Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-20 / 93. szám
1996. április 20., szombat Belföld-külföld Magyar Távirati Iroda Kisebbségek védelme Az Európa Tanács főtitkára Tallinnban biztatta az észt parlamentet a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezmény ratifikálására. Az ITAR-TASZSZ szerint Daniel Tarschys elégedetten nyugtázta, hogy a tallinni törvényhozás megerősítette az európai emberi jogi egyezményt, bár megjegyezte: a halálbüntetés eltörléséről szóló kiegészítő jegyzőkönyvet is jóvá kell majd hagynia, ha Észtországnak az európai közösségbe való teljes beilleszkedését óhajtja. A másfél milliós Észtországban félmilliós orosz kisebbség él — írta az orosz hírügynökség, megállapítva, hogy nemcsak Oroszországot, hanem a világ közvéleményét is izgatja az észtországi oroszok jogainak szavatolása. Kétoldalú katonai megállapodás Dumitru Cioflina román vezérkari főnök a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva közölte: új kétoldalú katonai megállapodásról folynak tárgyalások Románia és Magyarország között. Mint arról a bukaresti Adevarul pénteki száma beszámolt, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére és a kölcsönös bizalom növelésére irányuló szerződés aláírására a román— magyar alapszerződés megkötése előtt is sor kerülhet a román vezérkari főnök szerint. Bukarestbe péntek délutánra várják a magyar katonai küldöttséget, amelynek élén Tóth Tibor helyettes honvédelmi államtitkár áll. Keresztes Tamás ezredes, bukaresti magyar katonai attasé az MTI tudósítójának kérdésére megerősítette, hogy a megbeszélések napirendjén szerepel egy kétoldalú kiegészítő katonai bizalomerősítő egyezmény megvitatása. Ötvenkét gyilkosságot ismert be Ötvenkét gyilkosság elkövetését ismerte be Anatol Onuprienko ukrajnai állampolgár, akit alig egy hete tartóztatott le a rendőrség. A lemberg megyei illetőségű lakos után — aki hihetetlen hidegvérrel és kegyetlenséggel mészárolta le áldozatait az elmúlt években — négy hónapon át folytatott hajszát az ország bűnüldöző szerveinek több tízezer tagja. Az ukrán hatóságok azután kezdtek kiterjedt nyomozásba, hogy múlt év decembere óta különlegesen brutális módon elkövetett gyilkosságok történtek Ukrajna több megyéjében. A gyilkos három hónap alatt nyolc család — negyven ember — életét oltotta ki, köztük kilenc gyermekét. Vizsgálat Dél-Koreában Több mint ezer ember ellen indult vizsgálat Dél-Koreában a nemrégiben rendezett parlamenti választások szabályainak megsértése miatt. Az államügyészség közülük 112-t, többségükben függetlenként induló jelölteket, de kormány- és ellenzéki párttagokat is letartóztatott. A választásokat a kormányzó Új Korea Párt nyerte meg. E párt vezetője, Kim Jung Szám államfő közölte, hogy a törvénysértést nem tűri, úgyhogy sokan mandátumuk elvesztésére számíthatnak. A törvények értelmében tilos megvendégelni vagy lefizetni a választókat a kampány során. A Fekete-tengeri Flotta sorsa Az orosz védelmi miniszter parancsot adott a Fekete-tengeri Flotta orosz vezetőinek, hogy függesszék föl a hajók és létesítmények egy részének ukrán kézbe adását. Az Interfax által pénteken idézett, névtelenségbe burkolózó orosz katonai források szerint Pavel Gracsov nem látta értelmét „katonai kérdésekkel (vagyis a tényleges osztozkodással) foglalkozni, amíg a fő politikai kérdéseket — az orosz flottarész státusa és illetőségi kikötője — nem rendezték”. Borisz Jelcin április elején határozatlan időre elhalasztotta kijevi utazását, miután nehézségek merültek föl a krími bázisú volt szovjet flotta megosztása körül — a két állam nem jutott kompromisszumra támaszpontjainak és státusának ügyében. n. Hazánkba érkezik a brit védelmi miniszter MTI Tíz napon belül immár a negyedik NATO-politikus érkezik a magyar fővárosba. A NATO főtitkára, a német és a dán védelmi miniszter után vasárnap a brit védelmi tárca vezetője látogat Budapestre. Michael Portillo hétfőn ül tárgyalóasztalhoz meghívójával, Keleti György honvédelmi miniszterrel. Napirenden a délszláv kérdés, az IFOR-tapasztalatok értékelése, a NATO bővítése és a kétoldalú katonai kapcsolatok fejlesztése szerepel. A vendég udvariassági látogatást tesz Horn Gyula miniszterelnöknél, és Ercsiben felkeresi a 37. Rákóczi Ferenc pontonos hidászezredet. UJ KELET A NATO főtitkára Budapesten MTI A NATO főtitkára, Javier Solana csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Budapestre. Péntek reggel a parlamentben kezdte programját. Délelőtt részt vett az Országgyűlés külügyi bizottságának és honvédelmi bizottságának együttes ülésén, majd találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel és Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Ezt követően előadást tartott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd közös sajtóértekezleten vett részt Keleti György honvédelmi és Kovács László külügyminiszterrel. A külügyi és a honvédelmi bizottság ülésén Javier Solana NATO-fő- titkár péntek délelőtt részt vett az Országgyűlés külügyi bizottságának és honvédelmi bizottságának közös ülésén, amely rendhagyó módon nyilvános volt a sajtó képviselői számára. A NATO-főtitkár beszédében kifejezte háláját Magyarország együttműködéséért a boszniai probléma megoldásában. Mint mondta, Magyarország fontos részévé vált annak a NATO- vezette békekoalíciónak, amelynek több nem tagország is résztvevőjévé vált. A NATO és az EU bővítését bonyolult folyamatnak nevezte a főtitkár. Kijelentette: mindent megtesz azért, hogy a folyamat gyors, hatékony, korrekt és átlátható legyen. Ennek érdekében hangsúlyozta a kölcsönös dialógus fontosságát. A Magyarország által elkészített és nemrégiben Brüsszelben átadott NATO-csatlakozásunkkal kapcsolatos memorandumról elmondta, hogy jól előkészített dokumentumnak tartja, s ennek alapján igen gyümölcsöző párbeszédet fogunk folytami. Mécs Imre (SZDSZ), a Honvédelmi Bizottság elnöke tájékoztatta a főtitkárt arról, hogy az Országgyűlésben teljes a konszenzus a NATO-csatlako- zást illetően. Jelezte azt is, hogy két parlamenten kívüli kis párt — egy szélsőjobboldali és egy szélsőbaloldali — ellenzi Magyarország NATO-tagságát. Hozzátette, hogy még lépéseket kell tenni azért, hogy a lakosságot is a csatlakozás mellé állítsuk. Kijelentette: Magyarország is hálás a NATO- nak boszniai szerepvállalásáért, hiszen a volt Jugoszlávia területén közel félmillió magyar él. Javier Solana a képviselők felvetéseire, kérdéseire reagálva kijelentette: minden országnak az a feladata, hogy megpróbáljon jó kapcsolatokat kiépíteni Oroszországgal. A NATO-nak nem célja új megosztottságot teremteni, vagy Oroszországot elszigetelni. Hangsúlyozta, hogy a csatlakozást illetően minden egyes országot saját eredményei alapján fognak elbírálni. Felhívta a figyelmet, hogy a csatlakozási folyamat áldozatokat követel a társadalomtól. Hangsúlyozta azonban, hogy ez hosz- szú távon kifizetődő, s az a politikus, aki nem egy napra szolgálja országa érdekeit, az hosszú távon a NATO-csatla- kozás érdekében meghozza a népszerűtlen döntéseket is. Horn Gyula miniszterelnöknél Horn Gyula miniszterelnök péntek délelőtt a Parlamentben fogadta Javier Solana NATO- főtitkárt. A tárgyaláson jelen volt Kovács László külügyminiszter is, aki a sajtó képviselőinek elmondta, hogy jó hangulatú, tartalmas beszélgetés zajlott le. A NATO főtitkára vázolta azt a menetrendet, ami az előttünk álló időszakban a szervezet bővítését meghatározza. Solana elmondta, hogy ez év végéig tartanak a konzultációk a partnerországokkal. Ennek tapasztalatait összegzi decemberben a NATO külügyminiszteri tanácsa, és ezt követheti majd a döntés a konkrét csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, az ebbe bevonni kívánt országok köréről, valamint a folyamat további időzítéséről. A főtitkár úgy fogalmazott, hogy ez a döntés nem fogja túl nagy időkülönbséggel követni a tapasztalatok összegzését, tehát 1996 decemberét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ő most nem tud kötelezettséget vállalni ennek időpontjára. Kovács László szerint nyilvánvalóan az Egyesült Államok új adminisztrációjának hivatalba lépésével mindez szorosan ösz- szefügg, és elsősorban azzal, hogy Bili Clinton marad-e az elnök a jövőben is. A NATO főtitkára hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a csatlakozni kívánó országok között ne legyenek feszültségek, vitás kérdések. Részletesen esett szó arról, hogy Oroszország hogyan viszonyul a NATO bővítéséhez. Egyetértés volt abban, hogy Oroszországnak nem lehet vétójoga, és abban is, hogy a bővítés ne járjon Oroszország elszigetelésével, s Moszkvát be kell vonni az európai biztonsági architektúra kiépítésébe. Fontos ugyanakkor az is, hogy Oroszország önmagát ne szigetelje el, tekintettel az olyan megnyilatkozásokra, amelyek megnehezítik Moszkva számára a NATO-val való konstruktív együttműködést. Tárgyalás Göncz Árpáddal — Magyarországon hatpárti egyetértés van az európai integrációt illetően — mondta Göncz Árpád köztársasági elnök, amikor pénteken a Parlamentben fogadta Javier Solana NATO-főtitkárt. A találkozóról Faragó András elnöki szóvivő tájékoztatta az MTI munkatársát. — Jövőbeni biztonságunkat az európai szövetségi rendszeren belül képzeljük el, amelynek egyik oszlopa az Észak-atlanti Szövetség — jelentette ki az államfő hozzáfűzve, hogy véleménye szerint Magyarország megérett a tagságra. Üdvözölte, hogy a szervezeten belül ma már senki sem vitatja a bővítés szükségességét. Göncz Árpád fontosnak tartja, hogy az új tagok felvétele egyéni elbírálás szerint, ne egymáshoz kötve történjen. Ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarországnak az az érdeke, hogy a NATO minél szélesebb körben bővüljön, s ne Magyarország keleti határa válassza el egymástól keletet és nyugatot. A köztársasági elnök utalt az orosz nagykövet negatív hangvételű nyilatkozatára, leszögezve: Magyarország NATO-csatlakozása kizárólag rajtunk és a szervezeten múlik. A tárgyalások során azonban mindent elkövetünk, hogy megnyugtassuk Oroszországot. Reményeink szerint ezt a szervezet is megteszi. Javier Solana válaszbeszédében hangsúlyozta: Magyarország nemcsak földrajzi értelemben, hanem intézményrendszerében is európai. A megkezdett út folytatására buzdított és köszönetét mondott az ország boszniai szerepvállalásáért. Kiemelte: Európában ez volt a NATO első katonai akciója, s célja ezzel is a béke megteremtése. Nem felejtik el Magyar- ország szerepét e folyamatban. — 1996 fontos esztendő Európa számára—mondta a NATO- főtitkár — mind a boszniai béke, mind a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. A NATO megnyitására mindkét félnek úgy kell felkészülnie, hogy a kívülállók csatlakozásával a szervezet ne változzon meg — mondta végül Javier Solana. \ Hírről-----------—.——— V hírre Palotai István (Új Kelet) Egyre jobban dühöng az ellentét Izrael és a Hezbollah között. A nagyhatalmak már úgy vannak vele: majdnem mindegy ki kezdte, csak hagyják már abba. Ez a szemléletváltozás annak köszönhető, hogy az izraeli tüzérség merő véletlenségből telibetalált egy ENSZ-menekülttá- bort... Azért a dolog nem ilyen egyszerű. Nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy az izraeli rakéták több kilométerrel a támadott cél mellé tra- fálnának. Jelen esetben is — állítólag — csak száz méter volt a hiba... Ez viszont már magáért beszél! Történetesen — és egyáltalán nem véletlenül — megint az Irán-barát terroristák számlájára írható, ami történt... A helyzet ugyanis az, hogy a Hezbollah minden kétséget kizáróan szándékosan telepítette katyusavetőit az ENSZ-tábor közelébe, bíz- ván abban, hogy onnan nyugton lőheti halomra az izraeli célpontokat. A hadviselés tisztességes szabályait nem ismerő és nem gyakorló erők bevett szokása, hogy kórházak, lakónegyedek védelméből tüzel—abban bíz- va, hogy oda nem lőnek vissza... Az már megint más kérdés, hogy a Dél-Libanonban állomásozó ENSZ-erők miért engedték a terroristáknak, hogy a közvetlen közelükben foglaljanak tűzállást... * * * A változatosság kedvéért most Egyiptomban is egyre inkább elszabadult a pokol. A síita Irán-barát Jamal Isla- mia terrorlegényei géppisz- tolysortűzzel kaszaboltak le egy görög turistacsoportot, miközben fennhangon azt ordították: Allah akbar! (Allah nagy!) Nem vagyok igazán otthon az iszlámban és főleg annak siíta ágában. Mindenesetre az az Allah, akinek a nevében a XXI. század hajnalán tömeges és szisztematikus népirtás történik, minden lehet, csak nem nagy! Azokat pedig, akik a teremtő Isten nevében halomra lövik az emberek ezreit, egész egyszerűen őrültek házába kell zárni! Akkor is, ha ez az őrültek háza olyan nagy lesz, mint egy bizonyos ország, amelyben perzsa a hivatalos nyelv... Solana-sajtóértekezlet — Magyarországi látogatásom során meggyőződhettem arról: széles körű konszenzus alakult ki itt az euro-atlanti integrációs szervezetekhez, így a NATO-hoz való csatlakozás szükségességét illetően —jelentette ki Javier Solana NATO-főtitkár a kétnapos budapesti útját lezáró péntek déli sajtótájékoztatón. Solana igen sikeresnek nevezte látogatását, és utalt arra, hogy érdemi és konstruktív párbeszéd elé tekinthet a magyar kormány a csatlakozás előkészítését szolgáló kétoldalú konzultációk keretében, amelyek ez év decemberéig fejeződnek be. Magyar—román agrárkapcsolatok Eredményesen zárultak Alexandra Lapusan, román mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár magyarországi tárgyalásai. Erről pénteken az FM szóvivője, Tamás Gábor tájékoztatta az MTI-t. A szóvivő közölte: a háromnapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezett román kormánytisztviselő magyar kollégáival — Kis Zoltán politikai és Benedek Fülöp közigazgatási államtitkárral — folytatott megbeszéléseket. Ezek eredményeként 1997. január 1-jétől jelentősen csökkenhetnek a két ország közötti agráráruforgalom vámtételei. A tárgyalásokon megállapodtak abban is, hogy a két ország rendszeresen kicseréli az EU-tagság előkészítésében szerzett tapasztalatait. Az élénkülő kapcsolatok fejlesztése érdekében május végén hivatalos látogatásra Romániába utazikLafow László földművelésügyi miniszter.
