Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-26 / 98. szám
Mezőgazdaság 1996. április 26., péntek Növénykarantén Lefler György (Új Kelet) A termelőket és az exportőröket segítő információkat Szőke Lajos, a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás főmérnöke adja közre, azzal a szándékkal, hogy lehetőleg ne a szállítmányok feladásánál derüljön ki az exportot meghiúsító hiba. — A termelők időszerű feladata a parlagfű (vadkender) elleni védekezés. Azon kívül, hogy a gyomnövény irtása humánegészségügyi szempontból (virágpora allergiát okoz) is kötelező, a Lengyelországba, Romániába, Szlovákiába, valamint a FÁK tagállamaiba feladott növényi termékekben a gyomnövény magja sem fordulhat elő! A legtöbb problémát a kukorica- és napraforgó-szállítmányoknál jelenti a gyommag jelenléte: az elmúlt években sok tételt kellett kizárni az exportból emiatt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a betakarított kukoricából és napraforgóból a parlagfű magját nem lehet eredményesen eltávolítani. Virágzását és magfogását ezért a termőhelyen szükséges megakadályozni, elsősorban megfelelő gyomirtószerek alkalmazásával. Nagyon fontos a tarlók ápolása, mivel aratás után az apróbb növények még magot érlelhetnek, ezáltal lehetséges a következő évek gyomfer- tőzés-veszélye. Jelenleg nagy ütemben szállítanak étkezési burgonyát Ukrajnába, Szlovákiába. Nyomatékosan felhívjuk a termelők és kereskedők figyelmét: valamennyi országba csak előzetes laboratóriumi vizsgálat után adható fel burgonya. A kiszállítandó tételeket a tárolási helyen mintázva ellenőrzi a növényegészségügyi és talajvédelmi állomás szakembere. A vizsgálati igényt legalább négy munkanappal a tervezett feladás előtt be kell jelenteni az állomásnak vagy a területileg illetékes felügyelőnek. Az elmúlt években a megye valameny- nyi településén végeztünk felderítési vizsgálatot burgonyatáblákon. A felmérést a következő három évben fokozott mértékben folytatjuk. Ameny- nyiben a burgonyatermesztők június 1-jéig írásban bejelentik burgonyaterületüket állomásunknak (Nyíregyháza, Kótaji út 33.), az étkezési minőségű exporthoz is szükséges szántóföldi szemlét díjmentesen megtartjuk. A vető- és az importból származó burgonyára más előírások érvényesek. Már most szeretnénk felhívni a figyelmet a kaliforniai pajzstetű, az amerikai fehér szövőlepke, a burgonyabogár, továbbá a raktári kártevők elleni védekezés fontosságára (gabonazsizsik, gabonabogarak stb.) A jövőben jobban kell ügyelni az exportra kerülő, hosszabb ideig tárolt tételeknél a termények szakszerű kezelésére, megtakarítva a veszélyesebb foszforhidrogénes gázosítás költségeit. Végezetül a növények, növényi termékek külkereskedelmével foglalkozók figyelmébe ajánlanám az előzetes információ fontosságát. Igyekezzenek körültekintően tájékozódni, annál is inkább, mert sok ország (például Oroszország, Ukrajna, Románia, Szlovákia) előzetes karantén-beviteli engedély beszerzését írja elő, s ezekben az engedélyekben az általuk közzétett előírásoktól eltérő követelményeket is megszabhatnak. Szőke Lajos főmérnök Fotó: Racskó Földhasznosítási támogatások A földhasznosítási támogatások igénylésének „levezényléséhez” a helyi önkormányzatok vezetőitől kért segítséget a megyei agrárkamara és a földművelésügyi hivatal — tudtuk meg Bíró Miklóstól, a megyei agrárkamara ügyvezető alelnökétől. A megye mezőgazdasági területeinek mintegy 85 százaléka gyenge termőképességű, azaz 19 aranykorona alatti. A földhasznosítási támogatásra az jogosult, aki hektáronként 19 aranykoronát meg nem haladó külterületi szántó, kert, gyep, illetve hektáronként 76 aranykorona alatti szőlő, gyümölcs művelési ágú termőföldet hasznosít, valamint halastavat használ. A támogatás mértéke 1—5 ezer forint hektáronként. A becslések szerint a támogatást igénylők száma meghaladhatja a 70 ezret is a megyében. Ez nem kis feladatot ró a szakmai szervezetekre, ezért is kérték a segítséget. A támogatásokhoz szükséges igénylőlapot a kamarai gazdajegyzők bocsátják a gazdálkodók, illetve a munkában segítséget nyújtó polgármesteri hivatalok részére. A kifizetéshez szükséges a megyei földművelésügyi hivatal engedélye, a pénzt az APEH megyei igazgatósága utalja majd az igénylő címére. Tavaszi mezőgazdasági körkép Feszített a munka, de nincs lemaradás A szeszélyes április alaposan megtréfálta a mezőgazdasági termelőket, a hónap elején a lassan szikkadó földeket hótakaró borította be, ezzel tovább hátráltatta az előre ütemezett munkák elkezdését. Két megye- székhely környéki mező- gazdasági szövetkezetben érdeklődtünk az őszi vetések sarjadzásáról, a talajelőkészítésekről és a vete- ményezésekről. Munkatársunktól Göndör István, a balkányi Agro-Summa Részvénytársaság igazgatója véleménye szerint megfeszített munkatempóval sikerült behozniuk az időjárás miatti lemaradásukat: ez annyit jelent, hogy napkeltétől napnyugtáig a földeken dolgoznak a munkagépek. Szerencsére a munkatársak megértették a sietség okát, és támogatják a nagyobb tempójú idénymunkát. Mára már a földbe került közel 70 hektáros területen a holland vetőburgonya, illetve a talaj-előkészítések és a nitrogén-műtrágyázások mindenhol megtörténtek. Legkésőbb egy héten belül elkezdődik Balkányban a 150 hektárosra tervezett — siló-, illetve étkezési — kukorica, majd azt követően a napraforgó vetése. A részvénytársaság almáskertjében holnap következik a második, az úgynevezett zöldbimbós permetezés. A társaság vezetősége nagyon bízik a növényeknek kedvező időjárásban, s elfogadható termésátlagra számít. Egyedül á kalászosoknál okozott gondot a hosszú és kemény tél, ami miatt lehet, hogy csak közepes termés lesz betakarítható. A nagykállói Farm Mező- gazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezetben Mészáros Sándor elnöktől megtudtuk, kétműszakos, 24 órás nagyüzemben dolgoznak munkatársaik, hogy az időjárás miatti elmaradásaikat pótolják. A munkákkal időarányosan, jól állnak, tegnap fejeződött be — a cukorrépa-telepítéssel párhuzamosan — a közel 150 hektáros terület gyomirtása is. A több mint 70 hektáron előkészített napraforgómagágyakba a napokban kerül a fémzárolt vetőanyag. Ezt követően 150 hektáron kukorica kerül a földbe, ez a munka várhatóan május elejére befejeződik. A gyümölcsöskert fái indokolt meny- nyiségben megkapták a téli lemosó permetet, s már két további vegyszeres védelmen is átestek. A szövetkezet nem sajnálta a költségeket a munkagépek téli karbantartására, s ennek köszönhetően azok kiválóan üzemelnek. Az esetleges vízhiány pótlását csak a cukorrépaföldeken tudja megoldani a szövetkezet egy dobos és egy lineáris öntözőrendszer segítségével. Az agrárvállalkozás a termelésen kívül nagy hangSjji(yí fektet a nagykállói tcrnrefők megsegítésére különböző szolgáltatásokkal. Kölcsönösen kiegészítik egymás munkáját, úgy, hogy a nagyüzemi termelőgépek kihasználtsága a lehető legmagasabb fokú legyen, de többek között a környék növényvédelmének koordinálását a szövetkezet látja el. Az elnök véleménye szerint egyelőre nagyon nehéz megbecsülni a várható termés meny- nyiségét és minőségét, de egy biztos: amennyiben időben kerül a vetemény a földbe és folyamatosan megkapja a szükséges tápanyag-utánpótlást, akkor mindenképpen elfogadható lesz a termés. A vegyszeres irtással könnyen kárt okozhatunk Ismerni kell a gyomnövényeket! A megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás igazgatója, Sallai Pálézúttal a vegyszeres gyomirtó szerek általános tudnivalóira hívja fel olvasóink figyelmét. Lefler György (Új Kelet) — Alkalmazási mód szerint beszélhetünk a vetés utáni, kelés előtti, úgynevezett alapkezelésről, valamint a gyomok és a kultúrnövények kelése utáni állománykezelésről. Az alapkezelések hatásához bemosó csapadék szükséges, azért, hogy a felső 2—6 centiméterből kikelő gyomok csírázását a szer megakadályozhassa. A bemosódást 5—7 milliméteres eső segíti elő, annak hiányában a hatás elmarad. Az állománykezelésnél a növények fejlettsége fontos: legeredményesebben 3—4 leveles fejlettségnél tudunk védekezni. Nedves növényekre ne permetezzünk, közvetlenül eső előtt sem, mert legalább két óra kell a felszívódáshoz. Az eredményes munka alapja a területen előforduló gyomnövények ismerete, enélkül az alkalmazandó készítményt nem tudjuk kiválasztani. Fontos a tábla „előéletének” ismerete is. Az eredményességet a permetezőgép is befolyásolhatja. Munkavégzésre csak olyan gép alkalmas, amely 1,5—5 bar közötti nyomáson dolgozik, keresztrésesek a szórófejei, és azok egyenletesen juttatják ki a szert. Nagyobb nyomáson apró cseppek képződnek, amelyek könnyen elsodródva jelentős kárt tehetnek a szomszédos kultúrákban. Kis nyomáson viszont a nagy cseppek nem fednek jól. A pontos adagolás elengedhetetlen, mert a 30—50 százalékos túlméretezés a kultúrnövények károsodásához, míg a dupla mennyiség a kipusztuláshoz vezet. Az őszi búza gyomirtásáról: a hosszú, hideg téli időjárás nemcsak a búza, de a gyomok fejlődésének sem kedvezett. Az április eleji enyhébb napok után viszont tömegesen jelentek meg a gyomok, a fehér libatop, a keserűfű, a parlagfű és a vadrepce is szinte valamennyi területen nagy számban található. Ezek nyár elejére a búza fölé nőnek, igen komoly betakarítási problémát és szemveszteséget okozhatnak. A vetéseket át kell vizsgálni, s ha szükséges, védekezni kell a búza bokrosodásának kezdetén, ez időben április 25. és május 1. között várható. A gyomok ellen a szabadforgalmú készítmények már nem hatékonyak. A II. forgalmi kategóriájú szerek közül a Bro- motril 25 EC 1—1,5 1/ha; a Bromotril 40 EC 0,8—0,91/ha; a Lentagran WP 1,5—2,0 kg/- ha; a Pardner 1,0—1,5 1/ha dózisban alkalmazható. A szintén hatékony hormonhatású gyom- irtószerek az egyéb kultúrákra veszélyes voltuk miatt I. forgalmi kategóriások, s mint ilyenek, a felhasználásukhoz növényvédelmi szakember irányítása szükséges.
