Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-18 / 116. szám
4 1996. május 18., szombat Közélet UJ KELET Palotai István (Új Kelet) Három miniszter részvételével... ...és támogatásával kezdődött meg csütörtökön az Országos Mentálhigiénés Programiroda tevékenysége. A tizenkétmillió forintos költségtámogatással útjára indított intézményt a drog- és alkoholbetegségeket megelőzendő hozták létre. Tisztában vagyok vele, hogy roppant fontos kérdésről van szó. Azt is tudom, hogy milyen irtózatos nehéz a feladat. Éppen ezért állok értetlenül az e célra szánt összeg felett, amely pontosan az ellenkezőjét tükrözi, nevezetesen azt, hogy a kormányzat csak elvileg és külsőségeiben törődik a kérdéssel, gyakorlatilag (és anyagilag) pedig fütyül az egészre. Mert mi tizenkétmillió forint? Ilyen fontos állami feladatra mindenesetre édeskevés! Nem lehet valamivel felvenni a küzdelmet, ha nincs miből! Labda nélkül nem lehet focizni! Ha arra gondolok, hogy az a miniszter, aki a múlt héten még tizenötmilliós kocsit akart vásárolni ott ült a három között a programiroda megnyitóján, hát elönt a méreg. Ilyen fontosak a gyermekeink? Az ország összes gyereke hárommillióval ér kevesebbet, mint amennyit egyetlen nyomorait autóra szánnak? Egyáltalán milyen értékítélet, milyen értékrend uralkodik ebben az országban, ha ilyesmi előfordulhat? A csütörtöki kormányülés... ...immár végre döntött a magyar FBI létrehívása tárgyában. Döntésük eredménye, hogy nem döntenek. Majd dönt a koalíciós egyeztető bizottság. Vagy nem. Egyáltalán minden lehetséges. A huzavona mindenesetre remek dolog, a demokrácia fényes bizonyítéka! A bűnözők meg jót röhögnek a markukba... Az immár szervezett és szakosodott csibésztársadalom bezzeg nem görcsöl ennyit, ha döntenie kell. Az ő elvi szempontjaik sokkal vüágosabbak: Elviszem. Pont! Ők nem tartanak koalíciós egyeztetést, nekik édesmindegy, hogy milyen a forma, ha a „termelés” remekül működik. Világos. Nekik a lényeg: a lényeg. Vajon másoknak is?... Itt a nyár Nagy öröm. Nem kell fűtésre költeni és olcsóbb az élelmiszer is. Na azért nem egészen annyival, hogy nyaralásra is fussa. Bajban is van a belföldi turizmus, de rendesen. Az adatok szerint a magyarok nyaralási szokásai — mint olyanok — gyakorlatilag megszűntek létezni, illetve egy igen szűk rétegre korlátozódnak. Ez a réteg viszont külföldre jár... Görögországba, Olaszországba, Spanyolországba, a Kanárira, Malibura és csak a Jóisten tudja, hogy még hova. A többség nem nyaral. Már azt sem lehet mondani, hogy benevezett az ismerd meg szép hazádat mozgalomba, mert ez sem igaz. Az már inkább, hogy ismerd meg saját otthonodat (ha van) és ki ne mozdulj, mert ha csak kihúzod a lábad a négy fal közül, már „levesznek”. Legjobb, ha kijárod magadnak, hogy a szabadságod alatt dolgozhass, az még hoz is a konyhára... Majd pihenünk, ha nyugdíjba megyünk. Miért? Megyünk? Vajon hányán? És ha igen, akkor miből? Abból? Hiába, megváltoztak az üdülési szokásaink... Alkotói Est Munkatársunktól Különleges műsor lesz a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban május 19-én, vasárnap este 7 órakor. A megyénkben élő néptánckoreográfusok alkotásaiból mutatnak be egy csokorra valót a Kállai Kettős, az Igrice, a Főnix (Debrecen), a Babszem, a Margaréta, a Nyírség, a Kis Bartók (Budapest) és a BM. Duna Művészegyüttes (Budapest) szólistái, tagjai. Ezúttal a koreográfiák a „főszereplők”, illetve azoknak az alkotóknak a munkásságát mutatják be egybegyűjtve, akik műveikkel szerte az országban teijesztik megyénk gazdag tánckultúráját, s öregbítik a megyei művésztársadalom hírnevét. Koreográfusaink: Balázs Gusztáv, Bistey Attila, Csurák Ildikó—Kácsor István, Dede Zoltán, Demaresek György, Ratkó Lujza, Szilágyi Zsolt. Az OTP megyeimé a részvényeket (Folytatás az 1. oldalról) Épp ennek érdekében bízták meg az önkormányzatok a megyei közgyűlés elnökét a tárgyalásokon a régió képviseletével. Zilahi József ennek ellenére szükségét érezte a pénteki megbeszélésnek, hiszen sokszor tárgyaltak már különböző brókercégekkel, de most — tekintettel az OTP és az önkormányzatok szoros és jó kapcsolatára — a polgármesterek tájékoztatása és az információk átadása céljából szervezték a megbeszélést. Javaslata szerint jó lenne, ha az OTP három hónapra prolongálná az önkományzati hitelek visszafizetését a mostani tárgyalásokra tekintettel. Ádám László, az OTP megyei igazgatója szerint a céltartalék képzési kötelezettség miatt ez a pénzintézetnek nem előnyös: a tőketartozás elméletileg elhalasztható, de kamatot mindenképpen fizetni kellene az ön- kormányzatoknak. Sulyok József tiszavasvári pplgármester szerint célszerű lenne, ha az OTP az EPIC-nél jelentkezne javaslatával, hiszen a régió már megbízást adott a tanácsadásra. Más hozzászólók szerint célszerű lenne áttekinteni a települések pénzügyi helyzetét, és a nehéz pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok hitelképessége érdekében érdemes lenne összefogni. Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere szerint előnyben fog részesülni az a cég, amelyik képes megoldani az ön- kormányzatokat illető részvények, illetve az önkormányzatok gázközművekben megtestesülő vagyonának együttes értékesítését, illetve hasznosítását. Múzeumi Világnap Az Orvosi Kamara állásfoglalása A kormány- program kritikája Új Kelet-információ Ma tizenkilencedik alkalommal rendezik meg világszerte a közgyűjtemények — azaz a múzeumok — világnapját. Az idei mottó: „A jövőnek gyűjtünk”. A hazai ünnepen első alkalommal rendezik meg a Magyar Múzeumok Majálisát a Nemzeti Múzeum kertjében. A szakemberek és a nagyközönség találkozóját Magyar Bálint művelődésügyi miniszter nyitja meg. Az eseményen számos vidéki gyűjtemény is bemutatkozik. Koncertek, bábelőadások teszik színesebbé a programot, és az érdeklődők felkereshetik az írók, a költők sátrát is. A vásári forgatagban lesz „mesterségek utcája”, ahol megláthatjuk, hogyan készül többek között a népi kerámia, a lószerszám, a lószőrékszer és még sok egyéb érdekes hagyományos tárgy. A Nemzeti Galériában kamaratárlat nyűik, amely szorosan kapcsolódik a nagybányai festőiskolához, annak művészetéhez. A technika iránt érdeklődők a Közlekedési Múzeumban megtekinthetik a Hogyan tanult meg az ember repülni? című filmet. Ezek csak kiragadott példák, hiszen természetesen az ország minden múzeuma tartogat meglepetést ezen az ünnepnapon... A nyíregyházi Jósa András Múzeum pénteken tartott sajtó- tájékoztatón emlékezett meg a Múzeumi Világnapról. Az alkalmat megragadva bemutatták Katona Béla Szabolcs-Szatmár- Bereg irodalmi topográfiájának második kötetét. Úri Mariann{Új Kelet) A magyar egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére fordított kiadások évtizedek óta elégtelenek. Az egészségügyet is sújtó inflációt nem követi a finanszírozás. A betegellátás jelenlegi működőképessége az orvosok és az egészségügyi dolgozók meg nem fizetett, áldozatos, a technikai lehetőségeket meghaladó szintű szakmai teljesítményének köszönhető. Éppen ezért a Magyar Orvosi Kamara nem fogadja el, hogy az évtizedek óta kellően meg nem becsült dolgozók munka- nélkülivé váljanak. Álláspontjuk szerint az egészségügyi kormányzatnak felelősséget kell vállalnia az átmenetileg feleslegessé váló orvosok megfelelő elhelyezkedési lehetőségeinek kimunkálásáról. A parlament elé kerülő törvénytervezet drasztikus ágy- számcsökkentést irányoz elő. Ez a lépés olyan hiányokat okoz a betegellátó rendszerben, melyeknek következményei beláthatatlanok. A tervezet 10 ezer kórházi ágy egy év alatti megszüntetését javasolja. A szakértők szerint az ágyak megszüntetése nem eredményez jelentősebb költségmegtakarítást, ugyanakkor éppen azokat a betegellátó intézményeket sújtja, amelyek a legmagasabb szakmai szintű ellátásra hivatottak. Az országos intézetek, egyetemi klinikák megszűnő kapacitását nem pótolhatják az alacsonyabb szintű betegellátásra képes kisebb fővárosi kórházak. A Magyar Orvosi Kamara csak fokozatos, a tervezettnél 50 százalékkal kisebb mértékű kórházi ágycsökkentést javasol. A kamara szükségesnek tartja az alternatív ellátási formák rendszerének kidolgozását. Állásfoglalásuk szerint az átalakítás nem sértheti az orvosok és egyéb egészségügyi dolgozók közalkalmazotti jogait. Nem sérülhet a társadalmi szolidaritás és a rászorultság szerinti ellátás elve, még akkor sem, ha a korábbi évtizedekben a társadalom elismerte, de egyúttal el is tűrte az egészség- ügyi ellátórendszer és a dolgozók méltatlan helyzetét. Thiirmer Gyula és Szabó Péter beszélgetése A mindennapok szorításában Meglehetősen szokatlan dolog, hogy politikusok a sajtó munkatársainak jelenlétében cseréljék ki nézeteiket, és még szokatlanabb, hogy bele is egyezzenek az ott elhangzottak közlésébe. Most megtörtént. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke Tiszadobra látogatott, és fogadta a község első embere, Szabó Péferfüggetlen pártállású polgármester is. Protokolláris céllal létrejött találkozó azonban széles körű elemző beszélgetésként folytatódott. Palotai István (Új Kelet) A inás politikai és ideológiai nézeteket valló tárgyalófelek a gyakorlati problémák szorításában bizonyos kérdéseket hasonlóképpen ítéletek meg... — A település egyik legaktívabb pártja a Munkáspárt — mondta a polgármester, majd folytatta. — Az önkormányzat nagyon nehéz anyagi helyzetben van, gyakorlatilag csak akkor tudunk bért fizetni, ha eladnak valamit az önkormányzat tulajdonából. A központi elosztás rendszere rossz, hogy aztán ez politikai kérdés vagy kivitelezési hiba, azt már nem tudom. Ötmillió forinttal kevesebb pénzt kapunk, mint ’93-ban. Tavaly bezártuk a bölcsődét, megszüntettünk egy óvodai csoportot, és hét dolgozót elbocsátottunk az iskolából is. A leépítés már nem folytatható. Hiába tettük meg mindezt, a forráshiány így is 19 millió. A helyi önkormányzati képviselői munkában nem érvényesülnek az országos és helyi pártpolitikai szempontok. A döntéseknél a testület tagjai a falu mindenkori érdekét tartják szem előtt — mondta a polgármester, majd Thürmer Gyula kérdezett. — Hogy érzi, polgármester úr, meghallják valahol ezeket a segélykiáltásokat? — Csak remélni tudom. Mindenesetre éppen most írtunk egy levelet a képviselőnknek, amelyben kértük segítségét, hogy a jövőben csak olyan költségvetést fogadjon el, amely nem lehetetleníti el a térség önkormányzatait. — És mit lehet még eladni? — Már nem sokat. Működő vagyont nem kaptunk. A saját bevétel aránya 20 százalék, tehát 80 százalék az államtól jön. Ha ezt csökkentik, akkor megáll a tudomány, ezt nem tudjuk kigazdálkodni. — Hogy áll most az iskola helyzete? Hány munkanélküli van a faluban? — Van egy nyolcosztályos általános iskolánk. Különben 1900 munkaképes ember él Tiszadobon, ezek közül 690 munkanélküli, bár a munkanélküli központ csak 150-et tart nyilván. A falu 3400 lakosából 640 cigány származású. Az iskolai tanulók 30 százaléka közülük kerül ki... — Általában milyen színvonalon élnek a tiszadobi emberek? — kérdezte a Munkáspárt elnöke. — Még élünk. Most ugyan kivetettünk iparűzési adót, de ennél többet már nem vonhatunk el az emberektől. Nem lehet. — Még ki mer menni polgár- mester úr este is az utcára? — Még igen. Addig, amíg a béreket, a juttatásokat fizetni tudjuk, addig nem is lesz baj. A probléma akkor szokott kezdődni, ha bérfizetési gondok vannak... —Mi a Munkáspártban szintén rendelkezünk bizonyos tapasztalatokkal, hiszen ’94-ben sok helyen bejöttek a munkáspárti képviselők az önkormányzatokba. Kilenc polgár- mesterünk van. Ismerjük sajnos mi is a helyi problémákat, és az a véleményünk, hogyha nem tesz a parlament és a kormány sürgős lépéseket, akkor súlyos helyzet alakulhat ki. El kellene azon is gondolkodniuk, hogy vajon tényleg szükség van-e ennek a kis országnak 3260 önkormányzatra? Milyen szerepet játszanak a megyék? Talán a régi járások és az automatikusan létrejött regionális egységeket kellene jogokkal felruházni. A megye általában csak egy történelmi maradvány. Mi magunk is modelleztünk és kerestük a legjobb megoldási formát. — Nekem is az a véleményem, hogy a települési autonómiát és a közigazgatást külön kell választani. A területi elvnek kell működnie. A megyei önkormányzatoknak a területi képviselet elvén kellene működniük. — Hát igen, jelenleg pártelven működik — tromfolt rá Thürmer Gyula —, ennek aztán nincs sok köze a szakértelemhez. A területfejlesztés is szakmai ügy. Jobb lenne, ha nem lennének átfedések a politika és e között. Fontos lenne, hogy az ország ne váljon ketté a Dunánál, és kelet ne szakadjon le, mert a gyógyítás mindig költségesebb, mint a megelőzés... Természetesen mindehhez politikai döntés kell. Most inkább csak úgy tesznek, mintha tennének valamit. A baj ott van, hogy megrendezik az olajezredesek perét, de nem rendezik meg az olajtábomokokét! Ehhez persze politikai bátorság kellene. Ha a Munkáspártnak módja lesz, mindent el fog követni a korrupció ellen. Ellenőrizni kellene az összes nagy privatizációs üzletet is. Ahol törvénysértés történt, ott le kell csapni! A feketegazdaságot csak úgy lehet megszüntetni, hogy fel kell lendíteni az ország termelését, és olcsó árukat árulni! Itt nagy rendcsinálásra lenne szükség. A pénzügyi egyensúlyt úgy kell megteremteni, hogy kibírható legyen az emberek számára. Építeni kell! A pozitív előremenekülés a megoldás, nem a nyírbálás. Az állam mindenhonnan nem menekülhet ki. Az egészségügy, az oktatás állami feladat és a jövő alapja! A külföldi adósságállományt így nem szabad visszafizetni. Halasztást kell kérni. Átütemezést; Ha nem engednek, lépje meg a kormány..; Néha az az érzése az embernek, hogy itt az utolsó tíz év alatt csak a kormányok változtak, a tanácsadók nem. Ők ragaszkodnak mindenáron a, jó adós” szerephez, ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy egy személyben tanácsadói privát bankoknak és mondjuk a Világbanknak is. Mivel a fizetésük, amit onnan kapnak, az itteni többszöröse, világos, hogy milyen érdekeket szolgálnak... A Nyugatnak semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy itt újra ötvenhat legyen. Belenyugodnának az átütemezésbe, és mi fellélegezhetnénk. Nem kellene iskolákat bezárni, és nem nyomorognának az önkormányzatok sem—mondotta Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. — Az oktatás, az egészségügy és az önkormányzatok pillanatnyi helyzetét véve hasonlóak a nézeteink — jelentette ki Szabó Péter.
