Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-06 / 56. szám
Megyénk életéből 1996. március 6., szerda UJ KELET Oktatási törvénynek kell születnie Lefler György (Új Kelet) A Tavaszi Pedagógiai Napok idei második rendezvényén dr. Borbola Istvánt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatásszervezési és informatikai főosztályának vezetőjét és Torba Nándort, a Belügyminisztérium főtanácsosát üdvözölhette előadóként tegnap délután dr. Kuknyó János igazgató a megyei pedagógiai intézetben. Az előadás témája ugyancsak aktuális problémákat feszegetett, hiszen nem másról, mint az 1996. évi gazdálkodás időszerű kérdéseiről volt szó. A szakmai tanácskozáson a megye középiskoláinak igazgatói, illetve polgármesterek vettek részt. Felmerült többek között annak a kérdésnek a megvála- szolhatósága, hogy tartalmilag meddig terjedhet a közoktatás fogalma, avagy mit érthetünk azon, hogy az napjainkban miként lehet egyszerre szegény és pazarló is? Az előadók elmondták, hogy 1990-ben e terület szabályozása is megtörtént, csak ez még nem érzékelhető igazán: az iskolák fenntartása lényegében az önkormányzatok hatáskörébe került. A ma valós képe az, hogy az önkormányzatok forráshiánynyal küzdenek, ugyanakkor — a már csak vérszegénynek nevezhető — ellátottság tovább aligha szűkíthető. A gazdasági kényszer és a szakmai elképzelések között mégis összhangot kell tudni teremteni. Az elképzelések szerint továbbra is kétpólusúnak kell lennie az elosztásnak, vagyis az állami és ön- kormányzati forrásszerkezetnek kell érvényesülnie. A tankötelezettségről is folyamatos a vita, egyelőre marad az eddigi 16 év. Az előadók véleménye szerint a Nemzeti Alaptanterv alkalmas technika arra, hogy nagyobb számban szerezzenek érettségit gyermekeink, illetve a pénzalapok ezáltal egyben tarthatók. Az oktatási törvényt még ez évben feltétlenül a parlament elé kel vinni—fejezték be az előadók. Az asztalnál balról: Kuknyó János, Torba Nándor és dr. Borbola István Fotó: H. A. Utazási irodák kiállítása Hagyományteremtés Kozma Ibolya tudósítása Hagyományt szedetnének teremteni az első megyei utazási kiállítással, amelyet a Tourinform Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei irodája és a PRIMOM Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozói Központ Vakáció '96 címmel szervez Nyíregyházán —jelentette be tegnap Aranyossy Mihály, a Tourinform megyei irodavezetője az inkubátorházban rendezett sajtótájékoztatón. Hasonló rendezvények helyszíne lesz a két szomszédos megyeszékhely, Miskolc és Debrecen is. Ez jó alkalmom arra, hogy a szakma képviselői találkozzanak egymással, az utazóközönség pedig egyszerre ismerkedhet meg az utazási irodák kínálatává. A háromnapos kiállítást március 8-án fél tizenegykor nyitja meg dr. Meggyes István, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke az inkubátorház kiállítócsarnokában (Nyíregyháza, Váci Mihály út 4L) A rendezvény védnöke a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Iparkamara, kivitelezője az Expo-East Kft. Az idegen- forgalmi szakma képviselőinek tudását, ismereteik bővítését is segíteni kívánja a rendezvény, ahol dr. Kapus György, az osztrák idegenforgalmi hivatal magyarországi igazgatója is tart előadást az ausztriai utazási irodák működtetéséről és értékesítési gyakorlatáról. A nagyközönség számára nyereményjátékot, egy utazási totót is meghirdetettek a szervezők. A kérdések a megye turisztikai és néprajzi nevezetességeihez kapcsolódnak. Az apró ajándékok mellett Samsonite utazótáska, egyhetes út a Felső-Tisza-vidéken, illetve egyhetes olaszországi üdülés is nyerhető. A totó kérdései várhatóan lapunkban is megjelennek. Megyénk 1995-ben Gazdasági mélyponton (Folytatás az 1. oldatról) Az ipari termelékenység mé-‘ rőszámát jelentősen befolyásoló vegyipar 12, az élelmiszer- ipar 4, illetve a textil- és ruhaipar 25 százalékos visszaesése mellett több mint 31 százalékkal nőtt a gépipar kibocsátása. Hiába háromhatárszegletben helyezkedik el a megyénk, mert az adatok tanúsága szerint a lehetőségek nem megfelelő kihasználása miatt 12 százalékkal csökkent a termék- és alapanyagexport. Az 1993—94-es évek nagyarányú területi infrastrukturális fejlesztései sem hatottak gerjesztőleg a megyei beruházásokra, ugyanis ezek egy év alatt 19 százalékkal csökkentek. Összesen 57 vegyes vállalat alakult mindössze 198 millió forintos törzstőkével. Ebből 18 cég százszázalékosan külföldi tulajdonú, de ezek Dr. Hajnal Béla mindegyike minimális, 1 millió forintos alaptőkével alakult. Sajnálatosan német, angol, amerikai beruházók nem érdeklődtek a megyénkben, viszont 22 vállalat résztulajdonosa FAK-országbeli, 8- nak izraeli és ötnek-ötnek osztrák, illetve kínai az egyik alapítója. A régió mezőgazdaságában a viszonylag kedvező tavalyi időjárás miatt minimális pozitív elmozdulást tapasztalt a statisztikai hivatal, de az utóbbi évek legrosszabb adottságú ’94-es évéhez képest ezen nem lehet csodálkozni. A földtulajdon elaprózódása továbbra is folytatódik, amit a kalászosterületeken keresztül — amelyek szinte csak nagyiparilag művel- hetők gazdaságosan —jól példázható: amíg a szövetkezetek, gazdasági társaságok kezében maradt földek aránya országosan 63, addig a megyénkben ez csupán 38 százalék. A foglalkoztatás területén szinte nincs változás, nagyjából állandósult a 45 ezres munka- nélküli létszám, ami 18,5 százalékos rátát jelent. A megyében is, de országosan is tapasztalható, hogy tovább csökken az aktív, munkaképes lakosság és nő a nyugdíjasok száma. A fizikai munkások bruttó átlagbére tavaly 23, a szellemi foglalkozásúaké 43 ezer forint volt, ami a 28,8 százalékos infláció mellett több mint 12 százalékos reálbércsökkenést jelentett összeségében. A fogyasztói kosárban az élelmiszerek és az energia árai nagyobb mértékben emelkedtek, így az eleve szegényebb rétegeknél a reálbércsökkenés 1—2 százalékkal súlyosabban jelentkezik. A statisztikai hivatal* szinte csak egy kiugró eredményről tudott beszámolni: a megyénkben 80 százalékkal nőtt, a községeinkben megkétszereződött a lakásépítések száma az országos 18,5 százalékkal szemben. Ez az emelkedő tendencia várhatóan ebben az évben is folytatódni fog. Titász-részvények Olcsón fogy a föld Munkatársunktól A megyei állami tartalékföldalapok árverése legutóbb Bujon, illetve Nyírkátán folytatódott. Mindkét helységben mérsékelt érdeklődés mellett zajlott a licit, mivel a kikiáltott földek alacsonyabb aranykorona-értéket képviseltek. Összesen alig 150 hektár szántó, gyep és erdő került a kárrendezési hivatal lajstromába mintegy 650 aranykorona-értékben. Új Kelet-információ Ismert, hogy a három megyében áramszolgáltató feladatot ellátó Titász Rt. részvényeinek csaknem 50 százalékát a müncheni székhelyű ISAAR-Am- perwerke AG vásárolta meg. Tegnap megyénk településeinek vezetői gyűltek össze Nyíregyházán, hogy megbeszéljék az áramszolgáltatással kapcsolatos önkormányzati közművagyon — melynek összértéke másfél milliárd forint — privatizációját. Valamennyien egyetértettek, hogy kisebb értékben kapnak — információnk szerint már májusban — vagyonukért részvényeket, mint amennyi számukra az önkormányzati törvény alapján járna. E jogsértés miatt együttesen fognak fellépni az érintett szervezetek ellen. Nem volt teljes az egyetértés abban, hogy a részvényeket mikor és kinek adják el. Az ISAAR-Amperwerke AG képviselője elmondta, hogy szerződésük alapján 1997 végig nem vásárolhatnak további részvényeket, ám a határidő lejárta után tárgyalásokat folytatnának — ha lesz még kivel — az értékpapírok korrekt áron történő megvételéről. Kérte a települések vezetőit, hogy az áramszolgáltatás fejlesztésével kapcsolatban sorrendiséget állítsanak össze. Az önkormányzatok képviselőiből — megyénként öt-öt fős — tanácsadói testület fog megalakulni, amely, összefogva a települések érdekeit, a Titász munkáját hivatott segíteni. A buji művelődési házban a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolai tangazdaság földjeiből kihasított területekre lehetett licitálni. A kárrendezési hivatal egy 22 hektáros szántót és egy 4 hektáros gyepterületet jelölt ki. Közel 70 érdeklődő jelent meg az árverésen, akik közül 65-en sikeresen licitáltak, s mintegy háromezer forintos áron juthattak szántótulajdonhoz, illetve, közös megegyezés alapján, koronánként 1000 forintért gyephez. Nyírkátán 110 hektár területű erdő került kalapács alá összesen 340 aranykorona-értékben, illetve emellett egy minimális, három hektáros gyepre lehetett licitálni. Tanétteremben beregi ínyencségek Aradi Balogh Attila (Új Kelet) Évekig problémát okozott a vásárosnaményi szakmunkásképző intézetben, hogyan oldják meg a felszolgáló és szakács tanulók kabinetrendszerű oktatását. Ebben a tanévben olyan módszert alkalmaznak, amely nemcsak a képzésben részt vevőknek, hanem a beregi városnak is hasznára válik. — Részben az élet is rákény- szerített bennünket erre a lépésre — hallottuk Nagy József vezető szakoktatótól. — Ebben a két szakmában is egyre nehezebb olyan vendéglátóhelyet találni, ahol vállalják a tanulók foglalkoztatását. A szakácsok és a felszolgálók képzése viszont fontos az iskolánknak, ezért Huszti Sándor, az intézmény igazgatója kidolgozta munkatársaival a legoptimálisabb megoldást. A pénzügyi háttér megteremtése után szeptembertől tanéttermet nyitott a szakmunkásképző. — Hány diákot foglalkoztatnak egyszerre? — Minden tanulónak, akinek a heti gyakorlata következik, egy nap a kötelező foglalkozás. Vannak olyanok, akik nem vesznek részt külső gyakorlati oktátáson, ezzel együtt így közel húszán vesznek részt a napi munkában. Szakács Györgynével egymás között osztjuk meg a felszolgálók oktatását, míg a szakácsokkal Pásztor András és Kása László foglalkozik. — Ahhoz képest, hogy nemrég nyílt meg az étterem, elég nagy a forgalom. — Ez két dolognak köszönhető: éttermünk a város központjában van, illetve a déli étkeztetésre háromféle menüt kínálunk, és nagy a választék a frissensültek, a készételek között is. A süteményeket is házilag készítjük, a tancukrászdánkban. Van még egy ok: csak a vendégeknek meglepő, nekünk természetes, hogy jóval olcsóbbak az ételeink, mint másutt. Oktatókabinetünkben tanulókat így is, úgy is képezni kell, akkor miért ne járjon jól a vendég is? Lényegében a nyersanyagköltséget fizetik meg a nálunk étkezők. — Ezek szerint elégedettek. — Ilyen kifejezést az éttermi szolgáltatásban nem lehet használni, ettől a tanulóinkat is óvjuk. Nekik is azt oktatjuk, a fogyasztót, a vendéget naponta kell megnyerni, olyan magatartást kell tanúsítani, hogy aki egyszer itt járt, máskor is szívesen betérjen. Azzal is kedvezünk a városban élőknek vagy az ide látogatóknak, hogy csütörtökönként beregi ételeket kínálunk. Ezen alkalmakkor szinte telt ház van. Olyan ínyencségeket fogyaszthatnak a vendégek, mint darás káposzta, lepcsánka, sztrapacska vagy beregi cigánypecsenye. Hogy kisebb lakodalmak rendezésére is alkalmas legyen az éttermünk, bővítettük egy különteremmel. így az oktatáson kívül már sok más funkciónak is megfelelünk; aki itt tanulja a szakmáját, mestere lehet hivatásának.
