Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-12 / 86. szám
Kozmosz 6 o -i Mezőgazdászoknak, termelőknek ajánljuk 7JßL 7—11. oldal-— ■ a Wm SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP III. évfolyam, 86. szám — 1996. április 12., péntek Ara: 24 Ft (5. oldal) FÉNYKÉPEZŐGÉPEK, FILMEK, RÁDIÓK, MAGNÓK, VIDEÓK, SZÍNES TELEVÍZIÓK, KAMERÁK FOTO PORST SZAKÜZLET ...ciAol Ont é&fotóit a/ /e^a^oó/pj^/e/emmel é& Mzerete/tel/Uo/áÁ/ ■HM NYÍREGYHÁZA RÁKÓCZI U. 14. TEL.: 42/416-017 HŰTŐGÉPEK, MOSÓGÉPEK, GÁZTŰZHELYEK, PORSZÍVÓK, MIKROHULLÁMÚ SÜTŐK ZBNUSSI-------LEHEL-------RA KTÁRÜZLET ...ahol vásárolni mindenkinek igazán jó iizieP. METEOR ■■■■ NYÍRECYHÁZA HM SIMÁI ÚT 9. TELEFON: 42/210-711 Mistoíc Nyiiwptffe Budaöe^l Magyar Távirati Iroda Béremelés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Népjóléti Minisztérium vezetői hétfőn írják alá azt a megállapodást, amelyet az egészség- ügyi béremelés kifizetésének feltételéül szabott az egészségbiztosító. Ezzel lehetővé válik, hogy április 20-ától megemelt összegű finanszírozásban részesüljenek az egészségügyi intézmények. Szárnyas akna A MÁV-tól kapott tájékoztatás szerint csütörtökön reggel a Sárbogárd és Rétszilas közötti vasúti pályától alig 10 méternyire egy szárnyas aknát fedezett fel egy katonaviselt vasutas. Jelzésére a tűzszerészek a helyszínre siettek, és elszállították a veszélyes robbanószert. Az aknátlanítás idején nem közlekedtek a vonatok, s így három vonat összesen 136 perces késéssel folytathatta útját. Kuvaiti misszió Ünnepélyes külsőségek között búcsúztatták csütörtökön a Magyar Honvédség Művelődési Házában az ENSZ kuvaiti missziójába kiutazó hat katonatisztet, illetve fogadták az EBESZ grúziai tényfeltáró missziójából hazatérő Grenovics László alezredest. Elköszöntek a Kuvaitba induló tisztektől, akik egyéves fegyvertelen szolgálatot látnak el az iraki—kuvaiti határvidéken. Magyar nyelv hete — megyei megnyitó „Látjátok feleim....” Vitéz Péter (Új Kelet) A sok viszontagságot megért népünk ezeregyszáz esztendős énekét, irodalmát, kultúráját hordozza a magyar nyelv, amelyet volt idő, hogy tiltottak, használatáért büntettek, de mindennek ellenére fennmaradt, a mai napig fejlődik s egy nemzet összetartozását fejezi ki. A magyar nyelv az, ami összeköt tizenötmillió embert, de a magyar nyelv az is, amelyet óvni, félteni és ápolni kell. A kitüntetett naptári ünnepi dátumok azt a célt szolgálják, hogy jajkiáltásukkal felkeltsék a figyelmet. A magyar nyelv, jelentősége miatt, egy hetet követelt magának a kalendáriumban, de egy esztendő is kevés lenne ahhoz, hogy a vadhajtásai elhaljanak s hogy helyüket Jókai, Arany, Mikszáth ékesszóló, dallamos nyelve töltse be. A magyar nyelv hete megyei rendezvénysorozatának megnyitóján, a költészet napján hangzottak el ezek a gondolatok a nyíregyházi Kossuth Gimnáziumban, amelyekről legszebben és legtöbbet mon- dóan az első magyar nyelvű emlékünk, a Halotti Beszéd első sora — mai nyelvünkön — szól: „Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk....” Felkészültek az átszervezésre Új Kelet-információ Ismeretes, hogy a megye- székhely képviselő-testüle- te Nyíregyháza pénzügyi nehézségei miatt határozatban rögzítette intézményhálózata átszervezését. Az elképzelések szerint megszűnne négy önálló intézmény, kilencnél pedig 10 százalékos megtakarítást tűztek ki célul. Felül kell vizsgálni a felső tagozatos napközis ellátás jelenlegi helyzetét, és az oktatási intézményekben, típustól függően, 3—5 százalékkal csökkenteni kell a nem pedagógusok létszámát. Tegnap Nyíregyházán, a Kodály Zoltán Általános Iskolában tájékoztatóra gyűltek össze a város oktatási-nevelési és kulturális intézményeinek vezetői. A városházát Csabai Lászlónk polgármester, Felbermann Endre alpolgármester, valamint a humán és a gazdasági iroda vezetője képviselték. A hivatal szakemberei részletesen értelmezték a vezetőkkel a költségvetési rendeletet és határozatot, az abban meghatározott feladatokat. Ismertették az intézményi hálózat átszervezésének menetrendjét, a határidőket. Az iskolák, óvodák igazgatóinak tájékozottságát, felkészültségét jól mutatta, hogy csak néhány kérdést tettek fel a rájuk váró munkával kapcsolatban. Szász János Nyíregyházáról elszármazott fiatal festő-szobrászművész kiállítása nyílt a Zrínyi Ilona Gimnázium emeleti kerengőjében. A helyszín érdekessége, hogy a kiállító művész egykoron maga is a gimnázium padjait koptatta. A tárlatot az egykori iskola- és padtárs, Mádi László országgyűlési képviselő nyitotta meg. A kiállításról részletes ismertetőt egy későbbi lapszámunkban közlünk Csonka Róbert felvétele Gyors-lény-kép „Isten, áldd meg... Munkatársunktól A határainkon kívül élő magyaroknak az a szó, hogy magyarság, általában sokkal többet jelent, mint azoknak, akik igazolványuk, útlevelük szerint magyar állampolgárok. Talán emiatt tartják számon életük egyik legfontosabb eseményeként, élményeként az állampolgári esküt. Szabó Jánosnak több éves álma vált valóra tegnap. — Marosvásárhelyi vagyok, ott dolgoztam, próbáltam élni, megélni — idézte vissza a 90- es évek emlékeit Szabó János a csütörtöki esemény után. — Abban az időben kicsit zavaros volt ott minden, tanácsosabb volt titkolni magyarságomat. Ilyen körülmények között ismerkedtem meg feleségemmel. Ő magyar állampogár volt, így nem sok esélyt láttunk az ottani, forrongó világban a nyugodt létre, a harmonikus családi életre, annál is inkább, mert életem párja csak két szót ismert románul: a Marosvásárhelyt és azt, hogy köszönöm szépen... Az elgondolásunk, hogy Magyarországra költözünk, nemsokára valóra vált. Nyíregyházára jöttünk. Közgazdász végzettségemnek köszönhetően hamarosan munkába is állhattam. Lélekben mindig is magyarnak vallottam magam, de a hivatalos okmányok szerint még román voltam. Beadtuk a honosítási kérelmet 1993 elején, s vártunk. Állampolgári tanfolyamra nem kellett járnom. Dolgoztam, boldog voltam, hogy itt lehetek, és továbbra is csak vártunk ké-relmem elbírálására. Közben családot alapítottunk. Anna nevű kislányunk már másfél éves volt, amikor választ kaptunk beadványunkra. Gyönyörű, megható volt az állampolgári eskü. Most hallhattam és énekelhettem először életemben a Himnuszt szabadon, korlátozás nélkül, békében. Olyan felemelő, egyszeri s talán soha vissza nem térő érzés volt, hogy remegés futott végig rajtam, beleborzongtam, de a tenyerem izzadt. Most már papíron is magyar vagyok, közel három és fél éves várakozás után. Megérte, mert csodálatos érzés.
