Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-07 / 57. szám
Ára: 19,50 Ft SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NAPILAP III. évfolyam, 57. szám — 1996. március 7., csütörtök Éljék fel a vagyonukat az önkormányzatok 3. oldal l Mátészalka 8—9. oldal A feketegazdaság ellen Hatpontos azonnali intézkedési tervet ismertetett//<?rn Gyula miniszterelnök a feketegazdaságról rendezett szerdai politikai vitanapon a Parlamentben. A kormány elhatározott szándéka — mondta a miniszterelnök —, hogy határozott választóvonalat húzzon az államigazgatás és a versenyszféra között. Mindenkinek döntenie kell, hogy vállalja-e a közszolgálatot, de ehhez a miniszterelnök szerint előre kell lépni a közalkalmazottak bérezésében is. Második lépésként központi szervezetet kíván létrehozni a miniszterelnök a legnagyobb gazdasági bűntettek felderítésére. Kormányülés — előzetes A kormány csütörtöki ülésén szó lesz többek között a magyar—osztrák határ menti együttműködési PHAREprogram előkészítéséről. Ez érintené az infrastruktúrát, az ipart, a kultúrát, az oktatást, a turizmust és a környezetvédelmet is. Az együttműködésben magyar oldalról Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye venne részt, osztrák részről pedig Burgenland tartomány és Bécs. A közös tervek megvalósításához a PHARE- program 35 millió ECU-val, míg a magyar kormány 11 millió ECU-val járulna hozzá. M3-as autópálya Eszak-Magyarország gazdasági felzárkózásának egyik feltétele az M3-as autópálya továbbépítése. A közlekedési tárcának egyértelműen fel kell vázolni a hazai autópályaépítés koncepcióját, hogy ezzel a lakosság tisztában lehessen, így a jövőben elkerülhetők az esetleges társadalmi tiltakozások. Mindezt Tompa Sándor MSZP-s képviselő közölte a sajtóval. A titok nyitja Márianosztrán? Pótnyomozást rendelt el a bíróság az Olasz Rita meggyilkolásával vádolt nagycserkeszi Mocsár József eUeni perben. Erre azért van szükség, mert tanúkihallgatásra jelentkezett két, Márianosztrán büntetését töltő elítélt, és újabb gyanúsítottat neveztek meg, aki Mocsárral együtt elkövethette a gyilkosságot. Rómából végre megérkezett a rég várt DNS- vizsgálat is. Kiderült, a késés oka az volt, hogy Magyarországon hirtelenjében nem volt olyan fax, ami a vonalkódos küldeményt fogadni tudta volna! A tegnapi tárgyalás megkezdése előtt már a folyosón várakozók „hangulatából” érezni lehetett, hogy nagy fordulat várható az ügyben. Általában mindenki a Rómában elvégzett DNS-vizsgálat eredményére koncentrált, de az igazi szenzációt az okozta, amikor tanúkihallgatásra elővezettek két, eddig még nem látott rabot... (Folytatás a 3. oldalon) Kinek „falaz” még mindig Mocsár? Postaavatás Nyíregyházán löbb mint egy év munka után az idén, január 31-én fejeződött be a nyíregyházi nagyposta teljes felújítása. Tegnap délután ünnepélyes keretek között Doros Béla, a Magyar Posta Rt. elnök-vezérigazgatója adta át — megyei és városi vezetők jelenlétében — a kí- vül-belül megszépült épületet Szabó Pál hivatalvezetőnek. Az ünnepi eseményt megelőző „bejárást” örökítette meg fotósunk, elöl Csabai Lászlóné, Nyíregy háza polgármestere és dr. Kovács József, a Debreceni Postaigazgatóság vezetője. Az alkalomról készült összefoglalónk lapunk 7. oldalán olvasható. Nemzeti sorskérdések hálójában Vitéz Péter tudósítása „A nemzeti sorskérdések, mint a Népfőiskolái Jeles Nap vezérgondolata merész és bátor választás volt olyan időben, amikor az egyetemes magyar kultúra és oktatás-nevelés intézményei a fennmaradásukért küzdenek, amikor az állam kivonul e szektorok támogatásából, amikor az önkormányzatok lehetőségei folyamatosan szűkülnek, amikor a civil szerveződések még nem alakultak ki” — mindezt dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke mondta a Népfőiskolái Jeles Nap szerdai megnyitóján, a nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központban. Mindehhez azonban hozzátette: a megyei önkormányzat továbbra is, minden nehézség ellenére erkölcsileg és anyagilag is támogatni fogja a népfőiskolái mozgalmat. — Amíg a tavalyi esztendő a lakossági megterhelések éve volt, addig 1996 a kulturális, oktatási-nevelési intézmények részére lesz a legnehezebb — mondta a megyei közgyűlés elnöke. — Ezt a problémát csak súlyosbítja az a tény, hogy a megye nem három, hanem négy országgal határos: Ukrajnával, Szlovákiával, Romániával, és sajnos, Magyarországgal is. E régió súlyos gazdasági hátrányban van az ország többi részével szemben, ami erősen kihat az egészségügyi, oktatási és kulturális szféra lehetőségeire is. (Folytatás a 3. oldalon) Milliós mulasztások után Új Kelet-információ Az egykori nagy megyei vízmű, a Szavicsav végnapjait éli. A központban alig harminc munkatársat foglalkoztatnak, és megyeszer- te több száz dolgozójuknak mondtak fel. A vízellátásra több térségi gazdasági társaság alakult, amelyek létrehoztak egy központi kft.-t. Ennek feladata laboratóriumi elemzések készítése, vízórajavítás. A cég kilenc dolgozója átkerült e kft.-be — ugyanazt a munkakört ugyanazon a helyen folytatják —, miután felmondólevelet kaptak tavaly októberben a Szavicsav akkori vállalati biztosától. A vízmű élén azóta vezetőcsere volt, és ők kilencen nem kapták meg jogos jussukat, egyebek mellett a végkielégítést. A munkaügyi bíróság ítélete nekik kedvezett, ám az alperes, a Szavicsav — közel ötmilliót kellene fizetniük — ügyvédje fellebbezett a döntés ellen. A következő tárgyalás a megyei bíróságon lesz, valamikor a nyáron. Információink szerint a tulajdonosok — hat település polgármestere — határozata alapján az új kft.-be megállapodással kerülhetnek a Szavicsav volt dolgozói. Ennek ellenére a cég akkori megyei biztosa — szándékosan vagy véletlenül — október végén felmondott az említett dolgozóknak. További részleteket lapunk egy későbbi számában olvashatnak.
