Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-28 / 74. szám
UJ KELET Kisebbségek 1996. március 28., csütörtök 7 A privatizációs miniszter dönt Elhúzódó földlicit Csodaszép szempár Mi lesz veled, kisemberke... Fotó: Bozsó Gátat a munkanélküliségnek! Hagyományőrzők Letter György (Új Kelet) A Nyíregyházi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat végül is a Városházán kapott irodát, a 132-es szobában a testületi tagok naponta ügyeletet tartanak. Az elmúlt évben, június 12-én alakult meg a kisebbségi önkormányzat égisze alatt a mező- gazdasági bizottság, amelynek elnöke Garai Mihály lett, aki ismert biokertész. Tőle érdeklődtünk a bizottság munkájáról. — A mezőgazdasági bizottság újszülött testületként hamar munkához látott, óriási részt vállalt az elburjánzó parlagfű megfékezésében. A bizottság foglalkozott az állatvásár ügyével, a kevésbé szerencsés döntésnek tartott hétfői vásámap szombatra történő visszaállítását szorgalmaztuk. A piaciroda vezetője ez év május 31-éig haladékot kért, amelyet a bizottság el is fogadott. Palotai István (Új Kelet) Svédorszában — bármilyen csodálatosnak is tűnik — nincs külön kisebbségi és kisebbség- védelmi törvény. Ez csak addig meglepő, amíg rá nem jövünk, hogy nincs is szükség rá, mert a svéd alkotmány mindent „be- cikkelyezett”, ami ebben a témakörben szóba jöhet. Az alkotmány előírja: Mindenki, aki állandó letelepedési engedéllyel rendelkezik — tehát svéd állampolgárság sem szükséges hozzá —, a parlamenti szavazást kivéve ugyanolyan jogokkal rendelkezik,mint bárki más. Mindenki — bármilyen fórumon — olyan nyelven beszél, amilyenen akar, az állam saját költségén köteles tolmácsról gondoskodni. Minden bevándorló gyermek a svéd iskolákban — természetesen a svéd mellett — köteles saját anyanyelvét tanulni és ápolni! Az idegen nyelvi tanárokat az iskolák kötelesek alkalmazni. (Ha egyetlen olyan anyanyelvű diák jár az iskolába, akkor is!) A nomád életmódot folytató népet — samérok, avagy lappok — az iskola köteles mozgásában követni vagy a diákokat naponta beszállítani. A bizottság nem kevés energiát fektetett be a 2. Számú Kárpótlási Földalap körüli bonyodalmak tisztázásába, annak igazába. A megye és az ország szinte minden területén túl vannak már a licitálásokon, csupán a nyíregyházi maradt elintézetlenül. A megyeszékhelyen ugyanis csak az egykori Ilona- tanyai Állami Gazdaság, illetve a jelenlegi Agro-City Rt. területén jelöltek ki 2. számú földalapot. A földrendező bizottság november 13-ai határozata értelmében a volt tangazdaság területéből 85 hektárt jelölt ki licitre a kárpótlási jeggyel rendelkezők között. Az Agro-City cserenyilatkozata alapján 21 hektárt (ezt később 35 hektárra módosították) ajánlott fel egy elértéktelenedett gyümölcsösből. A bizottság egyik javaslatot sem fogadta el, kitartott az eredeti kijelölés mellett, a város közgyűlése elé Bármilyen nép vagy nyelvi csoport jogosult saját iskolát működtetni — elemit és gimnáziumot — azzal a kritériummal, hogy ott a svéd nyelvet IS (!) elsajátítják és az LGR 80 (a svéd NAT — a szerk.) előírásait betartják. Ehhez az állam ugyanannyi támogatást nyújt, mint az állami iskoláknak. (Csak Malmöben van francia, olasz, zsidó, lengyel stb. nyelvű iskola). Ha valaki idegen nyelvű egyetemre akar járni, külföldön ezt megteheti. A svéd állam fizeti az oktatás és az ottlét költségeit, természetesen az ösztöndíjon felül! A svédországi kommünök (tanácsok — a szerk.) nem tesznek különbséget nyelv szerint a kulturális intézmények támogatásakor és csak a működéshez szükséges a- nyagi igényeket veszik figyelembe. Bárki, aki egy „szűz” területen lakóhelyet (vagy falut stb.) létesít, azt úgy nevezi el, hogy akarja, a név törvényesí- tése automatikus. A többnyelvű községekben minden felirat annyi nyelven olvasható, ahány nyelvi közösség erre bejelenti igényét! Folytathatnám. Minek? Azt hiszem, sokkal beszédevitte az ügyet, ahol előbb elnapolták annak megtárgyalását, majd március 25-én az a határozat született, hogy a kérdésben a privatizációs miniszter döntsön. Felszólalásomban azt hangsúlyoztam, hogy nagyon sok embernek ez a föld jelentené a kapaszkodót az élethez, miután nagyon sok kárpótolt munkanélküli. Ha ezt a cérna- szálat is elvágják, még elkeserítőbb helyzetbe kerülnének ezek az emberek. A bizottság egyik feladatának pedig éppen a munkanélküliek sorsa javítását tűzte ki a földhöz juttatás révén. Én mindenesetre demokratikus intézkedést kértem. A mostani napirendünkön ismét a piac és a parlagfű szerepel. Ez utóbbi még sikeresebb végrehajtásához a városi hivatal hatékonyabb segítségét kérjük, gondolok itt az esetleges szankcionálási módozatok kidolgozására. sebb, ha leírom: az ország lakossága összesen mintegy 8,5 millió. Ebből a svédek lélekszá- ma körülbelül 6 millió. Az országban él 500 ezer lapp, 800 ezer finn, 400 ezer mohamedán arab, 100 ezer török, 100 ezer .jugoszláv”, 50 ezer lengyel, 30 ezer olasz, 30 ezer magyar, 20 ezer román és legalább 150 ezer afrikai származású fekete. A cigányok lélekszáma szintén 20—30 ezer körül mozog. A svéd állampolgárság megszerzésének öt év folyamatos ott- tartózkodás (politikai menekülteknek három év) szükséges, egyéb feltétele nincs! Minden civil szerveződés — függetlenül annak eredetétől — egyformán anyagi igényei szerint támogatható. Egyetlen kritérium, hogy tevékenységük az ENSZ alapokmányát és a svéd alkotmányt ne sértse, azaz mást biztonságában, biztonságérzetében ne irritáljon, ne fenyegessen (az ilyen — másokat is fenyegető — szervezetek működését is engedélyezik, csak területileg korlátozzák a mozgásukat és szigorúan ellenőrzik a tevékenységüket, lásd a terrorizmussal vádolt Kurd Munkáspárt). Svédország önmagát a világ lelkiismeretének nevezi. Joggal! Közgyűlési milliók Új Kelet-információ A nyíregyházi közgyűlés 1996-ra a kisebbségi önkormányzatok kiadásaira mint a polgármesteri hivatal szakfeladatára 6 millió forintot szavazott meg. Összehasonlítási alapként: városszépítő akciókra majd nyolc és fél millióra mondtak igent a városatyák. A hatmillió forintból az előirányzat alapján a személyi juttatás és a társadalombiztosítási járulék 5 millió 250 ezer forint, a többit dologi kiadásokra fordíthatják a megyeszékhely kisebbségi önkormányzatai. Együttműködés Munkatársunktól A Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője és a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, felismerve a közterületek rendjének fenntartásával kapcsolatos közös érdekeket, a bűnözés visszaszorítása és a cigányság jogainak védelme érdekében a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött. A megyei rendőri egységek többek között vállalták, hogy rendszeresen tájékoztatják a cigány kisebbségi önkormányzatot a bekövetkezett bűncselekmények alakulásáról, különös tekintettel a cigány etnikum által elkövetett, illetve az azok sérelmére megvalósult eseményekről. A területi kapitányságok rendszeresen propagandaelőadásokat tartanak, figyelembe véve az előzetes igényeket. Elősegítik a cigány etnikum által létrehozott polgárőrszervezetek beolvadását az OPSZ-be, ezenkívül rendszeres képzést tartanak a működő polgárőr- szervezetek részére. Bűnmegelőzési területen fokozottan foglalkoznak a fiatalkorú és visszaeső bűnözőkkel, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekből szabadult személyekkel. A cigány kisebbségi ön- kormányzat igyekszik megelőzni a bűncselekményeket, és az azokat elősegítő jelenségeket, magatartásokat. A működő cigány polgárőrszervezetek közreműködnek a közterületek rendjének fenntartásában és a magántulajdon megvédésében. Javaslatot tesznek a rendőri bűnmegelőzési tevékenység hatékonyabbá tételére. A fontos dokumentumot dr. Hajzer László MRFK-rendőrezredes és Harmati Ernő, a CKÖ elnöke írta alá. Dojcsák Tibor (Új Kelet) A Mátészalkai Cigány Kisebbségi Önkormányzat a telepi óvoda megszüntetése után azonnal az épület hasznosításán gondolkozott. A gondolatokból terv született, az pedig rövid idő alatt megvalósult. Megnyílt az orvosi rendelő, e héten pedig kosárfonó és seprűkötő hagyományőrző tanfolyam indult. A csoportról és a további tervekről Farkas Sándor, az önkormányzat elnöke adott tájékoztatót. — A kőművesmunkák már készen vannak, csak a festés van hátra. Ha ez meglesz, felzárkóztató tanfolyamot szeretnénk indítani azoknak az általános iskolás gyerekeknek, akik nem érik el minden tantárgyból a kettest. Ennek anyagi oldaláról még nincs konkrét elképzelés, de tanárok kellenek, akik idejönnek és tanítják a gyerekeket. Az óvodából a gyerekek általában kisegítő iskolába kerülnek, ahonnan nincs tovább út, nem tanulnak szakmát. Oktatási terveink megvalósulásával a problémák többsége automatikusan megoldódna. A másik teremben lesz a kosárfonás. A család- segítő központ pályázaton nyert hagyományőrzésre egy bizonyos összeget, ezzel segítik a kosárfonó létrehozását. Az oktatóknak ez hivatalos munkát jelent, fizetéssel, a cigányok pedig megtanulnak kosarat fonni. Az eladható termékeket értékesítjük, és visz- szaforgatjuk a bevételt. A tanulók ezért pénzt nem kapnak, de aki elvégzi ezt a három hónapot, saját magának, illetve piacra is fog tudni dolgozni. Elsősorban nyilvántartott munkanélküliek jönnek tanulni, tíz ember kezd most hozzá, elsősorban telepiek, a város másik végéről pedig néhány nap múlva csatlakozik hozzájuk pár ember. A bevételből anyagot vásárolunk, illetve elkezdtük az épület mögötti kis ház rendbe hozását, ahová egy fűrészgépet akarunk beállítani. Nádbútorkészítést is tervezünk, ehhez kell a gép. A regionális átképzőközponthoz benyújtott pályázat eredményeképpen a mátészalkai munkaügyi központon keresztül rövidesen négy tanfolyam indul a szálkái cigányságnak: seprűkötő, ker- tibútor-készítő, kőműves és mezőgazdasági gépkezelő — traktorvezető. A kőműves- és a traktorvezető-tanfolyamokat hosszúra, nyolc—kilenc hónaposra terveztük, telitűzdelve társadalmi ismeretekkel, ami nagyon kell a cigányoknak. Úgy tudom, a résztvevők a tanfolyam idején megkapják a minimálbér 70—75 százalékát, utána pedig nagyobb esélyük lesz az elhelyezkedésre, mint most. A szocialista társadalomban a cigányság 80 százaléka dolgozott, ma pedig mindössze 10! Ennek a munkanélküliségnek gátat kell vetni, amihez az első lépést a kosárfonó és a tanfolyamok jelentik. Kisebbségi fórum Országos kisebbségi önkormányzati fórumot rendeznek március 30-án, szombaton a nyíregyházi Gödöllői Agrártudományi EgyetemMezőgazda- sági Főiskolán. A rendezvényt a cigány kisebbségi önkormányzati fórum keretében szervezik. Évszázados kitaszítottságban, meg nem értettségben, nélkülözésben... Fotó: Bozsó A világ lelkiismerete
