Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-15 / 88. szám
ÚJ KELET Megyénk életéből 1996. április 15., hétfő 3 • • A Költészet Ünnepe N agy varsány ban Berki Antal (Új Kelet) Nemzetközi szavalóversennyel folytatódtak a IX. Beregi Ünnepi Hét rendezvényei. A Váci Mihályról elnevezett versenyt a nagyvarsányi általános művelődési központban tartották meg. A három országból, Szlovákiából, Ukrajnából és Magyarországról összesereglett 71 vers- és prózamondó három korcsoportban mérte össze az erejét. A kicsiknél Füzesi Magda kárpátaljai költőnő, a felső tagozatosoknál Margócsi József nyugalmazott főiskolai főigazgató, míg „középiskolás fokon” Csíkos Sándor, a debreceni Csokonai Színház művésze vezette az ítészek csapatát. Tíz órakor fúvószenekar és mazsorettcsoport köszöntötte az egybegyűlt szépszámú közönséget. Nagysikerű bemutatójukat követően Csíkos Sándor a millecen- tenárium tiszteletére is összeállított rövid irodalmi műsora ragadtatta tapsra a jelenlévőket. Az összeállításban Illyés Gyula, Váci Mihály, Vári Fábián László fiatal káprátaljai költő és Ratkó József versei hangzottak el. Az ünnepélyes köszöntő után, melyben Szűcs Ilona, Nagy- varsány polgármestere emlékeztetett az anyanyelvek nemzetet megtartó erejére, kezdetét vette a vetélkedés. A versenyzők felkészültsége és lelkesedése nehéz helyzet elé állította a bírálókat, de hát az az élet rendje, hogy egy versenyben lemaradók is vannak. Az í-iHSSCí . &\\\\\\\\V\N3 $ / Z//////////1 azonban megállapítható volt, hogy mindenki győztesnek érezheti magát. Ha valahol érvényes volt valaha is a cou- berteni mondás, itt valóban elmondhattuk, nem a győzelem, hanem a részvétel volt a fontos. És íme a korosztályos verseny első helyezettjei: alsó tagozatosok: Tiba Marianna és Tüzes Imre. Felső tagozatosok: Elész Renáta. Közép- iskolások: Szabó Angéla. A református egyházközösség által felajánlott Balázs Fe- renc-különdíjat Asztalos Agnes, Balázsi Enikő és Nagy Marianna érdemelte ki. A nyertesek és helyezettek a megyei Móricz Zsigmond Könyvtár által biztosított értékes könyvjutalmakat kapták. A verseny végén elmondhattuk, hogy méltó megemlékezés volt ez a verseny a Költészet Hetéről és újabb nagyszerű propagandája a Beregi Ünnepi Hétnek. IX. Beregi Ünnepi Hét Műsorelőzetes április 15—16. Új Kelet-információ Hétfőn: gimnazisták határon átívelő találkozója a naményi n. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. Vendég a beregszászi Zrínyi Ilona Szakközépiskola. A két iskola művészeti csoportjai 14 órakor műsort adnak a művelődési központ színház- termében. Este hét órakor a lónyai művelődési házban a beregszászi amatőrökből alakult Népszínház vendégszerepei Örkény István Tóték című darabjával. Kedden délelőtt tíz órakor veszi kezdetét a nemzetközi polgármesterek találkozója, melyet jelenlétével Göncz Ar- pád köztársasági elnök is megtisztel. A beregszászi Népszínház 14 órakor Vásárosnaményban is bemutatja Örkény István színdarabját. Új színfolt a kulturális élet palettáján Kitűnő kritikát kaptak műnkre meghívást kaptunk a Nyírségi Ősz programsorozatára. Nagyon sokat gyakoroltunk rá a nyáron, és hiába voltunk biztosak tudásunkban, egy picit féltünk a kihívástól, ami érthető is, hiszen fiatal zenakar vagyunk és először szerepeltünk Tiszavasvárin kívül. Ráadásul mindjárt több külföldi együttessel kellett felvennünk a versenyt. Ennek ellenére jól sikerült a fellépés, mindenhonnan kitűnő kritikákat kaptunk. Az egyik legnagyobb elismerés, hogy nyáron megkerestek minket annak a debreceni ma- zsorettcsoportnak a vezetői, amely az ottani honvédzenekarral szokott fellépni, és felkértek minket egy közös próbára. Azóta is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, elküldtük nekik a kazettáinkat, hogy önállóan is tudjanak próbálni, mert a tervek szerint idén nyáron együtt lépünk fel a debreceni Virágkarneválon. S ha már a terveknél tartunk: meghívást kaptunk Csíkszeredára, az „Ezer lány találkozóra”, s az idén is részt veszünk a Nyírségi Ősz rendezvényen. Szeretnénk az ősszel letenni a minősítő vizsgát, továbbá felvenni a kapcsolatot egy bajor testvérvárossal, amelynek van zenekara, és felváltva koncertezhetnénk egymás hazájában. Mindez természetesen nagyban függ attól is, hogy mennyi pénzből gazdálkodhatunk, mert a pillanatnyilag rendelkezésünkre álló összeg mindössze a fenntartásra elég... Nem tartozik a közismert együttesek közé a Tiszavasvári Városi Fúvószenekar. Igaz, az együttes mindössze egyéves múltra tekint vissza, de máris jelentős szakmai sikereket ért el az együttes, élén Cicás Ferenccel. Többek között erről is beszámolt a csoport vezetője. tunk indulókat, polkát, dixielandet, később pedig könnyűzenét is tanultunk. Áprilisban a városi rendezvényen is felléptünk. Úri Mariann (Új Kelet) — Tiszavasváriban 1990- ben alakult meg az önálló zeneiskola, és rögtön a kezdetekkor felvetődött a gondolat, hogy alapítsuk meg a fúvószenekart. A városban ugyanis több éve, évtizede működik úttörőzenekar, s a gyerekek az általános iskolából kikerülve automatikusan kiléptek a zenekarból is, hogy átadják helyüket a fiataloknak. Ä többség azonban az elemi tanulmányokat követően is nagyon szívesen zenélt volna tovább. A zeneiskola életre hívásával végre lehetőség nyílt arra, hogy a városnak „komoly” fúvószenekara legyen. Az alapításra mégis több évet kellett vámunk. Az iskola névadó ünnepségére — 1994 szeptemberében volt — meghívtuk a budapesti honvédzenekart. Térzenéjük mindenkinek nagyon tetszett, s végül ez adta meg a végső lökést. Novemberben kezdtük szervezni együttesünket, s nagy örömünkre az első megbeszélésre 38-an jöttünk össze. Ennyien kezdtük meg a próbákat a szólamelosztások és a kották beszerzése után, januárban. Jelenleg 44-en vagyunk. Mindenki nagyon lelkesen és maximális odaadással dolgozott, ennek köszönhetően márciusban egy iskolai hangversenyen három számmal mutatkoztunk be, óriási sikerrel. Ezt követően igyekeztünk megragadni mijtden lehetőséget, hogy minél többször szerepelhessünk. Folyamatosan bővítettük repertoárunkat, játszotA város vezetőire mély benyomást tett játékunk, olyany- nyira, hogy a költségvetésből soron kívül elkülönítettek a zenekar fenntartására 300 ezer forintot. Legnagyobb öröUj Kelet-információ Izraeli szociális és egészségügyi szakemberek négy napig tartózkodtak megyénkben az egészségügyi főiskola vendégeként. Ittlétük alatt a tiszavasvári Szociális és Rehabilitációs Központban szakmai fórumot tartottak, melynek fő témái között a szociális munka és az egészségügy összefüggéseinek kérdésköre szerepelt. Nagy érdeklődés kísérte a Szakmai együttműködések az egészségügy' és a szociális ellátó rendszer között című előadást. Itt főképpen az idősek otthoni gondozásáról ápolásuknak új formai lehetőségeiről volt szó. A magas színvonalú előadásokat dr. David Guttman professzor, a haifai egyetem szociális munkásképző tanszékének vezetője, Le a Mashiah, izraeli országos főnővér, egyetemi tanár és dr. Vera Fried egyetemi tanárok tartották. Az egészségügyi főiskola részéről jelen volt dr. Horváth László helyettes igazgató és dr. Szabó Tünde, a diplomás ápolónői szak vezetője. A szakmai kerekasztal háziasszonya Maros Lászlóné igazgatónő volt, aki nagyszerű lehetőséget nyújtott a résztvevő szakembereknek, hogy betekinthessenek az izraeli szociális és egészségügyi munkába és nem utolsósorban gazdag tapasztalatokat szerezhettek. Régió ’96 Új Kelet-információ A Primom Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Vállalkozói Központ és a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség, Régió ’96 címmel konferenciát szervez április 18-án fél tizenegytől a Tudomány és Technika Házában (Nyíregyháza, Országzászló tér 8.) A megye fejlesztési lehetőségeiről a területfejlesztés, törvény tükrében címmel dr. Veres János a Fejlesztési Tanács elnöke tart előadást. Dr. Sivák József, a KTM helyettes államtitkára a területfejlesztés finanszírozásának új eszközrendszereiről ad tájékoztatást. A kockázati tőkebefektetés regionális fejlesztésben betöltött szerepéről dr. Csuhaj V. Imre, a Magyar Befektetési Bank Rt. igazgatója beszél majd. A magyar vállalatok nemzetközi versenyképességéről és a helyi fejlesztésekről dr. Chikán Attila, a budapesti Közgazdasági Tudományegyetem tanszékvezető tanára tart előadást. Az új területfejlesztési stratégiák Magyarországon a területfejlesztési törvény elfogadása után dr. Siili-Zakar István, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének debreceni csoportjának vezetője tart téjékoztatót. Bürget Lajos tárcája Marci kolumbuszi korba lépett. Rájött a felfedezhetnék. Elsőként a suszterbogár tűnt fel neki a tavaszi langy- ban, az egymás nyomában menetelő piros-fekete bogarakat „vontatós bogárnak” nevezte el, tegyük hozzá, találóan. Ezt követte a színházi látcső, melyet igencsak sűrűn forgatott, hol közelebb, hol messzebb varázsolva a tárgyakat, tájakat. A praktikus oldalt akkor fedezte fel, amikor az anyja meg akarta fe- nyíteni, mire ő a távollátó részre váltott, és közölte: „Úgy sem érsz el, messze vagy”. A logika hibátlan, négyéves kor előtt rájönni az eltolható távolságra csaknem Nobel-díjas észlelés. Miután a dolgok azért nem ilyen egyértelműek, társult ehhez a csalódás is, hiszen az asztalon lévő kis zöld Trabant „matchbox” nem lett elérhetőbb. De a felfedező azonnal reagált erre, megállapítván: rossz a gukker. Hiába, már csak ilyenek vagyunk, az érzéki csalódásokkal felnőtt korban sem tudunk mindig bánni, miért is kívánnám, hogy egy gyermek meg tudja különböztetni a dimenziókat. Egy azért biztos: a távcső igazi kedvenc lett, sok mindent messze lehetett vele űzni, a kedvelt dolgok viszont elérhető távolságba kerültek, ha megfogni nem is lehetett őket. Az igazi és legnagyobb felfedezést azonban a zseblámpa jelentette. A zseblámpa lapos, szép fénykort rajzol. Persze így, első látásra egy felnőttnek semmi nincs benne, mi csak a funkcionális hasznát ismerjük áramszünet idején. Marci azonban a bátorság eszközét fedezte fel benne. Mert a sötétedéskor felvillantott izzó fénye eltünteti a sötétséget, és ezzel eltűnik természetesen minden rossz, ami a sötétség mögött rejtezhet. így világossá válik a világ, az asztal alatt nappali lesz a fény, az előszoba zegzugában a csóva megvilágítja a falat, az utat. Marci tehát bátorrá válhat, semmi sűrű feketeség nem tornyosul elé. Persze, a felismeréshez idő kellett. Fokról fokra világosodott csak ki a világ, minden újabb sötét zug legyőzése diadalt jelentett. Marci nem tudta, nem tudhatta, hogy a sötét önmagában nem rossz, hogy a fénytől nem lehet jobb a világ, legfeljebb világosabb lett ott, ahol korábban nem volt fény. Mindazonáltal a zseblámpa volt a csoda maga, pásztázta a kisautókat, az építőkockákat, vakította a szemet. így haladt a felfedező lépésről lépésre előre, tette magáévá a fényt adó lámpa lehetőségeit. A diadal azonban az volt, amikor Marci kijelentette: neki már nem kell villanyt gyújtani a WC-ben, neki van lámpája. És bevonult a lakás legkisebb helyiségébe. Meggyújtotta a lámpát, letette a földre. A fénykör a plafonra vetődött. Marci büszkén ült a WC-csészén, és énekelt. Mert mindig szokott, amikor birtokba veszi a kis helyiséget. Maga költötte énekek születnek ilyenkor. Most is így történt. A nóta hőse, persze, a zseblámpa volt, mely „terete- perete világít, mert én már nagy vagyok, és nem félünk a sötétben sem, teretepe- rete...” Ha valahol látnak egy kisfiút, aki egyik kezében zseblámpát cipel, a másikkal egy színházi látcsövet tart a szeme elé, akkor tudják meg, ez ő. A felfedező. A filozófus. Aki elméletével győzedelmeskedett a távolságon és a sötétségen. Neki jó. Neki még így is sikerül. Irigylem. Nekünk is elkelne egy csodatávcső és egy csodalámpa. A felfedezések kora
