Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-28 / 74. szám
10 1996. március 28., csütörtök Kismama UJ KELET Napló kisgyermekeinkről Nincs olyan szülő a világon, aki ne várná, hogy gyermeke kimondja az első szavakat. Az azonban egy családon belül is tapasztalható, hogy az egyik baba hamarabb kezd beszélni, a másik viszont jóval nehezebben mondja ki az első szavakat. Hogyan tanítsuk szeretettel a kicsit? Ehhez dr. Bereczné Szamoskö- zi Alice logopédustól kaptunk tanácsokat. — Nagyon fontos a környezet: hogy elsősorban a mama, de az egész család tagjai állandóan beszéljenek a gyermekhez. Ismételjük el helyesen, amit ő mond, még akkor is, amikor csak gügyög, és kísérjük szavakkal minden mozdulatunkat. így a szókincs nem csak a megfogható tárgyakra, de a mozdulatok értelmére is kiterjed. Kezdetben még a siket gyermekek is adnak ki hangokat, de később, mivel nem hallják meg visszajelzésünket, elhallgatnak. Csodálatosak ezek a kis emberek, hiszen az első időkben a világ összes hangját képesek képezni. Ebből aztán csak annyi marad meg, amennyire megerősítést kapnak. így épül ki az anyanyelvi hangbázis. A gondolatok fejlődésében komoly előmenetelt jelent a rövid esti mese és a képeskönyvek nézegetése. Nagyrészt ezek hatására kezdődik el az a bizonyos kérdezős korszak. — Mennyi idős korban Dr. Bereczné Szamosközi Alice „kell” megszólalnia a gyermeknek? —A normális beszédfejlődés mellett másfél évesen már szavakat, kétévesen mondatokat mondanak a gyerekek. A kislányok általában hamarabb, a kisfiúk picit később kezdik meg a szavak kiejtését. Ha egy gyerek háromévesen még nem beszél, mindenképpen érdemes logopédushoz fordulni vele. Abban az esetben azonban, ha szervi okok (süketség, nagyot- hallás, ajak- vagy szájpadha- sadék, értelmi fogyatékosság) állnak a probléma hátterében, már jóval hamarabb igénybe kell venni a szakember és -orvos (fül-orr gégész, audiológus, szájsebész) segítségét. Ameny- nyiben nincs kimutatható szervi oka a „némaságnak”, megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Ilyenkor a gyereket a későbbiekben dislexia-veszé- lyeztetettnek tekintjük. A nem megfelelő időben „indított” beszéd hiányos szókincset eredményez és azt, hogy a gyerek nem képes bizonyos hangok kiejtésére. Elképzelhető, hogy ismeri a hangokat, de nem képes beépíteni a szavakba. Előfordulhat, hogy a zöngés hangokat felcseréli zöngétlen párjukkal. — Mindez milyen hatással van a testi fejlődésre? — A megkésett beszédfej- lődésű gyermekek vagy nagyon nyugodtak, vagy túlzottan mozgékonyak, ám mozdulataik nem elég összerendezettek. A kéz nem elég ügyes, de türelemmel és szeretettel meg lehet a gyermeket tanítani a gyurmázásra, a cipőfűző- vagy masnikötésre. Ezeknél a gyerekeknél a szem és a kéz összhangja sem alakul ki időben. Ez megnehezíti az írástanulást és az olvasott szöveg megértését is. — Hogyan nyújthat a szülő segítséget a logopédusnak? — Lényeges, hogy az első találkozáskor az édesanya őszintén válaszoljon a feltett kérdésekre. A problémák megoldására gyakran egészen a dolgok mélyére kell nézni. Fontosak lehetnek a születés előtti, alatti és utáni körülmények is. A logopédusnak ismernie kell a gyerek addigi fejlődését. Ezért is javasolható a mamáknak, hogy jegyezzék naplóba a baba minden új mozdulatát. Ennek nagy hasznát vehet- jük, mert később a füzetből ellenőrizhető, ha egy mozgásfázis esetleg kimaradt. Ha ez megtörténik, azt jelzi, hogy a mozgásfejlődésben valami nem tökéletesen ment végbe. Ám az időben megkezdett terápiával a problémákat iskolakezdésre jól ki lehet korrigálni. Klub kismamáknak Szabóné Filep Klára A nyíregyházi önkormányzat családsegítő központja egy új vállalkozásba kezd. Képzett szakemeberek segítségével klubot szervez kisgyermekes anyák részére. A néhány héten belül induló programról Szabóné Filep Klára, a családsegítő központ munkatársa beszélt. — Azoknak a kismamáknak szervezzük a klubot, akik babájukkal otthon vannak gyesen vagy esetleg a három év letelte után munkanélküliek lettek. Nem szégyellnivaló és nem is titok, hogy az otthon lévő kismamák egy idő után fásultak lesznek, hiszen unják már a bezártságot, az egyhangúságot. Úgy gondoltuk, egészen új színfolt lehet életükben, ha van egy hely, ahová akár gyerekkel, akár gyerek nélkül eljöhetnek néhány órára. Terveink szerint lesznek játékkészítő, kötő-hor- goló, varró foglalkozások, lehet majd könyveket, folyóiratokat, és persze tapasztalatokat cserélni. Természetesen szakembereink is rendelkezésükre állnak és segítenek a gyermekneveléssel kapcsolatos problémák megoldásában. Aki a babával együtt jön el hozzánk, az is teljesen ki tud majd kapcsolódni, mert a kicsikről óvónő és védőnő szak- képesítésű kolléganőink fognak gondoskodni. Bár a klub a „...hogy egymáson segíthessünk” akciónk keretében született, teljes mértékig szponzorok segítségére szorulunk. Szívesen fogadunk minden játékot, mesekönyvet, diafilmet, anyagmaradékot, esetleg kekszet és szörpöt, hogy még hangulatosabbá, barátságosabbá tehes- sük foglalkozásainkat. A kismamák jelentkezését április 10-éig várjuk Nyíregyházán, a Sarkantyú utca 30—36. szám alatt vagy a 405-710-es telefonszámon. Nem szabad feladni a reményt Párok gyermek nélkül A fiatal párok többségének legnagyobb álma, hogy minél előbb egészséges kisbabájuk szülessen. Ez azonban, sajnos, nem mindenkinek sikerül. Régen szégyellnivalónak tartották, ha egy asszony nem esett teherbe, ma már egyre nyíltabban beszélünk a meddőségről. — A Magyarországon élő házaspároknak mintegy 10— 12 százaléka küzd ezzel a problémával — mondta dr. Káldy Zoltán nőgyógyász szakorvos. — Nagyon fontos, hogy a gyermektelen házaspárok sohase adják fel a reményt. Talán kevesen tudják, de három éve már Nyíregyházán, a kórházban is működik meddőségi szakrendelés. Minden kedden délután 13.00 és 15.00 óra között várjuk első találkozásra a párokat, a további időpontokban pedig közösen egyezünk meg. Speciális nőgyógyászati rendelésünkön megpróbáljuk kivizsgálni a probléma okait. Több száz éves tévhit, hogy a gond csak a nőkkel lehet. A tudomány mai állása szerint egy- harmad-egyharmad részben akadályozhatja a gyermekáldást az asszony vagy a férfi, egyharmad részben pedig mindketten. Egyaránt közrejátszhatnak szervi és működési okok, kis mértékben ugyan, de úgynevezett ismeretlen eredetű meddőségi problémákról is beszélhetünk. Legfontosabb törekvésünk, hogy megpróbáljuk csökkenteni az ide sorolDr. Káldy Zoltán ható gondok számát. A szervi kivizsgálások mellé minden esetben beiktatunk egy pszichológiai programot is, mert jó néhány esetben beizonyoso- dott már, hogy a probléma lelki eredetű. Ide sorolhatjuk az immunrendszeri és hormonális működészavarokat is. Korábban Debrecenbe kellett átjárni vizsgálatokra, ma már itt is elvégezzük azokat. Tehát arra tudom biztatni a párokat, hogy, ahol az asszony tudatos gyermektervezés mellett egy éven belül nem esik teherbe, mindenképpen jöjjenek el szak- rendelésünkre. A jelentkezőknek mintegy 10—12 százalékáról derül ki a vizsgálatok után, hogy természetes úton nem lehet gyerekük. Ekkor kerülhet szóba az úgynevezett lombikbébiprogram. A legközelebbi lombikbébicentrum Debrecenben van, de mielőtt egy pár oda átkerülne, Nyíregyházán elvégezzük az összes alapvizsgálatot. Intézményünkből már zárójelentésekkel, leletekkel mennek a páciensek. Fel kell azonban arra is készülni, még mindig nem száz százalékig biztos a beavatkozás után, hogy a házaspár karjában tarthatja majd egyszer saját gyermekét. Az eredmények azt mutatják, hogy a siker mindössze 30—35 százalékos. Jár a baba... de hogyan? Dr. Szabó Éva Fotó: CsoRo A mozgásszervi betegségek nagy része veleszületett vagy gyermekkorban alakul ki. A gyermekeket érintő ortopédiai kérdésekről dr. Szabó Éva ortopéd főorvossal beszélgettünk. — A betegségek korai felismerése alapfeltétele az eredményes kezelésnek. Ennek lehetősége a szülők mellett elsősorban a gyermekháziorvosok kezében van. A gyermekkorban előforduló ortopédiai betegségek többségükben krónikus lefolyásúak, és gyakran hónapok, esetleg évek múlnak el, míg a gyereket orvoshoz viszik. Sokszor az igen enyhe tüneteknek tudható be, hogy olyan sok idő telik el a betegség kialakulása és felismerése között. — Melyek a krónikus betegségek fő tünetei? — Elsősorban a fájdalom, a funkciós zavar és a deformitás. Kisgyermekkorban gyakran a láb statikai zavaraiból adódó túlterheltségnek „köszönhető”, hogy éjszaka a kicsi lábfájásra ébred, s a panaszokat csak masszírozással, borogatással lehet enyhíteni. Az alsó végtagokban hosszabb állás, járás után fellépő fájdalom, fáradékonyság is a láb statikai zavarának tudható be. A funkciózavar legfontosabb megnyilvánulása az ízületek mozgáspályáinak beszűküléMinden létező, elképzelhető tárgy, szerves és szervetlen anyag, a játékalkatrészektől a gabona-és dinnyemagvakig, a színes üveggolyóktól a mogyoróig és dióig mind-mind olyan dolog, amit a gyermek lenyelhet. A tünetek is sokszor megtévesztők. Nem csak azért, mert a felnőtt nem mindig tanúja, nincs mindig kéznél, mikor a baj megtörténik, melyet követően a csecsemő természetesen nem fogja közölni velünk, mi is történt, mit is nyelt félre. Komoly problémát okozhat az is, hogy félrenyelést ugyan sokszor kíséri látványos ijesztő tünet (a gyerek arca ellilul- hat, görcsösen köhöghet), ám utána megnyugszik — és, sajnos, a szülő is. Pedig meghatározott tüdőrész légutait. Lehet, hogy csak napokkal, hetekkel később okoz egyre súlyosabb, ismétlődő, antibiotikumokkal nem gyógyítható tüdőgyulra léteznek követendő módszerek: A csecsemőket tartsuk fejjel lefelé, és néhányszor ütögessük meg a hátukat. Combunkra is fektethetjük, miközben a fejét leHa a gyermek félrenyelt lehet, hogy az idegen test egyszerűen továbbhaladt, átcsúszott a gégén, és megállapodott valamelyik főhörgőben, ahol esetleg panaszt sem okoz, mert csak részlegesen zárta el egy ladást, amikor is már mindenki elfelejtette azt a köhögési rohamot, amely olyan gyorsan „megoldódott”. A már félrenyelt, fulladást okozo tárgyak kimozdításálógatjuk és a törzsét ütö- getjük. Nagyobbaknál az úgynevezett Heinlich-manővert javasoljuk: karjainkat hátulról a gyerek dereka köré kulcsoljuk. Egyik kezünkkel a másikat fogva, öklünk hüvelykujj felőli oldalával a köldök felett, de a bordák alatt erőteljes nyomással, felfelé irányuló lökéssel a hasat megnyomjuk. Ezt többször egymás után megismételjük. Ha mindez sikertelen, azonnal mentőt, orvost hívunk. Ha az akut veszélyen túl vagyunk, még ha a gyerek látszólag tünetmentessé is vált, mindig mutassuk meg a gyermeket orvosnak is. ÁNTSZ városi intézete Nyíregyháza se. Ilyenkor látjuk, hogy sántít a gyerek. — A problémák kiszűrhetők? — Veleszületett deformitások, donga-, sarokláb, kézfejlődési rendellenességek már a születés pillanatában felismerhetők. Igen kevés az ortopéd szakorvos, ám ezeket a vizsgálatokat a csecsemőosztályok gyermek- orvosai is el tudják végezni. A leggyakoribb ortopédiai betegségeknél a kezelést már az élet első napjaiban meg kell kezdeni, mert így várható a legjobb eredmény. Vannak olyan, különböző életkorban elvégzendő szűrő- vizsgálatok, melyek során időben észrevehető a csípőficam, a gerincferdülés és a lúdtalp. — A kismamák szemében leginkább a csípőficam él „fenyegető rémként”. — Az öröklődés törvény- szerűségeinek ismerete lehetőséget ad arra, hogy ki- sebb-nagyobb pontossággal megállapíthassuk a betegség előfordulásának valószínűségét a születendő utódok között. Leggyakrabban valóban a veleszületett csípőficam miatt merül fel a kérdés. Azoknál a családoknál, amelyekben valakinek volt már csípőficama, mindenképpen szükséges volna, hogy 3—4 hetes korban a babát megvizsgálja egy ortopéd szakorvos. Ha probléma esetén már ebben a korban megkezdik a kezeléseket, a csípőbetegségeket tökéletesen meg lehet gyógyítani. Az oldalt szerkesztette: Sikli Tímea A felvételeket Harascsák Annamária, Bozsó Katalin és Csonka Róbert készítette
