Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-09 / 83. szám
10 1996. április 9., kedd Pénzvilág UJ KELET * Értékmegőrző A kereskedelmi bankok által kibocsátott értékpapírok kondíciói: A bank neve Az értékpapír neve Futamidő Kamatozás Éves Megjegyzés kamat (%) Budapest Bank Takarékjegy A/l 3 hónap fix 24 lejárat előtti visszaváltás esetén: 30—89 nap: 7 százalék Budapest Bank Takarékjegy B/l 6 hónap fix 24,5 lejárat előtti visszaváltás esetén: 30—179 nap: 7 százalék Maevar Hitel Bank Rubin pénztárjegy 180 nap változó 25,25 elérhető éves hozam: 26,8 százalék Maevar Hitel Bank Rubin pénztárjegy 365 nap változó 25,50 elérhető éves hozam: 25,50 százalék Maevar Hitel Bank Smaragd pénztárjegy 90 nap fix 23,75 elérhető éves hozam: 25,95 százalék Maevar Hitel Bank Smaragd pénztárjegy 365 nap fix 24,25 elérhető éves hozam: 24,25 százalék Maevar Hitel Bank Zafír pénztárjegy 30 nap fix 23,50 elérhető éves hozam: 25,95 százalék Maevar Hitel Bank Zafír pénztárjegy 60 nap fix 23,50 elérhető éves hozam: 25,95 százalék Maevar Hitel Bank Zafír pénztárjegy 180 nap fix 24,00 elérhető éves hozam: 25,47 százalék Maevar Hitel Bank Zafír pénztárjegy 365 nap fix 24,50 elérhető éves hozam: 24,5 százalék Maevar Hitel Bank Márvány betétjegy 180 nap fix 23,5 elérhető éves hozam: 24,87 százalék Maevar Hitel Bank Márvány betétjegy 365 nap fix 24,00 elérhető éves hozam: 24,00 százalék Maevar Hitel Bank Alabástrom betétjegy 365 nap változó 25,5 elérhető éves hozam: 25,5 százalék Maevar Hitel Bank Alabástrom betétjegy 540 nap változó 26,00 elérhető éves hozam: 25,04 százalék Inter-Euróna Bank Inter-Európa Értékjegy 1 hónap fix 24,00 Inter-Európa Bank Inter-Európa Értékjegy 3 hónap fix 25,00 Inter-Euróna Bank Inter-Európa Értékjegy 6 hónap fix 24,5 Inter-Euróna Bank Inter-Európa Értékjegy 12 hónap fix 24,00 Mezőbank Kamatozó Jegy 1 hónap névre: 22; bemutatóra: 22 Mezőbank Kamatozó Jegy 3 hónap névre: 23,2; bm.: 23,5 Mezőbank Kamatozó Jegy 6 hónap névre: 24,1; bm.: 24,4 Mezőbank Sprint Betétjegy 3 hónap névre: 24,0; bm.: 24,5 Mezőbank Sprint Betétjegy 6 hónap névre: 24,5; bm.: 25,0 Mezőbank Sprint Betétjegy 9 hónap névre: 25,0; bm.: 25,5 Mezőbank Maraton Betétjegy 2. évtől névre: 28,5; bm.: 29,0 Mezőbank Libertás Hozamjegy 1 hónap névre: 23; bm.: 23,5 Mezőbank Libertás Hozamjegy 3 hónap névre: 23,5; bm.: 24,0 Mezőbank Libertás Hozamjegy 6 hónap névre: 24,5; bm.: 24,75 Mezőbank Libertás Hozamjegy 1 év névre: 25,42; bm.: 25,79 Mezőbank Dukát Betétjegy 1 hónap 23 Mezőbank Dukát Betétjegy 3 hónap 24,5 Mezőbank Dukát Betétjegy 6 hónap 25,5 Mezőbank Dukát Betétjegy 1 év 25,5 Az ezen az oldalon közölt hírek, információk és érdekességek többségének képes változata a nyíregyházi Városi Televízió legközelebbi Business Profil műsorában és a Profi-T című gazdasági magazinban lesz látható. GAZDASÁGI BP-információ Az energiaszektor privatizációja tovább folytatódik. A privatizációs szervezet ennek keretében újra meghirdetett két erőművet, köztük a Tiszai Erőmű Rt. részvénycsomagját. A Tiszai Erőmű Rt. jelentős szerepet játszik a Tiszántúl — így Szabolcs-Szatmár-Bereg megye — energiaellátásában is. A vevő számára az ÁPV Rt. foglalkoztatási kötelezettséget és 120 napos ajánlati kötöttséget írt elő. A vételár kiegyenlítése csak készpénzben történhet. A tender beadási határideje május 30. Az erőmű pályázatánál az rt. többségi részvénytulajdona kerül meghirdetésre, szemben a regionális áramszolgáltatókkal, ahol a külföldi tulajdonosok egyelőre csak a kisebbségi tulajdont vásárolhatták meg. A pályázó számára a kiírásban komoly részvételi feltételek szerepelnek, az új tulajdonosnak legalább 17,2 milliárd forintnyi konszolidált részvénytőkével, szénhidrogén-tüzelésű erőmű-üzemeltetési gyakorlattal és legalább 1281 megawatt erőművi kapacitással kell rendelkeznie. * * * A SONY 3 milliárd forintos zöldmezős beruházással Magyarországon hozza létre első közép-európai gyárát, ezzel a Suzuki után a második legnagyobb japán befektető lesz hazánkban. A SONY elektronikai termékeivel Magyarországon és Európában is körülbelül a piac 20 százalékát birtokolja. A gyárat Gödöllőn kívánja felépíteni a cég, Gödöllő mellett Budapest és az M 3-as autópálya közelsége döntött. A gyárban a tervek szerint CD-lejátszót, színes televíziót és videót fog gyártani a cég, a termékek nagy részét exportra szánja, innen kívánják Ukrajnát és Romániát ellátni. * * * Újabb kárpótlásijegy-hasznosító társaság megalakulása várható a közeljövőben, amelynek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei aktualitása is van. Jelenleg 3 kárpótlásijegy-hasznosító társaság működik. Ezek a számukra biztosított előnyöket felhasználva az eredeti kárpótoltak jegyeinek összegyűjtését és hasznosítását végzik. A nyíregyházi székhellyel megalakuló jegyhasznosító társaság neve Nyírinvest Kárpótlási Jegy Befektető Rt. lesz. (KJB). A cég egy nyíregyházi és egy budapesti jegyzőhellyel fog rendelkezni. Az összegyűjtött kárpótlási jegyeket az áram- és a gázszolgáltatók részvényjegyzésénél kívánja felhasználni a társaság, különösképpen számítva a kis összegű kárpótlásijegy-tulajdonosokra is. A kárpótlásijegy-hasznosító társaságok a részvényjegyzések során a hosszas sorban állástól is megkímélik a kárpótoltakat. A jegyhasznosító társaság részvényeinek jegyzésénél a kárpótlási jegyet a társaság a kamattal növelt értéken, 174,2 százalékon fogadja el (egy 1000 forintos jegyet 1742 forinton). Piacivá válik a magyar energiaszektor? BP-információ Az 1995. decemberi privatizációs hajrában a magyar energiaipar legtöbb vállalatának befolyásoló részesedését értékesítették, s a még állami tulajdonban lévőknél is ezt tervezik. A szektor átalakulásáról, a mostani helyzetről és a várható tendenciákról Neil J. Alistert, az ágazatot az eladások előtt átvilágító KPMG Hungária Kft. igazgatóját kérdeztük. — Az 1995-ös év végén külföldi befektetők mintegy 2,5 milliárd forintot ruháztak be a magyar energetikai iparba. Kik ezek a befektetők és mi vonzotta őket ide? —A külföld számára talán ez volt a privatizáció legérdekesebb fejezete. Az érdeklődők között a végül győztes, az európai kontinensről származó pályázók mellett számos nem európai (például amerikai) cég is szerepelt. Mindez nem véletlen. Az iparág nemcsak hazánkban, hanem a nemzetközi színtéren is folyamatosan változik: a Magyarországra érkezett cégek itteni pozíciójukat nem önmagában értékelik, hanem mint egy fontos lépést az elkerülhetetlen nemzetközie- sedés, az európai, sőt, a globális pozíciók kiépítésének útján. A korábban nemzeti határok közé szorított és erőteljes szociális szempontokat érvényesítő ágazat fokozatosan „rendes” gazdasági szektorrá alakul, mely nem vonhatja ki magát a világgazdaság globalizálódásának, de különösen az egységesedő európai piacnak a hatása alól. Angliában például a víz- szolgáltató cégeknél francia, az áramszolgáltató szektorban pedig amerikai befektetők találhatók. — A gáz- és áramszolgáltatók a vártnál lényegesen magasabb áron keltek el. Mivel magyarázható ez? — A sok érdeklődő megjelenése természetesen felvitte az árakat. Egy másik lényeges ok a már említett tendenciában kereshető: a nagy nyugat-európai cégek nem egyszerűen magyar társaságokban vásároltak részesedést, hanem megvetették a lábukat a kelet-európai piacon. Ennek az árát természetesen meg kell fizetni. Mindehhez egy járulékos tényező hatása is hozzáadódott: az ÁPV Rt. szoros határidőket és gyors ügyintézést vállalt, s a határidőket tartani is tudja. Ez is növelte a privatizációs program hitelességét. —Milyen nyereséget várhatnak a pályázatokon győztes új tulajdonosok? — Magyarországon a korábban állami kézben lévő energiaipar fejlesztésének óriási- ak a lehetőségei. Racionali-zálni kell az erőművek működését, és számos régi, elsősorban szénre épült blokkot egyszerűen ki kell cserélni. Jócskán van mit javítani az áram- és gázszolgáltatás hatékonyságán, de a fogyasztóbarát viselkedés sem eléggé elterjedt. Végül sokat hozhat az áram- és gázszolgáltatási díjak elkerülhetetlen — nagymértékű — emelése is. Mindehhez viszont rendkívül sok tőkére lesz szükség, amit Magyarországon aligha tudna bárki is mozgósítani. — Milyen befektetési lehetőséget képvisel a magyar energiaszektor? — Az iparágba beruházó stratégiai tulajdonosok hosszú távon gondolkodnak. Az ágazat maga sem teszi célszerűvé a rövid távú tervezést, hiszen ma mindenekelőtt óriási invesztíciókra van szükség. Ugyanakkor a gáz- és áram- szolgáltatók nyolc százalékos tőkearányos nyereségét az árképlet garantálja, ami komolyan növeli a befektetés biztonságát. A közszolgáltatók részvényei valójában mindenhol a legbiztonságosabb papírok közé tartoznak. Kiváltképpen azoknak a társaságoknak a papírjai nyújthatnak stabil befektetési lehetőséget, amelyekkel számottevőbb forgalmat bonyolítanak le a jövőbeli másodlagos piacokon. Az egyetlen, már most a tőzsdén levő energiaipari részvény, a MÓL mindenesetre bizakodásra adhat okot: nagyon hamar a BÉT talán legfontosabb blue chipjévé vált. — A privatizáció során az ÁPV Rt. tulajdonában lévő valamennyi szolgáltató felkínált részvénypakettjét megvásárolta valaki. Az erőművek és az MVM Rt. esetében miért nem sikerült ezt elérni? — Míg az áram- és gázszolgáltatók igen vonzó befektetési célpontot képeztek, addig a másik csoport vállalatai már sokkal több problémát jelentettek. Az erőművek technológiai színvonalának emelése, a hatékonyság fokozása és a környezetvédelmi kérdések megoldása óriási összegeket emészt fel. Ezt tovább súlyosbítják az erőművekkel integrált, krónikusan veszteséges szénbányák örökölt terhei. Az alacsony rentabilitáshoz képest pedig túl magas volt az elvárt ár. Az MVM Rt.-tői, amely pedig önmagában vonzó befektetés lett volna, a Paksi Atomerőmű vette el a vásárlók kedvét. — Hogyan illeszkedhet a kárpótlási jegy a privatizáció folyamatába? — A kárpótlási jegy az átmenet speciális jelensége, azé az átmeneté, amelyet minél előbb le kellene zárni. Arra kell törekedni, hogy a lehető leghamarabb kikerüljön a forgalomból. Erre természetesen az az egyik legcélszerűbb megoldás, hajói működő társaságok kisebbségi részvénycsomagjait értékesítik kárpótlási jegy ellenében, esetleg azonnali részvény-visszavásárlási szerződéssel egybekötve. Ennek a célnak jól megfelelnek az energiaipari társaságok részvényei, hiszen ezekkel az ÁPV Rt. valódi értéket állított a kárpótlási jegyek ellenében. — Milyen makrogazdasági eredménnyel járhat az ágazat értékesítése? — Jól ismert, hogy mind az államháztartásra, mind a fizetési mérlegre mekkora (pozitív) hatást fejtett ki az 1995 végén beérkezett privatizációs bevétel. Ezenkívül az összgazdasági hatékonyság növekedhet az ágazat jobb működése folytán. A legnagyobb nyertes azonban a fogyasztó lesz. Az áremeléseket a privatizáció nélkül is végre kellett volna hajtani. így viszont a tőke, a technológia, a know how, mindenekelőtt pedig a nyugati szemléletmód beáramlása révén lényegesen javulhat a fogyasztók kiszolgálása. Itt mindenekelőtt két tényezőt lehet megemlíteni: a differenciált árpolitika és ajavuló technika kedvező hatását. A „testre szabott” árak rendszere egyidejűleg teszi lehetővé a fogyasztói preferenciákhoz való szorosabb alkalmazkodást és a vállalati profit növelését. A berendezések karbantartása, a színvonalasabb kiszolgálás, javítás vagy például a biztonságosabb gázszolgáltatás is a fogyasztók érdekeit szolgálja. Hosszabb távon olyan újdonságok elterjedése is várható, mint amilyen a fogyasztói kártya, amely a bankkártyához kissé hasonlóan funkcionálna. Ez a fogyasztást mérő órába lenne beilleszthető, és róla maga a készülék vonná le a kártyáról a szolgáltatás ellenértékét. Nyugat-Európában terjed a fogyasztóknak nyújtott (ingyenes) tanácsadás is arról, hogyan tudnák a legkedvezőbben hasznosítani az energiát és igénybe venni a többi szolgáltatást.
