Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-24 / 96. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1996, április 24., szerda 3 Legfontosabb a kommunikáció Kozma Ibolya tudósítása A fiatal pályakezdők, illetve a maximum ötéves munkaviszonnyal rendelkezők körében felméréseket végeztek a térség szerkezet-átalakításának feltételrendszerét meghatározó, humán erőforrás fejlesztését elsősegítő program szakmai csoport munkatársai. Arra kerestek választ, hogy egy-egy állás elnyeréséhez mi a legfontosabb, mit vesznek leginkább figyelembe a munkáltatók. A kérdőív kiértékelésénél kiderült, hogy a fiatal munkavállalók szerint a jó kommunikációs képességet és a nyitottságot figyelik elsőként a munkáltatók. Az, hogy melyik iskolában tanultak és milyen eredménnyel végeztek csak harmadlagos szempont. A felmérés szerint jelenleg 531 ezer forint a fiatal értelmiségiek átlagjövedelme, eszerint havonta negyvenezer forint a bruttó bérük és a szakmai előrejutás lehetőségéi mérsékeltnek tekintik. Nyelvismerettel csak kevesen rendelkeznek, középfokú nyelvvizsgája a fiatal megyei szakemberek harminckilenc, alapfokú ötvennyolc százalékuknak van. Arra a kérdésre; megbánták-e, hogy visszatértek a megyébe, többnyire nemleges választ adtak. Bár tisztában vannak azzal, hogy a Dunántúlon több lehetőséggel és magasabb fizetéssel fogadták volna őket. Gyerekek a könyvtárban „Bűnünknek tartották, hogy cigányiskola »agyunk...’’ Szép is, és elkeserítő is Uj Kelet-információ A csengeri művelődési központ földszintjén 25 ezer kötetes könyvtár várja az olvasókat. Tavaly sikerült a könyvállományt 200 ezer forint értékben felújítani és kiegészíteni, ami a mai időkben igen szép eredmény. Fiilöp Attila tudósítása Lehet; a tiszavasvári Pethe Ferenc Általános Iskola helyzete nem egyedi, de ők megpróbálták a lehetetlent. A tények azt bizonyítják, hogy sikerült. Az átszervezés óta eltelt idő őket igazolja. De lássuk a száraz tényeket: Az iskolának nem volt olyan étkezője, ahol a diákok és a tanárok kulturált körülmények között tudtak volna ebédelni. Nagy volt a súrlódás a cigány- és a magyar gyerekek között. Emiatt évről évre csökkent a magyar tanulók létszáma, viszont nőtt a cigányoké. Ez kiderül az alábbi számadatokból is: Az 1993—94-es tanévben az iskola tanulóinak létszáma 541 volt, ebből cigány tanuló 203. Az 1995—96-os tanévben 478 tanulóból 232 a cigány, 1994— 95-ben 2 magyar és 2 cigány, az 1995—96-os tanévben 1 magyar és 2 cigány osztály indult, az 1996—97-es tanévben várhatóan 1 magyar osztály lesz. Az előzetes felmérések alapján 52 cigánygyerek iskolás korú, közülük 25 érett az iskolára, 20 pedig évet fog ismételni. A várható elsős induló létszám 45, azaz ismét 2 osztály! Az önkormányzat döntése értelmében megszűnt a városban a kisegítő iskola, így ezeket a gyerekeket is el kellett helyezni. A feladat adott: minden iskola oldja meg magának, így került a Pethe Ferenc Iskolába újabb 30 cigánygyerek, akik ráadásul értelmi fogyatékosok is. Rohamosan közeledett az 1995-ös tanév vége, és mindenki érezte, hogy itt lépni kell. De hogyan, miből? Ma, amikor a „nincs” és a „nem lehet” a leggyakoribb válasz — ha pénzügyekről van szó. És akkor jöttek a szülők! Még olyanok is felajánlották segítségüket, akiknek majd évek múlva lesz iskolás a gyerekük. A pénz szépen gyűlt — akár csak reggelente a munkára érkezett szülők hada. A tanév kezdetére elkészült a nagy mű, amit sokan csak úgy emlegettek: csoda! Elkészült az ebédlő, és megoldódott az egyik legnagyobb gond is: egy teljesen különálló épületben saját iskolát sikerült kialakítani a cigány tanulóknak. Most felmerülhet az olvasóban, hogy mi ez, ha nem fajgyűlölet? Hát nem az! Az önkormányzat régi gondját sikerült megoldani ezzel úgy, hogy mindenki jól járt. Az indulásra Széki Lajos igazgató, Gáspár Ferencné és Gombásáé Veres Zsuzsa igazgató- helyettes emlékszik vissza. — Az ötlet mindenkinek tetszett, csak akkor kezdődött az elkeseredés, amikor kiderült, hogy nincs rá pénz. Aztán amikor láttuk, hogy a szülők mellettünk vannak, ismét kedvre kaptunk. A tanárok közül mindenki éltette a kezdeményezést. Kivéve a C osztályos osztály- főnököket. Tudták, hogy ezzel őket „elzárják” az iskolától. Bár „inspirációként” kaptak bruttó 2500 forint különleges pótlékot szeptembertől, amit sajnos az önkormányzat novembertől megszüntetett anyagi nehézségekre hivatkozva. Az pedagógiai asszisztensi állás megszüntetése óta képesített tanárokra lenne szükség, akik stabilitást tudnának nyújtani a gyerekeknek. Ha nem sikerül pluszpénzt elérni ezeknek a pedagógusoknak, akkor eredményt sem fogunk tudni felmutatni az „átjáróház” miatt. Nem titok: ezek közül a tanárok közül aki teheti, más munkát keres. Sajnos! De ez érthető, hiszen nekik is olyan diplomájuk van, mint azoknak, akik magyar gyerekekkel foglalkoznak. Meg aztán: ennyi pénzért ezt csinálni?! A cigánygyerekek nagyon nehezen kezelhetők. All éves lányokat már „elhálják”! Van olyan 12 éves tanuló, aki már szült. Négy alsó tagozatos lánynak van felmentése emiatt, mert családja van, vagy éppen most fog szülni! — A leendő elsősök létszámánál ismét növekedés tapasztalható. Nagyon nagy propagandamunkát kellett kifejtenünk. Ott voltunk minden óvodai szülői értekezleten, és beszéltünk az átszervezésről. Az volt a bűnünk eddig, hogy cigányiskola vagyunk. Emiatt nem szívesen íratták be ide a gyerekeket. Régebben az volt a tapasztalat, hogy ha egy szülő itt végzett, általában ide íratta a gyermekét is. Most már talán megint így lesz! — Tud az iskola pluszt nyújtani, ami csábító a gyerekeknek. Nagy sikere volt az óvoda-iskolának, amit a megszorító intézkedések miatt abba kellett hagyni, de mi átdolgoztuk a programját és újra folytatjuk. Lehetőség van angolnyelv-ta- nulásra, számítástechnikai ismeretek elsajátítására, valamint csábító a fiúk számára a focisuli. Ez a színhelye az NB II Alkaloida SE labdarúgócsapatának az utánpótlás-nevelésre. —A cigánygyerekek helyzetét tovább elemezve az elmúlt évben még rendszeresen fürdettük őket. Most nincs rá pénz! Volt egészségőrünk, aki ezt csinálta, volt szociális munkásunk — de egyik napról a másikra el kellett őket bocsátani. A lehetőség most is adott, hogy a tanítás után az otthonról hozott tisztítószerekkel megmosakodjanak, csak eddig még egyetlen egyszer sem volt erre igény! Amióta nincs egészségőr, azóta megint tetvesek. A legutóbbi vizsgálaton mindössze négy gyerekben nem találtak! Volt idő, amikor senki sem volt tetves! Tehetséggondozás terén is elég speciális a helyzetünk. Tanulóink a Széles úti telepről kerülnek ki, ahol mindenki mindenkinek rokona. Feltétlenül beszélnünk kell arról, hogy az előbb említett helyzet miatt beltenyészet jött létre. Nem csoda, ha minden hatodik gyerek szellemi fogyatékos! Ha ez így megy tovább, a telepen degenerálódni fog a cigányság! Erre oda kellene valakinek figyelni! Vannak jó képességű cigány tanulók is, de sajnos hosszú távon nem kitartóak, vagy anyagilag nem bírják a továbbtanulást! Bár volt már arra is példa, hogy féltek a kiközösítéstől. Papp Istvánná, pedagógus évek óta csak cigány tanulókkal foglalkozik. Vajon milyen jelentőségét látja az effajta pedagógusmunkának? — Van benne szép is, és elkeserítő is. Szép az, hogy nekik mindennap lehet újat mondani, mivel otthon elég kevés információhoz jutnak. Talán ettől van, hogy őket minden érdekli. Elkeserítő, hogy nem nagyon látok kiutat ebből az egészből, abból a helyzetből, ami jellemzi az életkörülményeiket. Megfogalmazták azt is, ami összességként talán kulcskérdésnek tekinthető: Több pénzt kellene az oktatásra fordítani, mert a Nyugathoz csatlakozni segédmunkások és kubikosok sokaságával nem lehet! Gobelin, kerámia, szobrász, tervezőgrafika címmel látható tárlat a nagykállói művelődési központban. A kiállított tár* gyak közül több elnyerte a Szivárvány Óvoda gyermekeinek tetszését Is, ők a színes képeknek és az állatfiguráknak örültek leginkább. A nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola diákjainak munkált április 29-élg tekinthetik meg Fotó: Bozsó Önkormányzati ülést tartanak csütörtökön Ópályiban. A gyűlésen egy gyermekorvosi rendelő kialakításának terveiről beszélnek a község vezetői, illetve mérlegelik, hogyan lehet vállalkozásba kiadni az orvosi ellátást. A gyermekorvosi rendelés létrehozása létfontosságú, hiszen közel nyolcszáz 18 év alatti gyermek él Ópályiban. Az épület adott, további támogatást az egészségügyi önkormányzattól várnak pályázat útján a vezetők. Ópályi a helyszíne annak a jótékonysági koncertnek is, mely április 27-én délután öt órától lesz a katolikus templomban. A Debrecenből érkező vendégmuzsikusok játékának bevételét az egyház a templom felújítására szeretné fordítani. A jelek szerint sok jó ember él itt, ezt a leginkább az bizonyítja, hogy a múlt hét végén, az óvoda javára megrendezett jótékonysági bálon is kettő- százezer forint gyűlt össze. Ebből a pénzből a legkisebbek napközijét szerelték fel új játékokkal. Klubfoglalkozást rendeznek kismamáknak Fényeslitkén. A közel egy esztendeje működő csoport mostani foglalkozását április 24-én este hat órakor tartják. Meghívott vendég Bezzegh Gáborné református lelkész, aki a gyermekek lelki egészségéről beszél. A kötetlen foglalkozáson mint mindig, most is lesz válogatás egészséges ételreceptekből, és a résztvevők megkóstolhatják, hogyan készíti el többféleképpen a halat a falu védőnője. Don-kanyar környéki katonatemetőkbe szervez zarándokutat Mártha Tibor kuratóriumi elnök vezetésével a fé- nyeslitkei alapítvány. Hat éven belül ez lesz a harmadik alkalom, hogy egy ötvenfős, magyarokból és külföldiekből álló csoport kiutazik hozzátartozói sírjához. A tervek szerint július közepén indulnak és egy hónap alatt 5800 kilométert tesznek meg, ezalatt húsz katonai temetőt keresnek fel. A zarándokúira jelentkezni a következő címen lehet: Don- menti Sírok Alapítvány, 4621 Fényeslitke. Gyermek színjátszó-találkozót szerveznek április 25-én és 26-án Fehérgyarmaton. A Drámapedagógiai Társaság által meghirdetett országos szintű játéknak már többéves hagyománya van a városban. Az idén harminc csoport közel hatszáz fővel jelentkezett a megyei találkozóra. A háromtagú zsűri elnöke az országos Dráma- pedagógiai Társaság elnöke, Szakáll Judit. A kétnapos rendezvény zárásaként — ameddig a bírák kiválasztják a debreceni seregszemlére továbbjutó legjobbakat —, a fehérgyarmati Bárdos vokál szórakoztatja a közönséget. Az iparűzési adóról hozott rendelet módosítását vitatják meg hamarosan a vezetők Ti- szalökön, majd a temető fenntartásával és gondozásával kapcsolatos kérdésekről tanácskoznak. Csoportgyűlést tart a Mozgáskorlátozottak Szabolcs- Szatinár-Bereg Megyei Egyesületének mátészalkai szervezete április 25-én délután két órakor Mátészalkán. Az ösz- szejövetelnek a helyi ÁFÉSZ- klub ad otthont a Nagykárolyi úton. A megyei egyesület vezetőségének tagjai mellett a meghívott vendégek között lesz Kertész István ország- gyűlési képviselő és munkatársa, Czuh János, valamint a megyei Gyógyászati Segédeszköz Bolt vezetője, Csák Zoltán is. Az előadások után a résztvevőknek lehetőségük lesz a tagdíj befizetésére, és az igazolványok érvényesítésére is. A csoportüléseket ezentúl minden hónap harmadik csütörtökén rendezik meg a fent említett helyen és időben. Gáspár Ferencné és Gombásné Veres Zsuzsa
