Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-17 / 115. szám

2 1996. május 17., péntek Robbantás iráni megbízásból Az izraeli rendőrség szerint közvetve iráni megbízásra cse­lekedett az a libanoni férfi, aki robbantásra készült a múlt hónapban Izraelben, de a merénylethez előkészített szerke­zet felrobbant a kezében egy jeruzsálemi szállodai szobá­ban. Az AP a csütörtöki rendőrségi közlést ismertetve emlé­keztet arra, hogy Simon Peresz izraeli kormányfő nemrégi­ben többször is figyelmeztetett: Irán terrorakciókat készül szervezni Izrael területén, hogy aláássa a közel-keleti béke- folyamatot. Felgyújtották az erdőt Csecsen felkelők a dagesztáni hegyvidéken felgyújtották az erdőt — ezt a ITAR-TASZSZ jelentette csütörtökön az orosz védelmi minisztérium magas rangú képviselőjére hi­vatkozva. A meg nem nevezett szóvivő felderítőktől szerez­te értesüléseit. A hivatalos orosz közlés szerint a lázadók ily módon akarták kiszorítani a határőrséget azoknak a kara- vánutaknak a közeléből, amelyeken Csecsenföldre áramlott a fegyver és a hadianyag. A lángok először szerdán csaptak magasra a gergebili erdőségben. A dagesztáni tűzoltóknak sikerült elszigetelniük a legfőbb tűzfészkeket, de még foly­tatják a harcot a lángokkal. Klaus Kinkel Belgrádban Csütörtök délelőtt egynapos látogatásra Belgrádba érke­zett Klaus Kinkel német külügyminiszter, hogy a délszláv válság megoldásáról, valamint a háborús bűnösök felelős­ségre vonásáról tárgyaljon a szerb és jugoszláv vezetőkkel. A politikust jugoszláv kollégája, Milan Milutinovic fogadta a belgrádi repülőtéren. Skóciában a francia elnök Skóciában folytatta állami — vagyis a királynő vendége­ként teljesített — látogatását csütörtökön a francia elnök, aki­nek további nagy-britanniai programja merő protokoll. Lon­don azonban még csütörtökön is fortyogott azok után, ami­ket Jacques Chirac előző nap, korántsem protokolláris fel­szólalásában előadott. Azzal még az EU-ellenes konzervatív kormánypolitikát rendszeresen ostorozó liberális sajtó is egyetértett, hogy a parlament két háza előtt elhangzott Chirac - beszéd sorai közül burkolt fenyegetés hallatszott ki arra az esetre, ha Nagy-Britannia távol tartja magát az ezredfordu­lóra előirányzott közös európai pénzrendszertől. Kitoloncolt románok A francia hatóságok szerdán illegálisan az országban tar­tózkodó harminchárom románt toloncoltak vissza hazájuk­ba — jelentette be csütörtökön a francia belügyminisztéri­um. Az illetőket bérelt repülőgéppel szállították el a Párizs melletti Roissy repülőtérről, s a gép útközben Berlinben is leszállt, ahol a német hatóságok újabb 29, hasonló helyzet­ben lévő románt raktak fel a fedélzetre. A párizsi belügymi­nisztérium most csütörtökön publikált adatai szerint egyéb­ként 1995. május 1. óta összesen 12 781 külföldit toloncol­tak ki Franciaországból. Vita a fegyverek felett Az északír katolikus gerillamozgalom (IRA) fegyvereinek sorsa körüli vita nem jelenthet áthághatatlan akadályt a júni­usra összehívott érdemi összpárti rendezési tárgyalások me­netében — közölte csütörtökön megjelent, jelentős fordula­tot érzékeltető cikkében a brit kormányfő. John Major, aki az ír Köztársaság első számú napilapja, a The Irish Times hasábjain fejtette ki nézeteit, szinte példátlanul közvetlen módon tudatta, hogy a köztársasági oldalt is a tárgyalóasztal mellett akarja látni. Belföld-külföld Okucaniba is ellátogattak Göncz—Tudjman találkozó MTI A rövid tárgyalás után tartott közös sajtótájékoztatón mind­két fél elégedetten szólt a két­oldalú kapcsolatokról, amelyek —- mint Tudjman rámutatott — kezdettől fogvájói fejlődtek. A horvát elnök nyilatkozatában kiemelte: a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Hor­vátország — noha bizonyos eu­rópai erők a Balkánhoz akarják kapcsolni — Közép-Európához tartozik, a Balti-tengertől az Adriáig terjedő térséghez. Tudjman arról tájékoztatta vendégét, hogy sikeresen folyta­tódik a kelet-szlavóniai térség Horvátországhoz történő békés visszacsatolása, ami nagyon fon­tos a magyar kisebbség számá­ra, hiszen átélte a háború ször­nyűségeit. A horvát elnök a ma­gyar—horvát gazdasági kapcso­latokkal összefüggésben hangsú­lyozta az Adria-olajvezeték pri­vatizációját, amelyben a MÓL Rt. is érintett, s bejelentette, hogy — közös konzorcium keretében — tendereken pályázhatnak majd a magyar cégek, többek közt a Budapest—Zágráb—Fiu­me útvonal korszerűsítésére. Elmondta, hogy Janus Pan- noniustól kezdve Miroslav Krlezán át a jelen időszakig be­zárólag töretlen a közös kultúra fejlődése. A tanácskozáson felvetődött az eszéki és a zágrá­bi magyar oktatási központ lét­rehozásának kérdése. Tudjman elnök a tárgyaláson közölte, hogy már döntöttek az eszéki központ felépítéséről, a zágrábi­ról viszont mégnem határoztak. Göncz Árpád kijelentette, hogy a tárgyaláson kérte Zág­ráb segítségét a Magyarorszá­gon tartózkodó horvátországi menekültek hazatelepüléséhez. Hangsúlyozta, hogy a két or­szág már nyolcszáz éve tanulja „Horvátországban megítélésem szerint a legfontosabb feladat politikailag az, hogy mielőbb szabadulni tudja­nak a háború maradványaitól” — mondotta csütörtö­kön Zágrábban Göncz Árpád magyar köztársasági el­nök, miután megbeszélést folytatott Franjo Tudjman horvát elnökkel. Göncz Árpád csütörtökön egynapos munkalátogatást tesz Horvátországban. Zágrábból Okucaniba utazott, s ott megtekinti a magyar műszaki kontingens táborát. az együttélést, s ezért a magya­rok és horvátok jól megér­tik egymást. „Egy térségben élünk, európai törekvéseink azonosak, s ha politikailag most még nem tartozunk hozzá, az nem jelenti azt, hogy kétségbe lehetne vonni európai mivol­tunkat”— szögezte le a magyar államfő, hangoztatva, hogy az európai integráció folyamata összetett (jogi, gazdasági, s ki­sebb mértékben kulturális) probléma, aminek biztonsági összetevői is vannak. „A horvátországi háborús maradványok fékezik a köze­ledést Európához — fűzte hoz­zá Göncz Árpád — s én töké­letesen tisztában vagyok ennek nehézségeivel, s tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy a maradványok felszámolását csak az érintett népek valósít­hatják meg. Azzal is tisztában vagyok, hogy ezt meg is fog­ják tenni. Mi a magunk részéről megtesszük azt, amit ennek könnyítése érdekében megte­hetünk, s ez nem csupán Hor­vátország, hanem legalább annyira Magyarország érdeke is” — szögezte le zágrábi nyi­latkozatában Göncz Árpád. — Jobban járunk, ha veszünk egy pár gázöngyújtót, két öngyújtóval megfőzünk egy paprikáskrumplit... Pókerarcú józanság Robert Dole lemondása Egy nemzedéknyi időt töltött a hatalom sáncain belül, arcu­lata, beállítottsága és stílusa a politikai harcok kohójában for­málódott ki: élete java részét a rettenes felkészültséget, kímé­letlen ravaszságot és pókerar­cú józanságot igénylő törvény­hozási licitálásoknak és alkukö­téseknek szentelte, távol a köz­vélemény árgus szemétől. Vajon meg tud-e változni? El tudja-e felejteni a Capitoliumon — a hatalom boszorkánykony­hájában — töltött évtizedeket? Sosem szerette a rivaldafényt, és mindig is esetlenül bánt az em­Politikai pályafutásának egyik legmerészebb döntését hozta meg Robert Dole kansasi szenátor, a felsőház több­ségi republikánus csoportjának vezetője azzal, hogy szer­dán bejelentette: búcsút mond harminchat éves törvény­hozói tevékenységének, hogy mindent egy lapra, az el­nökség megszerzésére tegyen fel. A lépés kétségkívül meglepte még a politikai bennfenteseket is, hiszen a het­venkét éves honatyáról köztudott, hogy éltetőeleme a kongresszusi csatározások feszült hangulata és a szín­falak mögötti alkudozások meghitt cinkossága. Karatézó apácák MTI Karatézni tanulnak az apá­cák az indiai Madraszban lévő Szent Anna római kato­likus kolostorban. A kolostor a bírálatokkal szembeszállva kitart amellett, hogy meg kell tanítani a katolikus hittérí­tőkkel szemben sokszor gya­nakvó, hindu többségű kör­nyezetben gyakran egyedül utazó apácákat az önvédelem­re. Tavaly Kerala államban meggyilkoltak egy' apácát, egy másikat Uttar Prades államban megerőszakoltak. Számos ko­lostorba többször betörtek már, sokat kiraboltak, és szintén sok­helyütt megverték az apácákat Ä Szent Anna kolostor nő­véreit ez a veszély aligha fenye­geti a jövőben. Sihan Huszaini, a másfél hónapos karatetan­folyam oktatója elmondta: az ifjú apácák rendkívül ügyesnek bizonyultak a harcművészetek­ben. „A nővéreket koncentrá­ciós képességük és rendkívüli önfegyelmük alkalmasabbá teszi e művészetek gyakorlá­sára, mint akár a legerősebb átlagos embereket, például a katonákat.” Az apácák meg­tanulnak szembeszállni a kés­sel hadonászó támadókkal, & akár téglát is törnek kezük élével. Az egyik rendszeres gyakorlat során sorban lefek­szenek a földre, s kinyújtott karjukon egy dzsip gurul át, hogy ettől is erősödjenek. berekkel. Háborús sérülése akadályozza abban, hogy kezet rázzon, jobb kaija teljesen béna. Zárkózottnak és visszahúzódónak tartják, jóllehet a republikánusok hagyományos, szociálisan érzé­keny, mérsékelt vonalához tarto­zik. Ki tudja-e nyitni önmagát, le tudja-e vetkőzni gátlásosságát, megálljt tud-e parancsolni a kongresszusi összecsapásokban megedződött csípős nyelvének? A megfigyelők egy része kétség- beesettnek és drámainak minősí­tette döntését, mások szerint vi­szont okos és bátor húzás volt Ab­ban azonban mindenki egyetértett, hogy a szenátor nemigen tehetett mást, ha érdemben versenyben akar maradni az elnökségért Lehallgatási botrány MTI Amennyiben kiderül, hogy a hangfelvételek valódiak, és hogy a Román Hírszerző Szol­gálat (SRI) emberei követték el a lehallgatásokat, vállalja akár a lemondást is közölte Vir­gil Magureanu, az SRI vezér- igazgatója rögtön azután, hogy a titkosszolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság szerda este meghallgatta őt a hét elején kirobbant lehallgatási botrány kapcsán. A szélső nacionalista Nagy Románia Párt sajtótájékoztató­ján bemutatott, nem tisztázott hitelességű hangfelvételek állí­tólagos készítője, Constantin Bucur titkosszolgálati tiszt a bi­zottság előtt kijelentette: felet­tesei parancsára végzett lehall­gatásokat, de nem volt hajlan­dó a képviselők elé tárni a tár­gyi bizonyítékokat. \ Hírről \ hírre ÚJ KELET Palotai István jegyzete Washington és Peking... ...újra farkasszemet néznek egymással. Na nem katonai­lag, hanem jelenleg „csak” gazdaságilag. A legújabb ügyeletes perpatvart az okoz­za, hogy a kínaiak immár évek óta nem hajlandók aláírni a szellemi termékek védelmére szóló nemzetközi szerződése­ket, és „orrba-szájba” gyárt­ják a lopott computerprogra­mokat, márpedig ez Ameriká­nak bizony nagyon sokba ke­rül... Az amerikai válasz sem késett, külön vámmal sújtotta a kínai importtermékek egy részét, mire Peking azt vette fontolóra, hogy 100 százalé­kos büntetővámot ró ki min­den amerikai importtermékre. A vámháború kimenetele nemigen lehet kétséges, ha be­legondolunk, hogy a rohamo­san fejlődő kínai ipar legin­kább az amerikai tőke segít­ségére szorul, illetve annak függvénye. A botrány mégis botrány, és egyesek már az újonnan kialakuló Moszk­va—Peking tengelyt kezdik sejteni az események mögött. Egy biztos: valóban gyanús az egybeesés... Karadzsic boszniai szerb elnök... ...úgy tűnik, egyre pima­szabb a nemzetközi erőkkel. Mindenesetre maga a tény, hogy elnöknek szeretné jelöl­tetni magát, holott letartóztatási parancs van ellene érvényben, ezt látszik igazolni. A követ­kező dobása az volt, hogy két napja egyszerűen kihajította Rajkó Kasagic miniszterelnö­köt az állásából, pedig őt a bé­keerők a „békefolyamat irá­nyában nyitott politikusnak” minősítették. Carl Bild, az EU békemissziójának vezetője (hajdani svéd miniszterelnök) például sajnálatát fejezte ki az eseményekre vonatkozóan, és hivatkozott Kasagic érdemei­re. Karadzsic fütyül az egész­re, és éppen azt tervezi, hogy Páléban éjszakai mulatót nyit, mintegy kiegészítendő szűkös „államelnöki” bérét. Ha igaz, a háborús bűnösként körözött boszniai szerb elnök már számtalanszor lépte át az IFOR-erők ellenőrzőpontjait, és a kutya sem figyelt fel rá... Ebben azért kételkedem. Abban viszont nem, hogy a nemzetközi politika „háttér­ipara” igenis képes ilyen hely­zetet teremteni... Kasagic makacs MTI Rajkó Kasagic, a szerdán menesztett boszniai szerb miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy továbbra is kormányfőnek tekinti ma­gát, s nem ismeri el elnök­nek Radovan Karadzicot, aki döntött a leváltásáról. Banja Luka-i sajtókonferen­ciáján Kasagic közölte: már régóta nézeteltérések vannak közöttük, így nem lepte meg Karadzic bejelentése. „Sors­döntő időszakban élünk, s ezért nem engedhetjük meg, hogy pár ember döntsön a boszniai nemzet sorsáról” — mondta a politikus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom