Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-21 / 68. szám
10 1996. március 21., csütörtök Zöldvilág Az ősláp nyolcvan éve Zöld vonalon az E-misszió a jogrendjéhez tartozik, amelyben szent az élet és szent a környezet. Egyetlen percig se örüljön, aki túlzónak tartván az öt évet hálát ad a sorsnak, hogy a mi törvényeink nem büntetik ilyen drákói szigorral az állatkínzást! A dolgok ugyanis összefüggenek! Nem álmodozhat fejlett „nyugati” bérekről és jólétről, aki annak jogrendjét elveti! E-misszió Magyarországon a hulladékok egy csoportjával összefüggő feladatokat az 1981-ben hozott 56-os M. T. rendelet szabályozza. Ez kimondja, hogy a veszélyes hulladékot a termelő köteles gyűjteni és gondoskodni megfelelő ártalmatlanításáról. Amíg egy gazd. társ.-ot ellenőrizni lehet, hogy tevékenysége során milyen hulladékok keletkeznek; addig ez a lakosság körében lehetetlen, hiszen a lakosság (egy része) minden lehetőséget megragad arra, hogy megszabaduljon a szeméttől: erdőkben, utak mellett, vízparton találkozhatunk saját névjegyünkkel. Amíg például egy tejeszacskó, ételmaradék, üres műanyag és fémflakon „csak passzívan” bontja meg a természet egységét, addig egy oldószeres flakon, gombelem, akkumulátor, növényvédőszer-ma- radék stb. aktívan borítja fel az élővilág egyensúlyát. A lakosságtól kikerülő veszélyes hulladékok sorsa ma még nem megoldott. A szeméttelepek nem jelentenek megoldást hiszen például a 70 százalékuk nincs megfelelő műszaki védelemmel ellátva (pl. szigetelés, ellenőrzés hiánya). A háztartásokban leggyakrabban előforduló veszélyes hulladékok a következők: festékek, lakkok, oldószerek (folttisztító, körömlakklemosó, ragasztó), elemek, akkumulátorok, fertőtlenítőszerek, rovarirtók, patkányméreg (mérgek), növényvédőszerek, fénycsövek, vegyi anyagok, hőmérők, gyógyszerek, aeroszolos készítmények, mosószerek, sütőolaj, zsiradék stb. Természetesen mindezek üres flakonjai, maradékai, a lejárt szavatosságúak, az elhasználódott részek azok, amelyek a kukába kerülnek és veszélyeztetik környezetünket. Az E-misszió egyesület és a Beregi Zöldvonal Bt. első lépésként ezen hulladékok ösz- szegyűjtését és megfelelő ártalmatlanítását szeretné megoldani. Ehhez az emberek aktív közreműködése szükséges, hiszen nem kis fáradsággal kell külön gyűjteniük pl. a megmaradt gyógyszereket, olajat, elemeket stb. Ez egyrészt a hely hiánya miatt okozhat gondot, másrészt pedig még nem mindenkinél alakult ki az az igény, hogy ne szennyezze közvetlen vagy távolabbi környezetét és különbséget tudjon tenni hulladék és hulladék között. Akcióinkat szeretnénk rendszeresé tenni, és ezek eredményeitől függően keresssük a további megoldásokat. Könyvajánló Levi Strauss Szomorú trópusok című könyve nem környezetvédelmi témájú, hanem inkább egy etnográfus útleírás. Az olvasó azonban nem csak az indiánok romantikus életével ismerkedhet meg, hanem azzal is hogy,fejlett” civilizációnknak hogyan sikerült tönkretenni egy évezredekre visszanyúló kultúrát. Láthatjuk, amint a fehér ember kezei alatt semmivé válik az oly csodás élővilág. Néprajzkutatóként indul Dél-Amerikába a szerző, de a bennszülöttek helyett csak saját mocskunkkal találja magát szembe. Pedig ekkor még csak a század első felében járunk. Mégis, olyan folyamatokat — mint például az égetéses mezőgazdaság — ír le Levi Strauss, melyek még ma is sok problémát okoznak a trópusokon.(Európa könyvkiadó Budapest) Egészen más témájú Kari Sigmund Az élet játékai című könyve. A szerző matematikus, oly sok elődjéhez hasonlóan a biológia területére téved. A szerző a biológiával foglalkozók matematika elleni viszolygását próbálja legyőzni. Ez a viszolygás, valljuk be őszintén, főként matematikai műveltségünk hibáiból ered. Ehhez az olvasmányhoz azonban nem szükséges különösebb matematikai előképzettség, bárki megértheti. (Akadémiai Kiadó, Budapest 1995.) Szigor Palotai István jegyzete A svédországi Jönkö- ping városában egy tizennyolc éves — suhancnak már nehezen nevezhető — fiatalember petróleummal kente be szomszédja kutyájának a farkát, majd felgyújtotta. Végigjárván az ítélkezési fokokat, az ügyben megszületett a jogerős döntés: öt év, börtönben letöltendő szabadságvesztés! Mint ahogy minden embert, úgy minden országot is minősíti, ahogy a gyengébbekkel, a kiszolgáltatottakkal (és így az állatokkal is) bánik, azt mondhatjuk, hogy Skandinávia vezető hatalma megint ötösre vizsgázott emberségből, jogállamiságból! Ez a példaértékű ítélet — már előre is jelezve tán a világ alakulását — ahhoz az álmodott és várva várt korszaknak Talán nincs is nehezebb feladat, mint rövid cikket írni egy olyan témáról, melynek irodalma már több ezer oldalt tesz ki és nyolcvan évre tekint vissza kutatása. Hazánk tudományos és természetvédelmi szempontból egyik legértékesebb része a Bátorligeti Ősláp. 1914-ben Tuzson János, a budapesti egyetem növénytani intézetének professzora fedezte fel nagy alföldi kutatóútján. Ő számolt be először a Nyírbátortól délre, Aporliget (ma Bátorliget) határában fekvő fajgazdag lápterületről, melyen „alhavasi” növényekre bukkant. Később Lengyel Géza és Degen Árpád írtak Botanikai kirándulás a nyírbátori Bátorligetbe címmel növénytani kutatásaikról beszámolót. Több olyan ritkaságot említenek, amik a magas északon vagy hegyvidéken honosak. Ilyenek a tőzegeper, szibériai hamuvirág, molyhos nyír, babérlevelű fűz és a fehér zászpa. A láp feltárását Rapaics Rajmundés Boros Ádám folytatta. A harmincas évek végén Bátorliget lakossága jelentősen megnőtt a betelepítések hatására, ezzel párhuzamosan az erdőirtások és a szántóföldek terjeszkedése miatt a hajdan összefüggő „ősláp” végveszélybe került. Erre a debreceni egyetem akkori tanársegéde, Zólyomi Bálint hívta fel a figyelmet. Soó Rezső professzorral indítottak mozgalmat a terület megmentéséért. Jakab Gusztáv Ennek eredménye lett a ma majd 60 hektáros természetvédelmi terület. Az állatvilág kutatását Dudich Endre kezdeményezte. Ma több, mint 5000(!) állatfaj ismert Bátorligetről, amiből sokat csak innen ismer a tudomány. A Bátorligeti Os- láp elnevezés kissé félrevezető, ugyanis itt nemcsak lápokat és mocsarakat találunk, hanem egymás mellett található meg minden, ami egykoron az Alföldet jellemezte a „civilizált ember” megjelenése előtt. Ám a korábbi állásponttal szemben, mely a láp jégkori eredetét vallja, a terület nem őrzött meg semmit a jégkorszakok előtti melegkorok élővilágából, hiszen fiatalabb annál (később jött létre). Ám a‘jégkorszakot követő, még mindig hűvös, úgynevezett fenyő-nyír korból számos élőlény fennmaradhatott (például: tízfoltos zömökbogán, vöröslő futóbogár). 1988—91-ben a Magyar Természettudományi Múzeum vezetésével a Bátorligeti Osláp élővilágát ismét górcső alá vették, számos új értékes információval gazdagítva a tudományt. Hogy a láp még ma is sok titkot őriz, azt az is bizonyítja, hogy ezen legutóbbi kutatások során is találtak a tudományra nézve új fajokat a területen! Az ősláp Bátorligettől északra, mintegy a faluhoz simulva fekszik, határait kerítés védi. Az élővilág zavartalansága érdekében látogatni csak külön engedéllyel lehet. A terület elsősorban a kutatást, a természetvédelmet és a felsőoktatást szolgálja, de az ide érkezőknek sem kell üres kézzel távozniuk, hiszen az ősláp bejáratánál lévő múzeumban megtekinthetik a kiállítást (belépő!), melyet Csapody Vera gyönyörű festményei egészítenek ki, a láp bejáratánál pedig gyönyörködhetnek a festői nyírligetben. Érdeklődőknek további irodalom: Rakonciay Z.: Csévharaszt- tól Bátorligetig. Mezőgazdasági Kiadó Budapest. Székessy V. (1953): Bátorliget élővilága, Akadémiai Kiadó Budapest SZILÁNKOK Murphy magyarázata arról, miért folytatnak az emberek struccpolitikát a környezeti problémákkal kapcsolatban: „Inkább a borzalmas vég, mint a borzalmak vég nélkül" „A tudomány megmagyarázza a világot, de megbékéltetni csak a művészet képes “ (Stanislaw Leni) A csodák kora újra eljön! „Ha így folytatódik a vizek szennyezése, nemsokára nem lesz nagy kunszt vizen járni.” (Moltay Péter) „Eljön a nap, amikor egy állat megölését ugyanúgy ítélik majd meg, mint az emberölést. (Leonardo de Vinci) Bátorligetről ötezer állatfajt ismer a tudomány Föld alatt, föld felett Palotai István A napokban kerül nyilvánosság elé az a természetvédelmi térkép, amit a múlt hét végén mutattak be a sajtó képviselőinek és amelynek elkészültéhez három világvárosnak (Lisszabon, Amsterdam, Budapest) kellett összefognia és sikeresen pályáznia a PHARE-segélyre. Budapest ismert természeti kincseit — a hévizeket, a barlangokat és egyéb, a világon is egyedülálló értékeket — a felgyorsuló urbanizáció egyre inkább veszélyezteti. A rombolás megelőzése összehangolt és kemény munkát igényel. Az értékek állagmegóvásán kívül gondoskodni kell a csatornahálózatról, annak tökéletességéről, mert ha ez nem teremtődik meg, akkor minden egyéb felesleges és reménytelen vállalkozás. Ezek az indirekt természet- védelmi beruházások ugyanakkor sokkalta költségesebbek, mint a tulajdonképpeni természetvédelmi tevékenység. Az infrastruktúra fejlesztését tehát alá kell rendelni értékeink védelmének! A természetvédelmi területek felújítása, rendbetétele a tervek szerint folyik. Az idén adták át a rókahegyi ősbányát, az ördögoromi kőfejtőt és a soroksári botanikus kertet. A most kiadott térkép része a védelmi programnak. A kiadványt valamennyi fővárosi iskola ingyen kapja meg, sőt, a turistairodákban is ingyen beszerezhető. A térkép jelzi a kiemelt oltalmi területeket, még egy-egy védett fára is kiterjedt a szerkesztők figyelme. Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor a térkép bemutatásakor elmondta, hogy a gondosság ellenére természetesen az nem teljes, hiszen a főváros természeti kincsei a föld alatt és a föld felett szinte megszámlálhatatlanok. Ahhoz, hogy a magyar főváros ilyen egyedülállóan gyönyörű maradjon, komoly anyagi ráfordítások szükségesek. A PHARE-program ehhez nyújtott óriási segítséget, azzal is segítették a térkép kiadását. A közeljövő tervei szerint a Gellért-hegy dunai oldalát is természetvédelmi területnek nyilvánítják. A főváros vezetőinek törekvései szerint mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a város gyógy vízrendszerét felvegyék a világ- örökségbe. Az új természetvédelmi törvény tervezete a parlament asztalán van, és hamarosan szavaznak róla. Ez alkalmat ad arra, hogy az ország nagyvárosai összefogjanak, pályázzanak a PHA- RE-programra és megkezdjék a gyakorlati munkát a természetvédelem területén. Itt a lehetőség, most tárgyalják a törvényt is, és több eredményt érhetünk el, ha az egész ország felveszi a kihívás kesztyűjét. ÚJ KELET
