Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-16 / 114. szám
/ 1996. május 16., csütörtök Világkrónika 1 KE I] ET- Brit katona halála Élétét vesztette szerdán egy brit békefenntartó — jelentette be Simon Haselock, az IFOR-erők szarajevói szóvivője. Az illetékes elmondta: a katona halálát az okozta, hogy rázuhant egy konténer. A baleset a nyugat-boszniai Sipovóban történt A boszniai horvát—muszlint föderáció területén lévő városban a brit békefenntartók teljesítenek szolgálatot Tavaly decembere, az IFOR-erők Boszniába vezénylése óta már 24 békefenntartó lelte halálát a volt jugoszláv tagköztársaságban. A halálesetek többségét aknarobbanások, illetve balesetek okozták. Robbanás a DC—9-esen A repülési adatokat rögzítő fekete doboz előzetes elemzése alapján az amerikai légügyi hatóságok nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy a fedélzeten történt robbanás okozta a hét végén lezuhant DC—9-es repülőgép katasztrófáját. Szerda reggelre kiderült az is, hogy a gépen nem százki- lencen tartózkodtak, ahogy korábban feltételezték, hanem eggyel többen: a utasok között volt egy csecsemő is, aki nem szerepelt a beszállólistán. Az iszapból kiemelt roncsok között találtak olyan, korom fedte darabokat, amelyek az utastérből származnak; de egyéb jelekből is arra következtetnek, hogy a lezuhanás előtt robbanás történt vagy tűz keletkezett a fedélzeten. Szakértők vizsgálják azt a lehetőséget, hogy esetleg a raktérben bekövetkezett rövidzárlat idézte elő a tragédiát. A pápa fogadta merénylője anyját II. János Pál pápa szerdán — közvetlenül a szokásos általános kihallgatás után — a Szent Péter székesegyház átriumában fogadta az ellene 15 évvel ezelőtt elkövetett merényletért Olaszországban életfogytiglani szabadság- vesztésre ítélt Ali Agca édesanyját. A vatikáni szóvivő szerint a katolikus egyházfő kifejezte megértését Müzeyyen Agca asszony gondjai iránt, s arról biztosította őt, hogy mindig jelen lesz imáiban. Innen — onnan IT Peking — A kínai hatóságok bűnözés elleni kampányának keretében kedden kivégeztek hét bűnözőt, akik három évvel ezelőtt 17 embert elraboltak, és négy hónapon keresztül fogva tartották őket. Az Új Kína hírügynökség beszámolt arról, hogy az emberrablók, akiknek életkora 27—42 év között volt, több mint 170 ezer jüan (27 ezer dollár) váltságdíjat követeltek, s 30 ezer jüant (3600 dollárt) vettek át. Az emberrablás körülményeiről és a túszok sorsáról a kínai hír- ügynökség nem számolt be —jelentette az AP. B Tangail — A bangladesi hatóságok szerint nem kizárt, hogy akár ezer áldozata is van az ország északi részén végisöprő hétfői trópusi viharnak — jelentette az AFP. A keddi, még nem végleges adatok szerint a halottak száma legalább ötszáz, több mint 32 ezren sérültek meg, és mintegy 11 ezer lakóház dőlt romba vagy rongálódott meg. Az AP szerint az eltűntek számát 500-ra teszik. Muhammad Habibur Rahman ügyvezető kormányfő, aki felkereste a katasztrófa sújtotta térséget, szerdán elrendelte, hogy a hadsereg újabb egységeit küldjék a körzetbe. Katonai források szerint a térségben jelenlévő erőket máris megerősítették, és 12 orvoscsoport dolgozik éjjel-nappal azokon a településeken, ahol végigsöpört a vihar. Számos súlyos sérültet egy katonai kórházban ápolnak. Az előrejelzések júniusig újabb viharokat jósolnak a természeti katasztrófák által gyakran megtépázott ázsiai országban. B Prága — Már halálos áldozata is van a csehországi árvizeknek. Az anyagi károk az első becslések szerint meghaladják az egymilliárd koronát. A kiadós esőzésektől megáradt folyók elsősorban Észak-Morvaországban és Sziléziában okoznak komoly gondokat. A bruntáli járásban és Osztrava környékén tíz települést öntött el a víz. Lichnov falu lakosságát a tűzoltók és a mentők kitelepítették, mert a közeli Pochenská víztároló gátjai teljesen átáztak és fennáll a gátszakadás veszélye. A mentők egy 50 éves férfit holtan találtak az elöntött faluban, néhány személy pedig eltűnt, így az árvíznek több áldozata is lehet. Súlyosan megrongálódott több közút és vasútvonal, s az árhullám hét hidat is elsodort. B Auckland — A Greenpeace nemzetközi kömyzetvédő szervezet MV Greenpeace nevű hajója szerdán útnak indult Sanghaj felé, hogy a kínai nagyváros partjainál tiltakozzék Kína tervezett új atomkísérletei .ellen. A Greenpeace-hajót, amelyet a francia atomkísérletek elleni tiltakozó akciója során a francia haditengerészet megrongált, Új-Zélandban hozták rendbe. Megfigyelők szerint Kína május második felében vagy júniusban két föld alatti atomrobbantásos kísérletet fog végrehajtani. Horn Gyula Portugáliában Arroganciától mentesen A lisszaboni napilapok többsége szerdán beszámolt Horn Gyula magyar miniszterelnök portugáliai tárgyalásairól. Az egyik legtekintélyesebb újság, a Diario de Notícias a látogatás alkalmából kétoldalas interjút közöl a kormányfővel, Portugália közös partnerünk — a magyar miniszterelnök erősíteni kívánja a kétoldalú kapcsolatokat címmel. Első nap A vezető napilap a cikkben kiemeli, hogy Hóm Gyula szerint az Európai Unió kibővítése a kelet-közép-európai országokkal hosszú távon pozitív hatású lesz, és új üzleti lehetőségeket teremt az unió jelenlegi tagjai számára. Az újság részletesen beszámol a kormányfő lisszaboni programjáról, és rámutat, hogy a látogatás központi témája Magyarország uniós és NATO-s csatlakozása. Ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a budapesti politikus optimista, mert tudja, hogy portugál részről támogatják a magyar külpolitika prioritásait. A magyar miniszterelnök kedden késő este a queluzi királyi palotában díszvacsorán vett részt, amelyet a portugál miniszterelnök adott tiszteletére. Horn Gyula pohárköszöntőjében viszontlátogatásra hívta meg vendéglátóját. Kijelentette, bízik abban, hogy Portugália segíti Magyarország törekvéseit. Ám — mint mondta — szándékaikban igazából akkor lesz teljes mértékben együtt a két ország, ha Magyarország is felvételt nyer az Európai Unióba. Hangsúlyozta: Magyarország olyan nagyhatalom részese kíván lenni, amely mentes az arroganciától, és amely az egyenrangú partnerek családja. Antonio Guterres rövid köszöntőjében párhuzamot vont a két ország újkori történelme MTI A magyar kormány és az ellenzék egyértelműen támogatja az év eleje óta Magyarországon állomásozó IFOR-csapa- tok mandátumának meghosz- szabbítását, s azt reméli, hogy az amerikai katonák jelenléte megkönnyíti a NATO-ba vezető utat. Ennek a véleményének ad hangot szerdai számában a Neue Zürcher Zeitung. A lap második oldalán megjelent cikk szerint Budapesten nem kívánnak nagy jelentőséget tulajdonítani azon román véleménynek, miszerint egyszerre kellene felvenni Magyarországot és Romániát a NATO-ba. mert egyébként fegyverkezési verseny indulna között, mondván: mindkét állam felülemelkedett a tekintélyuralmi rendszeren. Sikerült olyan demokratikus tapasztalatokra szert tenniük, amelyek például szolgálhatnak a világ számára. Elismerően nyilatkozott Hóm Gyuláról, mint akinek döntő szerepe volt a térségben a demokratikus átmenet végrehajtásában. Második nap Hóm Gyula lisszaboni látogatásának második napján, szerda délelőtt szálláshelyén Thiirmer Gyula a világpolitikáról találkozott Rebello de Seu- sával, a Portugál Szociáldemokrata Párt elnökével, majd előadást tart a belémi Kulturális Központban Magyarország euroatlanti integrációjáról. Horn Gyula a nap folyamán találkozott a Magyarországgal kapcsolatban álló legfontosabb portugál nagy- vállalatok és bankok vezetőivel. Kora délután a magyar kormányfő rövid sétát tett a portugál történelem jelképéhez, a híres középkori Szent Jeromos kolostorhoz. Látogatásának utolsó programjaként találkozott Jorge Sampaio portugál köztársasági elnökkel, majd a késő esti órákban érkezett visz- sza Budapestre. milyen sorrendben csatlakozhatnak a szervezethez. A lap beszámolója szerint időközben a románok több egységet átcsoportosítottak a magyar határ közelébe, ugyanakkor a román védelmi miniszter közölte: a katonák nem jelentenek fenyegetést „a magyar nemzetiségű román állampolgárokra”. A cikkíró úgy véli, hogy Magyar- ország nem tehet többet a romániai magyar kisebbség érdekében, mint hogy tudomásul veszi a román ígéretet Budapest érdekelt az IFOR- csapatok jelenlétének meghosszabbításában — írja a lap, a Honvédelmi Minisztérium azonban határozottan cáfolta, hogy tárgyalások folynának erről. „Aztán majd csak csodálkozunk" A Munkáspártelnöke, Thürmer Gyula megyénkben jártakor exkluzív interjút adott munkatársunknak a párt sajtó- tájékoztatóját követően. A beszélgetés témái — rendhagyó módon — a külpolitika és a világ dolgai voltak. Palotai István interjúja — Elnök úr! Ön a nyilatkozataiban — általában — belpolitikai kérdésekről szokott beszélni. Nem kérdezik másról, vagy talán befelé fordult a Munkáspárt? — Szó sincs befelé fordulásról. A világot csak egészében érdemes vizsgálni, mert a térben és időben kiragadott dolgok önmagukban érthetetlenek. A Munkáspártnak nagyon is aktív a külpolitikai érdeklődése, sőt, a tevékenysége is, azonban fején találta a szöget, amikor azt kérdezte, hogy ilyen témákról nem érdeklődik a sajtó. Hogy miért nem, a sajtó munkatársai tudják. — Milyennek tartja a jelenlegi magyar külpolitikát? — Egy szóval: hibásnak. Ezt azért merem ilyen kategorikusan állítani, mert egy olyan külpolitika, amely kizárólag egyirányú elkötelezettségekre törekszik, az csak hibás lehet! Mindezen felül most már az is körvonalazódik, hogy nem számoltak ennek az egyoldalú elkötelezettségnek a következményeivel. Görcsös csatlakozási akarásaink a NATO-hoz azt eredményezték, hogy szomszédaink legtöbbjével feszült a viszonyunk, és folyamatosan érkeznek a várható válaszlépések jelei. Szlovákia, Jugoszlávia és Románia — úgy tűnik — lassan újra akarja éleszteni a Kis-Antantot, ami egyáltalán nem lebecsülendő veszélyforrás, ha figyelembe vesszük, hogy a térség két legnagyobb katonai ereje a román és a jugoszláv hadsereg. Mindkettő nagyságrendekkel jelentősebb a mienknél. Most már világosan látszik, hogy erre a kihívásra a jelenlegi kormány nem tud mit lépni. — Kérem, tekintsünk most egy kicsit keletre. Ön szerint a NATO bővítése milyen következményekkel járhat? — Ennek is körvonalazódnak már a képei. Akármit mondanak is Brüsszelben, akármennyire bizonygatják is Moszkvának; a NATO nem ellenük bővül, mégiscsak azt érzékelik, és ez a tény is, hogy feléjük teijeszkedik. Az az illúzió, hogy válaszlépések nélkül hagyják a NATO bővítését, naívságra vall. Lám, most, amikor érdemben még semmi sem történt— már ami a NATO új tagfelvételi elképzelését illeti —, ismétlem, már most történtek bizonyos válaszlépések. Olyan ez, mint egy nukleáris reakció. Nézzük csak: a NATO-fenye- getés vagy annak érzése nyomán Belorusszia csatlakozott Oroszországhoz, és sokkalta szorosabbra fűzte a kapcsolatokat, amelyek gyakorlatilag már majdnem olyan erősek, mint az Osztrák—Magyar Monarchiáé voltak — persze nem számítva a perszonáluniót. Második lépés: Jelcin Pekingbe megy, és azon melegében aláír négyven- akárhány nemzetközi szerződést a kínaiakkal, köztük az erőszakról való lemondás deklarációját. Ottlétekor már meg is érkezik az a 24 darab Szuhoj harcigép, ami a kínaiak vásárlásának töredéknyi előszál- lítmánya ugyan, de jelzés és gesztus értékű is annak szállítási időpontja és gyorsasága. Ezek után Jelcin Pekingben sétálgatva — mit tesz Isten — összefut szép sorban a kazah, az üzbég és a türkmén elnökkel, akik történetesen arrafelé sétálgatnak. Ha már ilyen szépen „összefutottak”, hát alá is írtak egy együttműködési nyilatkozatot és az orosz—kínai deklarációt kiterjesztik területeik összességére. Hát mi ez, ha nem egy keleti paktum kezdeti lépéssorozata? És ez még csak a kezdet, egészen biztos lehet benne mindenki, hogy aztán majd csak csodálkozunk... —Mi a véleménye a délszláv béke stabilitásáról? — Mivel tudok szerbül, nyilván „első kézből” is szeretem meghallgatni a dolgokat, annál is inkább, mert nemzetközi fórumokon azért más hangon illik beszélni, mint a helyi rádióban. Éppen a minap hallgattam meg a szarajevói rádióban egy Izetbegovic-beszédet. Mit mondjak?! Másképp hangzott, mint azok a nyilatkozatok, amelyeket a külföldi rádióknak szokott adni. Szó szerint azt mondta, idézem: „Teljes egészében felszabadítják Boszniát! És ha nem mi, akkor majd a gyermekeink, és ha ők sem, hát akkor majd az unokák!” Ugye, ez egy kicsit máshogy hangzik, mint a daytoni diktátumot magára nézve kötelezőnek elismerő bosnyák elnök ottani nyilatkozatai? — Tehát úgy látja, hogy ez a kikényszerített béke törékeny lábakon áll? — Én nem következtetek semmire, de az nagyon is valószínű: ez a feszültség a térségben kapóra jött, és ma is kapóra jön az amerikaiaknak, hogy megvessék a lábukat Délkelet- Európában, és onnan ne is mozduljanak. Mindig is ezt szerették volna, miért változott volna meg ebben valami? —És Tászár? — Ott egy kész helyzet alakult ki, ami összefügg a délszláv amerikai jelenléttel. Amíg ott vannak, addig itt is lesznek. Ez van. Az viszont tűrhetetlen, hogy bizonyos „bérleményi”-nek csúfolt díjak fejében katonai lőtereket is adunk nekik. Ismeretes, hogy ahol katonai lőtér volt, azon a területen vagy száz évig semmit nem lehet termelni. — Hogyan ítéli meg most belépésünk esélyeit az Európai Unióba? — Horn Gyula ígérete, miszerint 2000-re tagok leszünk, a lehető legmesszebbmenőkig irreális álmodozás. Felelős politikusnak ilyen kijelentéseket nem szabadna tennie. A kérdőív-osztogatás csak egy gesztus volt, semmi más. Egy rakat kérdés, amin aztán lehet akármeddig rágódni, akár százszor rákérdezni, magyarán, húzni az időt. Különben is úgy tűnik, hogy a mastrichti álom kezd szétesni. A Munkáspártnak az a meggyőződése, hogy az országot nekünk magunknak kell felemelnünk, fejlesztenünk a termelést, kenyeret adni a népnek, iskolázni a fiatalságot, hogy aztán egyszer mások jöjjenek hozzánk, kérve: csatlakozzunk, és nem fordítva. meg a két ország között. A svájci lap emlékeztet: a múlt hét végén Melescanu román külügyminiszter igyekezett élét venni az előbbi, Tinea román védelmi minisztertől származó kijelentésnek. Melescanu kijelentette, hogy a védelmi minisztereknek mindig a legrosszabbra kell felkészülniük. A zürichi újság szerint Keleti György honvédelmi miniszter megértéssel fogadta Románia azon törekvését, hogy minél előbb be akar jutni az Észak-atlanti Szövetségbe, de hozzátette: nem Budapesttől, hanem a NATO-tóI függ, hogy a