Új Kelet, 1996. május (3. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-10 / 109. szám
Nincs veszélyben a magyar almaexport! Palotai István (Új Kelet) Már évek óta mindig éri valami baj szerencsétlen magyar almatermelőket. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a mostani ügyeletes „rém” —- a tűzelhalás — egyelőre csak a nyárlőrinci almáskerteket látszik veszélyeztetni, és remélhetőleg nem tarolja le az országot, tehát az állomány megmarad. Felvetődött viszont a kérdés, hogy nem válik-e gátjává a betegség a magyar almaexportnak? Úgy gondoltuk, az lesz a leghelyesebb, ha első kézből kérünk információt, méghozzá a „legkényesebb” ország importhatóságaitól, ezért felhívtuk telefonon a svédországi Uppsalában működő Statens Livsmedelverk (Állami Élelmiszerhatóság) illetékes hivatalnokát, Bo Svenssont, aki a magyar élelmiszerimportot ellenőrzi. — A magyar származású exportnak jelenleg semmilyen állat- vagy növényvész okozta akadálya nincs. Kaptunk ugyan jelzéseket arról, hogy valami történt Magyar- országon, ezért azonnali vizsgálatot kértünk az állami növényellenőrzési hatóságtól (Statens Växtkontroll), azonban ők ezt a betegséget nem nyilvánították importgátló tényezőnek. Az az igazság, hogy sokkal inkább izgat most már minket az a nem hivatalos információ, hogy valamilyen sertésmegbetegedés ütötte fel a fejét önöknél, ha igaz... —Sertésbetegség? Ilyenről — eddig legalábbis — nem volt szó. Pontosan mire gondol? — Sajnos mi sem tudjuk pontosan... — Reméljük, csak szóbeszéd, vagy a konkurencia üzleti manővere... — Meglehet. Mindenesetre az alma jöhet. Ha többet akar tudni, hívja fel az állami növényellenőrzést. Mivel kíváncsiak voltunk, hogy mi ez a szokatlan „nagyvonalúság”, a tanácsot megfogadván felhívtuk a Helsingborgban működő Statens Växtkontroll ügyeletesét, Gunilla Gustayssont, aki a következőket válaszolta: — Tudjuk, hogy mi történt Magyarországon, és nagyon sajnáljuk a termesztőket, hogy ez a szörnyű kór felütötte a fejét. Mindezek ellenére örömmel jelenthetem a magyar termelőknek, hogy ez nem lesz, és ma sem gátja a magyar alma svéd importjának. Olyan alma ugyanis nem létezik, amely ennek hordozója lehet, hiszen a fák még a virágzás ideje alatt pusztulnak el. A tűzelhalás kórokozója és maga a tűzelhalás ezért nincs az importgátló növénybetegségek listáján. Az már más kérdés, hogy az oltóanyagok és a csemeték importját azonnal megtiltottuk, de ez csak elvi kérdés, hiszen gyakorlatilag ez nem importcikk Svédországban. Telitalálat Kabay-ünnepségek Tiszavasváriban Erdélyi Tamás jegyzete * S Hozzászoktunk, mint szükséges rosszhoz, mint ami nélkül új világunk nem lehet meg, mint ami elárasztja életünket ébredéstől elalvásig a rádióban, tévében, sajtóban; a külön erre a célra kiadott lapocskákat és plakátokat, zászlókat és táblákat, szórólapokat és ajándék- tárgyakat nem is említve. Tulajdonképpen csak akkor haragszom a reklámra, ha az ízléstelen, tolakodó, hazug, nyelvrontó és harsány, ha elfedi a szépséget, ha értelmetlen, ha nem kedvet csinál valamihez, hanem éppen elveszi kedvünket—de hadd ne soroljam, és hadd ne mondjak példákat! A reklámot ma már magas fokon tanítják, és sokan vannak, akik értőn művelik. De sajnos többen vannak, akik csak pénzkeresetnek fogják fel és szörnyűségejet követnek el annak ürügyén, mégis jól megélnek belőle, ez igazolja — úgy vélik — működésüket. S a napokban megláttam a reklámok gyöngyét, mi több, igazgyöngyét, a telitalálatot. Megkockáztatom e minősítést akkor is, ha tudom, sokan nem fognak velem egyetérteni. Egy autóbusz után mentem, amikor feltűnt dz orrom előtt. A busz farán (igen, nem a hátsó végén!), a busz színétől alig elütő árnyalatban és faltól-falig nagyságban egy kellemesen domborodó popsi (itt ez a pontos kifejezés!), rajta egy bélyegzőlenyomat: SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT NYOM ÁTOK — felette pedig az éppen elemeit pecsétnyomó látszik. Valahol oldalt cégnév, telefon stb. Hát persze, a híres csehfdm! Igaz, csak annak ugrik be, aki látta és—többször is—végignevette a tragikomikus fdmkü- lönlegességet, a Szigorúan ellenőrzött vonatokat. S ettől olyan frappáns ez a pontosan arra a helyre illő, ízlésesen pikáns és nem bosszúságot, hanem mosolyt és érdeklődést keltő, mintaszerű, tanítandó reklámalkotás. Gratulálok szerzőjének! Ja, hogy kit reklámoz? Nem tudom. S ha másodszor, harmadszor, talán ha huszadszor fogom látni, azt hiszem, akkor sem jutok el addig, hogy azt a részét is szemügyre vegyem a plakátnak. De könyörgöm, nehogy máshová tegyék, például a busz oldalára, tűzfalra vagy újságba! Rögtön elveszítené minden báját. Tessék nyugodtan megvárni, amíg ötödször vagy huszadszor fogom látni, s megunva végre elolvasom a címet és a telefonszámot is! Akkor majd elmegyek és rendelek ott egy pecsétnyomót. Biztos vagyok benne, az is mestermunka lesz. Szigorúan ellenőrzött. Révay Zoltán (Új Kelet) Bensőséges ünnepségen emlékeztek meg csütörtökön délután Tiszavasváriban a város szülöttéről, Kabay Jánosról. A gyógyszerész feltaláló, gyáralapító száz éve született az akkori Büdszentmihály községben, a mai Tiszavasváriban. A városháza dísztermében dr. Kovács János jegyző ismertette a képviselő-testület határozatát, amely méltatja Kabay János életpályáját. A büdszentmihályi főjegyző fia gyógyszerészként került Budapestre, egy kutató intézetbe, ahol a morfin mákgubóból, majd mákszalmából történő előállításán dolgozott. Miután feleségével, dr. Kelp Ilonával együtt sikerült laboratóriumi körülmények között kidolgoznia az eljárást, elhatározta, gyógyszergyárat alapít szülőfalujában. A tudós gyógyszerész minden nehézség ellenére kitartott elhatározása mellett, és megvalósította elképzelését. Szülőfaluja várossá válását a gyár alapítása alapozta meg. A képviselő-testület határozata alapján azzal tisztelegnek emléke előtt, hogy a „Város Díszpolgára” posztumusz, örökös kitüntető címet adományozzák világhírű elődjüknek. A kitüntetést a feltaláló fia, U. M. (Új Kelet) Hat napig, hat csodálatos napig tartott „pünkösdi királyságom”. Ennyi ideig sikerült az ismeretlenség homályába burkolóznom. A hetedik nap azonban magában hordozta a végzetet. Persze jó előre figyelmeztetett egy korábbi ex-Mr. X kollégám, hogy vigyázzak, őt is Fehérgyarmaton leplezték le, de én nem hallgattam a figyelmeztető szóra, bátran utaztam a szatmári kisvárosba. Bár nem számítottam fogadóbizottságra, csalódottan vettem tudomásul, hogy az emberek ügyet sem vetettek rám. Hiába mutogattam magam a belvárosban, sétáltam fel s alá, még a kutya sem jött oda hozzám. Kezdeti csalódottságomat bosszúszomj váltotta fel. — Hohó, barátocskáim! — Leiter György (Új Kelet) A város egyetlen általános iskolája május 17—24. között névadóhetet tart, melynek keretében gazdag programsorozat színesíti a jeles eseményt. A tantestület, a gyerekek és a szülők véleményének kikérésével döntöttek az Árpád fejedelem elnevezés mellett, ezzel az oktatási intézmény az elkövetkezendőkben az Árpád Fejedelem Általános Iskola nevet viseli. A névadóhét programjából: Ki tud többet Magyarországról? (műveltségi vetélkedő a 7— 8. osztályosoknak); Honfoglalás címmel pályázatot hirdettek — kötetlen műfajban — az alsósoknak; régészeti kiállítás honfoglaláskor! leleKabay János vette át. Elmondta, hogy életében sajnos nem volt része elismerésekben édesapjának. Ezután a város polgármestere arról beszélt, hogy Kabay János 1936-ban bekövetkezett halála után a község akkori ön- kormányzata határozatot hozott arról, egy portrét festetnek a feltalálóról, hogy ily módon is tisztelegjenek emléke előtt. Ma már nem tudni a határozatot gondoltam magamban. Most megmutatom nektek, hogy mit, azaz inkább kit szalasztottatok el. Mielőtt azonban kezdetét vehette volna a hadjáratom, arra lettem figyelmes, hogy három fiatal srác követ. Próbáltam elkerülni a legapróbb feltűnést is, de éreztem, mindhiába. Megtévesztő manőverem nem járt sikerrel, utolért a végzetem. — Mr. X! Az olvasók nevében letartóztatom! — csapott a vállamra hatalmasat egy aznapi Új Kelettel az egyik srác. Megadóan bólintottam, mire azok hárman örömujjongásban törtek ki. — Még jó, hogy nem videózni mentünk — kiáltott fel egyikük. — Én mondtam, hogy megéri eljönni — kontrázott rá a másik. tekből a Jósa András Múzeum közreműködésével; tudományos ülésszak Ib- rány és környéke honfoglaláskori történelméről; tavaszi hangverseny; Árpád Kupa sportversenyek: kerékpártúra a szabolcsi földvárhoz — tudtuk meg Pusztai Józseftől, az iskola igazgatójától. Egyébként a közelmúltban jelent meg Az ibrányi általános iskola története című kiadvány, melynek szerzője — a pedagóguspálya és Ibrány szerelmese — Hegedűs Dezső nyugalmazott gimnáziumi igazgató. A füzet Az ibrányi Árpád Fejedelem Általános Iskola Kiadványai sorozatban látott napvilágot, annak első darabjaként. végrehajtották-e, de ha meg is valósították, a kép mindenképpen eltűnt. A város mai képvi- selő-testülete ezért úgy határozott, hogy a hatvanéves döntést ők hajtják végre. A képet elkészíttették, és ezentúl a város dísztermének falát díszíti, emlékeztetve a mai polgárokat a nagy elődre. Rosman Béla művész alkotását ifjabb Kabay János és unokája, Kabay Marika leplezte le, majd meggyújtották — Régóta vártok rám? — kérdeztem. — Körülbelül egy órája. Eddig egy kocsi utasait figyeltük, de nem mertük megszólítani a benne ülőket. Hozzád is csak azért mentünk oda, mert láttuk, hogy egy, a kezébe újságot szorongató fiúcska közelít feléd. Próba szerencse alapon, nehogy megelőzzön minket, utánad szaladtunk. Az biztos, hogy sokat segített a hátadon az X. — Milyen X? — kérdeztem értetlenül. — A nadrágodnak a kantárja keresztben van, úgy néz ki, mint egy nagy X betű. Szinte biztatott minket, hogy kapjunk el. — Mit csináltok a nyereménnyel? — Elosztjuk — kiáltották egyszerre, s boldog mosollyal az arcukon elköszöntek. Orosz kerekasztal Új Kelet-információ Kerekasztal-beszélgetés volt tegnap délután a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola orosz tanszékén. A tudományos megbeszélés tárgya az orosztanár-képzés új pedagógiai perspektíva volt. Ä találkozóra Nyíregyházára érkezett Anatolij Nyikolajevics Sukin, a moszkvai Puskin Intézet módszertani és pszichológiai tanszéke vezetője, aki az idegen nyelvek oktatásának legújabb módszertani lehetőségeiről tartott előadást. Ezt Viktor Ale.xandrovics Fedoszov beszámolója követte a magyar hallgatók tipikus hibáinak javítási lehetőségeiről. az emlékezés gyertyáját. Az ünnepség után a résztvevők Kabay János szülőházához mentek, ahol Koltai Tamás országgyűlési képviselő megemlékezése után megkoszorúzták a gyáralapító emléktábláját. Az évforduló alkalmából az Alkaloida Vegyészeti Rt. és a város számos emlékünnepséget tervez. Csütörtök délelőtt egyébként a gyár dolgozói is megemlékezést tartottak. Árpád népe Dreguss Gyöngyvér A Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár és a Peregrinus Szövetség Országos Központja olvasónapló-pályázatot hirdetett a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére, 1996 márciusában. A pályázaton részt vehetett minden 4—8. osztályos tanuló, aki tagja valamelyik könyvtárnak. A feladatot az ajánlott irodalom segítségével oldották meg. A zsűri a 482 pályázatból 57-et tudott díjazni. Az ünnepélyes eredmény- hirdetés és díjkiosztás 1996. május 8-án volt a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár előadótermében: I. díj: Kotán Gabriella Gávavencsellő, Rakovszky Sámuel Általános Iskola 5. o.\HalászNóra Gávavencsellő, Rakovszky Sámue Általános Iskola 5. o.; Róna Anita Kéki, Petőfi S. Általános Iskola; Tóth Nóra Vásá- rosnamény, Eötvös J , Általános Iskola, 7. o.; Láng Te odóra Vaja 6. o. II. díj: Ráduly Zsuzsanna Gávavencsellő; Arokszállá si Anita Vásárosnamény, Eötvös József Általános Is kola 8. o ,;Sári Diánna Nyír egyháza, Bem József Álta lános Iskola 7. o. III. díj: Kender Péter Gávavencsellő, Rakovszky' Sámuel Általános Iskola 8. o.; Papp Erika Nyírbáto ' 8. o.; Nagy Éva Lívia Nyír egyháza, 3. o. Ezen túlmenően 45 diák részesült kiemelt díjazásban. Akik az első díjat nyerték, Szabolcsföldváron táborozhatnak; a második helyezettek Földvár társasjátékot kaptak a rendezőktől, a harmadik díjazottak oklevelet, agyagtárgyakat, könyveket vehettek át. Hiába mutogatta magát A nadrágon bukott le Mr. X Névadóhét Ibrányban
