Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-29 / 124. szám
8 1996. május 29., szerda Közelkép UJ KELET Elfogadhatatlan feltételek Lapunk már tájékoztatta olvasóit, hogy a nyíregyházi önkormányzat és az evangélikus egyház között a múlt hét pénteken megszakadtak a tárgyalások. Dr. En- dreffy Ildikó felügyelő és Laborczi Géza igazgató-lelkész az alábbi közleményt jutatta el az Új Keletnek: Új Kelet-információ 1996. május 24-én másodszor tárgyalt az önkormányzat az egyházzal az alapítandó evangélikus általános iskola ügyében a lelkészi hivatalban. Ezen a tárgyaláson Csabai Lászlóné polgármester asszony a következő elfogadhatatlan feltételeket szabta ahhoz, hogy az önkormányzat támogassa az evangélikus általános iskola elhelyezését: — Az önkormányzat bezárja a Városmajori Művelődési Házat azért, hogy a Mező- gazdasági Szakközépiskolát elhelyezze. — Az Evangélikus Egyházközség mondjon le a 4-es iskoláról. — A megszüntetett 5-ös iskola (2—8. osztályokkal) a 19-es iskola tagiskolájaként működik tovább a Krúdy gimnázium épületében ön- kormányzati iskolaként. Az egyház itt nem indíthat első osztályt — azt helyezze el a Kossuth gimnáziumban. A tagiskolát az 1997/98-as tanévtől kaphatja meg az egyház- község. Véleményünk szerint: — Tárgyalni csak mindkét fél számára elfogadható feltételekkel lehet. — Mi 1996. május 13-ai levelünkben felajánlottuk: „...amennyiben Önök hajlandóságot mutatnak az iskola elhelyezését és finanszírozását támogatni, megfontoljuk annak lehetőségét, hogy egyház- községünk döntéshozó testületéi elé vigyük a 4-es iskola épületének kártalanítási igényét”. Mint ismeretes, május 16-ai tárgyalásunkon az ön- kormányzat erre az ajánlatra azzal válaszolt, hogy helyezzük el az egész iskolát a Kossuth gimnáziumban. Szerintünk pedig „egyszer volt Budán kutyavásár.” — Az iskola alapításához szükséges négy legfontosabb feltétel közül három most is adott: a diák, a tanár, a pénzügyi fedezet. De tető ma sincs még a feje felett. // Nyíló Őszirózsa Új Kelet-információ A nyíregyházi Általános Szociális Otthon dolgozói az intézmény alaptevékenységéhez nem tartozó feladatokat is el szeretnének látni, így munka-, kreatív és mozgásterápiát. A munka- feltételek megteremtésére Őszirózsa elnevezéssel alapítványt kívánnak létrehozni. A törzstőkét az intézmény adná a gondozottjaik által felajánlott pénzből. A szociális otthon alapítványt csak az intézmény alapítójának, a nyíregyházi önkormányzatnak a hozzájárulásával hozhat létre. A nyíregyházi közgyűlés hétfőn várhatóan elfogadja az otthon kérelmét, és utasítja annak igazgatóját az alapító okirat elkészítésre és a kuratórium összeállítására úgy, hogy abban a gondozottak is képviselve legyenek. Pedagógus kitüntetések A nyíregyházi közgyűlés legutóbbi ülésén hozzájárult ahhoz, hogy 1996-ban a Nyíregyháza Kiváló Pedagógusa kitüntetést a következő nevelőknek adományozza: Új Kelet-információ Komáromi Istvánnak, az Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettesének; Simon Jánosáénak, a Váci Mihály Általános Iskola tanítójának; Szikszay Gyulánénak, a Sip- kay Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- iskola és Szakmunkásképző igazgatóhelyettesének. Oktató-nevelő Munkáért kitüntetést kap Bessenyei József, a Dolgozók Általános Iskolája és Speciális Szakiskola igazgatója; Bezerédi Antalné, a Vasvári Pál Gimnázium tanára; Elek Emilné, a Vécsey Károly Általános Iskola tanára; Fekete István, a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola tanára; Ihnáth Györgyné, a Móra Ferenc Általános Iskola tanára; Lakatos Istvánná, az Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola tanára; Lippai Gergelyné, a 14. Számú Általános Iskola tanítója; Mező Gyuláné, a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára; Papp Sándorné, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanára; Péter Lászlóné, a 15. Számú Napköziotthonos Óvoda óvodavezetője; dr. Sharif Moha- medné, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese; Sólyom Béláné, a 17. Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese; Tokár János, a 110. Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kollégiumvezetője; Tóth Károly, az Arany János Gimnázium és Általános Iskola tanára; Veres Gyuláné, a 18. Számú Napköziotthonos Óvoda óvónője; Zempléni András, a 107. Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző tanára; Novák Lászlóné, a 20. Számú Általános Iskola tanítója. Nagy Mihálynénak, a 110. Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet volt tanárának az Oktatónevelő Munkáért kitüntetést posztumusz adományozta a képviselő-testület. A kitüntetettek az elismeréseket június 1-jén, pénteken a városházi ünnepségen veszik át. Népszerűség, költségvetés, képviselők... Nyíregyháziak Nyíregyházáról Új Kelet-információ A város vezetőinek felkérésére — mint két évvel ezelőtt — kérdőíves kutatást készítettek a szakemberek Nyíregyházán. A lakosságot reprezentáló négyszáz 18 éven felüli lakos véleményét összegezték kérdőíves interjú segítségével. Az ívek feldolgozása alapján a nyíregyháziak 36 százaléka érzi úgy, hogy lényeges változás nem történt az utóbbi időben a városban, 56 százalékuk szerint minden változatlan. A város lakóinak közel kétharmada szerint a demokratizmus, harmada véleménye alapján a polgármesteri hivatal működése változatlan: a mostani képviselő-testület ugyanúgy folytatja a munkáját, mint az előző — állította a megkérdezettek 40 százaléka, csak a válaszadók ötödé szerint jobb a testület. A megyeszékhely lakóinak harmada nem tesz különbséget a polgármesteri hivatal és a közgyűlés között, a kérdezettek 40 százaléka pedig nem tudott állást foglalni. A hivatalt ügyfélként felkeresők véleménye szerint javult a városháza alkalmazottainak munkája. A „Mennyire elégedett azzal, ahogyan a városban mennek a dolgok?” kérdésre egy százalék adta a nagyon elégedett, 35 pedig az inkább elégedett választ. Melyek itt a legsúlyosabb gondok? A kutatás alanyai szerint ezek sorrendben a következők: a munkanélküliség, a bűnözés terjedése, a szegénység, az utak állapota, a város tisztasága, az általános iskolai oktatás helyzete. A szociális problémákat a kevésbé tehetősek és a középkorúak érzik leginkább. Nyíregyháza polgárai minden száz forintból a legtöbbet az egészségügyre (18), a szociális ellátásra (16), az oktatásra (13) és lakások építésére (11) fordítanának, a polgármesteri hivatal működésére csak 7 forintot adnának. Hitelfelvétellel csak a megkérdezettek 11 százaléka orvosolná a költségvetési hiányt — a többség az önkormányzat által fenntartott intézmények átszervezését támogatná. Kik, illetve milyen szervezetek alakítják leginkább a város éleiét, arculatát? Az interjú résztvevői a képviselő-testületet csak a második helyre tették, az első szerintük a polgár- mesteri hivatal vezetősége, a harmadik a polgármester, a helyi pártok csak a negyedik helyre szorultak. A nyíregyháziak jelentős arányban — a két évvel ezelőtti kutatás eredményeihez hasonlóan — nem tudják, hogy melyik párt van többségben a közgyűlésben. A polgár- mestert a lakosság túlnyomó többsége (87 százalék) ismeri, elsősorban Csabáméként (49 százalék). Két évvel korábban Mádi Zoltánt ól százalék a teljes, 9 százalék csak a vezetéknevén ismerte. Polgármesterünk teljes nevét — Csabai Lászlóné— a nyíregyháziak csak 38 százaléka tudja. Népszerűségi indexe 59 százalék. Dr. Fazekas János jegyző népszerűsége két év alatt 58-ról 74 pontra emelkedett. Felbermann Endre és Giba Tamás alpolgármesterek rokonszenvmutatója meghaladja az 50 pontot. Nem hízelgő a válaszadók véleménye a város képviselőiről. A kérdezettek 25 százaléka tudta megnevezni képviselőjét, és minden ötödik választópolgár úgy véli, hogy a testület tagjai csak a saját érdeküket képviselik. A közgyűlés munkájáról szóló tájékoztatás alaposságáról a polgárok lényegében minden helyi médiummal elégedettek. Az elmúlt tavaszi helyzethez képest — hasonlóan az országos adatokhoz — jelentősen megnőtt a Magyar Szocialista Párt népszerűsége (48 százalék), némiképp marad le az SZDSZ és a Fidesz—MPP. A KDNP az MDF és az FKGP mellett is 30 százalék körüli az eredmény. A város lakói szerint az önkormányzat döntéseit a legerősebben az MSZP befolyásolja, a kérdezettek több mint 30 százaléka azonban a közgyűlési erőviszokat nem tudta megítélni. Bürget Lajos jegyzete Minket megint jól befírol- tak. Mégpedig a lábtörlőkkel. A nagy lábtörlőkkel. Amelyekből tucatnyi van már Nyíregyházán is. Boltban, önkormányzati épületben, vállalkozások ajtajában. Hogy ki, mikor, honnan, mennyiért és miért hozta, hozza, az rejtély. A lábtörlő ugyanis vélhetően import, ezt tanúsítja felirata: Welcome. Vagyis ha úgy tetszik, velcome, ha úgy, akkor velkam. Ami lényegében azt jelenti: Isten hozta. Persze angolul. Mert nálunk ez ugye a fő nyelv, így kell köszönteni a boltba, hivatalba, vállalkozásba belépőt. Szóval befírol- tak. Mert vélhetően nincs magyar. így aztán nem gyártatunk magyar nyelvű lábtörlőt (de jó marhaság!), hanem veszünk angolt. Mert volt kéznél. De vehettünk volna olyat, amelyen az áll: Grüß Gott. Vagy olyat, amely így köszönt: Privet. De lehetne olyan is, melyen ez áll: Bienvenue! Vagy az sem kutya, hogy A ve! Csak ne magyarul legyen, mert azt még megérti valaki! Mert írhatnák azt, hogy Jó napot! Üdvözöljük! Isten hozta! De ez nem jött össze, így aztán velkam. A lábtörlővel naponta találkozunk. Ezzel a Welcome felirattal, amitől nem leszünk se világpolgárok, se uniósabbak, se nemzetköziek, se műveltebbek. Csak szolgalelkűbbek, akik a cipőjüket is idegenül törlik meg. A hamburgerkultúra itt is utolért. Nem először, vélhetően nem utoljára. Az import lábtörlőbe valaki belebotlott, ma ezt terítik a lábunk elé. Egy újabb agyficamra mondhatjuk, Welcome! És nemcsak jött. Sajnos, marad is. Később avatják Új Kelet-információ A nyíregyházi képviselő-testület az elmúlt év végén hozzájárult, hogy Tóth Sándor szobrászművész készítse el Szent Miklós bronz kivitelű díszivókútját. A művész 1:1-es léptékű modelljét a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakmailag véleményezte. A zsűri a munkát olyan magas színvonalúnak tartotta, hogy a szobor elkészítését 250 < ezer forinttal támogatja. A közgyűlési határozat alapján az június 1-éig kellene az emlékművet felállítani, a szakértő bizottság az avatásra június 29-ét, Péter-Pál napját javasolta. A görög katolikus egyháznak nagyszabású millecentenáriumi rendezvénysorozata lesz augusztus 17. és 21. között Nyíregyházán. Óvodából kollégium Új Kelet-információ A nyíregyházi önkormányzat az év elején állapodot meg a helyi római katolikus egyház- közösséggel, hogy kártalanítás fejében a megyeszékhely 5. Számú Óvodáját (Ungvár sétány 19.) — bútorzat, játékok és szakmai anyagok nélkül — az egyház megkapja. Az átadás miatt az óvodát, mint önkormányzati intézményt a nyíregyházi közgyűlés július 31-ével megszünteti. Az egyház és az önkormányzat az ingatlanátadásról egyszer már 1992-ben megállapodott, így az óvoda 1994-től kiscsoportos gyermekeket már nem fogadott. A jelenlegi két csoportból öt gyermek nem mehet még iskolába, őket a közeli óvodák fogadni tudják. A jelenlegi hét dolgozóból kettőnek lesz a továbbiakban munkahelye. Az egyház az épületet kollégiumként kívánja működtetni. Górcső alatt a háziorvosok Munkatársunktól A Területi Egészségbiztosítási Bizottság (TEB) ad hoc bizottsága május 31-én pénteken délelőtt ül össze Nyíregyházán, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár székházában. A téma: a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár és a háziorvosi szolgálatok kapcsolata, valamint a fogászati ellátás helyzete. Az ad hoc bizottság e tanulmánya jut el később a TEB, majd pedig annak országos fóruma elé — tudtuk meg Mrenkó Lászlótól, a Területi Egészségbiztosítási Bizottság elnökétől.
