Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-30 / 76. szám

UJ KELET Interjú 1996. március 30., szombat 5 Az Új Kelet Mindennek a Metropol az oka? Tukacs István (MSZP) Turcsik László (Fidesz—MPP) Asztaltársaságunk először még a költségvetés elfogadása előtt talál­kozott. Akkor Tukacs Istvánnal (MSZP), Bartha Lászlóval (SZDSZ) és Tormássi Gézával (KDNP) beszél­gettünk Nyíregyháza idei pénzügyi lehetőségeiről. Az előterjesztés el­fogadása után kibővítettük a kört, beszélgetésünkre meghívtuk Tur­csik Lászlót (Fidesz—MPP) és Tóth Andrást (FKGP) is. Bartha László (SZDSZ) A kisgazdapárthoz tartozó külterületi sza­vazóbázis kilátástalan helyzetbe került. A rit­kán lakott külterüle­ten élők számára a közműtársulási lehe­tőség nem jelent meg­oldást, a polgármeste­ri hivataltól várják azt. Tavaly megígértük számukra a víz- és csa­Tóth András (FKGP) előkészítve. A helyi adókat szerintem sem szabad növelni. # Mennyibe kerül az önkormányzat­nak, hogy minden év­ben „átvilágítja” az iskoláit? Tukacs István: Tormássi Géza (KDNP) # Másfél hete túl vagyunk a költségvetés elfogadásán. Milyen a fogadtatás a városban? Tukacs István: — Akit érintett bizonyos dön­tés, annak nagyon nem tetszett, akit pedig nem, az elfogadta... A költ­ségvetés legkritikusabb része az is­kola bezárásával függ össze, ez váltotta ki a legnagyobb vihart. Turcsik László: — Valóban, az iskolabezárás rendkívül fájdalmas dolog, de köz­ben az önkormányzat elfelejtkezett érvényes közműfejlesztési rende­letétől. Ebben biztatást kaptak a vá­roslakók; 110-nél több utca állt össze önerős út-, gáz- és szennyvíz­hálózat-építésre. Most mindegyik váija, hogy valami történjen. A pol­gármesteri hivatalba beérkezett 320—330millió forintos igény, mi­közben a rendelkezésre álló összeg 30 millió forint. Ez sokkal több em­bert érint, mint az 5-ös iskola ügye. Bartha László: — Tény, hogy a közműtársulá­sokra az iskolabezárások miatt nem fordítottunk elég időt. Az lett volna az igazán korrekt eljárás, ha a közgyűlés bejelenti: 1996-ra a közműtársulásokat felfüggeszti, mert nem tudja finanszírozni. Megoldás lehet az is, ha a szűkös lehetőségek miatt az idén csak egy­féle társulást támogatunk, mert 330 millió forintos igényt 30 millió fo­rintból igazságosan nem lehet ki­elégíteni! Tormássi Géza: — Akivel beszéltem, elég elke­seredetten vette tudomásul a jelen­legi költségvetést. Kimondva-ki- mondatlanul minden városlakó számára megszorításokat tartal­maz. Ahhoz, hogy az önkormány­zat minden feladatát a jelenlegi szinten lássa el, legalább 800 mil­lió, illetve 1 milliárd forint kelle­ne. Úgy gondolom, az iskolabezá­rási tervezetet sokkal jobban elő kellett volna készíteni. A költség- vetés összeállításakor túl sok volt az ötletelés... • Mihez képest nem volt jó az előkészítés? Az elmúlt önkor­mányzati ciklusban, 1993-ban már készült egy anyag az iskolák­ról, tavaly pedig volt egy átvilá­gítás... Tormássi Géza: —Nekem ezektől az a XIH. szá­zadbeli orosz tudós jut az eszem­be, akiről azt feltételezték, hogy ő találta fel a röntgent, mert állító­lag átlátott a feleségén. A mi átvi­lágításainkról is kiderült, hogy be­lekeveredtek szubjektív elemek. Turcsik László: — Szerintem ott a gond, hogy Nyíregyházán nincs a város gaz­dálkodását szem előtt tartó okta­tásirányítás. Ha ez lenne, nem kel­lene most fájdalmas műtéteket csi­nálni. A városban ’85-től van egy oktatási lobbi. Nem a meglévő igé­nyekhez igazodtak a kapacitások. Mamutintézmény — a hármas is­kola —épült egy olyan körzetben, amely tökéletesen el volt látva is­kolákkal... Bartha László: — Még szerencse, hogy az örökösföldi iskola építését 1991- ben leállítottuk... Turcsik László: — Az oktatásban tudni kell előre gondolkodni 4—8 évet, mert különben olyan helyzet alakul ki, mint most nálunk. Évek óta tart az a tendencia, hogy az oktatáshoz nem lehet hozzányúlni, mert „mindjárt baj lesz”. Információm szerint egyébként az 5-ös iskolá­ban értekezlet volt, ahol tovább biztatták a szülőket, hogy az intéz­mény egyben marad... Tukacs István: — Amit Laci elmondott, igaz, de nem csak Nyíregyházán nincs megfelelő oktatásirányítás. Gon­doljunk csak Szegedre, Tatabányá­ra, Budapestre, Debrecenre. A probléma az, hogy az önkormány­zatok a korábbinál jóval kevesebb támogatást kapnak, bevételeik adókból nem növelhetők draszti­kusan. Vissza kell tehát fogni a működést. Ez a helyzet találkozik azzal a ténnyel, hogy az oktatási hálózat nagy. • Lehet azt tudni, hogy önök miért nem mentek le a tüntetők­höz, hogy miért nem ismertették velük a döntésüket? Tukacs István: — Mi tettünk gesztust feléjük, még az önkormányzati ülés dél­előttjén is konzultáltunk az igazga­tó úrral és az iskolaszék elnökével. Szerintem nem a tüntetők között kell döntéseket hozni, hanem az üléste­remben. Számomra fontosabb volt meghallgatni a képviselő-testületi ülésen minden érdekelt véleményét, ' mint a tüntetőket hallgatni. Turcsik László: — A tervezett bezárás a fenn­tartóra, az érintett szülőre és a pe­dagógusra tartozik. Egy tömegde­monstráción — ahol bármi történ­het — semmi keresnivalója egy gyereknek. Vajon az a nevelő, aki délután ott tüntetett a gyerekekkel, felvette-e az erre az időre járó nap­közis díjat? Tóth András: — A mi választóink közül a költségvetés senkinek nem tetszik. tomahálózatot, amiből, úgy erzem, az idén sem lesz semmi. Nagyon nagy probléma a cigánykérdés. Nagyon sok cigánygyerek egysze­rűen nincs beiskolázva. A Huszár- lakótelepen is található jó néhány kisgyerek, aki nem jár iskolába. Az „elveszett” gyerekek felzárkózta­tása, nevelése nem megy úgy, mint más iskolákban. Csak kis csopor­tokban történhet. Véleményem szerint, iskolát csak megfelelő kö­rültekintés után lehet bezárni, mert amikor jelentkeznek az előbb em­lített igények, nem lesz mit újrain­dítani. • Miközben mi az 5-ös iskolá­ról beszélünk, azért el kell mon­dani, hogy a háttérben az előké­születi munka tovább folytatódik. Egy újabb iskola bezárásáról és a külterületi iskolák felső tagoza­tosainak beutaztatásáról szólnak a pletykák... Tóth András: —Hoztam egy statisztikát. Esze­rint a Váci Mihály Iskola tanulói létszáma az utóbbi öt évben nem csökkent. Szilárd véleményem, hogy egy külterületi iskolának a ki­használtságát nem lenne szabad összehasonlítani egy belterületivel. Tukacs István: — András, az a véleményem, hogy úgy viselkedsz, mint egy vá­roslakó, akinek nincs képviselői felelőssége. Végig kell gondolnod minden kijelentésed tartalmát, illet­ve annak következményeit Ha nem akarod, hogy intézményt zárjunk be, akkor például fel kell vállalni a helyi adók növelését. Tavaly emel­tük szinte valamennyi adónemet. Te felvállalod? Mert én nem... Tóth András: — Én nem azt mondtam, hogy ne zárjunk be intézményt, hanem azt kértem: legyen az megfelelően — Nem külső cég csinálja, ha­nem az iroda munkatársai... Turcsik László: — Ezek az átvilágítások csak arra jók, hogy egy kicsit megri­asszák az intézményvezetőket. Minden átvilágítás után maradtak kedvezményezett iskolák. Mond­ja meg már valaki, hogy egy bel­városi iskolában miért van szük­ség autóbusz és két mikrobusz mű­ködtetésére? Vagy miért kell szál­lodai szolgáltatásból élnie egy ál­talános iskolának? Hogyan mű­ködhet 32 szakkör ugyanitt? Az egyik iskolában miképpen költe­kezhetett túl az igazgató kilenc hó­nap alatt 1 millió 600 ezer fo­rinttal? A sportkollégium előző igazgatónője 429 ezer forintért se­lyemvirágot vett oda, ahol mind­össze 30 gyerek van... Persze, ab­ban sem vagyok biztos, hogy az elmúlt időszakban nem történt né­hány hibás gazdaságpolitikai dön­tés. Mi például azt javasoltuk az igazgatóknak, hogy a pedagógu­sok 40 százalékát sorolják át F ka­tegóriába, erre ők a 79,6 százalé­kukat sorolták át. De abban sem vagyok biztos, hogy a Törpe utcai lakókat is segítenünk kellett. Nem tudom azt sem, hogy a Metropol- nál miért nem nevezték meg a felelősöket, azokat, akik megcson­kították a város költségvetését. Tóth András: — Mi a Törpe utcai és a Metro- polhoz kapcsolódó gondokat rend­szeresen felvetettük, nem is szavaz­tuk meg. Mint a pénzügyi bizottság elnöke számvevőszéki vizsgálatot kértem. Ez a vizsgálat azonban sem­milyen rendellenességet nem tárt fel. Sok mindent nem tehettünk, mert nem jutottunk elég információhoz. Csak annyit tudhattunk, amennyit számunkra megengedtek. Bartha László: — Itt most elhangzott — és a sajtóban is rendszeresen szerepel — az Uniterv, a Metropol, a Tör­pe utca ügye és az, hogy ezek „sö­tét ügyek”. Jegyzőkönyv bizonyít­ja, hogy a zárt ülésen a fideszes (itt most jelen nem lévő) képviselő mi­lyen határozotian kiállt a Törpe utca mellett, és hogy az MDF-es kép­viselő milyen határozottan kiállt a Metropol üzletház befejezéséért. Emlékszem arra, hogy te, Tóth Ban­di, az Uniterv-ügynél először nem tiltakoztál. Csak azt követően tet­ted ezt, mi után az SZDSZ-ífakció a sajtóban tiltakozott az előbb em­lített ügyek miatt. Csak később... Ezekért a dolgokért tehát nem le­het csak a koalíciót okolni, az el­lenzéknek is megvan benne a maga szerepe. Mindenesetre az SZDSZ nem szavazta meg az ezzel kapcso­latos előterjesztéseket. Turcsik László: — Azokat a családokat, akik be­fizettek 4 m:llió forintot, persze hogy segítjük az otthonhoz jutás­ban. Azt nem tudom, hogy azokat, akik a kétes tranzakciókat elkövet­ték, miért nem idézték soha a bíró­ság elé, a vádlottak padjára? Röhög­ve szaladgálnak a 20 millió forin­tos gépkocsikkal, most pár évig meghúzzák magukat, majd újra­kezdik valamiképpen ügyleteiket. Tukacs 1st tán: —A városlakó azt olvassa majd ki a beszélgetésünkből, hogy min­den könnyebb lenne, ha nem lett volna Törpe utca, Metropol. Ez egyszerűen nem felel meg az igaz­ságnak. Kategorikusan visszauta­sítom azt is, hogy a pénzügyi bi­zottság nem juthatott megfelelő in­formációhoz. Ez sem felel meg a valóságnak. Tóth András: — Én pedig a visszautasítást utasítom vissza. Mi hiába kértük márciusban azt, hogy az Uniterv Házigazda: Száraz Attila Rt. számoljon el, ez nem történt meg. Csak jóval később, amikor Szentesi Péter kitálalt... Hogyan lehetett volna nekem ebben az ügyben kellő információm, amikor a jegyző előtt is elhallgattak sok mindent, amiket akkor már a vá­rosban úton-útfélen beszéltek. Tukacs István: — Az Állami Számvevőszék csak az állami pénzek felhaszná­lását vizsgálhatta. Abban pedig nem volt hiba... # Uraim, mielőtt végképp elvi­tatkozgatnánk ezen a témán, utol­só kérdésként inkább arra vála­szoljanak, mit szólnak a , Jegy­zőválsághoz”? Marad-e Fazekas János a hivatalában, vagy távoz­nia kell? Turcsik László: — Én biztos vagyok abban, hogy a polgármester asszony és a jegyző megtalálja a közös nevezőt, és tovább dolgoznak együtt. Ha két ember együtt dolgozik, nem cso­da, ha nem értenek mindenben egyet. Véleménykülönbség lehet, lesznek is, de szerintem nem kibé- kítheteüen a kapcsolatuk. Tormássi Géza: — A jegyző elmozdítása nem könnyű, csak szakmai alkalmatlan­ság címén lehetne megtenni. Azt pedig nem hiszem, hogy bárki is tudná bizonyítani. így viszont a kérdés túlságosan akadémikusnak tűnik számomra. Az biztos, nem volt szerencsés éppen a költségve­tés tárgyalásakor felvetni a jegyző távozásának lehetőségét. Meg­sínylette ezt az előkészítő munka, érezni lehetett az előterjesztés minőségén. A jegyző eltávolítását a KDNP nem támogatja. Tukacs István: — Az MSZP egyelőre nem kí­ván nyilvánosan véleményt mon­dani ebben a kérdésben. Nem sze­retnénk „üzengetni” senkinek. Nincs tehát kommentár. Persze, ha a polgármester asszony úgy gondol­ja, a jegyző távozása után a hivatal munkája szakszerűbbé, hatéko­nyabbá válna, akkor mi ezt az el­képzelést támogatjuk, és nem köt­jük személyhez ezt a lehetőséget. Hiszen a hivatal színvonalasabb munkája mindannyiunk érdeke. Bartha László: — Rossz időpontban pattant ki az ügy, de ennek nyilván megvan az oka. A költségvetési huzavona, a közben elkövetett hibák sorozata miatt került felszínre a jegyző­válság. Az SZDSZ abban bízik — tudva azt, mind a két személy fe­lelősséget érez a városért, a város sorsáért —, hogy nagyon rövid időn belül megoldódik a probléma. Tóth András: — Itt is információhiányban szenvedünk, csak annyit tudunk az egészről, amennyi a sajtóban meg­jelent. A Független Kisgazdapárt semmilyen tájékoztatást nem ka­pott. Szeretnék mindenkit emlé­keztetni arra, hogy az önkormány­zati választások után én voltam az, aki felszólítottam a jegyzőt lemon­dásra. Fazekas Jánosnak nem kel­lett lemondania, a koalíció szerint maradhatott, mert jól végzi a mun­káját. Ezt az elmúlt másfél évben senki nem cáfolta, sőt... Csak tip­pelni tudok, hogy csak a költség- vetési előkészítő munka válthatta ki Csabai Lászlóné reakcióját. Fotók: Bozsó Katalin és Racskó Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom