Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-18 / 91. szám

6 1996. április 18., csütörtök Vállalkozás UJ KELET Szükséges és elkerülhetetlen folyamat Suchman nem privatizációpárti Csaknem másfél órát vára­koztatta megyénk vállalkozóit kedden délután a nyíregyházi városházán Suchman Tamás privatizációs miniszter. A meg­hívott vendégeknek tartott elő­adásában a magánosítás folya­matáról és eredményeiről szá­molt be. Elmondta: a privatizá­ció elkerülhetetlen gazdasági, politikai szükségszerűségként jelent meg a magyar társada­lomban. A kormány fejleszté­sekre nem tud pénzt fordítani, a források beszűkültek, a költ­ségvetés szerkezete nem tartal­mazza azt az anyagi fedezetet, amit fel lehetne használni. Nem jó időpontban követke­zett be a magyar politikai és gazdasági rendszerváltás — ál­lapította meg a miniszter —, ugyanis a környező országok­ban is hasonló dolgok történ­nek és ugyanazzal a problémá­val küszködnek. Ennek ellené­re úgy véli, hamarosan kialakul az ország ipari és gazdasági szerkezete. A piacgazda­ság kialakulását 4—6 évben határozta meg. Fontosnak tartja, hogy a banki privatizáció befe­jeződjön. Az államház­tartás reformja még nem jelenti a gazdaság re­formját. A megindított újítások mellett a feltéte­leket is meg kell terem­teni. Kifejtette, hogy a privatizációs vagyont nem csak az adósság visszafizetésére, hanem fejlesztésekre is kellene fordítani. A vállalkozá­sokkal kapcsolatban el­mondta: magas járulé­kok és adók terhelik az üzletembereket. A ren­deletek túlszabályozot­tak és az autonóm műkö­déshez ösztönzések szükségesek. Manapság nem ösztönzik sem a ku­tatásokat, sem a fejlesz­téseket. A vállalkozások­nak az önállóság mellett illesz­kedniük kell az állam által kép­viselt koncepcióhoz. Végezetül hangsúlyozta, hogy munkája, megbízatása ellenére nem pri­vatizációpárti. Szükséges és el­kerülhetetlen folyamatnak érzi, amely hozzásegíthet az adóssá­gok csökkentéséhez. Sajnálja azonban, hogy a magyar kormánynak nem volt ideje eldönteni, mit is kezdjen az állami vagyonnal, így mű­szaki és szellemi kultúra pusz­tulhat el. Példaként említette, hogy a közelmúltban egy egész éjszakát töltött a salgótarjáni öblösüveggyárban, ami szintén privatizációra került. Közép- Európában ez az egyetlen olyan üzem, ahol még kézzel dolgoz­nak az üvegművesek, akik mű­vészei szakmájuknak. Nem tudni, hogy az új tulajdonos megőrzi-e majd ezt a nem min­dennapi módszert, vagy gépso­rokat vásárol, és veszni hagyja a komoly szellemi értéket. Munkahelyteremtés a cél A várost menedzseli Diczkó József Fotó: Harascsák HÍREK Területfejlesztés — Régió ‘96 A Primom Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Vállal­kozói Központ és a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Fejlesztési Ügynökség Régió ’96 címmel konferen­ciát szervez ma, április 18- án délelőtt fél tizenegytől a Tudomány és Technika Há­zában (Nyíregyháza, Or­szágzászló tér 8.). Előadás hangzik el a megyei fejlesz­tési lehetőségekről a terület- fejlesztési törvény tükrében, a területfejlesztés finanszí­rozásának új eszközrendsze­reiről, a kockázati tőkebe­fektetésnek a regionális fej­lesztésben betöltött szerepé­ről, a magyar vállalatok nemzetközi versenyképes­ségéről és a helyi fejleszté­sekről. Szó esik továbbá az új területfejlesztési stratégi­ákról, a befektetés-ösztön­zésről és a vállalkozásfej­lesztésről. Szakmai vitanap A fejlesztési koncepcióról és programról, az infrastruk­túra-fejlesztésekről, valamint az elmaradott mikrorégiók fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoznak azon a szakmai vitanapon, amelyet a megyei fejlesztési ügynökség szer­vez az irodájában április 25- én délután két órától. Kistérségi társulások A térségi fejlesztési társu­lások titkárai részére április 30-án délelőtt 11 órától meg­beszélést tart a megyei fej­lesztési ügynökség (Nyíregy­háza, Szarvas utca 38.). A tervezett témák: a kistérségi társulások szerepe, feladata a területfejlesztési törvény ha­tályba lépése után, valamint a kistérségi társulások jogál­lása és az ezzel összefüggő jogszabályok ismertetése. Meghívott előadók: Szabó Márta, az APEH munkatár­sa és dr. Kárpáti Csaba, a vá­rosi vezetőhelyettes ügyész. Három hónapja dolgozik hi­vatalában Diczkó József, Nyír­egyháza fejlesztési-stratégiai menedzsere. Szervező ve­gyészként végzett a veszprémi egyetemen 1989-ben, és a Ta­urus Mezőgazdasági Abroncs Kft.-nél, a termelési részlegnél helyezkedett el. Közben szak­mérnöki, majd közgazdászdip­lomát szerzett, s a kft. pénz­ügyeivel és az exportfinanszí­rozással kezdett foglalkozni. —Ez év januárjától Nyíregy­háza city-menedzsereként mi a feladata? — Nem napi dolgokkal fog­lalkozom, hanem elsősorban a város jövőképének kialakítása a feladatom, gazdaságfejlesztési területen. A nyíregyházi ipari park létrehozását készítem elő, a város részvényeinek portfo­lióját kezelem, a befektetni szándékozókkal tárgyalok és nyújtok segítséget számukra. — Leginkább az ipari park megalapítása foglalkoztatja a városlakókat. Milyen szakasz­ban van a megvalósítás? — A székesfehérvári Loran- ger cég azzal kereste meg Nyír­egyháza vezetőit, hogy a város határában lévő 107 hektáros földterületet ipari park céljára megvásárolná. Korábban úgy tervezték, hogy Záhonyban ala­pítják meg az ipari parkot, de látva Nyíregyháza fejlődését és bővülő gazdasági-üzleti kap­csolatait, a szabolcs-szatmár- beregi megyeszékhely mellett döntöttek. A város felajánlja megvételre a földterületet, és az ipari park megvalósításához gazdasági társaságot állít fel, melynek tagjai: Nyíregyháza önkormányzata, a Loranger és az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Kft. A társasági szerződés a héten készül el, ez várhatóan az április 29-ei köz­gyűlésen kerül a testület elé. Az ipari park alapításának célja, hogy munkahelyeket teremtsen Nyíregyházán. — Hány ember foglalkozta- N tási gondjait oldaná meg az ipari park? — A Loranger szerint öt éven belül háromezer embernek ad­nának munkahelyet. Ez megkö­zelítőleg 150—200 milliós for­rást jelentene a városnak. Ad­dig természetesen nagyon sok munka vár a társaságra. Az ipa­ri park infrastruktúra-feltétele­it is ki kell építeni. Ennek fe­dezetét pályázati úton szeretné elnyerni a társaság. — Mennyire számítanak majd a megyei fejlesztéssel fog­lalkozó cégek közreműködésé­re? — A Primom Vállalkozás- fejlesztési Alapítványnak már óriási tapasztalata van a kis­vállalkozások segítésében, ezért számítunk szakértel­mükre. Szeretnénk a park te­rületén létrehozni egy inkubá­torházat. A feltételek megte­remtésében és a működtetés­ben elsősorban az ő tevékeny­ségüket igényeljük. A megyei fejlesztési ügynökséget a mar- ketingmunkába szeretnénk bevonni. — Mikor jelenik meg az első vállalkozó az ipari parkban? — Decemberig kiderül, hogy életképes-e a terv, ugyanis a Lorangemek hamarosan hoznia kell egy nagy vállalat vagy vál­lalkozás cégalapításának tervét. Ezen múlik, hogy tudunk-e ál­lami pénzekre pályázni és az, hogy lesz-e ipari park Nyíregy­házán vagy sem. Az oldalt írta: ' Kozma Ibolya Huszonéves vállalkozó Tisza-parti remények Szerencsésnek mondhatók azok a fiatalok, akiknek lehe­tőségük van a családjukban vállalkozói és gazdasági isme­reteket szerezni. Az aranyos­apáti Gönczi Tibor szülei ösz­tönzésére indította el vállalko­zását. — Édesanyám könyvelő, édesapám mezőgazdasági vál­lalkozó — mondja. — Engem a vendéglátás érdekel a legin­kább. A gazdasági ismeretek­ről nem csak halottam, tanul­tam is. Négy évvel ezelőtt vé­geztem el a nyíregyházi képző- központ kisvállalkozói tanfo­lyamát; a vizsgadolgozatomat a falusi turizmus gergelyi- ugomyai lehetőségeiről írtam. Ezt az üzleti tervet azóta töb­ben elkérték és felhasználták turisztikai célok megvalósításá­ra. Továbbra sem mondtam le a Tisza-parti üdültetésről és szó­rakoztatásról. Az elmúlt év de­cemberében lehetőségünk nyílt arra, hogy a gergelyi- ugomyai-Fehér hajó nevű ven­déglátóhelyet családommal megvásároljuk. Úgy érzem, ezzel egy lépéssel közelebb kerültem terveim megvalósítá­sához. Olyan helyet szeretnék kialakítani, ahol jól érzik ma­gukat a pihenni vágyók is és a fiatalok is. Természetesen nagy terveim vannak. Mivel huszonéves vagyok, pontosan tudom, hogy a korombeliek milyen szórakozásra vágynak, a nyaralás nem múlhat el disz­kók nélkül. Az ehhez szüksé­ges technikai felszerelést már megvásároltuk, külön akuszti­kai felmérést végeztettem, amely igazolja, hogy a zene hangereje a megadott határo­kon belül marad. így nem za­varhatja azokat sem, akiket hidegen hagy a tánc, és inkább aludni szeretnének. Egy nagy nyitóbulival szeretném indíta­ni a nyarat, amelyre neves együtteseket és előadókat hí­vok majd meg. Mint ahogy szüleim számítanak az én se­gítségemre, természetesen ők is támogatnak engem. Ez az üzlet is családi keretek között marad, az öcsém és az unoka­nővérem is segít a szervezés­ben. Örülök annak, hogy a vásá- rosnaményi vendéglátóipari is­kola végzősei közül már többen jelezték: nyáron szívesen dol­goznának nálam. Úgy érzem, megyénknek nincs miért szé­gyenkeznie, hiszen gyönyörű tájai vannak. Remélem, a Tisza partján olyan lehetőségeket tu­dunk teremteni, amelyek az egész országból idevonzzák a pihenni vágyókat. Az APEH üzemanyagárai MTI 7 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal csütörtökön eljut­tatta az MTI-hez az április 9-től érvényes üzemanyagárakat. Az árak közzétételére a APEH-et a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvény kötelezi. Ha a magánszemély a gépkocsihasználattal kapcsolatos üzemanyagot a közlemény­ben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges a vásá­rolt üzemanyagról számlát beszerezni. A motorbenzin és a motorikus gázolaj elfogadott árai így 1996. április 9-től a következők: MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek EN—91 ólmozatlan normálbenzin 114,90 Ft/1 ESZ—95 ólmozatlan szuperbenzin 117,90 Ft/1 ESZ—98 ólmozatlan szuperbenzin 125,90 Ft/1 MSZ19950 ólmozott motorbenzinek AB—92 ólmozott normálbenzin 122,90 Ft/1 AB—98 ólmozott szuperbenzin 124,40 Ft/1 MSZ 1627 gázolajok Gázolaj, 0,2 normál gázolaj 104,90 Ft/1 AROL—2T motorolaj 122,90 Ft/1 Idegenforgalom: dolláraktívum MTI Az idén januárban csaknem 12 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalom jóvoltából, szemben a tavalyi 57,2 millió dollár passzívummal. így a pozíciójavulás 69 millió dollár. A Magyar Nem­zeti Bankban kedden az MTI kérdésére elmondták, hogy ez év első hónapjában 103,3 millió dollár volt a bevétel, ami 46 száza­lékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A kiadás 91,6 millió dollár volt, ez 28 százalékkal kevesebb a tavaly januárinál, amikor a jelentős leértékelési várakozás miatt sokan spekulációs okokból váltották ki akkor még 800 dolláros turistakeretüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom