Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-05 / 81. szám
UJ KELET Egészségünk 1996. április 5., péntek 7 A sámánkodástól a modern orvostudományig Orvoslás és gyógyítás Kelet- Magyarország térségében a honfoglalástól napjainkig címmel rendez tudományos kongresszust a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Tudományos Testületé. A június 24—27. között megrendezendő konferenciának a nyíregyházi Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola ad otthont. Elsődleges céljuk, hogy felelevenítsék, milyen fejlődési folyamaton ment keresztül az orvoslás a Dunától innen a Kárpátok vonulatáig eső részen az 1100 év alatt. Elsősorban az ország keleti részéből számítanak résztvevőkre, de örömmel várják a környező országok és a hazánkból elszármazott orvos és gyógyszerész szakembereket is. Szeretnének mindenkinek lehetőséget adni arra, hogy előadást tartsanak, bemutassák munkájukat, kutatásaikat és kísérleteiket. Éppen ezért mindennapos szekcióüléseket terveznek. A tudományterületeket négy részre osztották fel: elméleti orvostudomány, klinikai orvostudomány, társtudományok és kiegészítő tudományok. Társtudományként az egészségügyi informatikát, a természetgyógyászatot és a családi orvoslást jelölték meg. Kiegészítő tudományként a kórházi menedzsment és minőségbiztosítást, a karitatív tevékenységet, a tb-finanszíro- zást és a biztosító tevékenységet ismertetnék a szakemberek. Természetesen mind a négy csoportban a felsoroltakon kívül egyéb, szabadon választott témaként várják az ötleteket a szervezők. A szekcióülések alatt naponta bemutatkozási lehetőséget ajánlanak a gyógyszergyáraknak, a gyógyszerforgalmazóknak, a gyógyászati eszközöket gyártóknak és a családi orvosoknak. Tanulni tanítanak Marton-Dévényi Éva dr. (balról) és László Gézáné A nyíregyházi Tókuckó igazgatónője, László Gézáné tavaly ősszel pályázatot készített a diszlexia-diszgráfia területén kifejtett prevenciós munka elősegítésére. Célként fogalmazta meg egy olyan iskolai előkészítő, képességfejlesztő osztály vagy csoport létrehozását Nyíregyházán, ahol a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeken még az iskola- kezdés előtt terápiás fejlesztéssel segíteni lehet. Nem tudták megnyerni a helyi támogatókat, az országos segítők pedig mindössze 400 ezer forinttal járultak hozzá az ügy sikeréhez. A pénzből javarészt eszközöket, az oktatáshoz szükséges felszereléseket vásároltak. Mindössze százezer forint jut a tényleges képzésre. Első lépésként egynapos oktatást szerveztek a nevelőknek, amelyen a lehetőségekhez képest próbálták az alapismereteket átadni. Rávezették a résztvevőket arra, hogy mit jelent, mit takar a diszlexia- diszgráfia, mi lehet az oka, mi válthatja ki és milyen tünetei vannak. Ennek folytatásaként április első hetében Marton- Dévényi Éva doktornő segítségével arra készítik fel az óvónőket, hogyan lehet észrevenni a diszlexia-veszélyeztetett gyereknél a mozgásproblémákat, a nagy mozgásokban és a „finom kézmozgásokban”, vagy a kéz és szem együttműködésében jelentkező hibákat. Azokat a mozgásokat, mozdulatokat kell figyelni, amiket a gyerek mindennap a szemünk előtt csinál. A járást, az ugrálást, a lépcsőzést, váltott lábbal megy-e a gyerek a lépcsőn, milyen az egyensúlyérzéke, meg tud-e tanulni biciklizni. Észre kell venni, ha a gyermek nem tud könnyedén, segítség nélkül felülni, guggolni, bukfencezni, de arra is oda kell figyelni, hogyan tud öltözködni, rajzolni, a ceruzát, tollat fogni, az apróbb játékokkal játszani. Ha az óvónők figyelnek ezekre a mozgáshibákra, akkor megelőző idegrendszerfejlesztő terápiát végezhetnek, amit alapfokon ezen a tanfolyamon elsajátíthattak. Az ideális megoldás természetesen az lenne, ha a diszlexia- diszgráfia által veszélyeztetett gyerekeket szakemberekhez, terapeutákhoz vinnék kezelésre. Sajnos, Nyíregyházán egyetlen egy szakember —• Tamás Béláné, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanára — foglalkozik aktívan az idegrendszert fejlesztő mozgásterápiával. Reményeink szerint az egyhetes rendezvényen részt vevő óvónők közül többen is elvégzik majd Budapesten azt a háromhetes intenzív tanfolyamot, ami után önállóan, terapeutaként tudnak majd segíteni a rászoruló gyermekeken... „Néha drasztikusan kell fellépnünk az érdekükben” Harmincezer cukorbeteg a megyében „A cukorbetegek életkilátásait az anyagcsere pontos beállítása határozza meg. Ebben a jól felkészített és megfelelően kiképzett cukorbetegnek is fontos szerepe van. A cukorbetegség szövődményeinek csökkentése és jelentkezésüknek minél későbbi időpontra való kitolása jelentős anyagi megtakarítást eredményez a társadalomnak. Az osztályra bekerülő és a diabétesz szakambulancián jelentkező betegeink egyéni és csoportos oktatását szervezzük meg a diabéteszes csapat irányításával. Az oktatás feltételeinek javítása érdekében nyújtjuk be pályázatunkat.” Dr. Valenta Borbála, a nyíregyházi Jósa András Kórház IV. számú belgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa e gondolatokkal indította a Lilly Hungária által meghirdetett diabétesz pályázatra benyújtott pályamunkáját. — Évek óta rendszeresen megpályázunk minden olyan lehetőséget, amelyen kisebb- nagyobb összeget vagy a munkánkhoz, a cukorbetegek kezeléséhez elengedhetetlenül szükséges egészségügyi felszereléseket, műszereket lehet elnyerni — mondta magyarázatként a főorvosnő. — Csaknem mindig a fővárosi kórházaknak ítélték oda a kiírt díjakat. így történt ez 1995-ben is. Akkor a Lilly Hungária vezetői úgy határoztak, hogy kiírnak egy újabb pályázatot, kizárólagosan a keleti országrészben lévő cukorbeteggondozó központoknak. A felajánlott 40 ezer dollárt a Magyar Diabetes Társaság javaslata alapján 10 gondozó között osztották szét. A pályázatban az oktatás feltételeinek javítását céloztam meg. A munkánkhoz elengedhetetlen számítógépet, színes I televíziót, videomagnót és diavetítőt szeretnénk elsősorban vásárolni. Óriási segítséget jelentene a betegek oktatásában... Tavaly 1751 aktív cukorbetegünk volt, akik rendszeresen eljártak gondozásra. Ebből 651 I-es és 1100 Il-es típusú cukorbeteg, valamennyien inzulinosok. —Ez megdöbbentően magas szám! Talán nem túlzás azt mondani, hogy az országos átlagot tekintve is kiemelkedően sok beteget kezelnek... — Valóban így van. A megye lakosságának körülbelül az 5 százaléka, vagyis 25—30 ezer ember cukorbeteg. A pontos felmérés egyébként folyamatban van. Osztályunk, a IV-es belgyógyászat a cukorbeteggondozás felelőse. Az osztályon 98 ágy- gyal — ebből 6 intenzív — gazdálkodhatunk. A diabéteszes betegek kezelésére 10 profil ágy áll rendelkezésünkre. Emellett a Megyei Diabétesz Szak- ambulancián heti 30 óra rendelési időben 5 orvos rendel napi váltásban. Az oktató dietetikus részt vesz a főorvosi viziten, és jelen van a gondozásokon is. A két szakasz- szisztens főállásban a szak- ambulancián dolgozik. A napi 30—40 járóbeteg mellett az osztályon fekvő betegeket is ők látják el önellenőrző készülékkel, és ők tanítják be a készülékek és a Penek használatát is. Az 1751 beteg évente átlagosan 3—4-szer jelenik meg a szak- ambulancián, ez évi hatezres betegforgalmat jelent. És a betegeket folyamatosan oktatni kell. Meg kell tanítani a diétát, az önvizsgálatot, az életmódváltozásokat, a vércu- korszintmérést. Ha inzulinra szorul, meg kell tanítani az öninjekciózást. Ismerniük kell a gyógyszerek fajtáit, hatásait. Fel kell készíteni a betegeket a különböző szövődmények megjelenésére, a krízisállapotokra. Tapasztalataink szerint azok a betegek, akik gyermekkorukban lettek cukorbetegek, sokkal felkészültebbek. Már gyermekkorukban megtanulták az alapvető tudnivalókat, s ami a legfontosabb. megtanulták elfogadni a betegséget. A felnőttekkel sokkal nehezebb elfogadtatni magát a diabéteszt és a vele járó gondokat, nehézségeket. Néha drasztikusan kell fellépnünk az érdekükben, hogy megértsék és betartsák az orvosok utasításait, Oktató kórház lévén az osztály feladatai közé tartozik a medikusképzés, a nővérképzés és a posztgraduális oktatásban a szakorvosjelöltek és a háziorvosok oktatása is diabetológiából és endokrinológiából. — A háziorvosi teendőkkel éppen eléggé leterhelt orvosokat tanfolyamokra akarják invitálni? — Tisztában vagyunk vele, hogy nagyon sok munka hárul rájuk, de az ő segítségük mindenképpen nélkülözhetetlen egy ekkora probléma felszámolásánál. Terveink szerint valamennyi háziorvost ellátjuk kérdőívekkel, amelyeket visszaküldve jelzik majd a hozzájuk tartozó cukorbetegeket vagy a cukorbeteg gyanúsakat. Nagyon sok munkánk fekszik abban, hogy az osztály és a szakambulancia ilven eredményesen működik, és ezért maximális tisztelet és köszönet illeti a kollégákat. Éppen ezért szeretném, hogy ne csak az én nevemet ismerjék meg az olvasók, hanem az övéket is. Köszönöm az eddigi áldozatkész és lelkiismeretes munkát dr. Benkő Katalinnak, dr. Ésik Katalinnak, dr. Gaál Zsoltnak, dr. Szigligeti Péternek, dr. Szilágyi Erzsébetnek, Kicsák Mariann oktató dietetikusnak, valamint a két szakasszisztensnek, Pál Miklósáénak és Szalai Máriának, valamint az osztály nővéreinek! Valenta doktornő munka közben „Az AIDS-et megelőzni lehet, gyógyítani lehetetlen” Terjedőben a nemi betegségek A felmérések alapján egyértelműen megállapítható, hogy az utóbbi időben jelentősen növekedett megyénkben a nemi betegek száma. A lakosság egy jelentős körében sikk a gyakori partnercsere. Sajnos, sokan még a riasztó példák ellenére sem értik meg, milyen fontos a monogám társkapcsolat és a gumióvszer használata... A nemi betegségek elterjedéséről kérdeztük dr. Szabó Péter osztályvezető főorvost, az orvostudományok kandidátusát, az amerikai bőrgyógyászati akadémia tagját, az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületé orvos szekciójának elnökét. — A nemi betegségeknek három nagy csoportjáról beszélünk. A kalsszikus nemi betegségek közé tartozik a szifilisz — magyar nevén a vérbaj — és a gonorrhoea. Második csoportja az AIDS, a nemi úton j terjedő, immunelégtelenséggel járó betegség. A harmadik nagy csoportba az úgynevezett STD, azaz a nemi úton átvihető betegségek tartoznak. A legújabb felmérések szerint több mint 30 betegség tartozik ide. Például a vírusok által okozott megbetegedések, a szemölcsök, herpe- szes hólyagcsák, élősködők, gombák, baktériumok által okozott betegségek. S ezek a betegségek mind nagyobb számban vannak jelen a megyében. Sajnos országosan itt terjednek a legnagyobb ütemben, de Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében legeredményesebb a felkutatás, a nemi betegségek elleni harc. — Mi lehet az oka a nagymérvű terjedésnek? — Az egyik legjelentősebb indok, hogy a megye három országgal határos, és az utóbbi időben jelentősen megnőtt a megye idegenforgalma. A volt szocialista országokból sok nemi beteg megfordul hazánkban, s a velük létesített alkalmi kapcsolatok a melegágyai a fertőzéseknek. Legalább ilyen jelentősége van annak, hogy megnőtt a prostitúció. Uton-út- félen láthatunk ledér, mindenre kapható hölgyeket, de a városokban is rengeteg olyan bár, szálloda van, melyekre nyugodtan ki lehetne akasztani a piros lámpát. — Bár a médiában, szórólapokon és plakátokon állandóan hangsúlyozzák a szakemberek a nemi betegségek elleni védekezésformáit, ejtsünk róla szót! — A legbiztosabb módja a párhűség. A monogám kapcsolat a garancia arra, hogy elkerüljük a nemi betegségeket. Emellett nagyon fontos szerepe van a betegségek elleni harcban a gumióvszernek. Nem győzzük elégszer elismételni, hogy aki gyakran váltogatja partnereit, minden esetben használja azt. Hasznos lehet, ha tájékozódunk leendő partnerünk életmódjáról, és sokat számít az általános higiénia is. —A klasszikus nemi betegségek eddig is szép számmal előfordultak a megyében, de a köztudatban úgy él, hogy AIDS-es beteg nincs... — Sajnos ellent kell mondani. Úgy tűnik, egyre inkább keletről tevődik át hazánkba az AIDS. Bár egyelőre csak két fertőzött van a megyében (az egyiket Pesten ápolják, a másikat pedig a nyíregyházi bőrés nemibeteg-gondozóban), félő, hogy hamarosan robbanásszerűen megnő az ismert esetek száma. Tudjuk, hogy akik eljönnek a gondozóba, csak a jéghegy csúcsát képezik. Biztosan sokkal több beteg van, de mi csak azokat tudjuk regisztrálni, szűrni és gyógyítani, akik eljönnek hozzánk. A többieken nem tudunk segíteni. Jó lenne, ha mindenki észben tartaná, hogy az AIDS-betegséget megelőzni lehet, gyógyítani — egyelőre — lehetetlen!
