Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-25 / 122. szám

Hazai krónika 1996. május 25., szombat Hétről hétre Tárná völgyi György szombati jegyzete Nevezzük T. bácsinak... ...aki pénzért nyújtja szol­gáltatását. Hogy ezt - adott esetben az áramszolgáltatást - igénybe vehesse a polgár, bizonyos beruházást kell vé­geznie: mondjuk egy vezeté­ket építtetni. Azt mondja: rendben, megcsinálom saját költségemen, aztán jöhet az áram. Jó, mondja a jóságos T. bácsi, csináld, de van egy bökkenő: kell az utcád elejé­re egy transzformátor, mert... szóval, kell. Csak akkor kapsz áramot, ha azt is megépíted. Igaz, ez többszörösére emeli a költségeidet, de ez a te ba­jod. Az is igaz, hogy ez a tra­fó a környék más utcáit is el­látja majd, de ez meg nem a te dolgod. A polgár, aki világosságra vágyik, megkérdi: tessék mondani, akkor ugye a trafó a mienk lesz, és ha a szom­széd utca használni akarja, akkor majd a rá eső részt ki­fizeti nekünk?! T. bácsi na­gyot nevet: kis naiv, mit kép­zelsz?! A trafó az enyém! Ha fizet érte valaki, az nekem fi­zet! A polgár megkérdi: és tessék mondani, a T. bácsi áramdíja, amit állandóan emel, nem tartalmazza a há­lózatfejlesztésének költségeit, mint például egy területet kiszolgáló, elosztó trafó épí­tése? T. bácsi elkomorodik. El­fordít egy kapcsolót és sötét lesz. Mert T. bácsi a fényes­ségek ura, aki nem szereti a hülye kérdezősködéseket. Korrupciótól bűzlik az ország... ...mondta a minap a jeles szakértő a nagy nyilvánosság előtt, erről vitázik mostanság sok okos és hatalmas férfiú, érvek és ellenérvek röpköd­nek. Az egyik azt mondja, nincs itt semmi baj, túlzás az egész. A másik azt állítja, hogy igenis nagy baj van, mert rohad az ország, való­sággal szétrágja a korrupció, a csalás, a különféle összefo­nódások szövevénye, a hará- csolás, a hivatali visszaélés, a gazdaság sötét feketesége. Na már most, kinek van igaza? Akit érdekel a mai magyar valóság, az keresse csak elő a Magyar Nemzetnek azt a három számát (május 11., 13., 14.), amelyben kolumnás „nyomozóriportban” tárja fel az újságíró egy magyar biro­dalom felemelkedését és tün­döklését. Egy bizonyos Fe­nyő Jánosról szól a mese, aki hazánkba szakadt hazánkfia, magyar médiacsászámak is becézik. Érdekes dolgok ke­rülnek napvilágra, annyi szent. Ha a közölteknek csak a fele igaz, akkor enyhén szólva különös megvilágítást kap, hogy ez a Fenyő neve­zetű úr nap mint nap minisz­terekkel, pártvezérekkel paro- lázik, s a miniszterelnök sem veti meg a társaságát. Keményen vitázott a két vezető párt a „szuperrendőr­ség”, a központi nyomozóhi­vatal létrehozásáról. Nem jött össze a dolog, de Horn Gyu­la kijelentette, hogy ő azért majd még tesz egyet és mást. A helyében én azt mondanám annak az egynek és másnak: tessék mindennap olvasni az újságokat, fiúk! Nagyon ér­dekes nyomozati anyagok je­lennek meg bennük. Nem vagyok fanatikus... ...sportrajongó, ritkán for­dulok meg sporteseménye­ken. A napokban volt szeren­csém részt venni viszont egy franciaországi versenyen, ahol tizennyolc nyíregyházi gyerekkel ismerkedhettem meg. 10-12 évesek, fele fiú, fele lány — nyíregyházi úszó­palánták. A víz mindennapi elemük, gyermeki jókedvük hatalmas, győzni akarásuk még nagyobb. Öröm volt lát­ni, hogy a ritka alkalommal, amikor idegen versenyzőkkel mérhetik össze tudásukat {nincs erre pénz manap­ság...), micsoda erővel vetik magukat a küzdelembe. És még inkább öröm volt az eredményeiket számba ven­ni... Arattak! A nyíregyházi úszóélet kis­sé elcsendesedett az utóbbi években. De az NYVSC és a Sportiskola kis úszói láttán feltámadt a bizalmam: nem tart soká e csend. Most meg a MIG-ek... ...kavartak, port. Elrepültek, lőttek, visszajöttek. Kiderült: parlamenti engedély nélkül. A balhé áll, a miniszter némi tétovázás után megpróbál le­mondani, a főnöke nemet mond. Vizsgálat indul. A magyar meg bólogat. Milyen igaza van annak, aki kiderítette a dolgot! Jól is nézünk ki, ha egy tábornok parancsára csak úgy átrepül­hetnek a határon a MIG-jeink és oda lőhetnek, ahová akar­nak?! Azért van a törvény­ben: csakis a parlament en- gedélyezthet ilyesmit. Enél- kül egy tábornok (vagy egy miniszter) akár magánhábo­rút is indíthatna, nemde? Aztán megáll a feje a bólo- gatásban, mert olvas valamit. Azt, hogy ez régi szokás ná­lunk, már az előző kormány idején is csak úgy röpködtek a vadászaink a határokon át egy kicsit külföldön lövöldöz­ni. Nyugalom, béke van! // O miért, és én miért nem? MTI A Független Kisgazdapárt tiltakozik amiatt, hogy nem kapott meghívást arra az egyez­tetésre, amelyet Göncz Árpád és a parlamenti pártok képvi­selői tartottak a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bí­róság vezetőjének a szemé­lyéről. A kisgazdák a megbe­szélésen született jelöléseket nem ismerik el alkotmányos­nak, és felszólítják a köztársa­sági elnököt, hogy az FKGP részvételével hívjon össze újabb egyeztetést az ügyben. Gyüre Ágnes glosszája Ebből az országból világhí­rű feltalálók indulnak el, szá­mos idegent delejez meg s tart fogva a magyar ember szívós jobbat akarása. Csak a kis dol­gokban nem tudunk „nagyot alakítani”. Nálunk nem ragad a bélyeg, nem zár az ablak és így tovább. Ez fátum? Aligha. Aki nézte a csütörtök esti Objektívben az idei érettségi vizsgák során bekövetkezett galibákról szóló riportot, már meg sem lepődött. Az oknyomozás arról szólt: vajon ki tehet róla, hogy a kö­zös matematika írásbeli-érettsé­gi egyik feladványában ellen­kező előjelet nyomtattak ki, mint amit kellett volna, s így eléggé összezavarták a megol­dást kutató diákokat. A hibára viszonylag hamar fény derült, az iskolák többségét a kezdés Ezt Torgyán József közölte pénteki rendkívüli sajtótájékoz­tatóján. (Az eredeti terveknek megfelelően Szabadi Béla, a Kisgazdapárt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője kezdte meg szokásos sajtótájékoztató­ját, de azt néhány perc múlva, a pártelnökre hivatkozva félbe­szakították. Torgyán József mintegy tíz perc múlva érkezett meg az FKGP Belgrád rakparti székházába, hogy megtegye bejelentéseit.) A pártelnök leszögezte: az ál­lampárti diktatúra feléledését látja abban, hogy az államfő mindenben aláveti magát a kor­után fél órával értesítették. Ám akadt olyan hely is, ahová egyáltalán nem jutott el a hír. S mivel az ominózus kérdés a teszt elején szerepelt, jó sokan vesztegettek el a kelleténél több időt a kibogozására, s épp ele­gen estek pánikba a kudarctól. Ezért a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumban úgy döntöttek: annak, aki igényt tart rá, lehetőséget kell nyújtani a bizonyításra egy újabb érettsé­gi-felvételi vizsgán. Már csak hab a tortán, hogy a biológia írásbeli felvételire meg a feleletválasztós tesztek melléklete nem érkezett meg időben. Ha nincs umbulda, akkor van figyelmetlenség, de a közel­múltban még nemigen akadt olyan tanévzárás, amikor ne pattant volna ki valamilyen botrány érettségi után. Vagy a borítékok voltak át­mányzat elképzeléseinek. A többpártiság látszata a diktatú­ra megvalósítását leplezi. Tor­gyán József elfogadhatatlannak nevezte Göncz Árpád hivatalá­nak védekezését, amely szerint telefonon közölték az egyezte­tés időpontját, a kisgazdákhoz ugyanis ilyen üzenet nem érke­zett. A pártelnök beszámolt arról is, hogy a köztársasági elnök környezete — egy protokollá­ris esemény kapcsán — arra utalt, hogy Göncz Árpád nem kíván részt venni egy olyan ese­ményen, ahol az FKGP első embere is jelen van. látszok, vagy egy napilap közöl­te le a szükségesnél hamarabb a tételeket, vagy a feketepiacon lehetett hozzájutni a leendő meg­mérettetés konkrétumaihoz. S hiába váltották le tavaly az egyik zűr miatt a Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetőjét, most mégis attól hangos a sajtó, hogy megint nem sikerült zökkenő- mentesen lebonyolítani a ma- turálást. Értjük mi! A mostani esetben valószínűleg azt akarták elke­rülni „odafönn”, hogy túl sok kézen forduljanak meg a fel­adatlapok. Jó. Ám akkor olyan munkatársakat bízzanak meg a tesztezéssel, akikkel „tutira le­het menni”, akik nem feledéke­nyek, akik nem kapkodnak. Hogy ne a Repeta című tévé­műsor stábja jöjjön rá: erre a feladatra nincs megoldás. Ugye milyen nonszensz, ha a felsőoktatás irányítói már kö­zépfokon „elcsúsznak”? ÚJ KELET Egyeztetés MTI A hét parlamenti párt kö­zül hat egyetértett abban, hogy továbbra is Solt Pál maradjon a Legfelsőbb Bí­róság elnöke, és Györgyi Kálmán töltse be a legfőbb ügyész posztját — közölte az újságírókkal Göncz Ár­pád köztársasági elnök azu­tán a pénteki megbeszélés után, amelyen meghallgatta a parlamenti frakciók képvi­selőinek véleményét. Az államfő elmondta, hogy az eszmecserére azért volt szükség, mert május hu- szonhetedikén lejár a két hi­vatal vezetőjének mandátu­ma. Hozzátette: a frakciók jelen lévő képviselői hozzá­járultak ahhoz, hogy a köz- társasági elnök Solt Pált és Györgyi Kálmánt jelölje e posztokra. Mivel a Leg­felsőbb Bíróság elnökének megválasztásához a kép­viselők hatvanhat százaléká­nak igen szavazatára van szükség, a legfőbb ügyész esetében pedig ötvenegy százalékos támogatásra, nagy a valószínűsége annak, hogy a parlament a jelölése­ket elfogadja. Az MTI kér­désére válaszolva az államfő elmondta: a Független Kis­gazdapárt — amelynek kép­viselője nem volt jelen az egyeztetésen — előzetesen nem jelezte távolmaradási szándékát. Göncz Árpád várhatóan még a mai napon eljuttatja személyi javaslatát az Or­szággyűlésnek. „Van másik!” Iványi Marcell nívódíjat kapott MTI Nívódíjjal jutalmazták Iványi Marcell fiatal filmrendezőt, a Szél című rövidfilm alkotóját. A 49. Cannes-i Nemzetközi Film- fesztiválon Arany Pálma-díjat kapott mű készítőjének Sára Sán­dor, a Duna Televízió Rt. elnök­igazgatója, valamint Bíró Sándor, a Hungária Televízió Közalapít­vány kuratóriumának elnöke adta át az elismerést pénteken. A Duna Televízióban tartott ün­nepségről a Magyar Filmunió saj­tóirodája értesítette az MTI-t. Iványi Marcell filmje a Duna Televízió szakmai műhelyében készült tavaly. A Duna Műhely feladatai közé tartozik többek között a pályakezdő, fiatal te­hetségek támogatása. A film alkotója negyedéves, diploma előtt álló filmfőiskolás. Szél című fimjét bemutatták a Ma­gyar Filmszemlén, a Duna TV- ben, és vetítették a párizsi Ma­gyar Intézetben, amelyen részt vett a film ötletéül szolgáló fénykép készítője, a hódmező­vásárhelyi születésű világhírű fotóművész Lucien Hervé is. Az Qj Kelet értékesítésére, nyári munkára diákokat keresünk. 16 évesnél idősebbek jelentkezését várj vk, tapáru5ftá5í tapasztalattal rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet május 28-én, kedden reggel 8 és 9 óra között Bedő Lajosnénál Nyíregyházán, az Árok utca 15. sz. alatt a Nyírségi Nyomdában. Hol épüljön a Nemzeti Színház? Révay Zoltán jegyzete A történet lassan már unal­mas. Nincs ma olyan, a nem­zeti kultúránk iránt egy csepp­nyit is érdeklődő magyar em­ber, aki ne hallott volna róla. Az 1964-ben, a budapesti met­róépítkezések miatt otthonta­lanná vált Nemzeti Színház már annyi ideje működik ide­iglenes helyén, mint amennyi időt — ugyancsak ideiglene­sen — a szovjet csapatok el­töltőitek kis hazánkban. Azóta ezerféle terv készült, de nem történt semmi, annak ellenére, hogy közadakozás­ból egyszer már egy nagyobb összeg—a gyűjtés idején leg­alábbis annak tartották — összegyűlt. A korábbi sikerte­lenségek ellenére a mostani kulturális irányítás újra ne­ki gyűrkőzött a feladatnak. Tervek készültek, kijelölték az új színház helyét. Most újabb fordulat állt be. Budapest belvárosának lakói tiltakoznak az ellen, hogy a színház az Erzsébet téren épüljön meg. Az indok elfo­gadhatónak tűnik. A tér az V. és a VI. kerület határán van, s mindkét kerület vészes „ zöldterület-szegénységben ” szenved. A színház újabb te­rületet rabolna el a belvárosi parkokból. A belvárosiak ja­vaslatot is tettek, a színház épüljön a budai várban. A várbeliek rögtön reagál­tak, ők sokkal jobb helyet tud­nak, a szintén budai Corvin Mátyás teret javasolják. A Corvin téri lakók reakcióiról még nem tudok, de nem cso­dálkoznék, ha ők újabb hely­színt javasolnának. Megértem én, szükség van a zöldterületre, de azért a Nemzeti Színház mégsem egy radioaktívhulladék-temető, pedig legfeljebb annak a he­lyét lehet ilyen nehéz kije­lölni. Van egy javaslatom! Miért pont Budapesten épüljön meg a nemzet színháza? Más or­szágokban van arra példa, hogy nem csak a fővárosba telepítenek országos jelen­tőségű intézményeket. Vidé­ken kellene helyet keresni az épületnek. Nyíregyháza város önkormányzati testületének meg kellene fontolnia a le­hetőséget! Ajánljon fel terü­letet, helyet a Nemzeti Szín­háznak. Hogy ez abszurd javaslat? Az, de az is biztos, ha a do­log komollyá válna, és kultu­rális vezetők is mellé állná­nak, a fővárosi polgárok nemhogy az Erzsébet teret, de a városliget teljes zöldterüle­tét felajánlanák, csak az in­tézmény maradjon Budapes­ten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom