Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-06 / 82. szám
Hétvége 10 1996. április 6., szombat UJ KELET Falánkság Újságjaink tömve vannak a biztosnál biztosabb, fogyást ígérő reklámszövegekkel. Gomba módra szaporodnak a súlycsök- kentő tanfolyamok és fogyókúrás szalonok is. Hazánkban mind a népszerűsítő-felvilágosító irodalom, mind a szakirodalom egyoldalúan hangsúlyozza az elhízás veszélyeit. A médiumok Jane Fondát mint a karcsúság ideálját állítják a nők elé, míg a férfiaknak az erősség és férfiasság ideálját jelképező Arnold Schwarzeneggerrel kell szembesülniük. Irrális ideálokat kergetve fogyókúrázni kezdünk, és ez már elég is ahhoz, hogy a későbbiekben vázolt ördögi kör folytatódjon. Sajnos ezekkel a negatív önértékelési zavarokat elősegítő példákkal már gyermekeinket is megfertőzik: a már-már természetellenesen karcsú Barbie babákkal. Az elhízás (obesitas) a zsírszövet mennyiségének megnövekedése. A magyar lakosság körülbelül 30 százalékát érinti. Elhízottnak az ideálist 20 százalékkal meghaladó testsúllyal rendelkezőket tekintjük. Az ideális súly becslésére az alábbi képlet szolgál: testmagasság (cm) mínusz 100 = kg. Az elhízás lényege, hogy az energia-felvétel meghaladja az energia-felhasználás mértékét. Például ha valaki naponta 50 kalóriával fogyaszt többet (5 db, zsírban sütött burgonyaszelet vagy 1,1 dl Coca-Cola), mint amennyifTead, akkor 10 év alatt testtömege 22 kg-njal fog gyarapodni. A fogyás ezek szerint vagy a kalóriabevitel csökkentésével vagy a testmozgás növelésével érhető el (ideális lenne napi egy km úszás vagy 5 km gyaloglás vagy 10 km kerékpározás). Az elhízás betegségek alapját is megteremtheti (szív- és érrendszeri betegségek, epekő, cukorbetegség, ízületi betegségek, menstruációs zavarok stb.). A másik két jellegzetes táplálkozási zavarról (anorexia nervosa, bulimia nervosa) már sokkal kevesebb információval rendelkezik a lakosság. Mindkét tünetegyüttesre jellemző, hogy az étkezés, a testsúly a gondolkodás középpontjába kerül. Mindkettő általában fiatal lányok betegsége, egyes kockázati populációkban (diákok, sportolók, táncosok, manökenek, homoszexuálisok, cukorbetegek stb.) jóval gyakoribb (18—35 éves nők között, az anorexia 1 százalék a bulémia 3 százalék.) Az anorexia általában serdülőkorban jelentkezik (12— 18 és koplalás év között indul), főként olyan lányoknál, akik teljesítményorientáltak, akik túlsúlyosnak érzik magukat, félnek az elhízástól, ezért fogyókúrázni kezdenek. Egyes feltételezések szerint bizonyos örökletes tényezők is szerepet játszanak a betegség kialakulásában. A betegség lényege, hogy a beteg szigorúan korlátozza a kalóriabevitelt, túlzott mértékű, önkínzó jellegű testmozgást végez. Ha esetleg mégis elköveti azt a „bűnt”, hogy a koplalási időszakot fa- lási rohamokkal szakítja meg, akkor önhánytatással, hashajtással vezekel. A fogyókúra eredményeként a testsúly rohamosan csökken (akár 30 kg-mal is), de a testképzavar miatt (még mindig kövérnek érzi magát), még tovább folytatja az önkínzást. A hormonháztartás felborulása miatt menstruációja kimarad, vitaminhiány következtében hajhullás, a mészhiány miatt csontritkulás, az önhánytatá- sok és hashajtások következtében elektrolitzavarok, szívritmuszavar alakulhat ki. A bulimia általában a serdülőkor vége felé, illetve a fi- atalfelnőtt-korban kezdődik (17—25 év), számos sikertelen fogyókúra után. Az önkontroll igen gyenge, gyakori az impulzív magatartás (nikotin-, alkohol-, drogabusus, kicsapongások). Visszatérő falási rohamok jellemzők, melyek során rövid idő alatt nagy mennyiségű, nagy kalóriatartalmú ételeket fogyaszt. A falási rohamok általában egyedül, titokban, nemritkán éjjel zajlanak. A beteg teljesen elveszti a kontrollt táplálkozása felett, és addig eszik, amíg meg nem fájdul a hasa vagy valaki meg nem zavarja. Ezt követően bűntudat, szégyenérzés alakul ki, aggódik testsúlya miatt, ezért ön- hánytatás, hashajtás, erőltetett testmozgás segítségével próbál megszabadulni súlyfeleslegétől. A betegség felismerését nehezíti, hogy ezek az egyének normál testsúlyúak. Sajnos, ha már kialakult a betegség, igen rossz kimenetelű is lehet (például: anorexia esetén a betegek 80 százaléka 10 éven belül meghal), gyakori a krónikussá válás vagy az egyes kórfomák egymásba való átmenetele. Elsődleges a kockázati csoportok felkutatása lenne, valamint a kóros evési minták megismertetése a tömegtájékoztatás révén. A gyógykezelés nagyon összetett és hosszadalmas. Vendégváró hidegtálak húsvétra Ahol még élnek az igazi húsvéti hagyományok, a háziasszony egész nap terített asztallal várja a vendégeket. Mivel nem mindig lehet pontosan kiszámítani, ki mikor érkezik, a vendéglátók ünnepi hangulatát kicsit megkeserítheti az állandó tálalás, ételmelegítés. Éppen ezért sokkal egyszerűbb, ha sültekből, sonkából, vagdaltakból, főtt tojásból és salátákból már reggel összeállítunk néhány hidegtálat, ezekből bármikor csemegézhetnek a vendégek. Akinek nincs ötlete, mi is kerüljön a tálra, annak szeretnénk most egy kis segítséget adni. Franciatál: Kockázott főtt zöldségekből, burgonyából, nyers almából és néhány darab csemege- uborkából tejföllel és majonézzel összeállítjuk a francia- salátát. Nem árt, ha már előző nap megcsináljuk, hogy az ízek összeérhessenek. Hosszúkás porcelán tálra terítsünk néhány friss salátalevelet, és borítsuk be a kész salátával. Tegyünk rá középre sorban szintén salátával töltött sonkatekercseket, körbe pedig ültessünk töltött tojásokat. Ehhez főzzük keményre a tojást, tisztítás után keresztben vágjuk ketté. A sárgáját kaparjuk ki egy kis tálkába, és keverjük össze pici mustárral és borssal, majd töltsük vissza az üreges fehérjébe. A lefordított tojások tetejét, csakúgy, mint a sonkatekercseket, Piros Arannyal és petrezselyemlevéllel díszíthetjük. Sonkás tál: A korábban megfőzött és hűtőben kicsit kifagyasztott sonkából vágjunk vékony szeleteket, és rendezzük el a tálon. Tegyünk rá majorannásan sütött csirkecombokat úgy, hogy a vastagabb részek kerüljenek a tál közepére. A keményre főzött tojásokat késsel vágjuk csillag alakúra, és tegyük a hús tetejére. Ugyanezt megtehetjük retekkel és paradicsommal is. A díszítéskor vegyük kezünkbe főtt tojást, majd egy vékony pengéjű késsel keresztbe szürküljünk egymás mellé cikk- cakkokat. (Olyan legyen, mint a farkasfog.) Ha teljesen körbevágtuk, óvatosan válasszuk szét a két részt. A tálra párolt zöldségköretet vagy savanyú uborkát, tormahalmocskákat is tehetünk. üdvözlettel... SZUHÁNSZKI SZABOLCSNAK! Hetedik születésnapod alkalmából sok szerencsét és boldogságot kíván Csaba és a nagymama Bárány az ünnepi asztalon A legtöbb háziasszony fő fogásként ilyenkor tojás- és sonkaételeket kínál. Sok helyen van ilyenkor hagyománya a savanyított levélbe töltött káposztának, a szeletelhető egybensülteknek és a vagdaltaknak. Kicsit eltérve a megszokottól mi most bárányt ajánlunk Savoy módra. A sült elkészítése nem nehéz, így még a kezdő, de vállalkozó szellemű háziasszonyok is megcsinálhatják. Első lépésként megtisztítjuk a combot a faggyútól, majd egyenletesen befűszerezzük sóval, kevés majoránnával, babérlevéllel, oreganóval. Melléteszünk néhány szem egész borsot, majd fehérborral hígított csontlével felöntjük, és fedő alatt megsütjük. Ha a hús puha, szeletekben lefejtjük, majd sonkadarabokat közé téve visszarendezzük a csontra. Tetejét megszórjuk reszelt sajttal, leöntjük Mor- vay-mártásal és kicsit átpirítjuk. Burgonyakrokettet és vajban párolt zöldségköretet kínálunk mellé. Csirkecsalád Színes papírból kör alakot vágunk ki, és ezt összetekerve kapjuk a kakas és a tyúk nyakát. Az alsó részét bevagdossuk, ebből lesznek a rojtok. A kakasfiguránál még egy csíkot ragasztunk. A tarajokat piros, a csőröket narancssárga papírból vágjuk ki, és felragasztjuk a kúp hegyes végére. A szemeket színes papírkorongokból vágjuk ki. A figurákat főtt keménytojásra ültetjük. A kiscsirkék testét egy-egy főtt tojás képezi, erre ragasztjuk színes lapból a sárga szárnyakat és a piros csőrt. Ahhoz, hogy az állatkák fixen álljanak, kartonból lábakat ragasztunk alájuk. A színes csirkecsalád hangulatos dísze lesz majd a húsvéti asztalnak. Az oldalt szerkesztette: Sikli Tímea Fotók: Harascsák A. és Csonka R. A sonkafozés „tudománya” Néha még a gyakorlott háziasszonyoknak is gondot okoz, hogyan is főzzék meg a húsvéti sonkát, hogy igazi sikert arasson a vendégek körében. A főzés ideje elsősorban attól függ, mekkora és milyen méretű sonkát szereztünk be. Ha egész, házi parasztsonkát vettünk, főzés előtt mossuk le meleg vízzel, majd egy éjszakára áztassuk be hideg vízbe, így a comb vizet vesz fel, s ezáltal felpuhul a kiszáradt, kemény bőr. Másnap éppen csak annyi vízben tegyük fel főni, amennyi ellepi. A fazékba dobjunk egy hagymát, fokhagymát, kevés babérlevelet és egész borsot is. A húsvéti asztal elengedhetetlen „kelléke” a jól megfőzött sonka A főzés alapszabálya ugyanaz, mint a húslevesnél. Nem szabad zubogva főzni, elég, ha éppen csak pötyög a főzőlé. Időben gondoskodjunk a sonka főzéséről, mert a teljes puhuláshoz egész sódar esetében 5—6, míg kötözött sonkánál 2—3 órára van szükség. A hús akkor jó, ha a villa könnyen belemegy. Hagyjuk saját levében kihűlni a húsvéti asztalravalót, majd fóliába csomagolva tegyük néhány órára hűtőszekrénybe. A kicsit „kifagyott” sonkát sokkal könnyebb szép vékonyra fölszeletelni.
