Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-16 / 89. szám
2 1996. április 16., kedd Belföld, külföld mmmm- r> I i $ ^ UJ KELET Szerb választások M Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) boszniai megbízottja, Robert Frowick amerikai nagykövet azzal vádolta Radovan Karadzic boszniai szerb elnököt és Ratko Mladic tábornokot, a boszniai szerb hadsereg parancsnokát, hogy „aláássák” az országban tervezett szabad választásokat. A Reuter szerint Frowick a hét végén Szarajevóban újságírók előtt kijelentette: „gondok vannak” a boszniai szerbek magatartásával, amelyet „továbbra is Karadzic úr és Mladic tábornok formál, vagyis két olyan, háborús bűnökkel megvádolt személy, aki nem jogosult a választásokon való indulásra”. Solana Ukrajnában Tizenkét kelet- és közép-európai államot felölelő körútja első állomására, Ukrajnába érkezett hétfőn a NATO főtitkára. Javier Solana elsősorban az észak-atlanti szervezet kiszélesítésének kérdéseiről fog tárgyalni valamennyi vendéglátójával. Solana személyében NATO-főtitkár első ízben tesz ilyen kiterjedt látogatást a térségben: Ukrajna után a három balti államban, aztán Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Albániában, Bulgáriában és Romániában folytat majd megbeszéléseket. Egyméteres hó a zarándokhelyen Mariazellben, a híres osztrák zarándokhelyen és környékén hétfőre virradóra egyméteres hó esett. Állítólag még a legöregebbek sem emlékeznek ilyen havazásra április közepén. Stájeroroszág többi részét, valamint Bécs környékét a magasabb részeken félméteres hó borította hétfő reggel, ami komoly fennakadásokat okozott — főleg a mellékutakon — a közlekedésben. A meteorológusok azt ígérik, hogy Ausztriában csütörtökre már tényleg megérkezik a tavasz. Polgári segítség az IFOR-tól Az IFOR nemzetközi erők Magyaroszágon állomásozó részlegéhez fordult segítségért a budapesti állatkert, és arra kérte az amerikaiakat, nyújtsanak sürgős segítséget három, Frankfurtban rekedt, jnagyar” zsiráf Budapestre szállításában — közölte Persányi Miklós állatkerti igazgató hétfőn a Reuterrel. Az eset előzményei a következőek: Várszegi Gábor vállalkozó tavaly novemberben a budapesti állatkertnek szánt ajándékként három zambiai zsiráfot vásárolt. Állatorvosi előírások értelmében a zsiráfok csak légi úton léphetnek az ország területére. A háromméteres magasságú állat csak egyetlen fajta polgári repülőgép fedélzetén fér el — a Boeing 747-esén. Szlovák—magyar alapszerződés Valaki meggondolta magát? MTI A Pozsonyban megjelenő SME című ellenzéki napilap hétfői kommentárja szerint ha a szlovák külügyminisztérium mégis „hozzácsomagolná” a ratifikációs okmányokhoz a pozsonyi parlament alapszerződést értelmező határozatát, akkor az azt jelentené, hogy a szlovák—magyar alapszerződés kérdésében „valaki az utolsó pillanatban meggondolta magát”. A lap emlékeztet, hogy az alapszerződés párizsi aláírása óta tizenhárom hónap, a pozsonyi szentesítés óta pedig három hét telt el, de a ratifikációs okmányok kicserélése ügyében még mindig nem született döntés — jóllehet, enélkül egyik szerződő ország jogrendjének sem válhat részévé a dokumentum. Az értelmező határozat kérdésében a szlovák külügyi tárca máig nem adott egyértelmű választ — írja és aláhúzza, hogy a magyar fél a saját álláspontjában leszögezte: csakis az alapszerződés azonos szövegét tartalmazó okmányok kicserélésére vállalkozik. Az SME felidézi, hogy ha az történne, amit erről ez év januárjában Vladimír Meciar mondott, akkor minden simán menne, hiszen a szlovák miniszter- elnök akkor azt nyilatkozta: az ET 1201-es ajánlásának világos értelmezését közvetlenül az alapszerződés is tartalmazza. Sőt, egy hónappal korábban — emlékeztet rá a lap — a szlovák kormányfő azt is kijelentette, hogy az 1201-es ajánlásokkal való visszaélés lehetőségét több, szám szerint „hét biztosíték” hivatott megelőzni. — „Én tehát az alapszerződés különböző értelmezhetősége miatt nem aggódom, de ha a szlovák parlament képviselői a lelkiismeretük érdekében otthon és a külföld előtt is deklarálni kívánják a saját értelmezésüket, ám éljenek ezzel a lehetőséggel, de ez csak a szlovák felet kötelezheti és az alapszerződés tartalmát illetően nincs befolyása.” Ha ez a szemlélet érvényesülne, akkor valóban csak a két ország miniszterelnöke által aláírt dokumentum kicserélésére kerülne sor. Ha mégsem, akkor valaki mégis meggondolta magát — hangsúlyozza az SME. Országgyűlés — napirend előtt Horn Gyula felszólalása MTI Az Országgyűlés hétfői ülése Horn Gyula napirend előtti felszólalásával kezdődött meg. A miniszterelnök beszédének elején leszögezte: az elmúlt időben több ellenzéki képviselő is azzal vádolta meg a kormányt, hogy saját hibáit próbálja mentegetni az elődjétől kapott örökségre hivatkozva. Horn Gyula elmondta, hogy csak azért beszél a nyilvánosság előtt a kérdésről, mert az ellenzék vádjai szerint a kabinet tönkreteszi a gazdaságot és nyomorba süllyeszti az embereket. A kormányfő felszólalásában közölte, hogy az előző kormány 2 ezer belső, 3000-es határozatot hozott az elmúlt négy év során. Ezeknek a határozatoknak a felmérése 1994. szeptember másodikáig tartott. A vizsgálatból kiderült, hogy az előző kabinet összesen 283 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalt az államháztartáson kívüli gazdasági szervezetek számára. Belső határozatokkal 390 milliárd forintnyi állampapírt bocsátott ki az előző kormány, a hitel- és bankkonszolidációra pedig 350 milliárd forintot költött. A konszolidációs folyamat ennek ellenére sem zárulhatott le; újabb és újabb milliárdokat kellett költeni a pénzintézetekre, bankokra. Az előző kormány belső határozatok alapján 124 milliárd forint hitelt vett fel külföldről. A szakértői becslések szerint 50—53 milliárd forint adót és különböző illetékeket engedett el egyes vállalatok számára, bizonyos cégekkel szemben pedig 30 milliárd forintnyi garanciát vállalt 1990 és 1994 között. Ez 900 milliárd forint — vonta meg az adatok egyenlegét a miniszterelnök, hozzátéve, hogy e tehernek legfeljebb egynegyedét, egyharma- dát ismerhették a kormányváltáskor. Ezután leszögezte: az előző kabinet nem teljesítette az önkormányzatokat megillető privatizációs kötelezettségeit sem; ezt a 65 milliárd forintot a mostani kormánynak kell kifizetnie. Horn Gyula utalt arra is, hogy a kárpótlási törvény előírásainak megfelelően a jelenlegi kabinetnek 60—80 milliárd forintnyi vagyont kell a kárpótoltak részére felajánlania, mert ezt az előző kormány elmulasztotta megtenni. 1990 és 1994 között a szükségesnél 6—7 milliárd forinttal több kárpótlási jegyet bocsátottak ki, és a kárpótlással kapcsolatos teljes káoszt mutatja az is, hogy a már felhasznált értékpapírok ismételten visz- szakerültek a forgalomba. Ebben az ügyben vizsgálat is folyik. A miniszterelnök megjegyezte azt is, hogy a kormány- váltás előtt a privatizációval összefüggő dokumentumok egy része megsemmisült vagy eltűnt. A miniszterelnök az energiaárakkal kapcsolatban rámutatott, hogy az előző kabinet 1991-ben — a Világbankkal kötött megállapodásában — vállalta az áremelést. Erre azonban nem került sor, pedig ha az előző kormányzat teljesíti kötelezettségeit, akkor 1995-ben 20 százalékos lehetett volna az infláció. Horn Gyula emlékeztetett arra is, hogy az előző kormány az 1991-es GATT-tárgyalások során olyan adatokat prezentált a külföldi partnereknek, amelyek nem feleltek meg a valóságnak. A mezőgazdasági exporttámogatásokról úgy tájékoztatta partnereit, hogy Magyarországon csak 16 termék részesül támogatásban, pedig ezeknek a produktumoknak a száma elérte a 250-et is, 58 milliárd forintos támogatás helyett pedig csak 22,3 milliárdról számolt be; ennek a súlyos helyzetnek az orvoslása rendkívül nehéz helyzet elé állítja a jelenlegi kabinetet. Hóm Gyula emlékeztetett arra is, hogy a GATT záróokmányát (amelynek melléklete tartalmazta a hibás, magyar vonatkozású adatokat) Kádár Béla külgazdasági miniszter, jelenlegi MDF-es képviselő írta alá. A miniszterelnök utalt arra is, hogy az előző kabinet az IMF- fel kötött megállapodás egyetlen pontját sem tartotta be, és a bizalom helyreállítása három évig tartott. Hóm Gyula beszámolt arról is, hogy a jelenlegi külügyi vezetés elődje 2,3 milliárd forintnyi hiányt hagyott hátra, ebből 700 millió forint a nemzetközi szervezeteken belüli elmaradt magyar tagdíj volt. A miniszterelnök végül a széthúzás helyett összefogásra hívta fel a parlamenti pártokat. Hezbollah — nyilatkozatok, támadások Öngyilkos akciók MTI _________________ A l ibanoni kormányfő vasárnap Párizsban besimerte, hogy nem képes megoldani a Hezbollah gerilláinak lefegyverzését. A Jacques Chirac francia elnökkel folytatott megbeszélése után Rafik al-Hariri a TF1 televíziónak azt mondta, hogy eddig 3—400 ezer libanoni menekült el lakóhelyéről a Hezbollah akcióit megtorló izraeli támadások elől. — Izrael azt kéri, hogy fegyverezzük le a Hezbollahot, miközben megszállva tartja területünk egy részét. Ez képtelenség, nem tudjuk megtenni — mondta al-Hariri, hozzáfűzve, hogy a Hezbollah rakétatámadásaira adott izraeli válasz indokolatlan. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a konfliktust nem lehet erővel megoldani. Egyúttal felszólította Izraelt: vonuljon ki Dél-Libanonból, és adja át a területet az ENSZ és Franciaország által támogatandó libanoni hadseregnek. Az Irán-barát Hezbollah AI Manar elnevezésű televíziója közvetítette azt a ceremóniát, amelyen mintegy hetven szélsőséges a testére kötött robbanóanyagokkal esküt tett arra, hogy öngyilkos akciókkal „megingatja a talajt az ellenséges Egyesült Államok és Izrael lába alatt”. A libanoni síita szervezet szombaton rendelte el tagjainak általános mozgósítását, és felszólította „öngyilkos egységeit”, hogy foglalják el kiinduló állásaikat. Mose Ajalom tábornok, az izraeli katonai hírszerzés vezetője egy rádiós nyilatkozatban kijelentette: a zsidó állam attól tart, hogy a Hezbollah Dél- Libanonban, Izraelben és külföldön is öngyilkos akciókat próbál elkövetni. Joszi Beilin, a békefolyamat ügyeivel megbízott miniszter ugyanakkor a televízióban közölte, hogy kormánya nem kívánja meghatározni a Libanon elleni hadművelet politikai célkitűzéseit, „nehogy a maga által kitűzött célok fogjává váljon”. Hétfőn kora reggel újabb rakéták csapódtak be Észak-Izra- elben. A Hezbollah Bejrútban bejelentette, hogy négy rakétasorozatot lőtt ki észak-izraeli területekre: a galileai Kiijat Smona, Zrajit és Abbada izraeli telepek irányába — jelentette az AFP. Izraeli vadászbombázók hétfőn reggel mélyrepülésben ismét berepültek a libanoni főváros fölé, de nem indítottak támadást. A gépek előzőleg Szidón (Szaida) térségében a hangsebességet átlépve hangrobbanásokkal ijesztgették a lakosságot, s átrepültek Libanon több más tengerparti városa fölött is. A Hezbollah tájékoztatása szerint hétfő hajnalban az izraeli légierő hat településen ütött rajta Tirusz (Szúr) kikötőváros környékén. Libanoni katonai források megerősítették a támadások hírét, az AFP tudósítói arról számoltak be, hogy a Tirusz környéki falvakból, ahonnan teljesen elmenekült a polgári lakosság, fekete füst és por szállt fel a támadások nyomán. A támadások következtében három polgári sebesültről tudnak. Az izraeli nehéztüzérség is lőtte Nabatijét és környékét. \ Hírről Palotai István(Uj Kelet) Ha egy gyermekéért felelősséget érző szülőnek van egy „ebadta” kölyke, végső esetben—ha már a szép szó nem segít — bizony ki-ki- oszt egy—két csárdás pofont. Éppen azért, mert szereti és nem akaija, hogy végképp elkanászosodjon. A világ sem különb. Egy nagy család: érett fejű szülők, totyogó apróságok és pimasz kamaszok. Tegyük fel, a „komisz kölyke” merő viccelődésből áramot vezet a kilincsbe, hogy egy jót röhögjön, ha a nagypapa vitustánc- ba kezd. Ákkor, világos, menetrend szerint jönnie kell a fülesnek. Ha viszont mindezt azért teszi, mert a tata mopedjére és a szobájára fáj a foga, akkor már a pofonok völgye is kevés, a zsebpénzmegvonás meg egyenesen smafu! Ügy tűnik, egyes országok már ismét megértek egy- egy fegyelmező akcióra. Tűrhetetlen ugyanis, hogy néhány eszement vallási fanatikus romba döntsön már majdnem kész békéket egyszerűen azért, mert katyusáz- ni támad kedve! Igenis a „szülői háznak” kell annyi erővel rendelkezni, hogy megfékezze ezeket az idétlen kamaszokat, akik a világot is képesek lángba borítani, csak mert korosztályi jellegzetességüknél fogva azt hiszik, hogy az ő álláspontjuk az egyedül üdvözítő igazság. Azok pedig, akik támogatják őket, még bűnösebbek! A szent családi béke (álbéke) kedvéért meg egyenesen ostobaság a nevelő szándékú taslik halogatása, mert ahogy nő a „gyerek”, úgy erősödik. * * * Mir a Markovics — Milosevics jugoszláv elnök neje — úgy látszik, annyira megszokta az eszmecserét Göncz Árpád köztársasági elnökkel, hogy most levelet írt neki. Ebben közölte: hazájában már megérettek a feltételek arra, hogy hazatérhessenek azok a katonaszökevények, akik a behívóparancs elől menekültek külföldre. Tény, hogy az ügy— ha valóban hivatalossá válik — olyan ezreket is érint, akik jelenleg hazánkban tartózkodnak. A kérdés csak az, hogy miért pont a jugoszláv kommunista párt vezetője ír minderről, aki történetesen a szerb elnök neje, és miért pont a magyar köztársasági elnöknek? Könnyen meglehet: ennek az egyébként kellemes tartalmú levélnek újra az lesz a következménye, hogy Csáti György újfent rákérdez az elnök „saját” külpolitikájára...? Csecsenföld: kivontak egy orosz ezredet MTI Csecsenföld északi részéből megkezdődött hétfőn az orosz csapatok kivonása. Jelcin elnök két héttel ezelőtti rendezési terve értelmében a köztársaság határára vonták vissza az egyik belügyi ezredet a Sol- kovszkij járásból. Ezt az orosz szövetségi erők illetékese közölte az ITAR-TASZSZ hír- ügynökséggel. A kivonás kezdetét Vja- cseszlav Tyihomirov tábornok, a szövetségi csapatok parancsnoka jelentette be vasárnap. A mostani első szakaszban 14 csapategység távozik, elsősorban az északi területekről, ahol nincsenek harci cselekmények. A kivonás éppen ezért nem befolyásolja a katonai helyzetet. Megfigyelők emlékeztetnek továbbá, hogy Tyihomirov világossá tette: a harci helyzet alakulásától függ, hogy milyen ütemben vonják ki a katonákat.