Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-14 / 112. szám

UJ KELET I par, gazdaság 1996. május 14., kedd Magyarország kontra OECD Hírösszefoglaló Magyarország OECD-csat- lakozási dokumentumait az 1996. március 27-ei Tanács­ülésen, Párizsban írta a\á Du­nai Imre ipari és kereskedel­mi miniszter, valamint Jean- Claude Paye OECD-főtitkár. A magyar tagság akkor válik véglegessé, amikor a magyar kormány elhelyezte a ratifi­kációs eljárást követően a csatlakozás dokumentumait a francia kormánynál. Addig a magyar kormány megfigye­lőként vesz részt az OECD munkájában. Magyarország és az OECD együttműködése 1991-ben a Partners in Trancition elneve­zésű programmal indult, a tagsági tárgyalások 1994-ben kezdődtek meg. Ez alatt az idő alatt meghívták Magya­rországot megfigyelőnek egy sor OECD-munkaszervbe. Az OECD szakértői három országtanulmányt és több ágazati elemzést készítettek a magyar gazdaságról. Magyarország bekapcsoló­dása az OECD munkájába a magyar gazdaságirányítás számára jelentős információs csatornát nyit meg. A magyar külkereskedelem több mint 70 százaléka az OECD tag­országaival folyik, a magyar- országi külföldi tőkeberuhá­zások közel 95 százaléka a szervezet tagországaiból jött, ezért létfontosságú a világ- gazdasági környezet ismere­te annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikát a kormány sikeresen illessze a kialakuló irányzatokhoz. Az OECD- ben a gazdasági döntéshozók ezekhez az információkhoz hozzájuthatnak. A magyar OECD-tagság fontos politikai jelzés, az első fontos világméretű integráci­ós szervezet, amely Magya­rországot teljes jogú tagként soraiba fogadja. A felvétel pozitív visszajelzése annak az átalakulási teljesítménynek, amelyet Magyarország a rendszerváltás óta eltelt hat évben a működő piacgazda­ság intézményei és jogi kere­teinek megteremtésében, a piacépítésben elért. Az OECD-tagság a magyar kormány elvárásai szerint je­lentős pozitív hatást fog gya­korolni az ország külgaz­dasági kapcsolataira, kedve­zően befolyásolva a befekte­tők és a hitelezők körében ki­alakult Magyarország-képet. A tagsághoz kapcsolódó kö­telezettségek vállalása a ma­gyar kormány reményei sze­rint számottevően elősegíti a külföldi működőtőke-befek­tetések növekedését. A tagság várhatóan hozzájárul Ma­gyarország hitelminősítésé­nek javulásához a nemzetkö­zi pénzpiacon. A tagsággal lehetővé válik — és ez a ma­gyar kormány szándéka — a Nemzetközi Energiaügynök­séghez, valamint a Nukleáris Energiaügynökséghez való csatlakozás is. A több mint ötéves OECD- együttműködés keretében a magyar szakértők részletesen megismerkednek a szervezet működésével és döntéshoza­tali rendszerével, amely jelen­tős mértékben járult hozzá a magyar piacgazdaság jog- és intézményrendszerének ki­alakításához. Ezen tapasztala­tok birtokában nyílik lehető­ség arra, hogy a magyar szak­értők felajánlják a piacgazda­sági átalakulás terén szerzett tudás- és tapasztalatanyagot azoknak a kelet-európai or­szágoknak, amelyek még az átalakulás kezdeti stádiumá­ban vannak. A magyar kormány döntést hozott arról, hogy állandó OECD-képviseletet nyit Pá­rizsban. Új Kelet-információ Az 1996. I. negyedévi kivi­tel értéke 2,9 milliárd dollár volt, 6,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A be­hozatal az előző év időszakáé­val megegyező, 3,7 milliárd dollár volt. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege 0,8 mil­liárd dollár hiányt mutat, mely 0,2 milliárd dollárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A fi­zetést maguk után nem vonó tételek figyelembe vételével a fizetési mérleget 0,6 milliárd dollár terheli. Az aktív bérmunkaexport 829,5 millió dollár volt, 169,4 millió dollárral több mint 1995 első negyedévében. A bérmun­kakivitel növekedése megha­ladta az összes kivitel emelke­dését, s az exporton belüli rész­aránya 24,3 százalékról 28,7 százalékra nőtt. Az importon belül nőtt a bér­munkaexporthoz beérkező anyag (+ 168 millió dollár), valamint a tartós, hideg tél mi­atti energiahordozó import többlete (+ 99 millió dollár). *** Az export mintegy 74 száza­léka a fejlett országokba, közel 3 százaléka a fejlődő országok­ba, 22 százaléka a volt szocia­lista országokba irányult. A fej­lett országok részaránya — ezen belül az EU is — 2 szá­zalékkal nőtt, míg a fejlődő és a volt szocialista országoké csökkent a kivitelben. Az import 69 százaléka a fej­lett országokból, 6 százaléka a fejlődő országokból, közel 25 százaléka a volt szocialista or­szágokból érkezett. A fejlett országok részaránya a behoza­talban (ezen belül az EU is) mintegy 3 százalékponttal csökkent, míg a fejlődő orszá­goké 1 százalékponttal, a volt szocialista országoké 2 száza­lékponttal nőtt. Kivitelünket árufőcsopor- tonkénti összetételben vizsgál­va megállapítható, hogy mint­egy 16 százalék az élelmiszer, ital, dohány, 5 százalék a nyers­anyagok, 3 százalék az energia- hordozók, 50 százalék a feldol­gozott termékek, és 26 száza­lék a gépek, gépi berendezések aránya. Az előző év azonos idő­szakához viszonyítva a feldol­gozott termékek részaránya 2 százalékponttal, a gépeké 1,2 százalékponttal nőtt, míg a töb­bi árufőcsoporté csökkent az exportban. A gazdasági kilátásokról A magyar gazdaság 1996. évi kilátásairól felemás kép bonta­kozik ki. Ami a nagyon rövid távú kilátásokat illeti, az elmúlt év végén tapasztalt ipari terme­léscsökkenés, továbbá a válla­latok meglehetősen vegyes, összességében kissé borúlátó várakozásai a gazdasági tevé­kenység némi összehúzódását látszanak előrevetíteni az elkö­vetkező hónapokra. Emellett aggodalomra adhatnak okát a külkereskedelem 1996 év eleji (január—február havi) teljesít­ményéről megjelent friss ada­tok is, amelyek az export igen szerény növekedéséről, az im­port viszonylag gyors bővülé­séről és a kereskedelmi mérleg viszonylag nagy hiányáról tu­dósítanak. Kedvezőtlen az a körülmény is, hogy az idei évre vonatkozó költségvetési előirányzat — az elsődleges kiadások reálértéké­nek tavalyi 16 százalékos csök­kenése után — megint 13 szá­zalékos reálérték-csökkenést tervez az elsődleges kiadások­nál, igaz, ezúttal a bevételek reálértéke is csökkenne (mint­egy 7 százalékkal). így két év alatt egynegyedével zsugorod­nának a költségvetés elsődleges kiadásai. Ezek az előirányzatok a fiskális szigor fennmaradásá­ra és arra utalnak, hogy igen gyors ütemben folytatódik a kamatfizetések nélküli állami kiadások GDP-hez viszonyított arányának csökkenése. Az ál­lamháztartási reform egyik hosszabb távú célja igen gyor­san látszik tehát megvalósulni. Rövidebb távon azonban azzal számolunk, hogy a vállalati beruházások növekedése ellen­súlyozhatja a fiskális politika összkereslet-szűkítő hatásait. Az év egészét illetően a prog­nózis abból indul ki, hogy 1996-ban a gazdaságot nem érik az 1995. évihez hasonló természetű és erejű újabb gaz­daságpolitikai sokkok — ilye­nekre ugyanis nincs szükség. Azzal kell számolni tehát, hogy a gazdaság folyamatait főként saját önmozgása és a külső fel­tételek változása fogja alakíta­ni. Eszerint a GDP belföldi fel- használása nem csökken to­vább, inkább kissé emelkedik. Az összes (lakossági és kor­mányzati) fogyasztás mennyi­sége némiképp mérséklődhet, de ezen belül nem lehet számí­tani a lakossági fogyasztás szá­mottevő visszaesésére. A kor­mányzati fogyasztás viszont tovább zsugorodhat. Ellenben a beruházások volumene hatá­rozottan növekedhet — az ál­lami beruházások visszaesése valószínűleg nem folytatódik, viszont tovább bővülhetnek a magánberuházások. A GDP külső felhasználásának (az áru- és szolgáltatásforgalom egyen­legének) változását illetően az­zal lehet számolni, hogy az év egészében a kivitel továbbra is erőteljesen bővül, miközben a behozatal megélénkül. Emelkedő ipari mutatók Új Kelet-információ Az ipari termelés volumene 1996 január-feb­ruárban 1,2 százalékkal ha­ladta meg a bázist. Ez a bő­vülés a belföldi értékesítés 1,9 százalékos csökkenésé­nek, valamint az exportcélú értékesítés 14,5 százalékos növekedésének eredménye. A gazdasági ágak szerint vizsgálva megállapítható, hogy az ipari termelés 90 százalékát képviselő feldol­gozóiparban 1,2 százalék­kal, a bányászatban 2,3 szá­zalékkal csökkent, míg a villamosenergia-, gáz- és vízellátásban 11 százalékkal emelkedett a termelés az egy évvel korábbihoz képest. Az iparban foglalkozta­tottak száma 1996. január— februárban 8,6 százalékkal csökkent, az egy főre jutó termelés (a termelékenység) 10,1 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom január—februárban folyó áron 20 százalékkal nőtt, ezen belül a kiskereskede­lem 21,3 százalék, a ven­déglátás 10 százalék. A SZÁMSZERŰ PROGNÓZIS A KŐVETKEZŐ: A belföldi fogyasztás 0,5—1,5 százalékkal csökken, a be­ruházások 7—8 százalékkal emelkednek, a kivitel mintegy 8— 10 százalékkal, a behozatal pedig 3—4 százalékkal bővül. Mindebből az idei évre — az 1994. évi árakon — mintegy 2—2,5 százalékos gazdasági növekedés következik. Ezzel az előrejelzéssel nagyjából összhangban van a folyó fizetési mér­leg 2—2,5 milliárd dollár körüli hiánya és az államháztartás­nak a GDP-hez viszonyított — privatizációs bevételek nélkül értelmezett—4—4,5 százalékos deficitje. Előrejelzésünk sze­rint a fogyasztói árak 22—24 százalékkal emelkedhetnek 1996- ban. Figyelembe véve az év eleji inflációs rátákat, az előirány­zott további hatósági áremeléseket és a makacs inflációs vára­kozásokat, e prognózis inkább óvatosnak mondható. Számol­ni kell ugyanis a kormány antiinflációs erőfeszítéseinek ked­vező hatásával. Megkezdődik a kisiparosok mestervizsgáztatása Pálya szélére sodródó kontárok A fodrászok szeretnének leginkább mesterré válni Illusztrációs fotó: Harascsák A kisvállalkozókat és -ter­melőket tömörítő megyei Kézműves Kamara a két társ közjogi testülettel meghozott közös irányelvek alapján ha­marosan megkezdi a mester- vizsgára felkészítő oktatáso­kat. Ezzel reményeik szerint magasabb minőségi színre emelhetik a kisiparosok mun­káját, s társadalmi megítélé­süket pozitív irányba változ­tathatják. Beleznay Pitémé­vel, a kamara oktatásvezető­jével beszélgettünk a mester­vizsgáztatás hátteréről. —Milyen előfeltételei van­nak, hogy egy-egy szakmában megszervezhető legyen az emelt szakmai tudást nyújtó oktatás és minősítés? — Az oktatói oldalról a Kézműves Kamara feladata volt az úgynevezett szakmai mestervizsga-bizottságok megszervezése. Ezeknek el­nökeit a kamara országos ve­zetősége feleskette e feladat­ra. A bizottsági alelnökök és tagok részére e feladatot a megyei kamara látja el. Szük­séges felállítani egy oktatói csapatot, akik a szakmánként közös, illetve speciális tan­anyagot oktatják, és ellenőr­zik a gyakorlati munkát. Ter- mészeresen szükség van szak­mánként változó, de általá­nosságban 3—5 év gyakorlat­tal rendelkező „szakmabeli diákokra” is. — A tananyag melyik része közös az oktatásban? — A pedagógiai és a vál­lalkozási ismeretek tematiká­ja minden egyes szakmában ugyanaz, és ugyanakkora súllyá is szerepel. Talán nem kell külön megmagyarázni, hogy a tanulótartáshoz milyen fontos a pedagógiai ismeretek fejlesztése. A szakmunkásta­nuló talpon maradásához és könnyebb érvényesüléséhez vi­szont a vállalkozói alaptudásra mindenképpen szükség van. — Megyénkben melyik szak­mákban lehetséges a mester- vizsga megszerzése? — Az első csoportba tartozó szakmákban már felállt a vizs­gabizottság, s a pedagógiai és vállalkozási ismeretek oktatá­sa hamarosan elkezdődhez. Ide tartoznak többek között az au­tószerelők, a karosszéria-laka­tosok vagy a pékek. Várhatóan a második félévtől beindulhat a fogtechnikusok, a kozmetiku­sok, a fodrászok, az autóvilla­mossági szerelők, a nőiruha- készítők és a kéményseprők oktatása. —Milyen a kisiparosok ér­deklődése a mestervizsga iránt? — Szakmánként változó. Régebben bizonyos munka­körökben — például a fodrá­szok vagy cukrászok eseté­ben — eleve oklevélhez kö­tötték a tanulótartást, így szá­mukra természetes e kötele­zettség. Az előzetes felmérés szerint már több mint 80 fod­rász jelezte ebbéli szándékát, viszont a húsipari szakmun­kások közül ez idáig csak egy igény jelentkezett. Az érdeklődést befolyásol­hatja a tanulásra fordítandó idő, az emelt szintű, kemény követelmény, illetve a költ­ségek átvállalása. Mindemel­lett találkoztunk már olyan esztergályossal is, aki csak azért szeretne levizsgázni, hogy önmaga előtt bizonyít­son. —Csupán erkölcsi, vagy a keresetben is megmutatkozó többletet ad a mestervizsga­oklevél a szakmunkásoknak? — Mindkettőt. A társaik­kal, a konkurenciával szem­beni magas szakismeret, s ebből kifolyólag az adott szakmán belül presztízst te­remthet. Várhatóan differen­ciálni fogja a fogyasztói pia­cot a különböző szaktudású szakemberek egyidejű jelen­léte: az lesz a keresettebb, aki többet tud a szakmáról, így a „kontárok” és a „feketézők” kihullanak. Az a szó, hogy „szaki”, talán kihal a köztu­datból, s helyét átveszi a mes­ter megszólítás, amit csak a tapasztalt produktum alapján osztogatnak az emberek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom