Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-18 / 116. szám

UJ KELET Pénz, pedagógus, gyermek, épület A hatalom arroganciája Kovácsvölgyi Zoltán (Uj Kelet) Amint számítani lehet, nagy, olykor személyeskedéssé fajuló csata volt csütörtök este a megszüntett nyíregyházi 5. Számú Iskolába járó tanulók szülei és az önkormányzat képv iselői kö­zött. A közgyűlés döntése alapján a szülőknek nyilatkozniuk kel­let, hogy a felajánlott 17-es és 19-es Számú Iskola közül me­lyikbe viszik osztályostól gyermekeiket. Takács Ferenc igazga­tó tájékoztatója szerint iskolaválasztási szándékára értékelhető válaszok alig érkeztek. Jaczkó Pál, a képviselő-testület oktatási bizottságának elnöke ismertette a közgyűlési határozatot és el­mondta, hogy a két iskola maradéktalanul tudja a gyermekeket fogadni, de osztályok tanulnának a Városmajori Művelődési Ház­ban és a Krúdy Gyula Gimnázum épületében is, így a negyvenegyből huszonöt pedagógusnak megmaradna az állása. Laborczi Géza, a nyíregyházi evangélikus egyházközösséget képviselő igazgató-lelkész a szülői értekezlet sokaságát a Dallas tévésorozathoz hasonlította, és egyebek mellett kijelentette: — Nyíregyházának van egy hajléktalan iskolája. Mi gáláns ajánlatott tettünk az önkormányzatnak; hajlandók lettünk volna lemondani a Kodály Zoltán Általános Iskola épületéről, és a pénz­beli kártalanításunkig, új intézmény kialakításáig a Krúdy Gim­názium épületében evangélikus iskolaként működtetnénk az ötöst. Ajánlatunk és a válasz nem volt egy súlycsoportban. Egy iskolához pénz, gyermek, pedagógus és épület kell. Az első há­rom feltétel adott, az utóbbitól azonban elzárkózik a város. Az arrogáns hatalom, amelynek a közjavát kellene szolgálnia, meg­hiúsította közös elképzeléseinket. Nem fogunk lemondani egy evangélikus iskola alapításáról, amelyről a következő közgyű­lésen dönteni is kell. Nem az a baj, hogy hozzányúlnak a város oktatási hálózatához; az a gond, ahogyan azt teszik. A küzde­lemben az önkormányzat totálisan magára marad. A szülők — véleményeik alapján — továbbra is ragaszkod­tak ahhoz, hogy a Krúdy épületébe költözzön az iskola. —Követeljük, hogy ne csak egy képviselő—aki csak részkér­dések megoldására kapott felhatalmazást —, hanem a teljes köz­gyűlés jöjjön el hozzán és sorakoztassák fel érveiket, próbáljuk egymást meggyőzni. Több képviselő tett ugyanis ígéretét, hogy támogatja az iskola megmaradását, ám a közgyűlésen másképpen voksolt. A testületnek volt olyan tagja, aki nem is tudta, mit szava­zott meg. A gyermeklétszámra hivatkozva zárták be az intézményt, és más iskolában szükségtanteremben kellene a gyermekek egy részének tanulnia. A polgármesteri hivatalban arra számoltak, hogy elvisszük máshová az iskola tanulóit. Azt gondolták, meg­adjuk magunkat, de nem így van. A sorozatos rossz döntésnek ne a mi gyerekeink igyák meg a levét — sorakoztak a vádak. A helyzet tehát zavaros lett. A szülők nem veszik tudomásul az iskola megszűnését, nem hajlandók — ahogy elmondták — gyermekeiket más iskolába vinni. Kíváncsian várjuk; hogyan fogja a nyíregyházi közgyűlés június 3-ai ülésén a problémát kezelni. E Megyei krónika Brass in the Five Franciaországban 1996. május 18., szombat 3 Koncert a katedrálisban Marseille-ben az Európai Kamarazenekarok Ta­lálkozóján hazánkat a Brass in the Five képvisel­te. Az együttes tagjai négy éve dolgoznak együtt, évente hetven—nyolcvan alkalommal koncertez­nek. Tehetségükkel, kitartásukkal Magyarország egyik vezető kamarazenekarává váltak. Bürget Péterrel, az együttes művész-menedzserével Nyíregyházán, szülei lakásában találkoztunk. Kozma Ibolya interjúja —Hogyan szerepelt a Brass in the Five Franciaországban? — Szerénytelenség nélkül mondhatom, Franciaországban mi adtuk a legsikeresebb kon­certet. Ebben a franciaországi szakemberek és a közönség is megerősített minket. Egy Mar­seille melletti zeneszerető kis­városban is adtunk koncertet, meglepetésünkre a lakosság negyede eljött erre az alkalom­ra. Nagyon kellemes élmé­nyekben volt részünk. Párizs­ban egy katedrális felszentelé­sén is felléptünk. Ennek érde­kessége, hogy a székesegyház­nak a nyíregyházi római kato­likus plébániával van kapcso­lata. Evry püspöke már több­szörjárt megyeszékhelyünkön, két évvel ezelőtt a szabadságát is itt töltötte. Nagy örömmel fo­gadtak minket, magyarokat, s tapsvihar tört ki, amikor kide­rült: nyíregyháziak is vannak a csapat­ban. — Hol koncertez­nek a közeljövőben? — Június 1-jén Budapesten, a Vár­ban lépünk fel. A Nemzeti Filharmó­nia Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei irodája erre az évre is meghívott ben­nünket. Ezt köve­tően Gergelyiugornyán egy edzőtábort szeretnénk szer­vezni magunknak, hogy testi­leg és szakmailag frissen dol­gozhassunk tovább. Ősszel Berlinbe utazunk, tavasszal újra Franciaországba készü­lünk. Érdeklődött irántunk egy brazil impresszárió is, remél­jük, az együttessel eljuthatunk majd ebbe az egzotikus or­szágba. — Tudomásom szerint most szerezte meg a harmadik dip­lomáját... — Igen, harsonaművész és művésztanár képesítésem is van. Továbbra is a veszprémi Zeneművészeti Szakközépis­kolában tanítok, közben az együttessel koncertezünk, gya­korlunk. — Hogyan alakul a ma­gánélete? Egy sokat utazó művész tud-e családot ala­pítani? —Természetesen a család és az otthon melege nélkül egyet­len művész élete sem teljes. Május végén vagy június ele­jén lesz az eljegyzésünk Sári Andreával, aki szolfézs—zene­elmélet és karvezetés szakos a Zeneakadémián. Hamarosan összeházasodunk. Mivel is­meri a zene világát, tökélete­sen tisztában van azzal, hogy mennyit kell gyakorolnom, koncerteznem, és nem fog szá­mon kérni a sok időt igénylő munkámért. — Milyen céljai vannak, mit szeretne megvalósítani? — Van egy dédelgetett vá­gyam. Tapasztalataim sze­rint a Nyíregyházáról el­származó zeneművészeknek nincs kapcsolatuk a zeneis­kolával. Holott a művészek igényelnék a régi alma ma­ter közelségét. Szándékom, hogy felkeresem a kollégái­mat, akiket a most hetvenéves Tonté László tanított és szer­vezek egy koncertet, melyet a régi tanítványok adnának az ő tiszteletére. Laci bácsinak köszönhetjük, hogy elindul­hattunk ezen a pályán, s azzá lettünk, amire felkészített minket. Közismert emberek árulnak Sikll Tímea (Uj Kelet) Nincs szívszorongatóbb lát­vány egy beteg kisgyermeknél, főleg akkor, ha nem elég a sze­retet és az orvosi segítség, hanem a gyógykezeléshez komoly ösz- szegek kellenek. A Ronald McDonald gyermeksegély ala­pítvány fő céljául a kis betegek támogatását tűzte ki. Minden évben egyszer, Me Happy Day néven gyűjtést rendeznek a leu­kémiás gyermekek javára. Az eddigi eredményekről és az idei rendezvényről Szabó Gabriella, a nyíregyházi McDonald's étte­rem vezetője tájékoztatott. — Az elmúlt három eszten­dő „termése” 4,4 millió forint. Mit vihetünk át a határon szankció nélkül? Vám-teleinfo szolgálat K. Z. (Uj Kelet) A nemrégiben életbe lépett vámtörvény és a hamarosan kezdődő turistaszezon apropó­jából tartottak tegnap sajtótájé­koztatót Debrecenben, a Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőrség Parancsnokságon. Lupkovics György őrnagy, parancsnok­helyettes ismertette azokat az áruféleségeket, amelyeket szankció nélkül vihetünk át a határon. Mint mondotta: — Minden megkötés nélkül behozhatok az országba a sze­mélyes használatú útiholmik, amelyek közé már például videokamera, hőlégballon, vi­torlás, vagy akár egy kajak is besorolható. A 16 éven felüli utasok személyes használatra tarthatnak maguknál 250 darab cigarettát, két liter bort és egy liter égetett szeszes italt is. Hazánkba nem kereskedelmi mennyiségű áruként behozha­tó 1 liter égetett szeszes ital, 1 liter bor, öt liter sör, 25 doboz cigaretta és egy-egy kilogramm kávé, tea és fűszernövény, to­vábbá egyéb árukból tételen­ként 500 forintos értékhatárig 10,2000 forintig 5,5000 forin­tig 2 darab. Nem kell vámot fi­zetni abban az esetben, ha az útiholmin felül behozott áruk összértéke nem haladja meg a A vámszabályok nem annyira szigorúak, mint a vámosok 19 ezer forintot. A külföldiek személyenként 200 ezer forint­tal érkezhetnek hozzánk. Ma­gyar állampolgárok korlátozás nélkül hozhatnak be külföldi fizetőeszközöket. A külföldiek az országból kivihetik a behozott személyes útiholmiaikat, ezenkívül 100 ezer forint értékben vásárolt, vagy ajándékba kapott nem kereskedelmi mennyiségű tár­gyakat, valamint azok, ame­lyek igazoltan konvertibilis fizetőeszköz átváltásából vásá­roltak. Tehát nem kell csodál­kozni, hajói megpakolt külföl­di rendszámú autóbuszt vagy személykocsit látunk a határ felé igyekezve. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága vám- teleinfo szolgálatot működtet, amely segítséget nyújt a ma­gyar turistáknak a vám jogsza­bályokban való eligazodásban. Az érdeklődőket magnóról bá­jos női hang részletesen tájé­koztatja az említettekről, a szabálysértésekről, a bírságok­ról, a vámáruk kezeléséről, a vámkedvezményekről. A 373-7717-es telefon fehívása után a megfelelő témakört ki­választva részletes felvilágosí­tást kapnak az azt igénylők. Ezt az összeget a fővárosi Tü­zér utcai II. számú gyermek klinika kapta meg. A pénzből úgynevezett mamaszobákat alakítottak ki, hogy a kicsiknek a vizsgálatok és kezelések ide­jén se kelljen elszakadniuk szüleiktől. Az idei rendezvény egy jótékonysági vacsorával kezdődött május 15-én Buda­pesten. A belépőkből közel ötmillió forint gyűlt össze, eh­hez a kuratórium tagjai hozzá­számolják azokat az összege­ket, melyeket az üzletek bevé­tele ad: ugyanis május 18-án minden eladott Big Mac árából nyolcvan forint a számlára megy. Ezen a napon a város­okban közismert embereket kértünk fel arra, hogy szemé­lyesen kínálják a finomságot a vásárlóknak. Nyíregyházán Felbermann Endre alpolgár­mester, Sipos Kund Kötöny re­formátus esperes, Cservenyák Katalin újságíró, Gubacsi Jó­zsef iskolaigazgató, Szabó Tün­de úszó, Bálint Pál, a Dongó együttes vezetője, Olajos Sán­dor ezredes, Megyeri Zoltán és Bede-Fazekas Szabolcs szín­művészek vesznek részt ezen a jótékonysági rendezvényen. A tervek szerint újabb három év gyűjtőmunkája kezdődik meg ezzel, s várhatóan 1998- ra jön össze annyi, hogy a bu­dapesti II. számú gyermekkli­nika mellett felépülhessen egy olyan ház, melyben a beteg gyerekek szüleikkel együtt, or­vosi és óvónői felügyelet mel­lett várhatnák a gyógyulást. Adományokat természetesen vásárlás nélkül is lehet adni. A számlaszám: ING Bank 10402166-21631153-00000000 Érdekvédelem helyben Új Kelet-információ Helyi szervezetek létrehozása céljából megyénkben járt a Ha­dirokkantak Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének elnöke, Vajay István és helyettese, dr. Padányi Máriusz. Megyejárásukra elkí­sérte őket dr. Sasvári Gyula, a szövetség megyei elnöke is. Mátészalkai és vásárosnaményi összejövetelükön elmondták, hogy az érdekvédelmi szervezet az I. vüágháború végén, 1918- ban alakult. Belügyminiszteri utasításra 1947-ben megszüntet­ték a szövetséget, elkobozták a székházát, irataikat megsemmi­sítették. Ezt követően negyven- három évig jogfosztottak voltak, és csak a rendszerváltást köve­tően, 1992. március 22-én kezd­hették újra munkájukat. Budapest mind a huszonkét kerületében van már helyi szer­vezetük a hadirokkantaknak. Az országos vezetőség célja: vidé­ken is létrejöjjenek ilyen tömö­rülések, mert a szövetség tag­jainak érdekét hatékonyan csak a központtal és a helyi szerve­zetekkel közösen lehet védeni. Az előző kormány előterjesz­tésére a korábbi országgyűlés tevékenységnek utolsó pillana­tában, 1994. április 6-án elfo­gadta a hadigondozási törvényt is. Másnap, április 7-én a par­lament befejezte munkáját, új választások következtek, így mindmáig ez a jogi kerete a ha­dirokkantak segítésének. Az elkövetkező évek érdekvé­delmi feladatainak összehango­lása céljából megalakult a máté­szalkai és a vásárosnaményi szervezet is. Az országban ezzel már százhuszonhat vidéki város­nak van képviselete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom