Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-13 / 87. szám
$ 1996. április 13., szombat UJ KELET Öt év középiskola Új Kelet-információ Az ibrányi Móricz Zsig- mond Gimnázium és Szak- középiskola első és második osztályában szakosodás nélküli a képzés. A harmadik évfolyamtól a tanulók választhatnak a gimnáziumi, vagy a közgazdasági szakközépiskolai ág között. Ez utóbbinál az érettségizett tanulók az 5. évben közgazdasági informatikai szakképesítést szerezhetnek. Hét vezér-tábor Új Kelet-információ Az idén nyáron a Verec- kei-hágóban honfoglaláskori települések épülnek fel, ahol a régészek, néprajzosok által rekonstruált környezetben a résztvevők megismerkedhetnek e kor kultúrájával, életmódjával. Az egymástól 2—3 km-re fekvő alkalmi jurták lakói táborról táborra vándorolva szerezhetnek tapasztalatokat a nomád magyarok életmódjáról és szertartásairól, valamint megismerkedhetnek a korabeli mesterségekkel, az esti tábortűz mellett egv-egy regével, mondával. A táborhoz közel emlékművet állítanak fel, melyen a résztvevőid elhelyezhetik a településük címerét ábrázoló (10x10x1 ernes) gránit- vagy márványtáblát. A táborozáson 1996. július 1. és augusztus 15. között lehet részt venni, nyolcnapos turnusokban. A jelentkezés határideje május 10. Információ és jelentkezési lap beszerezhető a Rege Társaságtól (Magyar Kultúra Alapítvány Székháza, 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Tel: 212-2353. Programfüzet az évfordulóra Kiállítás, névadóhét Új Kelet-információ Őseink ezer éve alapították az első magyarországi iskolát a Szent Márton-helyen (Pannonhalmán), mindössze száz évvel azután, hogy letelepedtek a Kárpát-medencében. A millecentenáriumi ünnepségek keretében e jelentős évfordulóról is megemlékezünk. Megyénk nevelési-oktatási intézményei különböző módon, sokféle színes eseménnyel ünnepük az évfordulót: kiállítások, vetélkedők, versenyek lesznek, több esetben falunappal egybekötve. Balkányban és Ibrányban névadóhetet is rendeznek. A megyei pedagógiai intézet iskolatörténeti emlékülést tart október 17-én, két nappal később a Múzeumfaluban iskolatörténeti állandó kiállítás nyílik a barabási iskolaépületben. Az ünnepségek sorozatát a millenniumi rendezvényeket koordináló megyei emlékbizottság egy külön, a napokban megjelent füzetben adja közre Gallasz Ildikó pedagógiai munkatárs szerkesztésében, a kiadó pedig a megyei pedagógiai intézet. Az oldalt összeállította: Lefler György Garanciája lehet a harmonikus személyiségfejlődésnek Iskolaérettség, -éretlenség Az eredményes iskolai tanulás alapvető feltétele a tanuló iskolaérettsége. A gyermekek általában 6—7 éves korukban érik el ezt a fokot. A pszichológusok szerint pontosabb az iskolára való alkalmasságról beszélni, mert ez jobban kifejezi, hogy az iskolai „beválás” lényegében egy lassú fejlődési folyamat eredményeként jön létre. Az óvodás gyermekek pszichikus fejlettségének — ezen belül iskolaérettségének — megállapításában az óvónőknek van nagy szerepük. Abban az esetben, ha az óvodai tevékenység alapján nem dönthető el az iskolaérettség, akkor kiegészítő vizsgálat szükséges, mely a tanulási képességet vizsgáló területi szakértői bizottságok feladata. Az iskolaérettség kritériumairól Baráth Katalint, a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet pedagógusát kérdeztük. — Az iskolaérettség komplex jellegű, a biológiai és a pszichikai általános alkalmasságon belül is több tényezőből tevődik össze. Azokat a képességeket foglalja magában, amelyek a gyermek iskolázhatósága szempontjából alapVetőek. Nézzük először a biológiai alkalmasságot. Mindenekelőtt az optimális fejlettséget és egészségi állapotot jelenti. Az úgynevezett kisgyermekes testformát felváltja az iskolás testforma. Ezt az időszakot az első alakváltozás szakaszának nevezzük. Ebben az életkorban indul meg a fogváltás is, amikor az iskolát kezdő gyermekek átmenetileg foghíjasak lesznek. Általában azokat a gyerekeket tartjuk iskolaérettnek, akiknek testmagassága eléri a 110 centimétert, súlya a 18—20 kilogrammot. Inkább a „nyári gyerekek” közül kerülnek ki azok, akik nem érik el ezeket a szinteket. A testileg fejletlen gyermekek nehezen vagy egyáltalán nem viselik el a rendszeres iskolába járással és az iskolai tanulással járó fizikai megterheléseket. —A megfelelő testi fejlettség viszont nem jár mindig együtt a szellemi iskolaérettséggel, és fordítva. — Az iskolaérettség biológiai szempontjainak egyik igen fontos feltétele az idegrendszer Hírek Új Kelet-információ Pedagógiai program a végrehajtás útján címmel a 18. Iskolakonferenciát rendezi meg április 26—27-én az Alkotó Pedagógusok és Nevelő Intézmények Egyesülete, valamint az ibrányi általános iskola, Ibrányban. A város iskolája a május 13. és 17. közötti névadóhéten veszi fel az Árpád fejedelem nevet. A vajai általános iskola Fej-kéz-láb tábort szervez általános iskolások részére július 8—13-ig. A gazdag programból: angol társalgás anyanyelvű tanárral, számítógépes ismeretek, kézművesség, túrák. A jelentkezés határideje: május 15. Tel: 44/385-236. Őket már várják az iskolapadok megfelelő fejlettsége, kiegyensúlyozottsága. Ez nagy mértékben függ a családi környezettől is. Az idegrendszer kellő fejlettségének eredménye, hogy a gyerekek mozgása differenciálódik, ügyesednek. Ez különösen a finom mozgások terén figyelhető meg, s ez a képesség az alapja az írástanulásnak is, ami igen összerendezett, céltudatosan irányított, finom mozgást igényel. A gyermekekre ebben a korban a sok mozgás, szaladgálás, szökdécselés jellemző. Tudnak kis akadályt páros lábbal átugrani. Mozdulataik kecsesebbek, harmonikusabbak lesznek. — Mire terjed még ki a biológiai alkalmasság vizsgálata? — A tanuláshoz ép érzékszervekre van szükség. A látásvagy hailáshibák nagy mértékben megnehezítik az iskolai ismeretszerzést. Ezért azokat még iskolába lépés előtt korrigálni kell szakorvosok segítségével. Fontos még a kielégítő általános egészségi állapot. Az esetleges szív- és érrendszeri, gyomor-, tüdő- stb. betegségeket ugyancsak még az iskola- kezdés előtt fel kell deríteni. Ellenkező esetben ugyanis ezek bármikor ágyba dönthetik a gyermeket, s a betegeskedés visszavetheti őket a tanulásban. Fontos továbbá a gerincproblémákat is idejében gyógykezelni. Óvónői vélemény alapján a szakértői bizottságok további vizsgálata válik szükségessé, ha a gyermek rendkívül fáradékony, mozgása összerendezet- len és túl mozgékony, vagyis többnyire céltalanul, nehezen befolyásolható módon, gyakran változtatja helyét. — A megfelelő testi fejlettségen, biológiai iskolaérettségen kívül a lelki fejlettség is meghatározó lehet. — Igen. Az alkalmasság főbb kritériumai: a beszédfejlettség, az intellektuális (értelmi) fejlettség, valamint az érzelmi és akarati érettség, a képesség a munkabírásra. A beszédfejlettség formális és tartalmi fejlettséget jelent. Az előbbi a beszéd tisztaságában és folyamatosságában, az egyes hangok kiejtésében nyilvánul meg. Még fontosabb azonban, hogy tartalmilag is helyesen fejezze ki gondolatait a gyermek, ehhez megfelelő szókincsre is szüksége van. A szakértői bizottság további vizsgálata szükséges, ha a Fotó: Bozsó Katalin gyermek súlyosan beszédhibás, ha élményeiről, gondolatairól nem képes összefüggően beszámolni, ha a képről csak felsorolást ad, ha számára idegen, vagy többé-kevésbé ismert személyek jelenlétében hosszabb idő után is alig beszél. A pszichikus iskolaérettség másik fontos jellemzője az érdeklődés a külvilág, a környezet iránt. Ez a tudás alapja, a tanulás fő motívuma. Nagy hibát követ el az a szülő, aki nem törekszik a gyermek érdeklődését annak értelmi szintjéhez mért helyes válaszokkal és cse- lekedtetéssel kielégíteni. Az érdeklődés bizonyos fokig kapcsolatban van a figyelem és a megfigyelőképesség fejlődésével, illetve fejlettségével. Ami érdekli a gyermeket, arra figyel, azt megfigyeli, s igyekszik meg is jegyezni, emlékezetbe vésni. Az iskola azonban már megkövetel bizonyos tudatos, aktív figyelmet is. Ezért még az iskolakezdés előtt képessé kell tenni a leendő elsőst arra, hogy akkor is figyeljen meg legalább néhány percig bizonyos dolgokat, és őrizze is meg emlékezetében (egy bizonyos ideig), ha azok nem keltették fel érdeklődését. Képesnek kell lennie legalább 15 percig tartó figyelemre. Az értelmi fejlődés során az ismeretek, a tudásanyag, a szókincs gyarapodása mellett a gondolkodási funkciók szerkezetében is változás következik be. Ebben az időszakban képesek a viszonyfogalmakat megérteni, például a lent, a fent, a ma, a tegnap, a holnap fogalmakat stb. Kialakul a mennyiség állandóságának foka, ami azt jelenti, hogy a mennyiséget alaktól, kiterjedéstől függetlenül ítéli meg. A hatéves gyermek 10-ig, vagy még azon felül is mechanikusan elszámol, és 5-ös körben tájékozott a mennyiségekkel. További vizsgálatot javasolhat az óvoda, ha a gyermek figyelmét csak néhány percig tudja összpontosítani, ha ismeretei, mindennapi tapasztalatai feltűnően hiányosak, ha a hármas vagy annál kisebb számkörben tájékozott csupán. A pszichológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyermek emberalak-ábrázolása és értelmi fejlődése között szoros kapcsolat van: az óvodáskor végére az emberrajzon felismerhető a fej, az arcrészletek, a törzs és a végBaráth Katalin pedagógus tagok, majd fokozatosan kezdi az emberalakot öltöztetni. A legdöntőbb változás a 6— 7. életévben a magatartásban tapasztalható. Az iskolai közösségben az alkalmazkodás alapja az érzelmi kiegyensúlyozottság. Akarati téren akkor iskolaérett a gyermek, ha képes önmaga irányítására, mozgásigényének akaratlagos leküzdésére. Az érzelmi és akarati érettség befolyással van az úgynevezett munkaérettségre, a munkavégzés képességére. A feladattudat és az alkalmazkodás a szabályokhoz, s ezekre a képesség együttesen adják az iskolaérett személyiséget. — Milyen okai lehetnek a gyermek iskolaéretlenségének? — A fejlődést akadályozó okok két nagy csoportba sorolhatók, az elsőbe a környezeti (szociális) eredetűek tartoznak. Ilyenek a kevés információt adó környezet, a megfelelő foglalkozás hiánya, illetve a különböző környezeti ártalmak, például az apa ittassága, brutális magatartása miatti rettegés, a szülők gyakori veszekedése, a durva hang stb. A második csoportban organikus okokról beszélünk: koraszülés, esetleg kisfokú szülési sérülés, vagy különböző betegségek miatti lassúbb fejlődés. A korai életévek döntő jelentőségűek a gyermekek későbbi fejlődése szempontjából. Ezért nem mindegy, hogy a lelassult fejlődés korrekciója mikor kezdődik el. Minél előbb ismeijük fel az akár organikus, akár környezeti, vagy mindkét okból létrejött lelassult felődést, és minél előbb elkezdődik a fejlesztés munkája, annál biztosabb az eredmény. Az optimális feltételek mellett induló iskoláztatás garanciája lehet a harmonikus személyiségfejlődésnek. Az „iskola- kezdés vagy óvodában maradás” dilemmáját minden esetben a gyermek érdekei döntsék el.
