Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-17 / 90. szám

10 1996. április 17., szerda Soros-pályázat (Sajtóközlemény) A Soros Alapítvány pályá­zatot hirdet az egészségügyi szolgáltatások költség- és mi­nőséghatékonyságának javí­tására, valamint az egészség- ügyi minőségbiztosítás fej­lesztésének támogatására. I. Az alapítvány célja olyan szervezeti innovációs progra­mok támogatása, melyek az egészségügyi ellátás haté­konyságának és eredményes­ségének javítását szolgálják. Pályázni lehet a gazdasági irányítás oktatásának és az ön- kormányzati képviselők, köz- tisztviselők képzésének támo­gatására, továbbá költség-, haszonelemzések, valamint a szervezeti és tulajdonforma­váltást célzó megvalósítható­sági tanulmányok elkészítésé­vel is. A program része a bel­ső ösztönzési és információs rendszer kiépítésére, valamint a csoportpraxisok létrehozá­sára irányuló modellkísérle­tek támogatása is. Olyan egészségügyi intézmények, nonprofit vállalkozások, szak­mai csoportok, valamint ci­vil szervezetek pályázhat­nak támogatásra, amelyek modell értékű elképzelések megvalósítására vállalkoznak. II. Az alapítvány által meg­hirdetett másik pályázat az egészségügyi minőségbiztosí­tás fejlesztésének támogatását célozza, elsősorban a tovább­képzés és az intézmények együttműködésének támoga­tása révén. A pályázat célja az egyes egészségügyi technoló­giák értékelése és az eredmé­nyek közzététele, valamint az adatok felhasználása a beteg­tájékoztatásban. Egészségügyi intézmények, tudományos ku­tatók és szakmai csoportok, valamint civil szervezetek nyújthatnak be pályázatot. Pályázni kizárólag az e cél­ra szolgáló űrlap kitöltésével lehet, melyen a részletes pá­lyázati követelmények meg­találhatók. Beküldési határidő: 1996. május 15. További információk és pályázati kérdőív beszerez­hető: a pályázó nevére meg­címzett és felbélyegzett kö­zepes méretű válaszboríték megküldésével postai úton: Soros Alapítvány, 1525 Buda­pest, Pf. 34. (Tel: 315-0303, fax: 315-0201) vagy szemé­lyesen: Budapest, II. kér., Bo­lyai u. 14. Előretört a Ciba A Ciba vetőmagvakkal 1993-ban jelent meg a ma­gyar piacon, a cég szándéka az volt, hogy a kukoricavető- mag-üzlet irányítását saját kezébe vegye. Korábban a cég hibridéit külső partnerek állították elő és forgalmaz­ták licencszerződések kere­tében. A világcég piacra lé­pése óta — új üzletpolitika révén—részesedése minden évben hozzávetőlegesen 2— 3 százalékkal nőtt. Az átlagosnál hidegebb tél következtében a kukoricater­melők az idén később vásá­rolják meg a vetőmagot, mint a korábbi években, az ér­tékesítés a jelek szerint akár május közepéig is tarthat A Ciba-kukoricahibridek iránti igény növekedése a ki­választott stratégia sikerét bi­zonyítja. A vállalat minőségi koncepciója a vetőmag gene­tikai minőségén és a minőség­védelmi eljáráson alapul. Ez utóbbi garantálja, hogy a cég folyamatosan kiváló minősé­gű magot tud előállítani és értékesíteni. A hibrideket előzetesen ki­választott hibridüzemekben termesztik és dolgozzák fel, a termelés és a mag előkészítése folyamatos felügyelet alatt áll. A Dolar, a Furio, az Occi­tan és a Páctól magas hoza­mát és jó alkalmazkodását a magyar éghajlati és talajvi­szonyokhoz nemcsak a helyi kísérletek, hanem a termelők elismerései is bizonyítják. A minőségi filozófia harma­dik elemeként a cég különös figyelmet szentel a kereske­dőknek és a termelőknek. A partnerek szakmai megalapo­zottságát bizonyítja, hogy hib­ridjeit főleg a közép- és nagy magánvállalkozások és szö­vetkezetek vezető mezőgazda- sági szakemberei vásárolják. Hazai tükör Állásfoglalás a huszonnegyedik órában UJ KELET Eddig csak viták voltak A huszonnegyedik órában vagyunk, a kormány még mindig visszaszerezhetné hitelét, ha megtalálná a tár­sadalmi párbeszéd fonalát — olvashatjuk a 60 társadal­mi szervezetet összefogó, milliós tagságot tömörítő Társadalmi Unió — korábban Társadalmi Kamara — napokban megjelent állásfoglalásában. A helyzetjelen­tésről a dokumentumot összeállító szakértő bizottság elnöke, Boór Károly közgazdász nyilatkozott lapunknak. Simányi József —Mi áll a szakértő bizottság ítéletének hátterében? — A gazdaság jelenlegi ál­lapotában a társadalom tűrőké­pessége a végéhez közeledik. A különböző életszínvonal­csökkentő intézkedéseknek súlyos társadalmi következ­ményei lehetnek. A társadalmi béke már nem biztos... Nem elvonásokkal, hanem fordítva, a teljesítmény növelésével kell a gazdasági és vele együtt a pénzügyi egyensúlyt megte­remteni. Ennek révén már nem a polgárok jövedelmének meg­csapolására, hanem bizonyos mértékig a reálbérek némi nö­velésére vagy legalábbis szin­ten tartására volna lehetőség. A fizetési mérleg oldaláról nincs olyan kényszer, hogy az egyensúly érdekében az im­portot csökkenteni kell. A pri­vatizációs bevételek révén pe­dig forrásokhoz lehet jutni közmunkák érdekében, bizo­nyos infrastrukturális fejlesz­tésekre, vállalkozások élén­kítésére. Olyan kedvezmé­nyek nyújtására gondolok, amelyek a gazdaság teljesít­ményét és a struktúra-átala­kítást szolgálnák. — Elnök úr ezzel már taná­csokkal is szolgál. Az állás- foglalás további részében az is olvasható, hogy a stabilizá­ciós programmal önmagában egyetértenek, a módszerekkel van baj. — Igen, itt tulajdonképpen két álláspont ütközik egymás­sal. Az egyik, amely ma ér­vényesül, és ennek a lényege a monetáris politikának, vala­mint a fiskális szempontok­nak az érvényesítése. Eszerint a vásárlóerő visszafogásával és a bérkiáramlás mérséklésé­vel kell az egyensúlyt megte­remteni. A másik felfogás meg azt mondja: már elértük, hogy sem a vásárlóerő vissza­fogásával, sem bércsökken­téssel nem lehet egyensúlyt teremteni. A nagymértékű termelésesés a GDP növeke­désének a mértékét is korlá­tozza. Ha megnézzük a kör­nyező országokat, Magyaror­szág kivételével valamennyi­ben 4—6 százalékos GDP-nö- vekedés következett be. Ma­gyarországon 1994-ben 2,9 százalékos, míg 1995-ben — a KSH legújabb jelentése sze­rint — 1,5 százalékos volt a GDP növekedése. Ez rendkí­vül alacsony, és mutatja a gaz­daság teljesítőképességének visszaesését. A gazdaság je­lenlegi színvonala a 15—20 évvel korábbinak felel meg. Ezért hangsúlyozzuk mi a nö­vekedéspárti filozófiát! Ez nem azt jelenti, hogy a vásár­lóerőt kell bővíteni, inkább a termelést és az exportképes­séget kell javítani. — Ezzel ön a pénzügymi­niszterek politikáját közvetve kritizálja. Bokros Lajosra vagy Medgyessy Péterre gon­dolok. — Bokros Lajos koncepci­ója tulajdonképpen nem volt rossz. Az volt a baj, hogy nem vette figyelembe a gazdaság valóságos állapotát. Elmé­leti síkról kiindulva próbálta az egyensúlyt helyreállítani. Medgyessy Péter viszont, úgy érzem, teljesen tisztában van az államigazgatás hely­zetével, az összefüggésekkel. A Bokros-féle koncepciónak az volt a baja, hogy nem ko­ordinált. Ennek következé­ben a minisztériumok az ága­zat álláspontját képviselték a kormányban, és nem for­dítva, nem a kormány állás­pontját próbálták az ágazat felé közvetíteni. így nem volt egységes kormányzati ál­láspont, csak viták voltak. Medgyessy Péter ezt a koor­dinációt mint gyakorlati köz­gazdász és államigazgatási ptuzismim ffNzöMMiwiszrge aoHPiNO. szakember jobban fogja vé­gezni. Legalábbis én ezt re­mélem. — Az ön által elmondottak nagyjából azonosak az ellen­zék álláspontjával. Ez azt je­lentené, hogy a Társadalmi Unió azonosul a parlamenti ellenzékkel? — Mi gazdasági kérdések­kel foglalkozunk, tehát a gaz­daságpolitikát próbáljuk befo­lyásolni. Nem pártálláspontot képviselünk, de minden párt­tal konzultációt folytatunk. A Pallas Páholyban képviselői klubnapokat tartunk, amelye­ken a különböző frakcióveze­tők elmondják álláspontjukat, és ott a Társadalmi Unió vala­mennyi párttal párbeszédet folytat. Volt már nálunk Sze­keres Imre, Pethő Iván, Tor- gyán József, és áprilisban jön Isépy Tamás, tehát a Fidesz és az MDF képviselőinek ki­vételével már négy parlamen­ti párt frakcióvezetőjével foly­tattunk megbeszélést. Lehet, hogy a mi véleményünk né­mely ponton azonosul az el­lenzékével, bár hangsúlyában valószínűleg nem. Gyorsteszt az Energizer elemekben Az Energizer nemrégiben bejelentette, hogy a világon elsőként kifejlesztette az elembe épített gyorstesztet, amely évtizedek óta a legforradalmibb előrelépés a tar­tósan használható elemek technológiájában. A ma­gyarországi ügyvezető igazgató, Erwin Artacker úr szerint ez a világraszóló újdonság új lökést ad a szó­rakoztatóelektronikai iparnak, miközben az elemek piacát is fellendíti. 1966 tavaszára várható az egyedülálló Energizer gyors­teszt megjelenése az Egye­sült Államok, majd Európa piacain. Ezután folyamato­san ellenőrizhető lesz az Energizer elemek töltéserős­sége — akkor és ott, ahol és amikor éppen szükséges. Ez pedig nem tapasztalt bizton­ságot kölcsönöz az elemes termékek használóinak. — Valamennyien estünk már pánikba, amikor elbi­zonytalanodtunk: elegendő lesz-e a „szufla” fényképe­zőgépünk elemeiben egy-egy nagy esemény pillanataiban — mondta Artacker úr. Az sem ritka, hogy régi és új elemeink összekeverednek a konyha- szekrény fiókjában vagy éppen akkor, amikor elemet cse­rélünk. Az Energizer elemek töltéskijelzőjére pillantva, bár­mikor elkerülhető ez a kínos szituáció. Az új Energizer-gyorsteszt, amely, góliát (LR20), naby (LR14) és ceruzaelem (LR6) méretekben lesz kapható, sza­badalmazott thermochromikus technológia igénybevételé­vel méri az elem energiatartal­mát, az általa fejlesztett hő­mennyiség alapján. Egyszerű­en csak meg kell nyomni az elememen található két zöld pöttyöt, és annak kijelzőab­lakán 10 másodpercen belül megjelenik a készenléti állapot­ra utaló jelzés. A teljesen vagy majdnem teljesen feltöltött ál­lapotot a „Good” (jó) szó jelzi. Ebben az esetben az elem még hosszan használható. Ha a kijelzőablak csak részben vilá­gosodik ki, az elem rövidesen cserére szorul. Itt is meg kell említeni, hogy egy-egy készü­lék elemkészletét egyszerre ér­demes kicserélni. Új és használt elemeket nem célszerű egy­szerre használni. Az Energizer felmérései során a felhaszná­lók 94 százaléka elégedett volt az elembe épített gyors­teszttel, és 97 százalékuk ajánl­ja a terméket barátainak. A megkérdezettek 95 százaléka szerint hasznosabbak az elem­mel egybeépített töltéskijel­zők, szemben azokkal, ame­lyek más elemek csomagolá­sával együtt kaphatók. Az elembe épített gyorsteszt le­hetővé teszi a töltéserősség- ellenőrzést, így annak eredeti csomagolását nem kell meg­őrizni. — Kutatásaink igazolják, a fogyasztók úgy kívánják ellenőrizni elemeik töltött- ségi állapotát, hogy ne kelljen bajlódniuk a csomagolás meg­őrzésével — mondta Artac­ker úr. — Az Energizer-gyors­teszt segítségével mindig biztosak lehetnek a külön­féle készülékeikben használt elemek működőképességé­ben. Az elemgyártásban világ­első Eveready Battery Com­pany vezető márkája az Energizer. Az elembe épített gyorsteszt egy intenzív fej­lesztési program eredménye. Legfrissebb újítása egy olyan vállalatnak, amely elkötelez­te magát amellett, hogy folya­matosan fenntartja a felhasz­nálók megelégedettségét. A céget a technológiai fej­lesztésben betöltött vezető szerepe kötelezte arra is, hogy elsőként mondjon le a higany használatáról az alkálielemek gyártása során, ezáltal bizton­ságosabbá téve azokat a kör­nyezet számára. Az elemek élettartamát 1980 óta 70 szá­zalékkal növelte. Az új termékben az Ener­gizer elemek hosszú élettar­tama a világ első beépített gyorstesztjével párosul. — Az IMF, a Világbank által ajánlottak elfogadásá­ra buzdítják-e a magyar kor­mányt? — A IMF ajánlásának az a gondja, hogy nem a konkrét magyar viszonyokra épül, nem ismeri azokat a tényezőket, amelyek a gazdasági egyen­súlyt befolyásolják. Az ország­ban 10—15 éve a restrikció ér­vényesül. Csak ezt folytatni a gazdasági teljesítmény növe­kedése nélkül nem lehet. És nem azzal van baj, hogy az IMF-nek a gazdasági egyen­súly helyreállítására vonatko­zóan nem volna igaza. Figye­lembe kell venni, az IMF azt is megállapította, hogy Ma­gyarországon borzasztóan magas a szegények aránya, és azt is hangsúlyozta, hogy a szociális kiadások további le­faragása már nem lehetséges, továbbá a teljesítmény növe­kedéséből indult ki. Hozzáfűz­te, hogy a költségvetés bánjon takarékosan a különböző ki­adásokkal. Tehát az államház­tartási reform keretében kell végrehajtani azt, hogy a jöve­delemcentralizáció mértékét a jelenlegi 60 százalékról le kell vinni 50—55 százalék körüli arányra. Ugyanakkor a másik oldalon a szociális ellátottsá­got javítani kell, ezzel vetve gátat a rohamos elszegényedés elé, amely kezelhetetlen társa­dalmi konfliktusokat eredmé­nyezhet. — Beszélgetésünk elején el­hangzott, hogy az állásfoglalást eljutatták a médiumokhoz és a kormányzati szervekhez, a mi­niszterekhez és a miniszterel­nökhöz is. Kaptak-e a megszó­lításra választ? — Választ még nem kap­tunk, de tulajdonképpen még nem jött el az ideje, mert né­hány nappal ezelőtt küldtük el állásfoglalásunkat. Bár érkez­tek jelzések, hogy megkapták, és nagyon érdekesnek, fi­gyelemre méltónak tartják anyagunkat. Nagyon sajnál­juk, hogy a sajtó eddig erről nemigen vett tudomást, na­gyon szeretnénk, ha állás- foglalásunknak lenne vissz­hangja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom