Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-15 / 88. szám
UJ KELET Kiskert-iS 1996. április 15., hétfő 9 Veszélyes üzem a növényvédelem Fekete Tibor (Új Kelet) A szakember a rügyfakadás előtti permetezéshez készülődött. Mint mondta: tett a permetezőiébe mészkénlét, gombaölő szert és egy kis mérget is. Ezen kicsit meglepődtem, de utólag kiderült, hogy ő a rovarölő szert nevezi méregnek. Ebben sajnos sokan tévednek, hisz minden vegyszer bizonyos dózis felett mérgező hatású lehet. A nagyüzemi gazdaságok viszonylag jól felszereltek a növényvédelmi munkálatok ellátásához. A dolgozók rendelkeznek a megfelelő védő- felszereléssel, és azok használatát a munkáltatók kötelezővé is teszik. De mi a helyzet a kiskertekben, ott milyen szabályokat kell betartani az egészségkárosodás elkerülése érdekében? Erről kérdeztük Sallai Pált, a növényvédő állomás vezetőjét. — Mennyire tartja magát az a tévhit, hogy csak a rovarölő szerek mérgeznek? — Sajnos az emberek gondolkodásmódját nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Be kell látni, hogy minden növényvédő szer — mint kémiai anyag — bizonyos töménységben már méreg. Az igaz, a mérgező hatás foka változó, és másmás védőfelszerelés szükséges a vegyszerekhez, de mindet egészségre ártalmas anyagnak kell tekinteni. — Milyen előírásokat kell betartaniuk a kiskerttulajdonosoknak? — Kétféle szabálynak kell eleget tenni. Az egyik a humán előírás, amely a munkaegészségügyi tanácsokat tartalmazza, a permetszer elkészítésére és kiszórására vonatkozik. A másik az élelmezés-egészségügyi várakozási idő. Azaz mennyi idő elteltével fogyasztható a zöldség vagy a gyümölcs a permetezést követően. Vannak olyan drasztikus szerek, amelyek még a kiszórás után is okozhatnak károsodást. Például a Novendával permetezett gyümölcsösbe ha valaki rövid ujjú ingben megy be, és karjával hozzáér az ágakhoz, már ez is okozhat bőrpírt vagy hólyagosodást. A mai vegyszerek annyira erősek, hogy nem szabad komolytalanul venni őket. — Milyen védőöltözetet használjunk permetezéskor? — Saválló gumikesztyű mindenképp szükséges. A permetszer kiszórása közben óhatatlan, hogy ne nyúljunk a géphez vagy a szórófejhez. Ma már olyan kesztyűket is gyártanak, amelyek vékony anyagból készülnek, és normálisan lehet vele fogni. Kell a gumicsizma is, amelyre kívülről húzzuk rá a nadrág szárát. Ruházatként a zárt overallokat ajánlom. A gazdaboltokban kaphatók olyan kezeslábasok (bolti nevén pormentes overallok), amelyek vékony anyagból készülnek, és a nagy nyári melegben is el lehet viselni. Fejünkre széles, nagy karimájú kalapot rakjunk, olyat, mint a mexikói szombreró. Ez azért lényeges, mert ha a szél meglibbenti a permetszert, akkor a széles karima megvédi az arcunkat a vegyszertől. Öltözetünknek fontos kelléke a védőmaszk, vagy legalább egy védőszemüveg. Erre a célra a köszörűsszemüveg is megfelel. — Az eddig említett öltözékek a permetezéskor használatosak, de mi legyen rajtunk a permedé kikeverése közben? — Ugyanez az öltözék, csak olyankor a védőmaszk vagy a védőálarc nélkülözhetetlen. Különösen a por alapú szerek keverésekor kell vigyáznunk, nehogy belélegezzük a tömény mérget. Ebből a szempontból jobbak a folyékony szerek, csak azok téli tárolását nehéz megoldani. A fagyra érzékenyek, a lakásba pedig nem illdomos egész télre bevinni. — Kell-e permetezési naplót vezetni a kiskerttulajdonosoknak? — Akik saját fogyasztásra termelnek, azoknak nem kötelező, de célszerű. Akik viszont a piacokon kívánják értékesíteni a fölös készletüket, azoktól a piacfelügyelők kérik a naplót. Ebben fel kell tüntetni, hogy mikor és milyen szerrel kezeték azt a növénykultúrát, és hogy mikor jár le az élelmezés-egészségügyi várakozási idő. — Mit tegyünk a megmaradt vagy már lejárt szavatosságú vegyszerrel, illetve csomagolóanyagaival? — A megmaradt tömény mérget semmikép se öntsük ki a földre. Legalább a tízszeresére hígítsuk fel. Ássunk neki egy lyukat, és abba öntsük, majd földeljük el. A csomagolóanyagokat is előbb alaposan öblítsük ki, csak úgy dobhatjuk ki a kukába. A papírcsomagolást elégethetjük, de a hamuját ekkor is földeljük el. Ha módunk van rá, akkor inkább zárt kazánban semmisítsük meg a csomagolóanyagokat, mert 500—600 fokon biztonságosabban ég el, mint a szabad tűzön. — Gyakran harag és veszekedés tárgya a kertszomszédok között, hogy átfújja a szél a permetszert a kerítésen. Mit tegyünk ennek megelőzésére? — Legjobb, ha csak teljes szélcsendben permetezünk. Még ilyenkor is inkább előre szóljunk a szomszédnak, hogy ha valamit le akar szüretelni, akkor inkább most tegye. A növényvédelem veszélyes üzem. Áki ezt a tevékenységet folytatja, annak fokozott óvatossággal kell eljárnia. Ha a kerítés alatt bebújik egy kutya, azért is mi leszünk a felelősek. Idaredből tízszer annyi is elfogyott volna A hónap végéig még lehet ültetni Fekete Tibor (Új Kelet) Normális időjárási körülmények között február vége, március eleje a facsemeték ültetésének az ideje. Az idén a természet három-négy hetes késésben van, így a telepítési időszak áttolódott április hónapra. Csak pár hete engedett ki a föld fagya, és a faiskolákban is csak nemrég tudták felszedni az eladásra szánt egy-, illetve kétéves oltványokat. Annak néztünk utána, milyen a kínálat a kereskedésekben. Nyíregyháza egyik legismertebb csemetekereskedése a Korányi Frigyes uctán található. Gajdos Miklós boltvezető érdeklődésünkre elmondta, hogy az alma- és szilvafélék iránt a legnagyobb az érdeklődés. Idared almából csak kétszáz darab volt a készletük, de kétezret is el tudtak volna adni. Úgy tűnik, most kezd eredményessé válni az a kezdeményezés, amely évekkel ezelőtt a fajtaváltásra irányult. A hagyományos fajták: a jonatán, a delicsesz és a starking már nehezen adhatók el a piacon, az újabbaknak viszont elég magas volt az ára a télen. A jonatánból nemesített új fajok, mint a jonagold (de ilyen az idared is) kelendőbb, és ráadásul télen jobban tárolhatók is. A szilvafélék közül különösen a ringlószilvák iránt volt nagy a kereslet. A debreceni muskotá- lyosból is legalább a tízszeresét tudták volna értékesíteni, mint amekkora készletük volt. A kereskedőket nem érte váratlanul a hirtelen megnőtt érdeklődés, de hiába járták az Jelentős állami támogatást kaptak és kapnak a gazdák az ültetvények telepítéséhez, és ez nagy mértékben — a szokásosnak a többszörösére — növelte kell, míg egy facsemete megnő akkorára, hogy kiültethető lesz. Akik pályázatot nyújtottak be gyümölcsös telepítéséhez, és most nem jutottak szaporítóanyaghoz, beérték egy szándéknyilatkozattal is, miszerint még az ősszel megkapják a kereskedőtől a kívánt alanyokat. (Ennek alapján is hozzájuthattak a támogatás összegéhez.) A boltosok csak annyi vevőnek kötelezték el magukat, amennyit biztonságosan el tudnak látni áruval, nem akartak erőn felül vállalni. Általában jó a kínálat a többi gyümölcsféléből. A szakember elmondása szerint az idén olyan későn jött a tavasz, hogy még nem késő az ültetés. Ámíg a gyökérzetben igazából nem indul meg a nedvkeringés, addig el lehet ültetni a kis fát. Különösen a barackfélékre jellemző, hogy már az árudákban megjelennek rajtuk az első bimbók. Ettől még nyugodtan meg lehet venni, hisz az ültetés előtt úgyis vissza kell metszeni az alanyt. Az árak nem emelkedtek jelentős mértékben, átlag ötven forinttal lettek drágábbak a tavalyihoz viszonyítva. Most 300—350 forint körüli az átlagár. A díszcserjék azonban jelentősen többe kerülnek. Különösen az örökzöldekért kell sokat fizetni. Egyetlen tujáért 1500—2000 forintot kérnek. Ezt csak kevesen engedhetik meg maguknak, inkább a tehetősebbek viszik. országot, mégsem tudtak annyi a keresletet, amivel a csemeteárut beszerezni, mint amennyit termelők csak késéssel tudnak a vevők igényeltek volna, lépést tartani. Két-három év Méreggel permeteznek — hullanak a méhek Várhatóan csökken a méz ára A megszokottnál egy hónappal később kezdődött a tavasz. Ez csapás a méhészeknek, mert az akác minden bizonnyal virágba borul, még mielőtt a méhek megfelelően felszaporodhatnának a begyűjtési munkákhoz. Van még ezernyi probléma, amivel a méhésztársadalom birkózik és amit próbál túlélni. Dojcsák Tibor (Új Kelet) Kiss Zsigmond Tunyogma- tolcson él, családi hagyomány náluk a méhészkedés. Pillanatnyilag egy felszámolás alatt álló cég alkalmazottja, rövidesen munkanélküli lesz. Fontolóra vette, hogy főállású méhész legyen. Vettek egy telket a falu határában, ott telelt át 80 családos állománya, de rövidesen útra kelnek. Ismerős méhészekkel együtt családostól oda mennek, ahol megfelelő legelőt találnak méheiknek. Sátras utánfutóban, sátrakban laknak, nyaralnak és dolgoznak. — Okozott károkat a hosszú tél a méhesében? — Relatív az eredmény. Általában nincs veszteség. Ehhez képest az öt család pusztulása sok, de a méhészek általában úgy terelik be a méheket, hogy tízszázalékos pusztulásra számíthatnak. Március közepén voltak olyan meleg napok, amikor át lehetett nézni a méheket. Idén nem raktam be cukorlepényt, a bőséges méztermésre támaszkodva a bent lévő mézkészleteket használtam életben tartásukra. A méhekre jellemző, hogy a fészek közepén, bolyban telelnek át, a középen levő mézkészleteket felélik, de ha az idő továbbra is hideg marad, akkor inkább éhen pusztulnak, de nem húzódnak ki a szélen elhelyezkedő táplálék felé. Ezért a tele kereteket be kell rakni a boly mellé. A második átvizsgálás húsvét szombatján és vasárnapján volt. Megvizsgáltuk a fiasítás állapotát, a bent levő mézkészletet pedig sejtnyitó villákkal hozzáférhetővé tettük. Április kilencedikén kezdtük a serkentő etetést, ezzel az anyát nagyobb petézési lendületre ösztönözzük. Ez a gyümölcsvirágzásig tart. Környékünkön az almafák virágzása idején van az első nagyobb jelentőségű hordás. —Milyen mézárak várhatók idén? — Lentebb kerülnek a tavalyinál, az exporttámogatások csökkentése miatt. A Magyar- országon megtermelt méz kilencven százaléka külföldre kerül, csak tíz százalékát fogyasztjuk belföldön. Kilónként 30—40 forintos árcsökkenés várható a korábbiakhoz képest. Ezt gazdaságosság szempontjából az egy kaptárra jutó átlagtermés növelésével, azt pedig a vándorlással lehet elérni. A mai üzemanyag- és fuvarozási árak mellett azonban a több száz kilométeres ingázás is meggondolandó. — Érdemes ilyen feltételek mellett méhészkedni és vállakózásban gondolkodni? — Nehéz dolog. Ahhoz, hogy vállakozó méhész lehessek. legalább 200 családos kaptárállomány kell. Egy család ára most 7000 forint körül van, de egy 24 keretes kaptár két családdal közel 20 ezer forintba kerül. Csak akkor szabad vállalni, ha a ráfordított költséget kitermeli, mert hitelfelvételt ilyen kamatok mellett nem bír el a méhészet. Mezőgazdasági gépekre adnak kamattámogatásos hitelt, gyümölcsösre, tehénbeállításra vissza nem térítendő támogatást, méhészetre semmit a világon. Mindenki elismerte az országban a méhészet fontosságát. Azt, hogy dollárt hoz, és azt, hogy a mezőgazdaság méhészet nélkül nehezen elképzelhető. A kisújszállási té- esz területére szoktunk vándorolni, örömmel fogadnak bennünket, zárható helyiséget biztosítanak felszerelésünknek, és minden segítséget megadnak, mert azokon a táblákon, ahová megfelelő méhállományt telepítenek, 30 százalékkal magasabb termésátlagot érnek el, mint máshol, méhek nélkül. A régi rendszerben a termelő- szövetkezetek fizettek a gyümölcsösök megporzásáért. Ez már a múlté. Nem hogy pénzt kapnánk érte, menekülni kell a gyümölcsösök közeléből. A méhészeteket a helyi önkormányzathoz be kell jelenteni, annak pedig méreggel való permetezése idején a méhészt értesítenie kell. Ez a mi megyénkben nem működik, egyszerűen be sem jelentik a permetezést. Nem lehet ellenőrizni, és még ha kiderül is, ki szórt ki bejelentés nélkül mérget, akkor sem alkalmaznak szankciókat az elkövetőkkel szemben. Amikor a méheimet Heves megyébe költöztettem, jött az értesítés, hogy menjek, mert ekkor és ekkor permetezni fognak, igaz, hogy méhkímélő szerrel, de ha lehet, akkor zárjam be a méheket. Kisújszállásról is értesítettek, Szabolcs-Szatmár-Bereg- ből általában nem. Tunyogma- tolcson egy kollégámnak van egy hasonló nagyságú méhészete, mint az enyém. Telephelyétől hat-nyolszáz méterre helyezkedik el egy gyümölcsös. Tavaly harmadakkora termése volt, mint nekem, mert nem múlt el hét mérgezés nélkül a méhészetében!
