Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-24 / 121. szám
UJ KELET Pénz, piac, gazdaság TŐZSDEI HÍREK M ^ Agrárszövetség nagy napja 1996. május 24., péntek 7 MTI Új részvényindex A befektetők jobb és közérthetőbb tájékoztatása volt az elsődleges célja a New York Bróker Budapest tőzsdei brókercégnek, amikor egy évvel ezelőtt megalkotta részvényindexét — hangzott el a társaság sajtótájékoztatóján. Az NX10 nevű indexet, amely a Budapesti Értéktőzsdén szereplő úgynevezett húzópapírokat tartalmazza, ez év június 1 -jétől hivatalosan is publikálja a társaság. Az index a tőzsdei kereskedésben meghatározó forgalmat képviselő részvények előző naphoz viszonyított záróárfolyam-változását tükrözi. Az index kosara általában tíz, a BÉT-en hivatalosan jegyzett részvényt tartalmaz. Ha azonban a tőzsdére egy olyan új társaságot vezetnek be, amely megfelel az indexbe kerülés kritériumainak, a bevezetés után két héttel a kosár kiegészülhet az új részvénnyel. Az index kosarát kéthavonta vizsgálják felül. Az NX10 részvényindexet 1995. július 3- ától számolják, az index aznapi bázisára ezer pont. Az index kosarában kezdetben nyolc részvény szerepelt: Danubius, Egis, Fotex, Graboplast, Pannonplast, Pick, Prímagáz, Richter. Az azóta eltelt időben bevezetett nagy likviditási részvények, az OTP, a Mól és a BorsodChem később kerültek be az indexbe. Egy kosár jelenleg 11 részvényt tartalmaz. A legközelebbi felülvizsgálat május 31- én lesz. A kosárban szereplő részvények a tőzsde részvény- piaci összforgalmának 86 százalékát képviselték ez év áprilisában. Határidős piac A Budapesti Értéktőzsde határidős piacán a hét közepén igen csendes volt a forgalom. Összesen 16 kötésben 115 kontraktust adtak el, az adásvétel árfolyamértéken 38.7 millió forintot ért el. A nyitott kötésállomány azonban igen jelentős összegre rúgott, több mint 13,3 milliárd forintot mutatott. Szerdán az előző napi fellendülés után lanyhult a kincs- táijegy piaca. Három hónapos diszkont kincstáijegyre összesen két kötésben öt kontraktust adtak-vettek, a forgalom 4.7 millió forint volt. Csupán a szeptemberi és decemberi lejáratban születtek kisebb volumenű üzletek, az elszámolóár csak a decemberi lejáratnál csökkent egy pontot. Szokatlanul csendes volt szerdán a BUX határidős piaca is. A brókercégek összesen 14 kötésben 110 kontraktust adtak el, az adásvétel meghaladta a 34 millió forintot. A decemberi határidő kivételével minden lejáratra születtek üzletek, bár a megszokottnál kisebb kontraktusszámmal. A legközelebbi, júniusi lejáratban a néhány napja még 3000 fölött mozgó elszámolóárat 20 pontos csökkenéssel korrigálta a piac. A többi határidő elszámolóára 5—8 pontot esett vissza. A devizapiacon egyetlen kötés sem született szerdán, az elhangzott vételi és adási ajánlatok távol álltak egymástól, mindhárom deviza elszámolóárai változatlanok maradtak. Uj tagja van a Tőzsdetanácsnak Dr. Orbán István személyében új tagot választott a Tőzsdetanácsba hétfőn a Budapesti Értéktőzsde rendkívüli közgyűlése. Orbán István, az Égis vezérigazgatója a kibocsátók képviseletében foglal helyet a testületben. A rendkívüli közgyűlésen módosították az alapszabályt: ezentúl a megüresedett tőzsdei tisztségviselői poszt betöltéséről rendkívüli közgyűlés köteles dönteni, a megüresedést követő 60 napon belül. Estek a gabonaárak A Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán a hét közepén limittel zuhant a takarmánykukorica és a malmi búza jegyzése. Az áresés alól csupán a takarmánykukorica júliusi lejárata képezett kivételt, amely még a 400 forintos limitet is kimerítve emelkedett. A takarmánykukorica —a júliusi termintől eltekintve —, a malmi búza és a takarmánybúza árfolyamai üzletkötések nélkül az eladási nyomás hatására és a vételi oldal ajánlatainak hiánya miatt csökkentek. A takarmány- árpa áralakulása felemás képet mutatott, a napraforgó jegyzései közül egy csökkent tovább. A BL-55-ös liszt piacán hosszú idő után ismét sikerült üzletet kötni: a júliusi határidőre 45 forinton 5 kontraktus jött létre. A szerdai tőzsdenapon összesen 75 tétel cserélt gazdát, 44,3 millió forint értékben. Politikai vagy klub-érdekképviselet? Munkatársunktól Bodzás Árpád, az Agrárszövetség megyei szervezetének vezetőségi tagja véleménye szerint az országos összejövetelen olyan stratégiai kérdésről kell dönteniük határozott igennel vagy nemmel, amellyel kapcsolatban nagy a bizonytalanság, viszont jelentős érdeklődés mutatkozik a szervezet minden szintjén. A szakember véleménye szerint kiindulási alapként mindenképpen újra át kell gondolniuk az elmúlt két választáson elszenvedett bukás okát. A megyei szervezet úgy látja, hogy a probléma a politikai elkötelezetlenségben keresendő, ugyanis a pártot a tagszervezetek több irányú elmozdulása feszítette szét: ki jobb-, ki baloldali irányba tolódott, ezzel megosztva a parasztszervezet erejét. Mint megtudtuk, az alapkérdés eldöntése, az esetleges többségi igen szavazat után fog felmerülni az a kérdés, hogy A vidék és az agrárágazat politikai érdekképviseletének jövőjéről rendez ma Bonyhádon szakmai fórumot az Agrárszövetség Országos Elnöksége. A vita központi kérdése: van-e esély a vidék, az agrárágazat önálló politikai képviseletének megteremtésére a magyar politikai életben? milyen jellegű politikai párt felelne meg leginkább a többnyire mezőgazdasági kis- és háztáji termelőket tömörítő szervezetnek. Felmerült, hogy a valaha volt nemzeti parasztpárt mintájára és eszmei alapjaira támaszkodó pártot lenne célszerű létrehozni, amely bal-közép irányzatot képviselne. E mintapártot a lakosság a konszolidációs időkben 7—8 százalékosan támogatta, amely bőven elegendő volt ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe. Mindezt a mai viszonyokra és a feltételezett támogatottságra vetítve talán potenciálisan 5—6 százalékos bizalmat jelentene. Érdekes problémát vet fel a más pártokkal történő együttműködés kérdése. Az előzetes elképzelések szerint nem tartanák helyesnek, ha kizárólagosan a koalíciós pártokkal kötődne közös politikai szövetség, viszont az esetleges elutasító válaszok esetén civil és kormányon kívüli társadalmi szervezetekkel is valószínűsíthető lenne egy egyezség. Az előzetes elképzelések során felvetődött, hogy az Agrárszövetség a politkai irányultságával ellenpólust alakíthatna ki a Kisgazdapárttal szemben. Amennyiben az országos fórum döntése az lesz, hogy eredménytelen lenne az agrárszféra további politikai képviselete, akkor a képviselőknek el kell gondolkodniuk azon, hogy milyen szervezeti formában — egyesületként, klubként vagy fórum jelleggel — juttathatná leginkább érvényre tagsága érdekeit. Magyar részvétel a nemzetközi kamarai munkában Tömörül a gazdasági elit Új Kelet-információ _______ Min t Murvay Csaba, a megyei kereskedelmi és iparkamara nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa elmondta, az ICCH megalapításának alapvető célja Magyarország intenzívebb bekapcsolódása a nemzetközi kereskedelembe, stabil pozíciók megszerzése a világ vezető üzleti szervezetében, és kiemelten befolyásoló és meghatározó szerep biztosítása a közép-európai térségben. Ennek megfelelően az ICCH alap- szabályzatához igazodva a CEFTA-országok közül Magyarország elsőként hozza létre a Nemzeti Bizottságot mint önálló egyesületet. A szervezet alapvető célja egy olyan nemzetközi képviseletre Késett a nyitás Megalakult a héten a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága, az ICCH. Az alapító tagok között találhatók a hazai banki, kereskedelmi és ipari szakterület legjelentősebb képviselői, többek között a Magyar Kereskedelmi és Ipar-, a Kézműves- és az Agrárkamara is. Az ICCH elnökének dr. Tolnay Lajost, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, főtitkárnak Keszthelyi Pétert, az MKIK főtitkárhelyettesét választották három évre. alkalmas szervezet kialakítása, amely meghatározó szerepet tölthet be a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Tanácsában és vezető testületéiben. Ennek révén biztosítani képes egy olyan lobby és szakmai irányító funkciót a magyar gazdaság képviselőinek, amellyel elsősorban a közép-európai térség vonatkozásában meghatározó szerepe lehet az ICCH-nak a világszervezet munkájában. Az ICCH továbbá egyik alapvető fóruma kell legyen Magyarország integrációs törekvéseinek, és kiemelt szerepet kell kapjon az OECD-feladatainkban. A szakbizottsági munkák között is az egyik legfontosabb —az ország nemzetközi pénzügyi-szolgáltató centrum törekvéseivel kapcsolatban — a banktechnikával és pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó szakbizottság, valamint a kereskedelempolitikai és a marketing-kommunikációs szakterület. A magyar ipar és gazdaság teljes szerkezetének átalakítása szempontjából lényeges a környezetvédelem-környezettechnológia, a biotechnológia témakör, továbbá a szállítás és szállítmányozás szakterület. MTI Nem kezdődött el a szokásos időben, 11.45 órakor a kereskedés szerdán a Budapesti Értéktőzsdén. A számítógépes rendszer meghibásodása miatt egy órával későbbre halasztották az automatikus kereskedés kezdési időpontját. Lakos László a gabonaexportról MTI Legkorábban augusztusban, az aratást követően kerülhet szóba az újabb gabonakivitel engedélyezése — mondta Lakos László földművelésügyi miniszter az MTI érdeklődésére szerdán a Képviselői Irodaházban. Kifejtette: jelenleg mintegy 1,2 millió tonna étkezési gabonára adott az IKM és az FM közös kiviteli engedélyt. Ez a mennyiség nem veszélyezteti sem a hazai kenyér-, sem a biztonságos takarmányellátást. További engedélyeket azonban csak az aratási terméseredmények ismeretében adnak majd ki, a hazai ellátást szem előtt tartva. Lakos László utalt arra: a termelőknek és a kereskedőknek merőben új helyzetet jelent, hogy a kiviteli lehetőségek több mint felével a termelők rendelkeznek. így a termelők és a kereskedők közötti alkuban jön létre az ár. A korábban elindult spekulációs hullám nem talált talajra, és most már nem emelkedik a gabona ára. A miniszter úgy vélte: az új alkupozíciók lehetővé teszik a termelőknek, hogy az aratást követően ne kelljen áron alul értékesíteniük termésüket. Ugyanakkor a szigorú feltételekhez kötött kiviteli engedélyek kiadása megakadályozza a termelői árak indokolatlan emelkedését is. Erdő- és vad- gazdálkodás Munkatársunktól A Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Hajdú-Bihar megye területén fekvő 55 ezer hektáros erdő gazdája a Nyírerdő Rt. Az erdészeti vállalat jogelődjének csődegyezségében foglalt pénzügyi kötelezettségek teljesítése után, idén először gondolhatott a cég vezetősége stratégiai gazdaságpolitikai fejlesztésekre. Ennek részeként indult be a gúthi igazgatóság területén a nagyobb léptékű erdőtelepítési program. Ennek részeként a szakemberek felmérnek minden olyan mezőgazdasági területet, amely az erdőgazdálkodáson kívül más mezőgazdasági művelési ágban nem hasznosítható nyereségesen. A vizsgálatok célja az erdősíthető területek feltárása laboratóriumi módszerekkel. Idén első lépésként 34 hektár új telepítésre került sor: 21 hektár kocsányos tölgyet, közel 9 hektár fekete diót, 3 hektár vöröstölgyet és másfél hektárnyi akáccsemetét ültettek ki az erdészek. A megyei erdészet összességében több mint 100 hektáron végzett gyökérszaggatást és talajelőkészítést, közel hatvan hektáron ültetett új fákat. Szárazságveszély Nem sokat javított a talajvízháztartás egyensúlyán az amúgy is száraz beregi részen a téli és a kora tavaszi, látszólagosan több csapadék. A fehérgyarmati mérőhelyjelentése szerint az esztendő első négy hónapjában mindössze 102 milliméter, a vámosatyai mércénél csupán 94 milliméter csapadékot regisztráltak. Az erdészek sajnálattal tapasztalták, hogy nem sokat javított az állapotokon a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatósággal közösen elvégzett, a fel- töltött Szipa-csatoma vízének kiöntözése sem. Őzbakok terítéken A lónyai, a gúthi és a nyírbátori vadászterületekre látogató, elsősorban francia és német vendégvadászok gazdag zsákmánnyal térhettek haza: több mint 50 nemes vadat terítettek le. A kora tavaszi vadászidényben újfent bebizonyosodott: kelendő „exportcikk” a jól tartott, gondozott vad. Fuvarozók MTI Az oldalt összeállította: Vitéz Péter A közúti szállításban részt vevő 200 ezer hazai jármű nagyobb része 10—15 éves konstrukció. A magas adók és adó jellegű elvonások miatt a fuvarozóknak nem marad pénzük járműveik lecserélésére. Jelenleg ez a fuvarozók legnagyobb problémája. A nemzetközi egyezmények értelmében 1998-tól csak azok a magyar kamionok léphetnek be az Éurópai Unióba, amelyek eleget tesznek az EUR2 környezetvédelmi követelményrendszernek. Miután ennek jelenleg a járművek maximum 20 százaléka felel meg, így az illetékes tárcák közreműködését szorgalmazza a fuvarozók egyesülete.
