Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-18 / 91. szám

2 1996. április 18., csütörtök Belföld-külföld UJ KELET A nácik aranya AII. világháború idején Svájc déli részén, az Ascona melleti Monte Veritán rejtették el a nácik aranyának egy részét — hangzott el egy dokumentumfilmben, amelyet kedd este mu­tatott be a tessini televízió. A film készítői állításukat az amerikai titkosszolgálat 1945-ben készített jelentésére ala­pozták. A Washingtonban készített dokumentumfilm sze­rint, amely az amerikai titkosszolgálat 1945. május elsejei keltezésű iratait idézte, 1944-ben diplomáciai futárok nagy mennyiségű aranyrudat vittek a Harmadik Birodalomból Svájcba. A nemesfémet von der Heydt báró, német bankár monte veritai villáiban rejtették el. „Az arany azonban so­hasem került elő” — idézte a film állítását a svájci hírügy­nökség. Moszkva és a NATO Bár korábban olyan vélemények láttak napvilágot, hogy Moszkva enyhítette a NATO kibővítésével, a kelet-közép- európai országok felvételével kapcsolatos ellenállását, az orosz vezetők legújabb nyilatkozatai továbbra is a Kreml bizonytalanságát tükrözik, s nem arra utalnak, hogy kezde­ne kialakulni a moszkvai „alkupozíció” e kérdéskörben — írja szerdai számában a Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap, az International Herald Tribune. — Az egyedüli áttörést (ha egyáltalán annak lehet ezt nevezni) az jelenti, hogy az oroszok újabban szorgalmazzák a NATO-val foly­tatandó „párbeszédet” erről a témakörről — nyilatkozta a NATO egyik illetékese a lap hasábjain. Csecsen támadás Huszonhat orosz katona életét vesztette, 51 pedig megse­besült, amikor gépkocsioszlopukat Satoj közelében csecsen fegyveresek támadták meg — jelentette az Interfax hírügy­nökség szerdai értesülése alapján az AFP. Mint a csecsenföldi orosz csapatok főparancsnokságának szóvivője közölte, a 27 gépkocsiból, kamionból, páncélozott szállítójárműből és harckocsiból álló konvojnak a Groznijtól mintegy 50 ki­lométerre délre fekvő Satoj közelében állítottak csapdát a felkelők. A gránátvetőkkel, mozsárágyúkkal és automata fegyverekkel intézett támadásban 23 jármű sérült meg. A csecsen fél veszteségeiről nincs információ, s a szóvivő azt sem közölte, mikor történt az összecsapás. Az AP értesülése szerint a támadás kedden este történt, s mintegy 500 csecsen vett részt benne; a szóvivő által említett 23 jármű teljesen megsemmisült. Az USA a négyoldalú tárgyalásokért Az Egyesült Államok nem veszi tudomásul azt a közve­tett elutasítást, amellyel Észak-Korea reagált a négyoldalú tárgyalásokra tett javaslatára, és továbbra is várja Phenjan hivatalos válaszát — szögezte le szerdán Tokióban Mike McCurry, a Fehér Ház szóvivője. Bili Clinton amerikai és Kim Jung Szám dél-koreai elnök kedden indítványozta, hogy kezdődjenek előfeltétel nélküli négyoldalú tárgyalások a két Korea, az Egyesült Államok és Kína képviselőinek részvételével egy békeszerződés megkötéséről, amely fel­válthatná a koreai háborút lezáró 1953-as fegyverszüneti egyezményt. Eltitkolt információk Kubának sokkal több információja van a kubai légteret megsértett két amerikai kisrepülőgép február 24-ei lelövé- séről, mint amennyit nyilvánosságra hoztak — jelentette ki Fidel Castro a Disznó-öbölbeli invázió 35. évfordulója al­kalmából mondott Matanzasban beszédében. Castro a ku­bai légierő által lelőtt Cessna típusú gép misszióját a vietna­mi háború idjén bevetett hasonló gépek küldetéséhez és azokhoz a gépekhez hasonlította, amelyeket a múltban „bakteorológiai akciókhoz” alkalmaztak Kuba ellen. Emlé­keztetett arra, hogy Havanna több ízben is figyelmeztette Washingtont, milyen kockázatokkal jár, hogy a Testvéri Segítő Kéz nevű kubai emigráns szervezet gépeivel rend­szeresen megsérti a kubai légteret. Libériái polgárháború A libériái átmeneti kormányból elbocsátott Roosevelt Johnson vezette krahn-milíciák elleni legutóbbi támadások­ban kedden Monroviában több mint 20 ember vesztette éle­tét — jelentette a Reuter. A krahn népcsoport fegyvereseit, akik mintegy 20 ezer polgári személlyel a Barclay Kiképzőközpont kaszárnyáiban sáncolták el magukat, a kormányzó Államtanács két alelnöke, Charles Taylor és Alhaji Kromah csapatai nehézfegyverekkel lőtték. A táma­dások következtében sokan megsérültek, a kiképzőközpont körül több ház kigyulladt. A libériái harcok újbóli fellángo­lása, április 6. óta mintegy 30 amerikai állampolgár tűnt el nyomtalanul a polgárháború sújtotta afrikai országban — jelentette be kedden az amerikai külügyminisztérium. írről V lírre Sajtótájékoztató a Belügyminisztériumban Szó sem volt merényletről Úri Mariann (Új Kelet) A parlamentben tíz olyan törvényt vagy országgyűlési határozatot fogadtak el eddig, melyet a Belügyminisztérium terjesztett be, és további négy törvényjavaslat vár megtár­gyalásra —jelentette be Kun- cze Gábor belügyminiszter azon a sajtótájékoztatón, me­lyet hagyományteremtő cél­lal, a vidéki megyei napi- és hetilapok munkatársait is meghívva rendeztek meg kedden a Belügyminisztéri­umban. A már elfogadottak között olyan horderejű kérdé­sek szerepelnek, mint például a helyi önkormányzatok adós­ságrendezési eljárásáról vagy a személyi azonosító kódok­ról szóló törvény. Az Országgyűlés most tár­gyalja a tűzvédelmi, polgári védelmi törvényt, az egyes fontos tisztségeket betöltők ellenőrzéséről, valamint a he­lyi önkormányzatok 1996. évi új, címzett támogatások­ról szóló törvényt. Napirenden van a hivatáso­sok szolgálati törvényéről, a hadköteles katonák szolgála­ti viszonyáról, illetve a kato­nai és rendőri felsőoktatási intézmények vezetőinek, ok­tatóinak és hallgatóinak jog­állásáról szóló törvényjavas­latok megtárgyalása, melyet a Belügyminisztérium a Hon­védelmi Minisztériummal közösen terjesztett be a parla­ment elé. A héten kerülnek az Ország- gyűlés elé a sportról és az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szó­ló törvényjavaslatok, de év végéig számos törvényt nyúj­tanak még be, mint például a határőrségről, a vállalkozás keretében végezhető személyi- , vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység­ről szólókat, a népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló törvényeket. A belügyminiszter külön ki­emelte az április 21-én életbe lépő, az idegenrendészeti tör­vényhez kapcsolódó kormány- rendelet módosításának egyik pontját. A korábban elfogadott törvény és az ahhoz kapcsoló­dó végrehajtási rendelet követ­kezményeként a hazánkban jogszerűen tartózkodó külföl­di személyek közül többen hát­rányos helyzetbe kerültek, mert megváltoztak az itt tartóz­kodás feltételei. Más igazolá­sokat kellett a lakásról, megél­hetésről bemutatni, egészség- ügyi igazolásokat kellett besze­rezni, szigorúbb előírások lép­tek életbe az új okmányok ér­vényességi idejét tekintve. Többen nem tudtak időben ele­get tenni a jogszabályban elő­írtaknak, s így jogszerűtlenné vált itt létük. A módosítással lehetőség nyílt arra, hogy 1996. augusztus 31-éig tárják fei helyzetüket, szerezzék be és csatolják a szükséges ira­tokat, igazolásokat. Kuncze Gábor beszámolt ar­ról is, hogy Tőkés László nyílt levélben megkereste, és kérte, vizsgálják ki tavaly szeptem­beri látogatásának körülmé­nyeit. Mint ismert, nagykani­zsai útját követően néhány nappal kézigránátot találtak nem messze attól a helytől, ahol tartózkodott. A vizsgálat során egyértelműen kiderült, hogy valóban találtak a temp­lomtól mintegy 80—100 mé­terre kézigránátot, de azokat Tőkés László látogatása után 2—3 nappal helyezte el isme­retlen személy. Tőkés László személye ellen merényletről vagy merényleti kísérletről nem volt szó. Április 21—22-én az ame­rikai igazságügy miniszter, az FBI igazgatója és több ország belügyminisztere jelenlé­tében felavatják a Nemzetkö­zi Rendészeti Akadémiát. Ehhez kapcsolódóan 22-én, hétfőn konferenciát rendez­nek a Rendészeti Akadémia jövőjéről, az oktatás temati­kájáról és módszertanáról, il­letve az Európai Unió bevo­násáról az akadémia tevé­kenységébe. A konferencián szó lesz arról is, hogy a szer­vezett bűnözés ellen hogyan lehetne nemzetközi együtt­működéssel, minél hatéko­nyabban fellépni. Azonosító kódok Új Kelet-információ A személyazonosító jel he­lyébe lépő azonosítási mó­dokról és az azonosítási kó­dok használatáról tartott saj­tótájékoztatót kedden a Bel­ügyminisztériumban dr. Zsuf- fa István közigazgatási ál­lamtitkár. Az államtitkár rá­világított arra, hogy az Alkot­mánybíróság nem tiltotta meg a személyazonosító jel, azaz a személyi szám haszná­latát, csak szigorította a sze­mélyi adatok felhasználási területét. Az Országgyűlés éppen a hetekben fogadta el a sze­mélyazonosítójel helyébe lépő azonosító kódok használatát szabályozó törvényjavaslatot. A már meglévő társadalombiz­tosítási kód, azaz TAJ-szám, és az APEH által használt adó- azonosító szám mellett a köz- igazgatásban ezentúl a koráb­bi személyazonosító jelet fog­ják használni. A sajtótájékoztatón jelen lévő Radovics Attila, az APEH munkatársa elmondta, a hiva­tal szeptember 30-áig postáz­za az adó-azonosító számokat a már adózó állampolgároknak, a többiek pedig — például az idén munkába álló fiatalok — azt követően kapják meg a kó­dot. Mivel az adó-azonosító szám csak 1997. január 1- jével lép életbe, az idei jöve­delem után a még jelenleg használatos személyazonosí­tó jellel adózunk. Az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár képviseletében jelen lévő Szilágyi András ar­ról tájékoztatta a sajtót, hogy az OEP vezetői törvénymódo­sító javaslatot nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy a társadalombiztosítási szolgál­tatások igénybevételére va­ló jogosultságot ne a kártyá­val kelljen igazolni, hanem a rendszert tegyék rá egy számítógépes hálózatra. így megtakaríthatnák a hiányzó kártyák kiküldésének költ­ségeit. Palotai István (Új Kelet) Végre megszűnt egy égbeki­áltó társadalmi igazságtalan­ság! Ezentúl már könnyebb lesz az átlagpolgár lelkének — nem gyötri tovább ez az ügy is. Arról van szó, hogy a parla­menti bizottságokban immár igazságos számarányban kép­viseltetik magukat a pártok... Mit mondjak? Nagy kő esett le a szívünkről... Mert hogy volt eddig? Csak úgy „átabotában” ültek, üldö­géltek, és vették fel az ezért járó csekélyke honoráriumokat. Na persze nem ezért vettek részt oly nagy buzgalommal a mun­kában, hanem a munka szépsé­ge miatt. Na meg lássuk be: a bizottságokba kellenek a szak­értők. Ha már ezt ígérték... Csak egyet nem értek. Hogy lehet valaki — mondjuk — öt, egymástól teljesen független szakterületen otthon? Vagy ta­lán újabb nemzedéke született a választások alkalmával a reneszánsz polihisztoroknak? Új Leonardók, Schweizerek, Benedek Istvánok foglalnak tán helyet a tisztelt házban? Vagy csak egyszerűen arról van szó, hogy „akinek Isten íróasz­talt adott, annak észt is?”... Végül is mindegy. Fő, hogy már nincsenek igazságtalansá­gok... Mohammed Kazem Honszá­ri iráni vezető diplomata Da­maszkuszba utazott, hogy meg­vitassa a szír vezetőkkel, mi­ként lehetne elérni a Libanon elleni izraeli légitámadások beszüntetését? Volna néhány ötletem. Elő­ször is, nem kéne sztálinorgo- nával (katyusa) Izraelre lövöl­dözni. És hogy ez elérhető le­gyen, nem kell azoknak, akik ezt teszik, folyamatosan pénzt és fegyvert adni. Ahol pedig már van, azt össze kéne szedni, és aki nem adja, annak a körmére koppintani. Ennyi. Szinte ért­hetetlen, hogy miként pocsékol ennyi puskaport Horn Gyula a „magyar FBI” létrehozására. Az viszont legalább annyira fur- csállható, hogy Kuncze Gábor miért tiltakozik kézzel-lábbal ellene? Jelenleg a vita még nem is időszerű (Horn szerint), mert csak a szigorúan vett szak­mai előkészítés folyik. Vilá­gos. Csak az nem, hogy ez a szigorú szakmai előkészítés mibe jön nekünk — főleg ab­ban az esetben, ha mégsem len­ne a dologból semmi! Vagy csak megint presztízsharcról van szó? Maga a „dolog” már szinte felejthető is? Lehet, hogy így kezdődik? Palotai István (Új Kelet) „Az izraelita hitközség fele­kezeti iskolájába ellenőrző körútra érkezett a Fővárosi Tisztiorvosi Szolgálat egy af­gán származású és természete­sen mohamedán munkatársa. (Az illető letelepedési és mun­kavállalási engedéllyel rendel­kezik hazánkban.) Feladatát elvégezvén állító­lag összetalálkozott az iskola igazgatójával, és — abbéli „fel­háborodásában”, hogy Izrael lövi az arab terroristák állásait — egy konyhakéssel többször is megszúrta az igazgatót, majd menekülés közben könnyeb­ben megsebesített egy másik tanárt is. Az iskolától hatvan méterre fogta el az intézmény biztonsági őre. Eddig a hír. Érthető, hogy az iskola nem szívesen nyilatko­zik, és nem kívánja a sajtó „je­lenlétét” az üggyel kapcsolat­ban, ezért nem is a konkrét ese­tet kívánom firtatni. Számomra — és meggyőző­désem, hogy az ország számá­ra is — az a lényeges kérdés, hogy az eset valaminek a kez­dete vagy nem? Eleddig még —: néhány sajnálatos esettől eltekintve — hazánkat elkerül­te a terrorizmus réme. Sem a kurdok, sem az arabok, se sen­ki nem robbantgatott, nem szür­kült politikai nézeteit alátá­masztandó. A „tiltakozásnak” ez a formája azonban sajnos nagyon is fejlett „iparág” — már ami a „fejlett Nyugatot” illeti. Tudom, hogy az ország vezetésének vágyálma hazánk nyugati integrációja. Ezzel együttjár a letelepedési enge­délyek szinte automatikus megadása, mint a demokrati­kusjogállamiság bizonyítása... Lehetséges, hogy nem kéne ennyire „elsietni” ezt a joghar­monizációt? Most még lehet élni egyéb eszközökkel is! Nem a külföldiek ellen, hanem ép­pen őértük! Hogy aki tisztes­séges szándékkal jön, ne sorol­tassák a veszélyes elemek közé! Költségvetés MTI Az Országgyűlés Számve­vőszéki Bizottsága jóváha­gyólag tudomásul vette az Állami Számvevőszék je­lentését, amely a központi költségvetés hiányát finan­szírozó állami forgóalap működéséről és az ezzel kapcsolatos értékpapír-ki­bocsátásról készült. A bi­zottság szerdai ülésén jelen­tős vita bontakozott ki az­zal kapcsolatban, hogy ál­lampapír-kibocsátási kérdé­sekbe a parlament és a kor­mány beleszólása a jelen­legi körülmények között meglehetősen korlátozott, a döntések többnyire a Pénz­ügyminisztériumban, illet­ve annak szakmai szerveze­teiben születnek meg. A képviselők — a jelentés alapján — szorgalmazták ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom