Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-06 / 82. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1996. április 6., szombat 3 Bár megköszönhette volna Fullajtár A. kommentárja A Nyíregyházi Városi Bíró­ság nem jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélte Hal- csák Zsolt 20 éves nyíregyhá­zi főiskolai hallgatót, aki itta­san vezette személygépkocsi­ját, és három fiatalt halálra gá­zolt. A barátja, Malik Attila azért kapott 2 év börtönbün­tetést, mert a jármű vezetését átengedte Halcsáknak, holott tudta, hogy ittas állapotban van. Az ítélet példásnak mondható mindkettőjük ese­tében, bár azzal tisztában va­gyunk, hogy semmilyen bün­tetés nem kárpótolja a meghalt három fiatal hozzátartozóit, szeretteit. A nem mindennapi ügynek több tanulsága is van, ami mindenki számára intő példa lehet. Talán a legfontosabb, hogy az ittas vezetésnek mi­lyen következményei lehet­nek. Meghalt három ember ártatlanul, és a gázolónak is derékba tört az élete. Nem beszélve Málik Attiláról, akik szintén bűnhődik a jóhisze­műségéért. Az ő elítélése so­kak számára érthetetlen. Mi­ért kapott két évet, amikor ott sem volt az esetnél? Az igaz, hogy nem volt ott, de meg­akadályozhatta volna, hogy a szörnyű tragédia bekövetkez­••• zen. Az előző nap ugyanis már megegyeztek, hogy szó­rakozni mennek, és ő fog ve­zetni, Halcsák nyugodtan fo­gyaszthat szeszes italt. Ezt be is tartották. Attila látta Apa- gyon, hogy Halcsák több fél­deci vodkát is ivott, így meg­győződhetett barátja ittassá­gáról. Vasárnap hajnalban baj nélkül megérkeztek Nyíregy­házára, Attila lakásához. Málik kiszállt, és átengedte a további vezetést Halcsáknak. Igaz, hogy Halcsák mondta neki: onnan már csak haza­megy a pár száz méterre lévő lakására. De nem ezt tette... Mit tehetett volna Málik? Egyszerűen nem engedi, hogy Halcsák volánhoz üljön, hiszen felelősek vagyunk egymásért. Az ittas ember másképpen mérlegeli a helyzetet. Bátor­nak, magabiztosnak érzi ma­gát, éppen az italtól. A józan­nak kell cselekednie, megfog­ni a barát kezét. Számtalan esetben előfordult már, hogy amikor a józan társak elvet­ték az ittas munkatárstól, ba­ráttól az indítókulcsot, szi­dást, haragot kaptak érte, de másnap, józanul, a munka­társ, a barát megköszönte, hogy nem ülhetett be a saját autójába... Bár Halcsák is megköszönhette volna... Faluház, általános iskola és sportpálya építését kezdik hamarosan Paposon, az irtás helyén Fotó: Dojcsák m BANK Q%epe<tÁec/e/mi és (SfftZe/AcmA* írfilZ. Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. ügyfélfogadási rendje és pénztári nyitvatartási ideje 1996. április 9-től Nyíregyháza, Országzászló tér 3. sz. Nyíregyháza, Országzászló tér 10. sz. Mátészalka, Bajcsy-Zs. u. 15. sz. alatti fiókjaiban az alábbiakra változik: Hétfő 8.00— 17.00 óráig Kedd 8.00—15.30 óráig Szerda 8.00— 7 5.30 óráig Csütörtök 8.00— 7 5.30 óráig Pén tek 8.00— 7 3.00 óráig Szombaton Nyíregyházán az Országzászló tér 10. sz. alatt — kizárólag lakossági szolgáltatások intézése céljából — 9.00—12.00 óráig várjuk Tisztelt Ügyfeleinket. *ihSBCÍ OMHír* mmm ? \ w/m/m Berki Antal 1965-ben néhány lelkes nép­művelő és egy mindenre el­szánt kultúrház-igazgató ha­gyományt teremtő szándékkal létrehozott egy egész járásra kiterjedő kulturális fesztivált Beregi Ünnepi Hét elnevezés­sel. A rendezvény, a felsőség rosszallása mellett, most elér­kezett a harmincadik születés­napjához. Tulajdonképpen ez a 31., de mert tavaly Beregszá­szon volt a találkozó, a vásá- rosnaményiak az ideit tekintik jubileumi eseménynek. A mű­velődési ház igazgatói irodájá­ban Sánta Miklós igazgatóval beszélgetünk. — Milyen volt az első feszti­vál? — Mi akkoriban fiatalok, lel­kesek, nagyon ambiciózusak voltunk, rettenetesen hittünk abban, amit csinálunk. Úgy gondoltuk, rendezünk egy nagy, országraszóló összejöve­telt, és azt minden esztendőben megismételjük. Valóban így is sikerült. Itt volt minden vala­mirevaló író Veres Pétertől Urbán Ernőig. Újságírók, pél­Beregi ünnepi hét Koncertek, színházi előadások dául Ipper Pál. Voltak koncer­tek, színházi előadások. Válto­zatos volt a műsor. A megyei pártvezetésnek nem nagyon tet­szett a dolog, mert olyanokat is meghívtunk, akik nem tetszet­tek a vezetésnek. Ezzel mi nem nagyon törődtünk, jószerével nem is tudtunk ilyen tilalmak­ról. Az volt a célunk, hogy mi­nél több embert mozgassunk meg és hogy a járáshoz tartozó falvakban történjen valami, ami nem szokványos, ami rendkí­vüli. Ezt el is értük, de a ren­dezvényt letiltották. Hosszas kilir.cselés után megengedték, hogy ötévenként ismételjünk. Ez így volt 1989-ig, ezért tar­tunk most a IX. találkozónál. —Az ideit Beregszásszal kö­zösen rendezik... — Igen. A rendszerváltás te­remtette meg a lehetőséget. Páros évben nálunk, páratlan évben Beregszászon van a ta­lálkozó. Azonos koncepcióval készülünk itt is, ott is. Tulaj­donképpen a négy országba szakadt magyarok határ menti kulturális fesztiváljáról van szó. Rendsze esen eljönnek rendez­vényeinkre Szlovákiából, Ro­mániából, és nemcsak a részt­vevő művészegyüttesek, ha­nem érdeklődők is. Nagy eseménye lesz a város­nak, egész Beregnek, és tegyük hozzá, a megyének is Göncz Árpád köztársasági elnök úr látogatása. Április 16-án pol­gármesterek nemzetközi talál­kozója lesz Naményban. Finn­országból, Dániából, Németor­szágból és közvetlen szomszé­dainktól érkeznek delegációk. Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a köztársasá­gi elnök, aki az egész fesztivál fővédnökségét elvállalta, ezt az eseményt tünteti ki látogatásá­val. Az összejövetel fontossá­gát mutatja az is, hogy a meg­beszélések gondozója dr. Virág Rudolf, aki a Belügymi­nisztériumban az önkormány­zati főosztály vezetője. Az el­nök kíséretében ellátogat hoz­zánk Gellért Kis Gábor ország- gyűlési képviselő, a parlament kisebbségi és emberjogi bizott­ságának vezetője. Reméljük, a polgármesterek randevúja gaz­dasági kapcsolatainkra is jóté­konyan hat. —- Több mint negyven éve dolgozik itt... — Igen, én már régi motoros vagyok. Örülük, hogy ez a ren­dezvény az én tevőleges rész­vételemmel is ilyen életerős és hogy most már nyugodtan mondhatjuk, nemzetközi fesz­tivállá terbélyesedett. Sánta Miklós, a vásárosnaményi művelődési ház igazgatója A szerző felvétele Az összefogás eredménye Új református parókia A régi református parókia Kéken már nagyon romos álla­potú volt. Abban sem lakni, sem hivatalt működtetni nem lehetett. A rendszerváltás után az egyház nem kérte vissza a valamikor a tulajdonát képező óvodát, hanem csak annak el­lenértékét. Ebből a pénzből és a hívők adakozásából megkez­ja ellenszolgáltatás nélkül vál­lalta el a felelős kivitelezői fel­adatokat. A falubeli kőművesek munkájukért a szokásostól is kevesebb bért kémek, ezzel já­rulnak hozzá a parókia megépí­téséhez. A tervezésen és a ki­vitelezésen az összefogás ered­ményeként több mint százezer forintot takarítanak meg. A Fotó: Racskó Tibor dődhetett az építkezés. A ter­veket társadalmi munkában készítették el, és Farkas Balázs, a helyi önkormányzat dolgozó­paplak mellett az elképzelések szerint a későbbiekben egy imaterem is épülne, de arra egyelőre nem jut pénz. A nyíregyházi városi művelődési központban április 11- én, csütörtökön költészetnapi megemlékezés lesz. A job­bára fiatalokból álló Stílus Irodalmi Társaság főleg nyu- gatos szerzők verseiből álló összeállítással tiszteleg Erato előtt. Szombaton 19 órától Pécsi Ildikó érdemes művész Együtt veletek című önálló estjének örvendezhet az érdeklődő kö­zönség. Tizennegyedikén, vasárnap este hat órakor a táncmű­vészeti főiskola végzős hallgatóinak koncertjére várják a táncművészet szerelmeseit. Megyénkről Írták Tallózás az országos sajtóban Gombás Sándor Ferenc A Színház márciusi szá­mában kritikát találunk a Móricz Zsigmond Színház Ötödik Frank című előadásá­ról. A szatíra ősbemutatója Veszprémben volt 1963-ban. A darab nyíregyházi felújítá­sáról szólván a kritikus az alábbiakat írja a rendezésről: „A rendező ellenáll az aktu­alitás csábításának, csakhogy olyannyira tartózkodik a mű napjainkra vonatkoztatásától, hogy az előadásban elsikkad; a történet immár rólunk szól. Hiányolja a dürrenmatti iró­niát, a mű operaszerkezetét. Stiláris zavarokat vél felfe­dezni a kellékhasználatban és véleménye szerint a színé­szek sem találják helyüket. A Nimród 3. számában Egy válás története, avagy szabol­csi fonákságok címmel a nyír- meggyesi vadásztársaság ese­tével ismerkedhet meg az ol­vasó. 1990-ben a „mamuttár­saság” kettévált, s ezzel kez­detét vette a harc az utódok kö­zött: panaszok, vizsgálatok, fellebbezések, független és nem független szakértők stb. Az ügy tanulságait teszi köz­zé a cikk, valamint az áldatlan állapot ellenére megvalósult eredményes gazdálkodásról tájékoztat. László király szentté ava­tásának 800. évfordulója (1992) alkalmából könyvek és cikkek sora látott napvilá­got. A Műemlékvédelem 1995. évi 4. száma néhány frissen feltárt adat ismerteté­sére vállalkozik Új, eddig is­meretlen Szent László-ábrá- zolások című írásában. Ezek között találjuk a laskodi refor­mátus templom hajójának déli falán feltárt Szt. László-legen- dát, amely a cikk szerint az ábrázolások egy ritka varián­sa. A másik értékes megyei leletet, amely a napkori római katolikus templomban talál­ható, ki kell még szabadítani, ugyanis egy 1948-as radiká­lis renoválás alatt rejtőzködik. A Zsaru rendőrségi magazin csaknem minden száma szol­gál megyei hírekkel — sajnos. Ä 12. számban Kiesett vagy ki­lökték? címmel az 1994. no­vemberében a nyíregyházi vas- útállomás közelében történt halálos balesetről olvashatunk. A mezőtúri illetőségű zenész kiesett a vonatból, a szülők ál­lítják. hogy nem balesetről volt szó. Történt-e mulasztás, bűn- ügy-e a baleset? Ezt vizsgálja újból a megyei főügyészség szakértők bevonásával. Örvendetes, hogy a termé­szetvédelem és környezetvé­delem kérdéseiről egyre gyak­rabban olvashatunk. A Képes Újság 12. számában Mormo- tasült kumisszal címmel be­mutatja Balogh Istvánt, aki a helyi Természetvédelmi Egyesület és Oktatási Köz­pontot irányítja. Az ő vezeté­sével rendezik nyaranta a tiborszállási tábort. Szakkö­rének tagjaival megosztja eg­zotikus útjainak (Mongólia, Kína, Bajkál-tó) élményeit és részt vesznek a tárgyi emlé­kek gondozásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom