Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-27 / 73. szám
UJ KELET Labdarúgás 1996. március 27., szerda 15 Sutler Só megyei I. osztály Búfelejtőnek lagzi... Két sikeresen megvívott csata után Kislétán „kifeküdt” Újfehértó együttese. A Pataki-fiúkon — nincs rá jobb szó — átgázolt a hazai brigád. A létaiak egy „ötöst” hintettek megrogyott ellenfelüknek, ami az első két forduló eredményeinek tükrében a meglepetések kategóriájába sorolható. Érthető, hogy Fehértón hamar feledni szeretnék a vasárnapi kilencven percet. Koncz Tibor (Új Kelet) — Nem tudom mi történt a csapattal, egyszerűen leblokkoltak a fiúk — sopánkodott Pulinka Péter szakosztályvezető. — A védők kapitális hibákat követtek el, nem beszélve arról, hogy az első gólt — mindjárt az ötödik percben — kapusbaki után kaptuk. Ez aztán kihatott az egész mérkőzésre. Megtört a társaság, a hátsó emberek képtelenek voltak tartani a létai csatárokat, akik persze éltek a lehetőséggel. A középpályások és a csatárok még csak-csak hozták magukat, ám így sem kerülhettük el a súlyos vereséget. A fiatalok becserélésével —Krisér, Pulinka, Balogh Imre — a hajrában kiegyenlítetté vált a mérkőzés, no, persze, ekkor már késő volt... Ami számomra némi vigaszt jelent: a fiam lőtte a szépítő gólunkat. — Ősszel kiütötték a Kislétát, otthon féltucatszor zörgették meg a hálót. Az akkori vesztesek most visszaadták a kölcsönt. A vereség — úgymond—benne volt a pakliban, viszont ennek aránya meghökkentő. Gondolom, nem erre számítottak. — Egyáltalán nem... Személy szerint döntetlenben reménykedtem, habár tisztában voltam vele: Kislétán ki lehet kapni. Mindegy, most már előre kell nézni. Legközelebb Csengerbe megyünk, ahol nagyon szeretnénk nyerni. Ez is idegenbeli meccs lesz, de még egyszer nem játszhatunk olyan rosszul, mint a hétvégén. Ugyanakkor némi problémát okoz, hogy Lácza Sándor szombat este tartja esküvőjét, jószerivel a lagzi- ból esünk be majd a találkozóra. — A gólzsák Szalóki visszatért ugyan Fehértóra, ám még egyetlenegy bajnoki összecsapáson sem lépett pályára. Mi van vele ? — Nekünk mondja mennyire hiányzik? Szalóki részleges szalaghúzódást szenvedett, teljes felépüléséig — ha nem jön közbe semmi — még három hetet kell várni. — És miért nem játszik Balázscsík? —Mert nem tudjuk, mit akar... a játékos nem mond semmit. Eleddig egy edzésen láttuk, azóta a környékünkre sem jött! Türelmet kérnek Halászban Csiky Nándor (Új Kelet) Most sem sikerült. A nagyhalásziak a zavaros felkészülési időszak után túl vannak harmadik mérkőzésükön is, azonban ezúttal sem jártak sikerrel. Legutóbb hazai pályán Vásárosnaménytól szenvedtek 3-1 arányú vereséget, és jóllehet várható volt a halványabb indulás, a szakvezetés nem nullapontos nyitányról álmodozott. — Néhány embernek ultimátumot adok! —jelentette ki Ballai Mihály szakosztályvezető és egyben (ideiglenes) edző. — Három— négy játékosnak — neveket egyelőre nem mondok — el kell gondolkodnia a hozzáállásán, tisztába kell tennie a fejét, mert eddig várakozáson alul teljesített. Könnyen lehet, elbúcsúzunk ezen labdarúgóktól. Ez egy figyelmeztető lépés is egyben. — A hírek szerint az is problémát okoz önöknél, hogy sok a sérült, illetve beteg játékos. — Valóban, a naményiak ellen éppen hogy csak ki tudtunk állni. Méghozzá úgy, hogy sérült húzóembereink vállalták a szereplést — hiába: 3-1-re kikaptunk, ez mindent elmond. Voltak helyzeteink, de kétszer még az üres kapuba sem találtunk be. —Későn kezdte az alapozást a társaság. Fizikailag utolérte már magát az együttes? — Lassan behozzuk a hátrányunkat. Mondom, inkább néhány ember gondolkodása jelent nekünk hátrányt. Az első három mérkőzésre két pontot terveztem, ám eddig még egyet sem sikerült szereznünk. — Van-e fejlemény az edzőkérdésben? — Érdeklődünk az edzők után, viszont eddig még senki nem bólintott rá az ajánlatunkra. — Netán ön marad a kis- padon? — Igen, az sem elképzelhetetlen, hogy a szezon végéig én készítem fel a fiúkat. — A közvélemény — amelyet nemrég még a csapat megszűnésének lehetősége is nyugtalanított—hogyan viseli a sikertelenséget? — Türelmesek a szurkolóink, már annak is örülnek, hogy egyáltalán van futball Nagyhalászban. Arra kérem őket: legyenek még egy kis türelemmel! Möller kényszerpihenőn Amikor Berti Vogts, a német labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya kijelölte a Dánia elleni barátságos mérkőzésre készülő 22 fős játékoskeretét, akkor abban Andreas Möl- lernek is „szorított” helyet. Az Európa-bajnoki 16-os döntőre formálódó együttes szakvezetője azonban csak később értesült arról, hogy Möller sérülés miatt nem állhat rendelkezésére: ezúttal szalaghúzódás kényszeríti többhetes pihenőre. (Polgár)mesteri vélemények Gyengélkedő „sztárok” Vasváriban Két mérkőzésen két vereség: ez a Tiszavasvári Alkaloida SE NB ll-es labdarúgócsapatának tavaszi mérlege. Vasárnap Hajdúnánáson játszottak, és 3-0-ás vereséggel hagyták el a pályát. A rossz kezdés foglalkoztatja a szurkolókat, szakembereket a megyén belül és azon túl is. Nem érti senki, mi történik, mi történt Vasváriban? Mi a gyengélkedés oka... Száraz Attila (Új Kelet) Éles András, Hajdúnánás polgármestere a következőket mondta a mérkőzés után: — A Hajdúnánás—Tiszavasvári találkozó mindig óriási presztízscsata. Úgy érzem, hogy a hazai győzelem ezúttal teljesen megérdemelt volt. Láttam a Vasvári múlt heti mérkőzését is, és az ott tapasztaltak és a mai mérkőzésen látottak alapján úgy veszem észre, nem igazán sikerült nekik felkészülni a tavaszi rajtra. Most Nánás nagyon jó taktikát alkalmazott, de nemcsak ebben, hanem erőnlétileg is a szomszédvár játékosai fölé nőtt. Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere ezúttal is elkísérte a város „kedvenceit” Nánásra. Egy nappal a mérkőzés után rendkívül kritikusan fogalmazott: — Amikor egy héttel ezelőtt hazai pályáján kikaptunk bal- szerencsés körülmények között Diósgyőrtől, nagyon sajnáltam a fiúkat. Osztoztam a bánatukban. Most azonban nagyon bosszús vagyok, mert egy „nem jó” Hajdúnánás győzött le bennünket. Egyértelmű, hogy nem úgy sikerült az alapozás, ahogy azt a mester eltervezte. Úgy érzem, a télen többjátékos is a csapatból igyekezett ilyen vagy olyan kifogással ellazsálni a munkát. A sok „húzódásnak” köszönhetően nem egyszer nem is tudtunk edzőmérkőzéseken normálisan kiállni. Balázsi Tibor gyúró több előkészületi találkozón is pályára lépett, a Stadler ellen pedig csak úgy jött össze a vasvári gárda, hogy az NB I- es csapat adott kölcsönjátékost. Úgy gondolom, néhány játékosnak minél előbb be kell pótolnia a kihagyott kemény felkészülést. — Tiszavasváriban a feltételek adottak, azokkal nem lehet gond. Megdöbbentő, hogy csapatunk egy olyan együttestől kapott ki, ahol még nem fizették ki az őszi prémiumokat. Félreértés ne essék, ki lehet kapni Nánáson — de nem ilyen játékkal. Remélem, megértik a játékosok, hogy értük és nem ellenük haragszom. Igyekszem még ma beszélni a csapat vezetőivel, és elmondani nekik a város igényeit. A vasvári szurkolók győzelemre éhesen kísérték el a szomszédvárba a játékosokat, és szégyenkezve kellett hazakullogniuk... Miközben Vasvári nagyságrenddel kisebb önkormányzat a nyíregyházinál, arányaiban jóval többet áldoz a csapatra. Számunkra ez befektetés, éppen ezért az eddig mutatottnál jóval többet várunk. Egyértelmű, hogy erkölcsileg az edző és a vezetők mellett vagyunk. Nagyon jó képességű labdarúgókból áll a csapat, ha néhány játékos levetkőzi sztárallűrjeit, önvizsgálatot tart és időben elkezd futni, játszani, akkor még azt is mondom, hogy jókor jött a pofon. Gdovin nem lesz egyedül Ez más csapat lesz — ígérte székfoglaló beszédében Kozma József. A „Kicsi” januárban vette birtokba a baktai kispadot — munkához látott, kereste az elképze- léseibe beleülő játékosokat. Már akkor tudta, a harmadosztály tavaszi nyitányán seregnyi tanítvány szerepeltetésétől kell eltekintenie. „Elszíneződött” futballisták ide vagy oda, a szakvezetés kiadta a jelszót: márpedig Vámospércsen csakis nyerni szabad. S lön... K. T. (Új Kelet) — Lehet mondani, kötelező feladat volt a három pont megszerzése. A forduló eredményeinek ismeretében igencsak jól jött ez a győzelem, hisz az alsóházban majd mindegyik csapat kitett magáért. Vereség esetén jelentősen romlott volna helyzetünk. —A mérkőzést megelőző nyilatkozatában optimizmusának adott hangolt, holott eltiltások miatt felforgatott összeállításban lépett pályára a Bakta. Ennyire bízott játékosaiban? — Nézze, a hat, büntetését töltő játékos hiánya ellenére sem voltunk tartalékosak, a kulcsemberek közül tulajdonképpen egyedül Maries távolléte jelentett gondot. Jószerével az első perctől kezdve a mi akaratunk érvényesült, így biztosra vettem sikerünket. Félórát kellett várni az első gólra, Gdovin találata aztán végleg megnyugtatta a csapatot. Nem lehetett kétséges, hogy mi vagyunk a jobbak. — A hírek szerint a vámos- pércsiek a bennmaradás érdekében sok játékost igazoltak. Nem nyugtalankodott emiatt? — Valóban kicserélődött az ellenfél, hat új fiúval erősítettek a télen. Többségük számomra ismeretlen labdarúgó, csupán a böszörményi Horvát- hot láttam futballozni. Nos, vele meggyűlt a bajunk, sokat kellemetlenkedett a kapu előtt. — Csapatából ki nyújtott átlagon felüli teljesítményt? —Mindenki tette a dolgát, elégedett voltam a játékosok hozzáállásával. Ki kell emeljem Né- meth Csabát, aki—szerintem— a mezőny fölé nőtt ezen a mécsesén. Megállás nélkül végigrobotolta a találkozót, elöl-hátul besegített a társaknak, és még gólt is lőtt. Megjegyzem, ez azért is nagy szó, mert Csaba Budapesten tanul, s csak hétvégenként utazik haza. Ebből adódóan pusztán pénteken tud a csapattal edzeni... — Ujfent bebizonyosodott, amennyiben Gdovin megrázza magát, mindjárt nyer a Bakta- lórántháza... — Kitől, ha nem Gdovintól várhatjuk, hogy gólokat rúgjon... Most felzárkózhat mellé Németh Csaba. Jóllehet ő már ősszel is kiválóan futballozott, csakhogy a gólokkal adós maradt. És ki ne felejtsük Knob- lokot, aki rövidesen visszatérhet a pályára — vele tovább erősödik a támadójáték. Ha ez bekövetkezik, tudok majd variálni, kevergethetem a sorokat. „Nincs szégyenkeznivalónk...” Ez bizony balszerencse! Az NB lll-as bajnokság első tavaszi mérkőzésén a listavezető Tiszafüred otthonába szólította a sorsolás a Mátészalkát. A szatmáriak a pontszerzés reményében utaztak Füredre, és igaz ugyan, hogy végül befürödtek (0-1), de nem sok hiányzott ahhoz, hogy a házigazdák arcára fagyjon a mosoly. Csiky Nándor (Új Kelet) — Ahogy az várható volt, támadólag lépett fel a bajnokesélyes — értékelt Fehér Zsolt edző. — Hálóőrünk, Nagy Krisztián már az első percben tizenegyest hárított, de a későbbiekben is nagy nyomás nehezedett a kapunkra. A szünet után már kiegyenlített volt a találkozó, mindkét oldalon adódtak helyzetek. A második játékrész 10. percében aztán a fürediek kerültek előnybe. Ezt követően már három támadóval rohamoztunk — hiába. Pedig Ötvös előtt két alkalommal is nyitva volt ajtó-ablak. Pozitívum, hogy helytálltunk a listavezető tiszafürediek otthonában, nincs szégyenkeznivalónk, a hazaiak edzője is elismeréssel szólt rólunk. Szimpatikus, sportszerű csapattól szenvedtünk vereséget — helyenként biztató játékkal. — Annak ellenére, hogy nem sikerült a pontszerzés, Füreden elfogadható eredmény a 0-1. Összességében elégedett vagy a mutatott produkcióval? — Csak helyenként játszottunk jól, nem tudtuk megtartani a labdát. Eredeti elképzelésünk szerint a biztonságos védekezést tartottuk szem előtt és gyors kontrákra spekuláltunk, de ezek — a kevés labdaérintés miatt — nem lehettek igazán hatékonyak. — Kinek a produkciója nyerte el tetszésedet? Hogyan futballoztak az új fiúk? — Krasznai Zsolt nagyon tetszett, szerelt, indított, megtartotta a labdát, Nagy Krisztián remekül védett, míg Kosa Józsi hátul biztos pont volt. Két szélső emberünk, Szender és Czibere — utóbbi fiúnak rendeződtek családi problémái és újra csatasorba állt — halványanjátszott, de Krasznai Attila is elmaradt önmagától. Az igazsághoz tartozik, hogy négy kezdő emberem — Tóth Z., Bartha, Kiszely és Banka — nem állt rendelkezésre, de nem erre fogom a vereségünket. Kedden kiértékeltük a hét végén történteket, már a következő feladatra összpontosítunk. A Balmazújváros ellen még élénkebb bizonyítási vággyal kell pályára lépnünk. — Szárnyra kapott a hír, miszerint balhé volt a mérkőzés után. Mi ebből az igazság? — Semmi! Baráti hangulatban búcsúzott egymástól a két csapat, ennek bizonyságául együtt is vacsorázott a két társaság. II. Mata-Ker Kupa Április 1-jén és 2-án bonyolítják le a II. Nemzetközi Erzsébet Étterem Mata-Ker Kupát. A gyermek labdarúgó- tornát Mirgai László utánpótlásedző szervezi, az eseménynek az újfehértói 2. Számú Általános Iskola ad otthont. A viadalon 13 és 15 évesek lépnek majd pályára, az ország neves csapatain túl szlovák együttesek is érkeznek. Az első három helyezett okleveles díjazásban részesül — a győztes természetesen a kupát is elnyeri —, de ezen túl számos különdíj is gazdára talál.
