Új Kelet, 1996. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-10 / 84. szám
UJ KELET Közelkép 1996. április 10., szerda 9 Olasz befektetőkkel tárgyalnak a Sóstóról Fórum talán az itt lakókért Hátsó sorok ■ Keresztes 1 iád járat Tapolcai Zoltán jegyzete Hol lenne Róma örök fénye, ha nem születnek császárok, akik évezredeknek üzenték hatalmasságukat? Hol lenne Párizs csodája, ha egy nép, s annak megannyi önhitt, uralkodásra éhes lánya és fia nem az ég felé tör, ha nem akarja elhomályosítani a nap ragyogását? Hol lenne New York örök vonzása, ha megannyi új telepes nem épít százemeletes obeliszkeket az új istennek, a pénznek? Igen, minden földi halandó, ha egyszer a hatalom bugyraiba kerül, olthatatlan vágyat érez, hogy egykori hatalmát tudassa az utókorral. Napóleon a zsákmányolt ágyukból öntetett oszlop tetején pöffeszkedik cézári pózban. Megcsodáljuk, sőt, elnézzük neki ezt a kivagyiságot, s már senki sem kérdezi meg, hogy a világhírű múzeum, a Louvre óriási gyűjteményének alapját vajon nem a hadjáratok kíméletlen rablása teremtette meg? Nem, nem kérdőjelezzük meg, mert nekünk, az utókornak hasznunk van belőle. így itthon, Nyíregyházán, „kicsiben” sem kérdezzük már meg négy év távlatában a korábbi önkormányzattól, szükség volt-e a Kossuth tér, a belváros átalakítására? Szeretjük, használjuk, s valljuk be, messziről jött vendégeinknek büszkén mutogatjuk. Szűk körű beszélgetéseken, elejtett megjegyzések között többször is ott volt: „a mi emlékművünk a föld alatt van”! A csatornákban, a gázban, a telefonban s az aszfaltozott utakban. Mindabban, amit az a ciklus lehetőségként kínált a város számára, s amivel élni is tudott. Úgy vélem, a mostani önkormányzat emlékműve Sóstó lehet. Gondoltam először a Metropol üzletházra vagy a Törpe utcai építkezésre, de aztán — vajh miért? — elvetettem. Amikor a Sóstó megmentésére részvénytársaság alakult, választásifogást véltem felfedezni mögötte. De most már őszintén nem bánnám, ha valaki két év múlva azzal kampányolna maga mellett, hogy lám, mi erre is képesek vagyunk, megmentettük Nyíregyháza legnagyobb kincsét, a Sóstót. A szocialista képviselőnek, Belus Tamásnak, az rt. vezetőjének külön drukkolok, hogy amikor a voksoló cédula majdan a nyíregyházi emberek kezébe kerül, nyugodt szívvel tegyenek x-et a neve előtt lévő karikába. Mert az azt is jelenti számunkra; tudott valamit tenni, hogy a kádfürdő megnyitásakor boldogan mosolyoghatott a televízió kamerájába, a Svájci-lak felújítása után a bérbeadási szerződésre határozottan kanyarította alá a nevét a fotósok vakuvillantásai közepette, s a gyógyszálló alapkőletételekor elmondhatta: egyszerű nyíregyháziként örömére szolgál; lám Nyíregyháza zöld szíve újra dobog. Nem hiszem, hogy az előző testület rosszat akart, amikor vállalkozási alapon látta biztosnak Sóstó jövőjét. S kötött egy rossz szerződést. ”Meg-Kínál-ták" rendesen... A Sóstó Rt. ügye pedig nem maradhat a választási ígéretek szintjén. Mert, aki ebbe belebukik, arra keresztet vetnek. S nem a választási cédulán... // Őrzés kutyával Fekete T. (Új Kelet) Egyre kevesebb jut a város kasszájából beruházásra, fejlesztésre. A centrumtól távolabb eső településrészek lakói úgy érzik, hogy ők csak mostohagyerekei a városnak, pedig — mint mondják — ugyanolyan adófizető polgárai Nyíregyházának, mint a belvárosban élők. A sóstóhegyi lakossági fórumon a hozzászólások többségében is ezt hangsúlyozták. Két dolgot sérelmeztek nagyon a sóstóhegyiek: az orvosi rendelő és a gyógyszertár hiányát, illetve azt, hogy 20 év után még mindig nem készült el a településrészt a várossal közvetlenül összekötő út. Ezenkívül szót emeltek még a sóstói Krúdy Szálló állapota miatt, illetve azért, mert nagyon sok az illegális szeméttelep a városrészben. Ráadásul a vasút is rossz példát mutat, mert a töltések oldalában még az elmúlt évben levágott gallyak is ottmaradtak. Nehezményezték, hogy a belvárosban plexiburkolatú, fedett, kivilágított buszmegállók vannak, miközben Sóstóhegyen még járdasziget sincs. A buszra felszálló utasoknak gyakran 40—50 centimétert kell fellépniük az első lépcsőfokig, ami a mozgásukban korlátozott időseknek és a gyerekeknek is nehéz. Alkotott egy rendeletet a város, mely szerint mindenki köteles a saját földterületén irtani a vadkendert, mégis, az önkormányzati földterületek a leggazosabbak közé tartoznak. Nagy örömünkre megépült az Előd utca egy részén a szilárdburkolatú úttest. Az örömbe azonban üröm is vegyült, mert néhol a csapadékvíz-elvezető csatorna beömlőnyílása magasabban van, mint az úttest szintje. A fórumon jelen lévő Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgár- mestere részletesen válaszolt a feltett kérdésekre. Először a város idei költségvetésével kapcsolatban elmondta, hogy a pénzügyi egyenleg kiadási oldalán az oktatás címszó alatt szerepel a legnagyobb összeg, 4,5 milliárd forint. Ez nagyságrendekkel nagyobb, mint a többi tétel. A legnagyobb gond az, hogy kevesebb a gyermek, mint amennyi elférne az intézményekben. Ma már látszik, annak idején nem kellett volna megépíteni például a Körte utcai iskolát, hiszen azon a környéken van elegendő iskola. 1992-ben az előző önkormányzat elvégezte ugyanazt az átvilágítást, mint amit a mostani, de nem merte felvállalni a 20-as iskola bezárását. Mára megváltozott a helyzet, a Kórház utcai iskola az egyik leggazdaságosabban működő intézmény lett. A sóstóhegyi iskolába 307 tanuló jár, ugyanakkor körülbelül kétszáz gyereket belvárosi iskolába hordanak a szülők. Ha több kisdiák iratkozna be a lakóhelyéhez közeli iskolába, akkor a sóstóhegyi intézmény is gazdaságosabban működhetne. Nem járul hozzá a polgár- mester asszony a Berenát utcai orvosi rendelő bővítéséhez, bár az ott dolgozó háziorvosok ezt kérték. A legszerencsésebb megoldás az lehetne, ha a lakóterületi könyvtár beköltözhetne az iskolába, és a felszabaduló helyiséget átalakíthatnák a körzeti orvosi feladatok ellátására. Vállalkozó orvos már lenne... A Berenát utca közműfejlesztésére benyújtott pályázaton elnyert pénzből a beruházás teljes költségének harminc százalékát állami pénzből, míg tíz százalékát a vízügyi alapból finanszírozzák. Azonban megépíteni csak akkor tudják, ha a lakosság átvállal valamennyit a költségekből. A gázhálózat fejlesztése az új tulajdonos, az Italgas joga, az önkormányzat ehhez nem ad pénzt. A vasúti síneket elkerülő út elkészítésére Csabai Lászlóné ígéretet tett: tervei szerint polgármestersége ideje alatt szeretné azt megépíteni a Tokaji utat a Tiszavasvári úttal összekötő szakasszal együtt. Ha nem, akkor sikertelennek ítéli meg a négyéves tevékenységét. Sóstógyógyfürdő impozáns épületeiről (Krúdy Szálló, Svájci-lak) elmondta, hogy azok a privatizáció során kerültek Kínál János tulajdonába. Sajnos annak idején a megkötött szerződésben egy szó sem volt a megvett ingatlanok üzemeltetéséről. Az elképzelések szerint a város csak az ingatlanok megvásárlására kíván költeni, de felújításukra egy fillért sem fordít. Komoly tárgyalásokat folytatnak olasz befektetőkkel, akik renoválnák az épületeket és gondoskodnának a rendeltetésszerű működtetésükről is. Egyre szaporodnak Sóstóhegyen (is) az illegális szeméttelepek. A városrészen élők közül többen is javasolták, hogy a munkanélküli segélyen élők közhasznú munkásokként kutyákkal járőröznek az ismert lerakóhelyek környékén, ezzel kívánják megakadályozni a városkép további csúfítását. A Köztisztasági Kft.-nek évente több millió forintba kerül az engedély nélküli szemétlerakások megszüntetése. Lehet, hogy néhány ilyen kutyás őr alkalmazásával nagyobb eredményt érhetnének el, kevesebb pénzért. Beiratkozás az iskolába F. T. (Új Kelet) Hivatalosan április 22-én, 23-án és 24-én lehet beíratni a leendő első osztályosokat a sóstóhegyi Szabó Lőrinc Általános Iskolába, de — mint Czövek Istvánná, az intézmény igazgatója munkatársunknak elmondta — munkaidőben bármikor szívesen látják a szülőket. Az iskola vezetőségének tervei szerint két első osztályt indítanak. A szülők választhatnak, hogy egész napos iskolába vagy napközi otthonos csoportba szeretnék járatni a gyereküket. Már első osztálytól tan- tárgyszerűen tanulják a gyerekek a számítástechnikát. Az első két évben csak ismerkednek a komputerek világával, de a harmadik évtől már osztályzatot is kapnak a tudásukra. Két idegen nyelv közül választhatnak kezdetben, az angol és a német első osztálytól tantárgy a diákoknak. Ötödik osztálytól további két idegen nyelv társulhat az előző mellé, vagy az olasz, vagy az orosz. Már évek óta hagyomány, hogy a tanulók két színház- bérletet is kapnak, a Móricz Zsigmond Színházét és a Mandala Dalszínházét. Télen sítábor, nyáron barangoló és vízitábor várja a pihenni vágyó gyerekeket. Lehetőség nyílik úszásoktatásra és — a testi fejlődési rendellenességek javítására — gyógytornára is. Egy év munkája mérlegen Orvosi rendelőt kap Sóstóhegy Fekete Tibor (Új Kelet) Képviselői beszámolót és lakossági fórumot tartott a napokban Földesi István Sóstó- gyógyfürdő és Sóstóhegy önkormányzati képviselője, aki az elmúlt egy esztendőről egyebek között az alábbiakat mondta el: —Független jelöltként jutottam be az önkormányzat testületébe és a koalíció tagjaként a város egészének érdekeit próbáltam szolgálni, ugyanakkor szem előtt tartva választókerületem érdekeit. Említhetném példaként a Kossuth utcát, ahol minden sóstóhegyi egy évben legalább egyszer közlekedik. Ezért a Kossuth utca ügye nem csak a Kossuth utcai lakosok érdeke. Ugyanígy városi érdek az is, hogy a középiskolák működőképesek maradjanak, hiszen a sóstói lakosok gyerekei is odajárnak, vagy oda fognak járni. Egy képviselőnek nem csak az a feladata, amit a tévéközvetítéseken látunk. Fel kell készülni a közgyűlésre, a gazdasági és oktatási bizottság tagjaként a döntéseket elő kell készíteni. Az elmúlt évben 83-an fordultak egyéni panasszal a képviselőjükhöz. Ezek kétharmad részét sikerült megnyugtatóan orvosolnia. Szokatlan kérésekkel is megkeresték a képviselőt, de ezek jelentős része „tyúkpemek” bizonyult. A településrészen nem volt látványos fejlődés az elmúlt évben, de azért két utat sikerült szilárd burkolatúvá tenni (az Árnyas és a Napfény utcákat). Az Álmos és az Előd utca egy- egy szakaszán rendbehozták a közvilágítást. Kiépült a gázhálózat az Aranykalász sor végéig, de a Kemecsei úton teljes hosszában nem sikerült azt megvalósítani. Lakossági ösz- szefogással járda épült az Attila úton és az Előd utcában. A legsürgetőbb feladatok között a sóstóhegyi orvosi rendelő megépítését említette, amit — az elképzelések szerint — a település középső részén alakítanának ki, s a kertvárosihoz hasonlóan a szolgáltatóház részeként üzemelne. Az épületben többféle vállalkozás kapna helyet. A polgármesteri hivatal öt évre előre kifizetné a bérleti díjat. Ez, valamint a Berenát utcai rendelő privatizációs bevétele elegendő lehet az építkezésre.
