Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-27 / 73. szám

ŰJ KELET Ifjúsági és diáksport 1996. március 27., szerda 13 Emlékképek a télről Nyírségi fiatalok a Magurában Iflfoci Közönségszórakoztató Vasvári Munkatársunktól A nyíregyházi Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és aZay Anna Egészségügyi Szakkö­zépiskola és Szakiskola nö­vendékei február 29-én több év után először készültek külföl­di sítúrára. Túrájuk célja a len­gyelországi Gorlice testvéris­kola kollégiuma volt. Az indulásnál az autóbusz­ba rakodás után mindenki el­foglalta helyét, s megkezdő­dött a nagy túra. Késő este ér­ték el a lengyel—szlovák ha­tárt, ahol az útlevélvizsgálat közepette — kitekintve az au­tóbusz ablakán — tapasztal­hatták, hogy a hó mennyisége igen megnövekedett, hiszen hatalmas hótorlaszokat láthat­tak, s a környező hegyek ha­vas oldalai még a sötétben is „átvilágítottak”. A gorlicei testvériskola kollégiumának nevelőtestülete szívélyesen fogadta a nyíregyházi fiatalok­ból álló különítményt. Megérkezésük éjjelén las­san, óvatosan elkezdett esni a hó, s ezzel egy időben megér­kezett a kemény hideg is. A másnapi ébredés és a reggeli után jöhetett az első nagy is­merkedés. A szabolcsi fiatalok közül komoly sípályát kevesen láttak eddig, bár volt már túrá­juk a tokaji sípályán, valamint többen jártak már Bánkúton és Sátoraljaújhelyen is, de ilyen sípályákkal, illetve hegyekkel még nem találkoztak, így a fia­talok nagy reményeket fűztek a lesiklópályákhoz. A gorlicei sípálya kimondottan kezdő sí­elők részére készült, s itt a sí­zés alapozómozgásait, az íve­léseket, a támasztott forduló­kat, a hóekézést és az oldala- zást gyakorolhatták. A kisebb- nagyobb esés is benne volt a „pakliban”, de a jó bemelegí­tésnek köszönhetően sérülés nem történt. Minden a terv sze­rint haladt, és a második napon már következhetett egy komo­lyabb sípálya, amely Kry- nyiczán volt. Ide is autóbusszal utaztak a diákok, s ahogy nö­vekedett a magasság, hatalmas ősfenyvesek, gyönyörű lejtők és meredek sziklás hegyolda­lak váltogatták egymást. Kis ember nagy feladat előtt Ez már a Beskidek és a Mag­úra világa volt. Lányok, fiúk tágult szemmel nézték a válto­zatos tájat, miközben a hó ál­landóan esett, így növelve az addigi 150—180 centis hó­magasságot. A krynyiczai sípá­lyán a fiatalok egy része az eny­hébb lejtőket, mások a na­gyobb és komolyabb pályákat választották. A megfelelő el­igazítás után megkezdődhetett a sízés a 800—1200 méteres pályán, mely gyakorlott sízők számára is komoly feladatot jelentett. A pálya használata azért is szokatlan volt, mert az alsó régiókban esett a hó, így viszonylag enyhébb volt az idő, míg a sípálya felső részein erősebben sütött a nap, és met­sző, hideg szél fújt, de ennek ellenére volt olyan diák, aki negyven alkalommal is végig­ment a gyönyörű pályán. Este a vendéglátó kollégium étkezdéjében, a vacsorát köve­tően a fiatalabb korosztály — sízés közben barátságot kötött lengyel fiatalokkal — még egy lengyel—magyar asztalitenisz bajnokságot is „vállalt”. Másnap következhetett egy újabb sípálya, mely Rotundán volt. A rotundai pályához erő­sen behavazott út vezetett, és az autóbusz sofőrjének kö­szönhetően balesetmentesen érkezett meg a nyíregyházi de­legáció. Ez a pálya már tény­leg komoly megpróbáltatást jelentett, hiszen 45—50 fokos, egyes helyeken még ennél is nagyobb szögű lejtőn kellett haladni, így nem csoda, hogy csak pár, igazán profi nyíregy­házi diák ment rajta végig. A hazaindulás napján a szí­vélyes búcsút követően a len­gyel—szlovák határátlépés után Regetorka felé kanyarod­tak a nyíregyháziak, s az ott található sípályán — még egy­szer utoljára — mintegy három órát síeltek. A hazaérkezést követően a két iskola diákjai e szavakkal búcsúztak egymás­tól: „Jövőre találkozunk, sport­társak!” Új Kelet-információ Az elmúlt hétvégén a máso­dik tavaszi fordulóra került sor az NB Il-es ifjúsági labda­rúgóbajnokságban. A sényőiek Kazincbarcikára kirándultak, de ezt bizonyára nem fogják szép emlékeik között számon tartani. A vasváriaknál a Mir- gaí-legénység pont nélkül küldte haza ellenfelét, a nyír­egyháziak mindkét csapata egy gólos győzelmet ért el. Eredmények: Kazincbarcika—Sényő A 9-0 (5-0) Sényő: Nagy I. — Katona, Mondok, Zilahi (Krizsanovsz- ki), Ress, Nyárádi (Nagy), Bora, Matyasovszki (Prokai), Fodor, Linzenbold (Asztalos), Kurucz. Edző: Mezei László. A kitűnően és szellemesen játszó Kazincbarcika ellen nem Volt már jobb is... Szombaton országos me­zei futóbajnokságra került sor Dunakeszin. A nyíregy­háziak legjobb eredményét Fogarasi Hajnalka érte el, aki az ifjúsági lány 5 kilo­méteres versenyben a máso­dik helyet harcolta ki. A 15 éves fiúk serdülő B csapata — Koczka, Pataki. Keresz­tesi összeállításban — az ötödik helyen végzett, a serdülő A (16-17 éves fiúk) együttese a hetedik lett. Az utóbbi gárdában Puskás, Racskó, Lakatos és Sorosi állt rajthoz. Ahogy Pok- rovenszki József edző kom­mentálta az eseményeket, ettől a szerepléstől bizony volt már jobb is... tudott mihez kezdeni a sényői csapat. Jók: Nagy, Mondok. Kazincbarcika—Sényő B 2-1 (2-0) Sényő: Mirgay — Szabó, Szitás, Bartha, Pásztor (Szabó), Adám, Sárosi (Valendorfean), Nagy, Balázsi, Pap, Fiumei. Edző: Mezei László. Gólszerző: Adám. Hiába támadta végig a má­sodik félidőt a vendégcsapat, ez csak a szépítésre volt elég. Jók: Szitás, Adám. Tiszavasvári A—Hajdú­nánás 0-0 Tiszavasvári: Simon — László, Csikós, Zajácz, Héri, Buúr, Makula, Szamay, Bakos, Fazekas, Tóth. Edző: Nyisztor Sándor Igazságos döntetlen szüle­tett. Jó: Simon. Tiszavasvári B—Hajdú­nánás 2-0 (2-0) Tiszavasvári: Szabó (Polgá­ri) — Pálovics, Hegedűs, Ker­tész, Bárdi, Lakatos, Varga (Nyisztor), Nyárádi (Hensper- ger), Dankó (Molnár), Ember (Horváth), Gégény. Edző: Mirgai László. Gólszerzők: Gégény, Ember. A hazaiak közönségszóra­koztató játékkal nyertek, az eredmény a vendégekre nézve hízelgő. Jók: Gégény\a mezőny leg­jobbja), Pálovics, Bárdi, Laka­tos, Kertész. NYSI A—Gödöllő 4-3 NYS1B—Gödöllő 1-0 (1-0) NYSI: Ambrus — Kántor, Asztalos, Szedlár (Varga), Mi­zsák, Székely, Pámer, Kiss, Szarka, Szenes, Szécsi. Edző: Gáspár László. Gólszerző: Szenes. A helyzeteit jobban kihasz­náló csapat nyert. Sakk Kézilabda Kosárlabda Nem sikerült a krúdysok továbbjutása Az országos középiskolai kosárlabda-bajnokság Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei győztese mind a fiúknál, mind a lányoknál a nyíregy­házi Krúdy Gyula Gimnázi­um csapata volt, akik így jo­got szereztek a Debrecenben sorra kerülő országos elődön­tőben való szereplésre. A debreceni viadalon mindkét nemnél három megye győz­tese találkozott. AIV., V. kor- csoportos csapatok mérkő­zéssorozatán a házigazda debreceniek mellett Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye győztese volt a nyíregyházi­ak ellenfele. Sajnos a viada­lok során nem sikerült a szabolcsiaknak a bravúrt je­lentő első hely megszerzése, hiszen a fiúknál és a lányok­nál is egyaránt a harmadik helyet szerezte meg a Krúdy gimnázium csapata. Az elődöntő végeredmé­nye: Lányok: 1. Debrecen, 2. Miskolc, 3. nyíregyházi Krú­dy Gyula Gimnázium. Fiúk: 1. Kazincbarcika, 2. Debre­cen, 3. nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium. (archív) Véget ért a megyei döntő Új Kelet Információ Befejeződött az általános is­kolás korú diákok számára ki­írt megyei sakk diákolimpia döntőjének küzdelemsorozata. A finálénak Nyíregyháza adott otthont, s a viadal hatalmas szatmári fölényt hozott, ami főleg az alsós tanulók mérkő­zésein mutatkozott meg. Az alsósoknál a túristvándi általá­nos iskola sakkozói taroltak, hiszen mindkét nemnél meg­szerezték a megyei bajnoki cí­met. A lányok küzdelmében a túristvándiak végig magabiz­tosan versenyeztek, és másfél pontos előnnyel végeztek az élen. A fiúk küzdelmében már ki­egyensúlyozottabb volt a via­dal, hiszen a vízimalmáról hí­res település sakkozói a nagy- ecsedi versenyzőkkel vívtak hatalmas párharcot, melyből egy pont előnnyel a túrist­vándiak kerültek ki győztesen. A nagyecsediekre jellemző, hogy sakk terén náluk is terv­szerű utánpótlás-nevelés fo­lyik, ami az egyre jobb ered­ményekben is megmutatkozik. Az alsós korosztály végered­ménye: Lányok: 1. Túristvándi DSK 12,5 pont, 2. nyíregyházi Ben­czúr Gy. Ált. Isk. 11 pont, 3. Milotai DSK 8,5 pont, 4. Nyír­bátor 7,5 pont. Fiúk: 1. Túristvándi DSK 12 pont, 2. Nagyecsed Ált. Isk. 11 pont, 3. Tiszakóród Ált. Isk. 7 pont. Az országos döntőbe a Túr­istvándi DSK fiú- és lánycsa­pata került be, a versenyt Deb­recenben rendezik meg. Nyári sakktábor A túristvándi általános isko­la igazgatója értesíti a sakko­zás iránt érdeklődő általános iskolás korú gyerekeket, hogy 1996. június 17—22. között sakktábort szerveznek. A gye­rekek tudásszint szerint, több csoportba osztva, forgószín- pad-rendszerben tartják majd edzéseiket. A naponta átlago­san 5—6 órás edzések mellett pihentetésül fürdést, másfajta sportolási lehetőséget és kirán­dulást iktatnak be a szerve­zők. A nyári sakktábor részvételi díja 5000 forint, amely a szál­lást, étkezést, valamint a sakk­foglalkozások díját foglalja magába. Érdeklődni, illetve jelentkezni Gulyás Ferenc igazgatónál lehet (4944 Túr­istvándi, Móricz Zs. u. 2. sz.) 1996. április 30-áig. A tábor maximális férőhelye negyven fő, így a szervezők a részvételi lehetőséget a jelentkezés sor­rendjében tudják csak biztosí­tani. Előkészületi labdarúgó-mérkőzés NYÍREGYHÁZI HARDWARE—NAGYCSERKESZ Bujtosi pálya 15 óra Három csapatban egyszerre Fullajtár András (Új Kelet) A Nyíregyházi Sportiskola és a Mezőgazdasági Főiskola ké­zilabdacsapatainak meghatá­rozó játékosa, de feltűnt már a Kárpát-Hús Nyíregyházi KC NB I-es csapatában is. Igaz, hogy tartalékként, de volt rá eset, hogy játéklehetőséget is kapott. Például a Győr elleni kupameccsen egy egész félidőt játszott Kaplonyi Zoltán. A 19 éves, 191 centiméter magas balátlövőt nagy megtisztelte­tés érte a napokban. A junior válogatott edzője, Gyó'rfi János meghívta a keretbe, ugyanis a válogatott készül az Európa- bajnokságra. Zolira nem vélet­lenül figyeltek fel, hiszen az NB I-es csapat utánpótlásgár­dájában ontja a gólokat. Az NYKC felnőttkeretébe nem véletlenül került be, a jövő embereként tartják számon. Az sem véletlen, hogy az Mg. Fő­iskola NB Il-es csapatában is játszik, mert Zoli a főiskolán közgazdásznak tanul, most elsőéves. így kettős igazolás­sal erősíti az alacsonyabb osz­tályú csapatot. Zoli már általános iskolás Kaplonyi Zoltán korában, a 9-es iskolában meg­szerette a kézilabdát, annak el­lenére, hogy előbb az úszással próbálkozott. Aztán, ahogy szépen nőni kezdett, a testne­velő tanárok is „kiszúrták” a sudár legényt. De nem sok biz­tatás kellett neki, hogy egy élet­re elkötelezze magát a sportág­gá^. A középiskolában a megye „kézilabdagyárába”, a Zrínyi­be került, ahol az ismert szak­ember, Bartha Dénes kezei kö­zött tovább forrt a tehetsége és tudása. Az edzője így jellemez­te: „Mint kézilabdás, nagyon jó alany, öröm vele dolgozni, edzésmunkája dicséretes. Olyan játékos, aki képes egy­maga a „hátára venni” a pályát, és megpróbálja győzelemre vezetni csapatát. Kár, hogy ab­ban az időben, amikor serdülő és ifjúsági korú volt, nem volt a korosztályos válogatottnak „nagy” programja, így abból kimaradt. Most, úgy gondo­lom, Zoli kárpótolva lesz mind­ezekért, és biztos vagyok ben­ne, hogy bekerül a szűkebb keretbe, akik kiutaznak az Eb­re.” Zoli így látja a jövőt: — Mi­nél előbb szeretnék megálla­podni egy első osztályú csa­patnál, mert álmom, hogy fel­nőtt válogatott lehessek. De előbb a most előttem lévő aka­dályokat kell leküzdeni, főleg azt, hogy stabil tagja legyek a juniorválogatottnak. Úgy ér­zem, nem okoznék csalódást. Ez azért is nagy feladat szá­momra, mert az én korosztá­lyomban és posztomon jelen­leg az országban számos tehet­ség van, akik ugyanúgy har­colnak, mint én. Nemes feladat, de meg kell vele birkóznom, hiszen a munkámat, a szórako­zásomat, a hobbimat a kézilab­da jelenti...

Next

/
Oldalképek
Tartalom