfogott jó néhány gólba tartó labdát, hanem az elmúlt hét kihagyott zajos tizenegyese ellenére odaállt a labda mögé, és magabiztosan lőtte be a büntetőt kapustársa hálójába. Ezzel egyenlített Vasvári... — Jó mérkőzés volt. Bár az első félidei teljesítményünkkel mi tettük szorossá. Az NYFC Losonczi és fiai vállalkozás Vállalunk építőipari kivitelezéseket és földmunkákat Építőipari anyagok széles választéka: homok, folyami homok, kavicsok, cement, oltott mész, fűbetonok, készbetonok minden minőségben, házhoz szállítással (5 m3 felett ünnepnapokon is). Tiszavasvári, Kárpát u. 13. Telefon: 42/372-447 első gólja az enyém volt, mert azt hittem, hogy az elém belépő hazai csatár a pontrúgás után megcsúsztatja a labdát. Nem így történt... Szerencsére azonban a második játékrészben minden korábbi „bűnünket” jóvá tettünk. A tizenegyesrúgásra ki voltam jelölve. — Előre eldöntötted, hogy merre lövöd? — Nem, megvárom, amíg elmozdul a kapus. — Sikerülhet még osztályo- zós helyre kerülni? — Igyekszünk mindent megtenni ezért, és majd meglátjuk, mire lesz elég. Nem mondtunk le a második hely megszerzésének lehetőségéről. Nyilván ehhez szükség van arra, hogy riválisaink a hátralévő négy fordulóban egyszer megbotoljanak, és mi végig hozzuk magunkat. — Hogy áll a szerződésed, maradsz-e Vasváriban? — Még egyéves szerződésem ideköt. Valószínű, hogy maradok. Nem „fürdőit be Egy valami biztos: nem izgága népség lakja Hajdúnánást. Az amúgy is békebeli nyugalmat árasztó nánási pályán a helybéliek pisszenés nélkül tűrték, amint kedvenceik végigszenvedték a Sényő elleni mérkőzést. Ahogy felharsant a hármas sípszó, komótosan felszedelőzködtek és hazaballagtak (netán elkerekeztek...). Imitt-amott egyesek eleresztettek egy-két szitkot—mindezt csupán megszokásból. A többség mélyen hallgatott. Koncz Tibor (Új Kelet) Persze, minek is hangoskodtak volna. Olyan kilencven perc pergett le előttük, melyet jobb azonnal elfelejteni. Nem mondhatni azt sem, hogy a sényőiek kitörő ujjongással „kebelezték” be a nekik járó egy pontot, noha Mezőék történelmet írtak. Ezen a hepehupás talajon ugyanis tavasszal a fürdővárosiak mó- resre tanítottak minden arra tévedő együttest. Mígnem jöttek a szabolcsi „pirosak”, s kihúzták döntetlennel a meccset. Csakhát a játék... — Minden erőnket a védekezésre fordítottuk, mert nagyon fontos volt számunkra, hogy két vereség után — különösen a Diósgyőrtől kapott „hatost” kitörölendő a fejekből — „pontosan” zárjuk ezt a találkozót. Már csak amiatt is, hogy a csapat lelki egyensúlya valamelyest helyrebillenjen. Kezünkre játszott, hogy bár a Hajdúnánás folyamatosan mezőnyfölényben futballozott, szerencsére ennyivel beérte. A hazaiak nem mutatták azt a dinamikus teljesítményt, amivel eddigi sikereiket aratták — taglalta Falatovics László edző. — Ilyen a futball. Most, ha nem is jól, de újra fegyelmezetten védekezett a csapat, hisz az esetek többségében visszarendeződve tudtuk fogadni a támadásokat. Annak ellenére is sikerült elhárítani a kapunkra leselkedő veszélyt, hogy a náná- siak magas embereikre építve számtalanszor próbálkoztak szélről belőtt labdákkal, és Szemán partdobásai is rendre a tizenhatoson belülre érkeztek. Ami azt illeti, az első félidőben a hórihorgas Pipó vagy a nem kevésbé termetes Papp feltűnése Mezőketrece előtt bizony pánikot váltott ki. No persze, a hajdúságiak előszeretettel keresték az égimeszelők kobakját. Volt is ebből kalamajka... — A szünetben kitértünk erre, éppen ezért Mező a rövid sarokra helyezkedve rendre ki” Sényő lépett a kapuból, hogy lehúzza a beíveléseket, illetve a bedobásokat. Annyira belejött a dologba, hogy a második félidőben sorra lekapdosta a labdákat. Talán egyszer sem hibázott, ami megkönnyítette a társak életét. Előretekintve: Hódmezővásárhely a következő állomás. A csongrádi alakulat réges-régen a búcsúra készül, a Sényő viszont... Ha nem akar kiesni, akkor győzni kell. Még idegenben is! Jószerivel az egyetlen mérkőzés, amelyen Kovácsék- nak áll a zászló. —Ettől félek. Az ilyen mécsesektől, amikor a játékosok is úgy gondolják, hogy mi vagyunk az esélyesek. Úgy íjélem meg, ahhoz, hogy bennmaradjunk, hat pontot kell szerezni. Az utóbbi időben — főleg otthon — kitesz magáért a Vásárhely, tehát nem becsülhetjük le őket. Ha nem esünk ebbe a hibába, s használjuk az eszünket, meglehet az „első” három pont. Keane csak egy cetlit... Továbbra is csak találgatnak Roy Keane holléte felől. Az ír válogatott futballista nem játszott a Celtic elleni barátságos mérkőzésen. „A közös készülődés során az edzőtáborban lévő szobám ajtaja alatt becsúsztatott egy cetlit, amelyben valami olyasfélét írt, hogy egy kis kikapcsolódásra van szüksége”—mondtaMzc£ McCarthy, az ír futball válogatott szövetségi kapitánya. Azután hozzáfűzte, később egy rövid telefont is „megeresztett” a játékos, amiből arra következtetett a kapitány, hogy a középpályás Caprin üdül... Keane mindössze három Ebselejtezőn lépett pályára az ír válogatottban, holott az ő vezetőszerepére számítottak akkor, amikor úgy gondolták, Írország eljuthat a június 8—30. között esedékes angliai Eb- nyolcasdöntőbe.